Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-31 / 26. szám

\9G1. Január SÍ, kedd 5. sídal Az eszmei nevelés szolgálatában A múlt ev őszén lezajlott, vezetőséget újjáválasztó tag­gyűlésen úgy értékelték saját munkájukat a Dunavecsei Já­rási Tanács pártalapszervezeté- neic kommunistái, hogy párt- életűik eleven, aktív. S hozott határozataik így summázhatok: még következetesebben az eddi­gi úton tovább! Mit jelentett az eddigi út a gyakorlatban. Horváth József vb-elnökhelyettes, s egyben párttitkár, ezt többek között így vázolta: — Egyik legfontosabb törek­vésűnk, a dolgozók politikai képzése, eszmei nevelése. A pártoktatásban az időszerű kér­dések tanfolyama helyett marxista középiskolát szervez­tünk. Hiszen ez a forma komo­lyabb tanulást igényel és ala­pozást jelent a marxizmus—le- ninizmus elmélyültebb tanul­mányozásához. Ax elgondolda bevált. A marxista középiskola népszerű lett. A résztvevők komolyan vették a tanulást. Huszonnégyen végezték el a tanfolyamot, zöm­mel pártomkívöliek. Négyen be­fejezték. nyolcán megkezdték tanulmányaikat a marxista—le­ninista esti egyetemen ■— Az eszmei-politikai nevelés nem öncélú — mondja Hor­váth elvtárs —. arra is való, hogy alkalmassá tegye a dolgo­zókat. a hivatali munka poli­tikai tartalmának felismerésé­re. Vagy említhetném a párt- határozatok végrehajtásának vizsgálatát, ami szintén hivata­li feladatunk. A politikai biz­tonság. hozzáértés ebben sem nélkülözhető. Itt is abból in­dultunk ki, hogy az apparátus­ban dolgozók bizonyos értelem­Kirakatok liegen országba, más város­ba érkezve a falragaszok, ki­rakatok nézegetésével kezdem az ismerkedést. Többé-kevésbé hű képet kaphatunk így az ipar, a kereskedelem színvonaláról, az általános kulturáltságról, ha számbavesszük: mit „raknak ki” a járókelők szemei elé a főut­cán, s valamelyik külső ne­gyedben. Ráérósebb, céltudatosabb uta­zó más, talán még jellemzőbb „foltocskákat”; az életviszonyo­kat, gondolkodásmódot még jobban eláruló, a hétköznapok­ba kukucskáló kémlelőket ta­lálhat. Nálunk is akad ilyen bőséggel. Műhelyek, hivatalok folyo­sóin, tanyai irodákban mind gyakrabban láthatunk képes­lap-kiállítást. Szokássá vált, hogy a szaktársak, kollegák üdülőtelepekről, utazásaikról küldött üdvözlőkártyákat az otthonmaradottak a faliújságra, hirdetőtáblákra szögezik. Né­hány esztendeje Siófok, Mátra­háza, Lillafüred, Pozsony, Buda­pest, Szeged épületei díszítet­ték nálunk a falakat, újabban Moszkva, Bécs, Várna, Lenin­grad, Kijev, Velence szépségei is gyönyörködtetik a nézőket, a szemlélőket. Tudja isten, nekem a Dozse- palotánál, az Ermitázsnál is jobban tetszenek az üzenetek, az aláírások: „Szeretettel kö­szöntőm szaktársaimat. H. P. esztergályos.” — ,,Üdvözlet a Keleti-tenger partjáról. B. E. anyagmozgató.” Az egyik tsz­üdülő gondnoka tolmácsolta János bácsi szavait: „Sohase hittem, hogy ide is eljuthatok.” Az idős tsz-gazda anakidején nem járhatott iskolába... Tanulságosak ezek az üzemi, falusi kirakatok. Büszkék lehe­tünk rá mindannyian, ök is, akik írták, s mi is, akik kap­juk. Mert ezek a mi szépülő, "fejlődő, jobbuló életünk szív­derítő kirakatai. H. N. ben vezetők, akikre a párthatá­rozatok méginkább kötelezőek. Aem véletlen tehát, hogy amikor a közelmúlt napokban a pártalapszervezet vezetősége, többek között az első félévi munkatervi feladatokról tár­gyalt. az eszmei-politikai neve­lés