Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
1W1. január S. csütörtök 5. oldal Korunk kérdései — könyvekben Filozófiai, történelmi és gazdasági müvek Érdekes útleírások, kalandregények Hasznos kézikönyvek, sorozatok a Kossuth Könyvkiadó 1967-es tervében A könyvek témáit tekintve a I a Tsz-tagok kiskönyvtára soro- legsokrétűbb választékot kínáló zat is. kiadó hű marad hagyományai- J Hasznos kézikönyvek, tényehoz: korunk sok fontos kérdése j két, adatokat összefoglaló mun- helyet kap az olvasók elé bo- j kák megjelentetésével segíti a csátandó művek tematikai ter- j kiadó az agitáció, a felvilágomű ' vében, s a több, mint 230 közel hat és fél millió példány- ' száma egyben a várható érdeklődés jelzője is. A kiadói tervben jelentős helyet foglalnak el a ^ marxizmus klasszikusainak művei. 1967-ben a többi között a Marx és Engels Müvei sorozat 15. és 23. kötete, valamint Lenin összes Müvei 14., 15. és 34. kötete jelenik meg. A filozófiai kiadványok között magyar szerzők művei mellett több, külföldön mái- nagy sikert aratott könyvet is kézhez kap az olvasó: Adam Schaff: A marxizmus és az egyén, Rubinstein: Lét és tudat, valamint Kon: Pozitivizmus és szociológia című munkáját említjük példaként. A kiadó tovább folytatja, bővíti nagy sikerű sorozatait, így új művekkel gazdagodik a Korunk világnézeti kérdései, valamint az Esztétikai Kiskönyvtár sorozat is. A történelmi témájú munkák talán még egyetlen évben sem ígértek annyi érdekes olvasnivalót, mint most. A dokumentumkötetek és határozatgyűjtemények mellett például kiadásra kerül Páter Zadravec István naplója, az 1956-os ellenforradalmi lázadás kulisszatitkait leleplező munka — Hollós Ervin a szerzője —, Nyekrics: 1941. június 22. című könyve, valamint több, nagy forradalmárok életútját felrajzoló mű. Érthetőéi} fontos helyet foglalnak el ä kiadó 1967-es tervében a gazdasági kérdéseket tárgyaló művek, s közöttük is elsősorban azok, amelyek a népgazdaság új irányítási rendszeréhez kapcsolódnak. Dr. Csizmadia Ernő: A gazdasági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság, K. Nagy Sándor: A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű naavsána. Dr. Jávorka Edit: A fogyasztói árak és a dotációk. Vilmos József: Áru. érték, pénz. Berényi József: Munkaerőnazdálkodás és életszínvonal című könyve csak ízelítő a kiadásra kerülő köny- ■ vek sokaságából. Üj kötetekké1 bővül ezenkívül a Gazdasági életüník kiskönyvtára, valamint sító tevékenység hatásosságát. Többek között az üzemi demokráciáról, a munkásosztály problémáiról, a társadalombiztosításról olvashatunk majd e kiadványokban, s természetszerűen kiadásra kerülnek a pártoktatáshoz szükséges füzetek is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából olvasmányos, gazdagon illusztrált kiadvány jelenik meg, A Szovjetunió ma címmel, s rangos szerzők kalauzolásával, mint például W. Burchett, olyan problémákkal ismerkedhetünk meg életközeiből, mint a vietnami háború 1966-os eseményei, a békés egymás mellett élés vitatott kérdései, vagy a 20 millió amerikai néger sorsa, élete. Az útleírások, földrajzi kiadványok a többi között az NDK- val és az NSZK-val. Koreával, Svédországgal. Franciaországgal és Görögországgal ismertetik meg az olvasót míg a Tarka Könyvek között olyan érdekfeszítő kiadások kerülnek kiadásra, mint A rezidens utolsó tévedése című kémregény, s az amerikai „szuperkém”, James Bond bukását tárgyaló, napok alatt ■"ilághírre szert tett mű, a Leszámolás a Déli-sarkon. Ugyancsak a szórakoztató kiadványok számát gyarapítja több, rajzos-szöveges szatírakötet is. A tervben szereplő 238 mű napjaink valóságának teljes keresztmetszetét adja, s az olvasók fokozódó érdeklődését jól bizonyítja, hogy az évi tervben több, korábban kiadott mű második, illetve harmadik kiadása is szerepel. (m) Megnézni és megszerefriL. Hogyan lesz valakiből könyvtári olvasó? Valószínűleg úgy, hogy elindul a könyvtárba azzal a szándékkal, hogy beiratkozik, aztán kiveszi a könyveket, hazaviszi, elolvassa, és így tovább. Ez a rendes út. Vannak azonban más útjai is az olvasóvá válásnak. Nyitrai Lajos, a kalocsai járási könyvtár igazgatója beszélte el a napokban. hogyan lévett be a könyvtár tagjai sorába a Kalocsai Asztalos Ktsz ifjúsági szocialista