Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
Ezt az olvasó írja Ifjú határőrök között A kiskunhalasi határőrség laktanyájának udvarát a fagy verte bilincsbe, ám a decemberi napfény mégis derűssé varázsolta az épületekkel határolt teret. Amikor ott jártunk, Kiss Ferenc főhadnagy alegységének l^atonái a fekete tábla mellett az alapvető határőr tudnivalókat: a határőrizeti szabályokat tanulták. Melkvi János határőr őrvezető amellett, hogy a táblára ügyesen felrajzolta a határsértő elfogásának sémáját, mindent „beleadott” a magyarázatba. A vázlat és a magyarázat sikeresnek bizonyult, mert a határőrök már az első óra végén biztosan tudták az elmondottakat. Melkvi János őrvezető egyéves határőri szolgálata alatt nagyon szép eredményt ért el. Tavaly még a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének öntödéjében dolgozott, ma már rajparancsnok, s néhány nappal ezelőtt kapta meg a kiváló határőrjelvényt. Emellett kiváló eredménnyel végezte el a tisztes iskolát. Ilyen rajparancsnoktól nemcsak könnyű, hanem igazán érdemes tanulni — mondták a fiúk a szünetben. Ez volt a véleménye Köteles Balázs fiatal határőrnek is, aki nem messziről, a kiskunhalasi fűtőházból vonult be, alig egy hónapja. Megkértem az őrvezetőt, rendezzen rajánál egy röpvizsgát, hogy meggyőződjünk, mennyit gyakorlatunk, amióta bevonultam. Minden esetben ilyen gyorsan lettünk kész, de ezt az időt még tovább lehet csökkenteni... Nem nagy dolog, hiszen öltözködni meg kell tanulni egy katonának. A beszélgetésbe Rutai Dezső határőr is beleszólt. — Nagyon jó az élet itt a határőrségnél — mondta a tompái Kossuth Tsz volt kovácsa. — A leszerelők egy kicsit elijesztettek bennünket, de ma már tudjuk, nem volt igazuk. Nagyobb a fegyelem itt, mint a polgári életben, de nagyon jól érezzük magunkat egymás között és jók a parancsnokaink is... A beszélgetésnek a sorakozó vetett- véget, s erre tényleg szíA bíró tollából A kisajátítási kártalanításról A TÁRSADALMI és gazdasági viszonyok fejlődése folytán az 1955-ben alkotott kisajátítási jogszabályok elavultak és szükségessé vált a kérdés új, összefüggő rendezése. Ezt az 1965. évi 15. sz. törvényerejű rendelet, és végrehajtási utasítása tartalmazzák. A rendelet szerint ingatlanok kisajátítására csak közérdekű célok megvalósítása érdekében kerülhet sor. Minthogy, azonban ilyen célokat ma már nemcsak az állam tűz maga élé és valósít meg, az új jogszabály korlátozottabb mértékben társadalmi szerveknek, szövetkezeteknek is lehetővé teszi a kisajátítást. A kisajátítási eljárás lefolytatására a telek fekvése szerint illetékes járási, városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya jogosult. Itt kell szorgalmazni a kisajátítási összegben való megegyezést is. Ha ez nem siketül, az érintettek vitájukkal a bírósághoz fordulhatnak, ahol az egyéni és társadalmi érdekek figyelembevételével egyeztetik a különböző véleményeket. A rendelkezések leginkább a mezőgazdasági művelésű föld- ingatlanok irányárait emelték. Míg a korábbi jogszabályok szerint a kártalanítás a kisajátított föld egy holdjára jutó tiszta jövedelem 300-szorosá- nak megfelelő összegig terjedhetett, addig az új rendelet értelmében ez a 3000-szeres szorzatig is növelhető. Ez persze különböző tényezőktől függ. Ilyen például az ingatlan fekvése, a lakott helytől való távolsága, megközelíthetősége, a művelés módja, domborzati viszonyok stb. A FELSŐ HATÄRNAK ilyen magasan történő megállapítása lehetőséget ad a már nagyüzemi módszerekkel művelt földterületek megnövekedett értékének megfelelő kártalanításra. Ugyanakkor arra kívánja ösztönözni a beruházókat a jogszabály ezen intézkedése, hogy csak a legszükségesebb esetekben és mértékben kérjék nagyüzemi mezőgazdasági földek kisajátítását. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 19-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér lfa Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-95 Index; 25 06$ A jogszabályok értelmében külön kártalanítás jár a kisajátított földön levő növényzetért, épületekért és azok tartozékaiért. Ezek értékének megállapításánál az újra telepítési, illetve az újraépítési költségeket kell figyelembe venni. Az építési telkek kisajátítása is sok embert érint. A kártalanítási összeg megállapításánál döntő jelentőségű' a telek rendeltetése, nagysága és közművesített volta, illetve annak lehetősége. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy az adott telek milyen településhez — főváros, megyei jogú város, megyei székhely, járási jogú város, faluközpont, üdülőtelep stb. — tartozik. EZZEL kapcsolatban kell megjegyezni, hogy az építési telkek új irányárai is jelentősen emelkedtek a korábbiakhoz képest. A felső határ azonban alatta marad a magánforgalomban kialakult áraknak. Mert az, ha a kisajátítási kártalanítás árai ehhez igazodnának, oda vezetne, hogy a telkek árának emelkedése még fokozódna. Az a bírói gyakorlat, hogy a telek értékének megállapítása során csak ritkán élnek a felső határt meghaladó érték megállapításának lehetőségével, a konjukturális áremelkedésnek kíván gátat vetni, ugyanakkor a magánerőből történő építkezések támogatását szolgálja. Ha az állam elegendő telekkel rendelkezik, áz építkezők közvetlenül az államtól vásárolhatnak majd reális áron házhelyeket, ami a magános forgalom árainak alakulását is nagyban befolyásolja. Dr. Dobos László, a megyei bíróság helyettes elnöke tanultak tőle az újoncok. Köteles Balázs határőr nagyon szabatosan ismertetett meg bennünket a határ fogalmával, a határrenddel, a csempésszel, a hatánsértővel, no meg a határsértő elfogásával, de nemcsak ő, hanem a többiek is igen jó feleleteket adtak. Az ifjú határőrök ezen a napon háromnapos szabadságra készülődtek, s már minden újoncon ott díszelgett a tiszta, új kimenőruha, barna félcipő. Néhány óra, s bemutathatják magukat szüleiknek katonaruhában. A folyosói, szobai beszélgetést hirtelen egy éles hang vágta ketté. — Riadó! Az alegység határőrei szinte ugyanabban a pillanatban a körletben voltak, s megkezdődött a gyors átöltözködés, a szerelvények összecsomagolása. A riadó elrendelésétől alig 16 perc tel el, amikor Kiss Ferenc főhadnagy alegységének katonái teljesen felszerelve az udvaron sorakoztak. Az egyhónapos újoncok igazán kitettek magukért, hiszen kiválóan hajtották végre a riadógyakorlatot. Puskás József határőr, aki Balota- szállásról vonult be, a riadó befejezése után mosolyogva mondta: — Ez volt a negyedik riadóvesen igyekeztek a fiúk. Az eligazítás után valamennyien három napra szabadságra indultak ... Gémes Gábor Riadó! Az ifjú határőrök kiválóan hajtották végre ezt a feladatot is. szélgetni vele és kötelességemnek tartom figyelmeztetni, hogy barátságos ember ugyan, de a felesleges beszédet nem szereti. Én itt összeállítottam magának a legfontosabb mutatókról egy kis kimutatást, úgy hogy ha érdeklődik a munkánk iránt, úgy gondolom nem marad szégyenben. Számoljon be szerényen, de öntudatosan ... Még mondott valamit, de már nem hallgattam, mert biztosan tudtam: ha holnap nem kapom meg a tisztítóból a munkábajáró öltönyömet, kénytelen leszek hozzájárulással kilépni. (Oroszból fordította: Sávolt Béla,) A fekete öltöny Kedden a fekete öltönyömben mentem be dolgozni. — Iván Ivánovics! — fogadott Nyura néni, a ruhatárosunk. — Miért ilyen ünnepélyesen? — Csak úgy — válaszoltam nyugodtan. — Üdvözlöm Iván Ivánovics — állított meg Fruktin a tervosztályról. — Hogyhogy ilyen ünnepélyesen? Csak nem történt valami? — Nem, semmi sem történt. Osztályunk ajtajáig tizennégyen fogadtak hasonló kérdéssel. A tizenötödik, Nikonov könyvelő, kenguru ugrásokkal ért utol, éppen az ajtóban. — Iván Ivánovics, miért ilyen ünnepélyes? — lihegte. Vártam egy kicsit és csendesen válaszoltam: — Szemjon