ismét hangsúlyozottan ke­rült szóba. Ennek jelentőségét Szemerédi István, művelődési osztályvezető, pártvezetőségi tag egy másik, nem kevésbé fontos oldalról világította meg. — A kispolgári nézetek el­leni harc kérdéseiről, feladatai­ról tárgyaló taggyűlésünk éppen a pártkongresszus idején zaj­lott. Érdékes megfogalmazást kaptak egyes kérdések. Például így is: Mennyire helyes a hi­vatali munkában a személyi kapcsolatok érvényesülése? Mert mint másutt, nálunk is elhangzottak ilyen vélekedések: „Fog ez menni, mert ennek és ennék Jó kapcsolatai vannak!” Mindenképpen állást kellett foglalnunk ez ellen a nézőpont ellen. Meg is tettük. S amikor a taggyűlést követően a rádió, illetve a tv útján kísértük fi­gyelemmel a kongresszus mun­káját. mondhatom, megerősítést kapott az állásfoglalásunk. Aznap szólalt Tel ugyanis a dunántúli tsz-elnök. aki ismer­tette, hogyan érték el a szép eredményeket. És kevéssel utá­na kapott szót az egyik Sza- bolcs-Szatmár megyei tsz-el- nökasszony. aki viszont azt fej­tegette. mi minden nehezíti a munkájukat. Az a fölös meny- nyiségü műtrágya például, melynek jóvoltából az egyik gazdaságban szebb termésered­mények születtek, hiányzott a másik tsz-ből. S így van ez mindennel, nemcsak a műtrá­gyával: Ha az adott lehetősé­gekből — mondjuk az összeköt­tetések jóvoltából — valahová több Jut. ennyivel feltétlenül kevesebb kerül a másik helyre. — Meggyőződésem — vallja Szemerédi elvtárs —. hogy ne­künk. kommunistáknak, az okos helyi politika mellett Ilyen emelkedettébb nézőpontból kell szemlélődnünk. Az említett tag­gyűlésünkön vitatott tárgykör széles skálájú. Érthető, hogy a kispolgári nézetek közöl sok minden nem kerülhetett szóba. S maga a párttagság kérte, ne tekintsük befejezettnek a vitát. Ezért az idén is a feladataink közé iktatjuk például a legfon­tosabb témákat. És mivel nép­szerű lett. ez évben még több pártnapot szeretnénk tartani. Az eszmei-politikai nevelés szolgálatában. Ügyelnek arra, hogy minden egyes kommunistának legyen — az egyéniségének képessé­geinek legiobban megfelelő — pártmunkája, s arról időről-idő­re be is számoljanak a vezető­ségnek. Figyelemre méltó, aho­gyan — az alapszervezet hiva­tali jellegének megszűnése után — a pártmunka új stílusát ku­tatja a vezetőség. A politikai oktatást-ne- velést már tulajdonképpen en­nek jegyében végzik. Részt kér a pártszervezet például egy-egy új dolgozó felvételének elbírá­lásából. véleményt nyilvánít, ha történetesen fegyelemsértés miatt kell eljárni valakivel szemben stb. Mindezt a legtel­jesebb pártdemokrácia jegyé­ben kívánják végezni. Ezt cé­lozza nem utolsósorban az is, ahogyan a három pártcsoport­juk önállósítására törekszenek. — A vezetőségválasztó tag­gyűlés előtt már kaptunk „íze­lítőt” ennek jelentőségéről — magyarázza Horváth elvtárs. — Hiszen akadt olyan pártcso­portunk. amely két-három órán át vitatkozott az újjáválasztás- sal kapcsolatos kérdésekről. Az eredménye megmutatkozott a taggyűlésen. Meggyőződésünk: ahogyan a pártcsoporti aink egyre öntevékenyebb vélemé­nyező. kezdeményező, vitatko­zó kis „testületekké” formálód­nak. ennek gyümölcsöző hatása az alapszervezetünk életén túl, az egész tanácsi apparátus munkájára is kisugárzik. Pemy Irén Mark Lane filmjének világpremierje Az angol tv vasárnap késő este csaknem négy és félórás műsorban sugározta Mark La­ne, az ismert amerikai jogász „Elsietett ítélkezés” című doku- mentumfilmjét. Lane a filmen részletesen kihallgat számos ta­nút, akikre „nem terjed ki” a Warren-bizottság figyelme. A műsorban Mark Lane filmjét Specter és Bélin, a War­ren-bizottság két nyomozója bí­rálta. Mindketten buzgón védel­mezték a bizottság jelentését, de számos kényelmetlen kér­désre nem tudtak választ adni. Közeleg a próbatétel Alig négy hónap és sok tár­sukkal együtt Tóth Erzsébet­nek. meg Miklósi Máriának is oda kell állni a vizsgabizottság elé, hogy számot adjanak érett­ségükről. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz nehéz a próba, hiszen mindketten kitűnő ta­nulók. De azért mégis... csak a napi anyagot kell ta­nulni, hanem az érettségi téte­leket is. Még nem vehetjük biztosra a tételeket, de nagyjá­ból sejtjük, miről kell számot adni. Így bizony délután fél háromtól este 9-ig, sőt külön engedéllyel 10-ig is tanulunk. — És Miklósi Mária? Gyakori kép a kollégiumban: Tóth Erzsébet és Miklósi Mária közösen oldják meg a feladatot. — Nem bízzuk el magunkat, már javában készülünk —, mondja Erzsiké. Joggal beszél többes számban,, hiszen ők ket­ten barátnők, egy tanulócso­portban vannak és együtt ké­szülnek. Mindketten a Bányai Júlia Leánykollégium lakói. — Én külkereskedelmi pályá­ra szeretnék menni —. árulja el Tóth Erzsiké a jövő tervét. — Szeretem a nyelveket, olasz ta­gozatú osztályba iárok. De ha ez nem sikerül, akkor német— orosz szakra mennék, tanár­nak. A reáltárgyakkal kicsit nehezebben boldogulok. De szorgalommal az is megy. — Mennyit tanul naponta? — Bizony, most már nem­Kíváncsiságból: honismeret Szép sikere van a kecskeméti Mathiász Tsz-ben a TIT „Ho­gyan készül” sorozatának. Ezek a szemléltetéssel egybekötött előadások egyrészt az emberek jó éldelemben vett kíváncsisá­gát elégítik ki; népszerű formá­ban bepillantást engednek egy- egy sokakat érdeklő gyártási folyamat, vagy a tudományos és művészeti munka kulisszái • JANUAR SÍ, KEDD A tragikus szerelmespár, Trisztán és Izolda alakja a középkor őta sű­rűn visszatér a költészetben, a drá­ma- és zeneirodalomban egyaránt, sőt újabban filmen Is. A forró, tisz­ta szenvedélyeket szétzúzó kegyet­len sors ábrázolása sohasem volt hatástalan a közönségre. Ez a ma­gyarázata, hogy Hlés Endre—Vass István költői szépségű Trisztán-íel- dolgozása csaknem tíz éve osztatlan sikert arat a magyar színpadokon. A tv a Szegedi Nemzeti Színház előadását közvetíti (19.15). FEBRUAR 1, SZERDA Februárral a képernyőn Is bekö­szönt a jégszezon. A televíziónak alighanem jelentős szerepe van ab­ban, hogy néhány év alatt ugrás­szerűen megszaporodott a műkor­csolya kedvelőinek és „szakértői­nek” tábora. A héten a ljubljanai Európa-bajnokság nyújt újabb al­kalmat a szimpla és dupla axelek, lutzok világában való lártasság el­mélyítésére és az Megfeszítő szak­mai vitákra. (20.00) FEBRUÁR 2, CSÜTÖRTÖK Bár ehhez a naphoz medve lenne Ülő, a csehszlovák filmszatíra bar-. lángjából egy vadember bújik elő. A dzsungel farkastörvényeivel mér­legeli a hitleri uralom társadalmát, és mégis 6 bizonyul legembersége­sebbnek. A film főszerepét a mozi­vászonról jól ismert komikus, Ru­dolf Hruslnszky játssza. (18.25) FEBRUÁR 3, FENTEK A nyolcadik általános és negyedik középiskolásoknak, de talán mégin- kább szüleiknek legfőbb gondja ezekben a napokban a pályaválasz­tás. Most a legnyilvánosabb fórum előtt a legilletékesebbek