brigádja. j — Több napig tartó apróbb javításokat végeztek a könyvtárban. Szó ami szó. az asztalosmunka kicsit lassabban ment a kelleténél, de nem lustaságból. Á sok-sok szép könyv, folyóirat vonzása miatt. Belelapoztak ebbe is. abba is. Elbeszélgettek a könyvtárossal, egyszóval kihasználták az alkalmat. Az eredmény: a 9 tagú brigád az utolsó munkanapon azzal búcsúzott el a könyvtárostól, hogy közakarattal kiállította a belépési nyilatkozatot. Azóta — munkaidőn kívül — gyakori vendégei a könyvtárnak. B. J. Krónikaírók munkaközö ssége A bajai járásban kezdettől fogva nagy érdeklődés mutatkozott a községi krónikák írása iránt, ennek megfelelően itt születtek eddig a legjobb eredmények. Most — hogy munkájukat még jobban végezhessék — megalakították a krónika- írók munkaközösségét, amelynek vezetője Mándies Mihály, a csávolyi általános iskola igazgatója lett. A munkaközösség tervében' számos — a krónikaírással kapcsolatos — előadás és tapasztalatcsere szerepel. Ifjúsági könyvklub Kalocsán Érdekes és hasznos kezdeményezés indult el a Kalocsai I. István Gimnáziumból. Az iskolai szünet után a gimnázium diákjai Lisztóczky László tanár vezetésével megalakítják az ifjúsági könyvklubot. Az új klub elsőrendű célja az olvasás megszerettetése. A klubfoglalkozásokon megismerkednek a könyvkiadás legújabb termékeivel, neves előadók tolmácsolásában irodalmi esteket rendeznek, amelyeken fellép a klub saját irodalmi színpada az ismertetett művek illusztrálásával. pen... Ezen a pénzen vehetnél neki! Most már az asszonyt is kezdi elhagyni a béketűrés. — Nem elég, hogy az én öltözködésemre nincs gondod, most még a fiad ruházását is a nyakamba varrnád? A bejárónőt ne spóroljam meg neked?! A férfi — bár nehezen — de még türtőzteti magát. — De! — mondja csendesen. — Megspórolhatnád! Akár úgy, hogy te fizeted, akár úgy, hogy néha személyesen a kacsódba veszed a porszívót, és kitakarítasz. Nem fog leesni a gyűrű az ujjadról! — Ügy! — jajdul fel az asz- szony. — Szóval megint cselédet akarsz csinálni belőlem^ A férfi az inge kézelőjét nézi. — Havi háromszáz forintot dobok ki Etuska nénire. Közben lefoszlanak rólam az ingeim. Három éve nem tudok egy szál inget venni magamnak, pedig Etuska néni háromszázából havonta hármat tudnék! Nézd meg a madzsettámat! — Odamutatja karját az asszonynak, s az arcába sziszegi, tagolva: — Értsd meg, nem bí-rom to-vább! Az asszony arcán vérhullám fut fel, a homlokáig. — Szóval miattam jársz rongyokban? Ezt kellett megérnem! — Felsír. — Köszönöm! De ezt már én sem bírom tovább! — És zokogva kirohan a szobából; csak úgy zeng a becsapott ajtó. A férfi utána néz. Vadul cigarettára gyújt, s amikor sóha- josan kifújja a füstöt, kintről kopogtatnak. — Tessék —- mond^ ja kelletlenül. A szomszédasszony lép be. — Jó napot, Zolikám. — Körülnéz. — Magdi? — Csak leszaladt valahová. — Mosolyog. — Kezét csókolom, Ilikém. Hogy jött be? — Nyitva volt az ajtó. — Parancsoljon, foglaljon helyet. Tessék, gyújtson rá! — Köszönöm — int az asz- szony. — Most dobtam el. Any- nyit szívok mostanában. — Istenkém — sóhajt a férfi. — Mit csinálnánk, ha még ez sem volna? — S ismét mohón szív a cigarettáján. Az asszony nézi. — Idegesnek látszik, Zolikám. — Harmadika — feleli borongásán. — Most osztjuk be a fizetést... A két fizetést! — Hm — mondja tűnődő arccal az asszony, s leül. — Harmadika. .. — Kér egy kávét? — Ne fáradjon vele, köszönöm. Nemrégen ittam. Csend van kis ideig; nézik egymást, mosolyósan, mint a jó szomszédok. — Csinos ez a kis kosztüm magán, Ilikém — szól aztán a férfi halkan. — Imádom ezt a fáradt lilát a nőkön. Az asszony égnek emeli szemét. — Csak tudná, mit hallgatok érte Lajostól!... Tudja, mit vágott épp az előbb a fejemhez? Hogy szokjam le a dohányzásról, ha öltözködni akarok. Vagy ez, vagy az — a kettő együtt nem megy. — Furcsa — mondja a férfi. — Hm. Érdekes. — De hát miért dolgozik az ember, mondja? Hogy ne kelljen könyörögnie minden szál rongyért a férjének — no, nem? Hát ném elég, ha a ruházkodásom gondját leveszem a válláról? — No, persze. —Végeredményben az a nő is ember! Nem azért dolgozik hogy a fizetését elsején szépen leszámolja a férje kezébe! Neki is megvan az egyéni élete, megvannak a szükségletei... A férfi határozottan bólint. — Nem