Nikola- jevics hívott meg ma estére vacsorára. Hogy ezek után a szavak után mi lett a könyvelővel, nem tudom ... Leültem az asztalomhoz és felhúztam a könyökvédöimet. — Iván Ivánovics — harsant fel váratlanul a fejem felett az osztályvezetőm hangja —, miért ilyen ünnepélyes ma? A márvány papírnehezékkel játszadozva válaszoltam: — Szemjon Nikolaje- vics hívott meg vacsorára ... — Á, no nézd csak! — mosolyodon el kényszeredetten az osztály- vezető. — Gratulálok... Három óra tájban hívatott az igazgató: — Mi ez kedves Iván Ivánovics? Nem jól van? Ilyen nagy eseményről harmadik személyen keresztül kell értesülnöm. No, de ahogy szokták mond - ni, jobb később, mint soha. Az igazgató felállt az asztalától és atyai- lag átölelt. — Az a fontos, hogy ne legyen félénk. Nekem már volt alkalmam vagy kétszer be* Parkjaink védelmére Az Esti Hírlap egyik számában olvastam, hogy a budapesti Emke- aluljáró megtekintésére majdnem az egész város kivonult, és jaj volt annak, aki a fűre lépett. Eltelt pár hét és kerítést kellett húzni a gyep védelmére, mert helyenként nyoma sem volt a fűnek. Hasonló panaszaink, sajnos_ nekünk, kecskemétieknek is vannak. Hiába teszik ki a tiltó táblákat, hogy fűre lépni tilos, és hiába védik rácsokkal parkjainkat a „sietős” emberek ezek megkerülésével taposnak maguknak utat. Számtalan példát lehetne felsorolni, hogy pár másodpercnyi idő megspórolása elcsúfítja köztereink drága pénzért megépített parkjait. Pedig magunknak okozunk ezzel kárt, és rontjuk el az utcák, terek arculatát is. Van még egy probléma, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az a rossz szokás hogy a gyerekek — sokszor a felnőttek szeme- láttára — rajzolják tele a házak falait különböző ábrákkal. Csak példának szeretnénk megemlíteni, hogy a Cifrapalota oldalát — amit alig egy hónapja tataroztak — már hullámos krétavonalak „díszítik”. Ki ezért a felelős? Mi, mindnyájan, akik szó nélkül hagyjuk, hogy a gyerekek „alkotásaikat” a falakra véssék. Ne menjünk el mellettük szó nélkül. Figyelmeztessük őket mindnyájunk érdekében. Dr. N. M. Kecskemét A Barátság különvonat idei úticélja: Leningrad Az elmúlt évben két külöm- vonattal több mint kétszázan jártak megyénkből a Szovjetunióban — Kijevben és Moszkvában. Az élményekben gazdag program nemcsak a két város műemlékeivel való ismerkedést jelentette a résztvevőiknek, hanem alkalmat adott arra is, hogy találkozzanak szovjet emberekkel, megismerkedjenek munkájukkal, 6 azokkal az eredményekkel, melyeket a szovjet nép — pártja és kormánya vezetésével — elért a kommunizmus építése során, a dolgozók jólétének és szociális ellátottságának fejlesztésében. A múlt év kedvező tapasztalatai alapján a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége és a megye- székhely IBUSZ-irodája az idén is szervez „Barátság”-különvo- natot, amelynek úticélja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsője, Leningrád lesz. A tervek szerint a különvonat 1967. május 14-én indul Kecskemétről. A következő nap Szovjet Ukrajna fővárosával ismerkednek a vendégek. Leningrádban öt napot töltenek a Bács megyeiek. A hős városban az INTURIST rendkívül gazdag programot állított össze számukra. Megismerkedhetnek a város számos nevezetességével, köztük a forradalom emlékeivel, a Szmol- nijjal, az Auróra cirkálóval, kirándulnak a festői szépségű Razlivhez, ahol Lenin rejtőzködött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén, meglátogatják a Len in-múzeumot és emlékművet. A város nevezetességei közül megnézik majd a világhírű Ermitázs képtár legszebb képeit, az Isza- kovszkij székesegyházat, a Pet- ropavlovszkij erődöt. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság baráti találkozót rendez a vendégek tiszteletére, akiknek egyébként alkalmuk lesz megismerkedni Leningrád színházi életével is. A különvonat május 24-én, hajnalban érkezik vissza Kecskeméted,