Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
3. oldal 1967. január 5. csütörtök Nagy fejlődés fél évtized alatt A szakszövetkezetek eredményei és távlatai a kiskőrösi járásban Pontokba nem foglalt feladatok Mint arról lapunkban is hírt adtunk, a közelmúltban Kiskőrösön tartotta ülését a SZŐ VOSZ felügyelő bizottsága. A tanácskozás fő témája a járás szak- szervezeteinek helyzete és tervei volt. Dr. Vedres Ferencnek, a Kiskőrösi FJK igazgatósági elnökének az ülésen elhangzott, nagy érdeklődéssel kísért erről szóló beszámolóját az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Megvalósult célok A kiskőrösi járásban bizonyíthatóan több mint félezeréves múltra tekinthet vissza a szolőkultúra kialakulása. Harminc évvel ezelőtt pedig a járás területének már az egyti- zed részét tették ki a szőlőültetvények. s ez több mint a kétszerese volt az akkori Pest megye arányának. Az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibái a szőlő és gyümölcstermelésre is károsan hatottak. Az ugrásszerű fejlesztés lehetőségeit csak az MSZMP agrárpolitikája teremtette meg. A járásban 1961-ig az erre alkalmas területnek több mint a félén jöttek létre szakszövetkezetek. Ezek megalakulásuk idején kettős célt tűztek maguk élé. Célratörő gazdálkodással nem csupán a szőlők állagát megőrizni, hanem fokozni egyúttal a termelést is; új szocialista mezőgazdasági üzemi formát kialakítani, s új ültetvényeket, létesíteni. Fennállásuk hat esztendeje alatt a járás szakszövetkezetei mindkét célkitűzésnek eleget tettek. Áz említett néhány év során kétezer hóid szőlőt és ezer hold gyümölcsöst létesítettek, megvalósították a teljes gépesítést. beruházásaik összege pedig ez év végén meghaladja a másféj százmillió forintot. Az elmúlt év végén a járás ilyen jellegű mezőgazdasági társulásai 13 700 tagot számláltak, akik a földterületen kívül szőlő- és gyümölcstermésük egytizedé- vel növelik a közös alapot. A munka díjazását illetően két év óta fokozatosan bevezetésre kerül, s mindinkább tért hódít a teljesítménybérezés, amely a munkatermelékenység növelésének jól bevált eszköze. Csupán ennek révén az 1964. évihez képest 1 millió forint meetakarítás mutatható ki. Hasonlóképp hatékonynak bizonyult az idén első ízben alkalmazott eredményességi prémiumrendszer is. A járási átlag felett öt év óta jelentősen fejlődött a járásban a szőlő-, illetve a bortermelés. A járási tizennyolccal szemben a szakszövetkezetek holdankénti átlaga 20 és fél hektoliter, az egyholdra jutó értékesítés pedig 17,6 hektoliter a járási 14,4 hektoliterrel szemben. A szakszövetkezeti gazdák terményeinek értékesítéséből egyébként a szőlő-gyümölcs mintegy 85 százalékot tesz ki. Mindinkább jelentősebb szerepet kap a tagsági termelés mellett a közös termelés is. A közös területről 1970-re 80 ezer mázsa szőlőt várnak, mintegy 30 millió forint értékben. Az említett öt év alatt a szakszövetkezetekben telepített kétezer hold szőlőből 43 százalék a kadarka, 23 az ezerjó, és 15 százalék a sárfehér. A csemegeszőlő aránya az egy százalék alatt van. A jövő törekvései közé tartozik a keresletnek megfelelő változtatás ezen az arányon. Szántóföldi gazdálkodást 1800 holdon folytatnak a kiskőrösi járás szakszövetkezetei. Állat- tenyésztésükben — a legelő- adottságok hasznosítása céliából — a juhtenyésztés dominál. A gépesítés mértékét 90 traktor és egy kombájn mutatia. E gazdaságokban a permetezés és a talajmunkák teljes egészében géppel végezhetők. A jelentős nagyságú tagsági gabonaterületen mindezideig kézzel folyó betakarítás azonban arra figyelmeztet, hogy a gépesítés még korántsem tekinthető befejezettnek. Nagy előny a járás 13 szakszövekezetében bizonyos vállalati elveknek a kezdettől fogva történő alkalmazása. Kialakították — mint említettük — a teljesíménybérezést. bevezették az önköltségszámítást; rendszeresen közgazdasági elemzést és gazdaságossági vizsgálatot végeznek. Mind nagyüzemibb módon A jövőben változatlanul alapvető feladatuknak tekintik a közös gazdálkodás növelését. Fokozott belterjesítés, a keresletre alapozott olyan fajtaarány kialakítása a szőlőkben, amely mind az export, mind a belföldi fogyasztás igényeit, kielégíti. Különös gondot fordítanak az elöregedett ültetvények rekonst- rukcójára. Az állattenyésztésben kisebb mennyiségi fejlesztés mellett a minőség növelését irányozták elő a gyapjú-, a tejhozam, az export pecsenyebárány számarányának gyarapításával stb. Sokirányú segéd- és melléküzemági tevékenység folytatását, valamint a tagság téli foglalkoztatási lehetőségeinek kiszélesítését is tervezik. Az elkövetkezőkben fokozottabban felkészülnek termékeik — elsősorban a szőlő és gyümölcs — önálló értékesítésére. A szakszövetkezeteket a közelmúltban meglátogató számos megyei, országos — nem egy esetben külföldről jött — vezető szakember Ítélte eredményeiket figyelemre méltónak, s győződhetett meg arról, hogy a szocialista fejlődés helyes útján járnak és munkájuk nyomán nincs már messze az idő. amikor kereteik közt társadalmi és egyéni érdek teljes összhangja megvalósulhat. Beszéljünk a munkájáról! — ajánlom Téti Istvánnénak, az argoványi Kossuth Tszcs párttitkárának. — Ugyan, mit lehet arról beszélni? — hárítja el a kérdést. — Hanem, tudja mit? Főzök egy kávét. Ha elfogadja... Bólintok, hogy igen, s megszokott mozdulatokkal szedi élő a berendezést. Közben beszél. Tizenkét éve van a községben, s jó ideig mint községi agronó- mus tevékenykedett. Amikor ez a státus megszűnt, a termelő csoportba jött át. Már harmadik éve párttitkár. Legutóbb újjáválasztották. Dicsérem a kávét, s nem is csak udvariasságból, mert valóban zamatos. Máris ott bujkál bennem a kérdés bogy inkább háziasszonynak, vagy párttit- kámak vallja-e magát. De mielőtt kérdeznék, ő maga mondja: — Tudja, a pártkongresszus óta leggyakrabban az asszonyokkal találkozom. Élénk az érdeklődés a kilátásba helyezett szociális kedvezmények, elsősorban a nyugdíj iránt. Hiszen azok, akik nálunk a közös területen dolgoznak, hátrányosabb helyzetben vannak, mint a tsz-tagok. Pedig, elhiheti, bőven akad munka az ezer hold ködösben. És ez már effvh armada a háromezer hold összterületnek. Dehát hányán is dolgoznak most a közösben? — Az állandó szerződöttek több mint húszán vannak. A majdnem száz hold új szőlő és gyümölcs művelésével van a legtöbb gond. Igen. gondról van szó, mert az eddigi havi bérezés nem megfelelő, át kell térnünk a teljesítmény szerinti ösztönzésre. Az ott dolgozó párttagok már hónapok óta emlegetik ezt a problémát, taggyűlésen is szó volt róla. Nem lehet tovább halogatni, ki kell dolgozni a normatívákat. Lám. ez is hozzátartozik a párttitkár érdeklődési köréhez. S nemcsak ez... A fiataloknak, a KISZ-szervezet mintegy 16 tagjának mindezideig egyszerűen nincs hol összejönniük. Már két éve tart az áldatlan állapot. Azelőtt egy külterületi iskolában találkozhattak, de ez a lehetőség egyhamar megszűnt, noha köbben már a berendezést is megvásárolták. — Most már a brigádiroda egy részének a leválasztásával mégis csak lesz helyiség — sóhajt fel Tétiné. — Ez nagyon fontos a pártszervezet szempontjából is. És a gazdaságnak sem mellékes. Tanyai fiatalokról van szó. akik öt-hat kilométerre laknak a falutól. Ez a minimális, amit megadhatunk nekik. Ezt IS csak két év után? S gondolom, a helyiség megszerzéséért latba kellett vetni a pártszervezet tekintélyét. — Valahogy úgy — hagyja rá elmosolyodva a párttitkár- asszony. — Voltak, akik ezt a megoldást azért ellenezték, hogy a fiatalok