adnak ta­nácsot ebben az egész életre szóló fontosságú, nehéz kérdésben. Az Or­szágos pályaválasztási Tanács titká­ra és a Művelődésügyi Minisztérium több osztályvezetője nyilatkozik a szülőknek, pedagógusoknak. (18.30) FEBRUÁR 5, VASÁRNAP Egy fiatal orvos Inkább a kemény tengerészéletet választja, csakhogy megmeneküljön öregedő és csú­nyácska Imádójától. Ezzel mindjárt elmet Is adott a kalandos angol víg­játéknak: Doktor a tengeren. És hogy merész elhatározása nem lesz hiábavaló: csak annyit árulunk el, a hajón Brigitte Bardot-val találko­zik. (30.3») mögé. Másrészt a közvetlen kör­nyezet megismeréséhez nyújt hasznos segítséget, és további honismereti tájékozódásra ösz­tönöz. Előadás hangzott már el több nemzetközi hírű kecskeméti ipari termék, a konzerv, a für­dőkád, a magnetofon előállítá­sának „titkairól” az illető üze­mek kitűnő szakembereinek ve­zetésével. „Amíg a függöny fel­gördül” címmel Takács László, a Kecskeméti Katona József Szánház ügyelője a darabok színpadra állításának előzmé­nyeivel ismertette meg a hallga­tóságot. Legközelebb a szőlőne­mesítés szerepel programban. Az ötletes és hasznos isme­retterjesztő sorozatért dicséret illeti a TIT kecskeméti szerve­zetét és az előadókat. — Én földrajz—matematika szakra pályáznék a szegedi egyetemre. A reál tárgyakat szeretem, de azért komolyan foglalkozom prózairodalommal is. Romain Rolland a kedvenc íróm. — Félneflk-e az érettségitől? — Ha az ember megteszi a kötelességét, nincs mitől félni. Csak azt kérik számon, amiről tanultunk. Okos válasz, helyénvaló. A kötelesség... A kollégium igaz­gatója, Komáromi Gizella ta­nárnő. mikor Tóth Erzsébetről és Miklósi Máriáról beszél, úgy említi őket. mint a kötelesség­tudás példaképeit. És ebben a fogalomban: kö­telesség. az is benne van, hogy gyengébb tanul ótársaikat segí­tik a tanulásban. Közeleg a próbatétel, egyre kevesebb az idejük. Mindkettő­jüknek van színházi bérlete, ezt igénybe veszik ugyan, de ezzel nagyjából ki is merül a szórakozás. Nagyon ritkán ke­rül sor mozira, meg táncra. Pedig mindkettőt szeretik, hi­szen fiatalok. És a többiek Is. akik Tóth Erzsébettel és Miklósi Máriá­val egy időben készülnek az érettségire, fiúk—lányok ve­gyesen, kollégisták és szüleik­kel együtt lakók. Milyen segítséget kapnak a nagy munkához? A kollégisták kétségtelenül előnyösebb helyzetben vannak, hiszen megszabott naoirendben könnyebb a tanulás. Ám a töb­bi tanuló sincs mavára hagyva: a oedagóvusok valamennyi is­kolában előveszik az érettségi- tételeket és rendszeresen kor­repetálják valamennyi tanulót. B. J. Humoros sorozat indul Kecskeméten Ebben a félévben tematikájá­ban is új sorozattal bővül Kecs­keméten a már eddig is dús programú és sikeres irodalmi rendezvények köre. A humor mai mesterei című sorozat a városi tanács műve­lődésügyi osztályának rendezésé­ben három népszerű mai ma­gyar író, Csurka István, Kolozs­vári Grandpierre Emil és Kom- lós János humoros tárgyú írá­saiból mutat be összeállításokat fővárosi és helyi művészek elő­adásában. A rendezvények egy­ben író—olvasói találkozások is lesznek. A sorozat negyedik, befejező részének műsorát kecs­keméti humoristák műveiből és a Kecskemétet tollhegyre tűző karcolatokból, szatírákból válo­gatják. Az első előadás február 2-án lesz, Szalai Károly, a kecske­méti származású irodalomesztéta mond bevezetőt.

Next

/
Thumbnails
Contents