kétséges! Modern emberek vagyunk! — Ugye? — kérdi az asszony hálásan. — Maga is ezt mondja? — Ez csak természetes. Kiállították az évszázad egyik legértékesebb őskori leletét V er tc-sszöllősőn, a Tatabánya melletti kis községben még 1965-ben tárták fel a kutatók az emberiség történelmének legrégibb időszakából származó „Homo erectus” koponya töredékét A mintegy félmillió éves lelettel egyidőben gyermek fogakat, csontdarabokat egykorú állati és növényi maradványokat is bemutatnak. A világszerte nagy érdeklődést kiváltó leletekkel a legtöbb külföldi tudományos sajtóorgánum foglalkozott már és a Nemzeti Múzeum kiállítását is nagy érdeklődés kíséri. Képünkön: Az egyik vitrinben látható koponyacsont maradvány szerint rekonstruálták a vértesszöllősi ősembernek az arcát fMTI-foto — Fínyea Tamás felvételeL) Vm lehet kötelezni a diákokat egyenruha, köpeny és diáksapka yiseletére . Sok szülő panaszolta, hogy egyes iskolák — tekintet nélkül az időjárásra —*a tanulóknak kötelezővé tették a diáksapka állandó viselését. Előfordultak olyan esetek is, hogy a rendelkezést végre nem hajtó tanulók ellen fegyelmi rendszabályokat alkalmaztak. Ezért a minisztérium most intézkedésben szabályozta az általános és középiskolai tanulók iskolai öltözetét Az erre vonatkozó utasítás, a diáksapka kötelező használatát az általános és középiskolákban egyaránt ^legtiltja. A feltűnő öltözködés elkerülése, a tanulók utcai ruhájának megkímélése céljából helyes és ajánlatos, hogy mind az általános, mind a középiskolások — fiúk és lányok is — az iskolában munkaköpenyt hordjanak. Az asszony szeme könnybe lábad. — Hallotta volna, milyen cirkuszt rendezett, amikor megmondtam, hogy nem tudok hozzájárulni a nyaralás költségeihez, mert szükségem van egy könnyű, nyári kdmpléra... Majdnem nekemugrott! Hogy neki is kellene egy vászonruha... Neki! Amikor kettő is lóg a szekrényében ! És tőlem irígyli.,. — Kibuggyan belőle a sírás. — Olyan önző, hogy az szörnyű! A férfi odalép hozzá, bátortalanul végigsimít a haján. — Ne sírjon... — mondja rekedten. — Ilikém, ne sírjon ... De az asszonyból most már feltartóztathatatlanul ömlik: — Én ezt nem bírom így tovább, Zoli! Hallotta volna, hogy ma is hogyan üvöltözött velem! Mint egy vadállat. A férfi még mindig a haját simogatja, elmerültem — No, no ... Nyugodjék meg. Fantasztikus, hogy némelyik férj milyen érzéketlen, milyen brutális ... — Bizony — biccent az asz- szony hüppögve. — Én úgy irigylem Magdit, higgye el... Maga olyan megértő lélek! — Rajongó pillantása körülröpködi a házigazdát. — Olyan más, mint a többi férfi!... Bárány Tamás Kötelező előírás azonban erre sincs, s a köpenyt nem viselő diákokkal szemben nem szabad fegyelmi eszközt alkalmazni. Az utasítás értelmében a leánytanulóknak is meg kell engedni, hogy hideg időben kői peny alatt melegítőt, vagy szövetnadrágot viseljenek és azt rosszul fűthető tanteremben tanítási idő alatt is magukon tarthassák. Iskolát változtató diákok korábbi tanintézetükben használt munkaköpenyüket, védőöltözetüket természetesen tő vábbra is viselhetik. Iskolai egyenruhát kötelezően előírni ugyancsak nem szabad. Az iskolai hivatalos ünnepségek alkalmával azonban a szülőket felkérhetik a tanintézetek, hogy a lányok sötét szoknyába és világos blúzba, a fiúk pedig sötét nadrágba és világos ingbe öltözzenek. A középiskolások az iskola típusát és nevét feltüntető jelvényt viselhetnek, az általános iskolák tanulói nem. Az úttörők és KISZ-tagok formaruhájára, valamint annak viselésére vonatkozóan tovább* ra Is az ifjúsági szervezet által kialakított gyakorlat az irányadó. (MTI) Bevált az audiovizuális nyelvoktatás Jelenleg hétszáznál több csoportban mintegy 20 000-ren tanulnak „élő” és antik európai nyelveket. A különféle tagozatokra az eddigi 20 — féléves — szemeszterben összesen körülbelül 150 000-en iratkoztak be. Többféle gyakorlati módszerrel kísérleteznek, s az audiovizuális forma vált be a leginkább. Ennek lényege, hogy az idegen nyelv tanításából teljes mértékben kikapcsolják az anyanyelvet. A hallgatóknak vetített képeket mutatnak, rajtuk az élet legkülönfélébb történéseit, szituációit, eközben magnetofonszalagon filmszerűfen — vagy a szereplők szólalnak meg, vagy egy képzeletbeli narrátor hangja.