majd megrongálják a központban parkírozó gépeket. Nos. egyrészt van éjjeliőr, másrészt a bizalmatlanság alaptalan. Kiegészítendő a helyiség felszerelését már megvásároltak egy tv-készüléket. Így a tszcs- nek a tanyavilágban két „kul- túrközpontja” lesz. minthogy a lőtéri határrész egy jó hónapja kapott villanyt, s a földműves- szövetkezet menten be is rendezett ott egy tanyai klubot ugyancsak televízióval. Ezek az első lépések ahhoz, hogy a tél ne az unalom évadja legyen a homokbuckás külterületen, hanem a hasznos szórakozásé. és — a tanulásé. Mert Tétíné részt vállalt a szakoktatás, a téli tanfolyamok szervezéséből is. Sőt az MHS megbízásából gépkocsivezetői tanfolyamra szervez jelentkezőket, főleg a fiatalok köréből. Ez utóbbiban ő is közvetlenül érdekéit, hiszen a háromezer holdas tanyavilágban motor nélkül nem nagyon lehet „mozogni”. Nemrégiben az alapszervi párttitkári teendőket Tóth Kálmán, a községi párttitkár 17 pontban foglalta össze. — Amiket itt elsoroltam, azok nem szerepelnek a kiadott tennivalók közöttt — mondja Té- b'né. — Dehát ilyen a párttitkári munkakör. S megemlíti még. hogy mindezek mellett harmadéves levelezője a közgazdasági technikumnak. A pontok között ez sem szerepel.,. H. D. Csütörtökön és pénteken ülésezik Az idén újabb négyféle Orion tv-készülék Január 5-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor Kecskeméten kerül sor a KISZ megyei vb és a megyei KISZ-bizottság idei első tanácskozására. A jelenlevők — Borsos György, a KISZ megyei vb első titkára beszámolója alapján — értékelik a KISZ múlt évi munkájának megyei eredményeit és meghatározzák az ez évi tennivalókat A tanácskozás napirendjén a KISZ megyei bizottság és vb 1967. első félévi munkaterve is szerepel. A vb-ülés első napirendjének témáját január 6-án ugyancsak Kecskeméten, a megyei KISZ-bizottság ülésének résztvevői is megvitatják!. Várkonyi György, az Orion kereskedelmi főosztályának vezetője szerdán az újságíróknak elmondotta, hogy az 1966-os esztendőt sikeresen zárták. Az Orion tv keleti és nyugati országokban egyaránt a legkeresettebb cikkek közé tartozik. A gyárban készített televíziókészülékekből eddig több mint félmilliót exportáltak, mintegy 440 000 itthon került forgalomba. Az idén újabb tv-típusokat bocsátanak ki, mégpedig az 1550, a 2550, az 1651-es és a 751-es típusokat. Valamennyi a legkorszerűbb megoldással készül, nagyképemyős. bizonyítják — gyakorlatilag sokszor hátrányba kerülhettek a vállalatokkal szemben, mert érdekeik védelmére nem rendelkeztek megfelelő szervezettel. Mindezeket figyelembe véve tartja kivánatosnak a párt a termelőszövetkezetek szövetségein eV létrehozását. ,.A szövetségek — állapítja meg a Központi Bizottság májusi határozata — sajátos gazdasági központok és érdekvédelmi szervezetek Jegyevek, választott testületből álljanak, és csak kis Uinnetlenitett apparátussal rendelkezzenek.” A XvnthyTl termelőszövetkezeti szövetségek létesítését, va»v már meglevő szövetségbe való be’éoést az érintett termelőszövetkezet közgvűlései önkéntesen határozhatják el. Ehhez kapcsolódik eív másik fontos alsnelv: a szövetségek az'iJ'et n feladatokét látják el am-’l"e''-kel a szövetséget alkotó terme1 őé’ftjvotifqzetek megbízzák. E két sanVaietos alnnelv írvinww't&se lehetetlenné teszi, hogv eev útebb termei*crivvetkezeti iránvító szerv iöiiön létre Az önkéntesség elvéne1' alkalmazása azt jelenti, hogy az a szövetkezet lesz a szövetség tagja, amelynek tagjai így döntenek és a tagság addig tart, amíg a közgyűlés másként nem határoz. Ugyanígy az a tény, hogy a tagszövetkezetek egy-egy tagot küldenek a szövetség küldöttközgyűlésébe és ők határozzák meg — a törvényes keretek között — a szövetség feladatait, működési körét, biztosíték arra is, hogy a szövetségeik nem bürokratizá- lódnak el, hanem jól szolgálják a szövetkezetek pontosan meghatározott igényeit Éppen ezért a szövetségek küldöttközgyűlései is csak javaslatokat, ajánlatokat tehetnek a tagszövetkeze- tetk számára. A szövetség tisztségviselőit választják. A saját maguk által kidolgozott alapszabály szerint működő szövetségek kis létszámú, jól képzett szakembergárdával is rendelkeznek majd. A termelőszövetkezeti szövetségeket általában a területi elv alapján — megyénként egyet, esetleg többet — célszerű létesíteni. Nem lesz semmiféle előírás arra nézve, hogy hány tnaja legyen a szövetségnek. Ezt a körülmények, a helyi viszonyok fi rvel em b°vét?1 ével lehet csak eldönteni. F^y dnlne azonban bizonyos: sem a túlságosan kis létszámú szövetségek — nincs megfelelő súlyuk, áttekintésük —, sem pedig a túlságosan nagy létszámú szövetségek — nehézkessé válhat a munka — nem alkalmasak a feladatok ellátására. Melyek azok a feladatok, amelyeket a szövetségek elláthatnak és milyen szervezet felel meg leginkább ennek? A termelőszövetkezetek gazdálkodásának körülményeit, működésük feltételeit, a valóságos igényeket figyelembe véve. olyan szervezet létrehozása bizonyulhat hasznosnak, amely egyrészt a tsz-ek tanácskozó, tevékenységüket összehangoló, érdekeiket egységes fellépéssel védelmező fóruma, másrészt a termelőszövetkezetek megbízása alapján önálló gazdasági feladatokat. is megold. A S/ftVETSÉG megvitathatja a termelőszövetkezeteket érdeklő problémákat, így a szövetkezetek fejlesztésével, a nép- gazdasági terv igényeivel, a termelési koordinációval összefüggő feladatokat. Foglalkozik a szövetkezeti gazdálkodás általános tapasztalataival, értékeli az órtékc^'tós. az anvag- és eszközellátás helyzetét stb. E kérdésekben, ha szükséges, ajánlásokat, javaslatokat tehetnek a tagszövetkezeteknek és az állami szerveknek. A szövetség közreműködhet a közös érdekekét szolgáló feladatok — a szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék, szakmai tanácsadás, szakmunkásképző tanfolyamok, vagy a tsz-ek jogvédelme — megszervezésében. A szövetkezetek megbízásából — természetesen az érintettek hozzájárulásával — esetenkénti, vagy rendszeres vizsgálatokat tarthat a szövetkezetekben. A szövetségek azzal is segíthetik a termelőszövetkezeteket, hogy önkéntes befizetéseikből kölcsönösen igénybe vehető pénzűnni alapot hoznak létre, amelyből a segítségnyújtás mellett közös gazdasági, vagy szociális létesítményeket is megvalósíthatnak, — például üdülő, sporttelep stb. —, vagy üzemeltethetnek. A szö’vetség hasznosan közreműködhet a tsz-ek áruforgalmának értékesítési tevékenységük lebonyolításában, termelésük fejlesztésében, az együttműködés megszervezésében. A termelőszövetkezetek megbízása vagy saját kezdeményezése alapján javaslatokat tehet, tsz- közi társulások, közös vállalkozások létrehozására, a tsz-ek önálló értékesítő tevékenységének fejlesztésére. Módszeres piackutatást végezve tájékoztathatja a termelőszövetkezeteket a beszerzés és az értékesítés lehetőségeiről, feltételeiről: közreműködhet az árukapcsolatok létrehozásában. Sok segítséget nyújthat a tsz-eknek azzal is, hogv megfelelő szakértők bevonásával közreműködhet áruk minősítésében, átadásában és átvételében. A szövetségek által elvégezhető feladatoknak korántsem teljes felsorolása is mutatia. hogy az új feltételek között milyen fontos szerepet játszhatnak a szövetkezetek e szervezetei. A TERMELŐSZÖVETKEZETE" szövetségei tovább e-" tik a szövetkezetek önéllé,-',. gát. segítenek, hogy a tsz-ek saját dolgaikban ma<juk dönte nek. öntevékenyen keressék a legcélszerűbb megoldásokat, é egyben részt vállalnak a szőri- lista alapokon álló szövetkeze1 önigazgatás kialakításában. Dr. D. L.
