Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-31 / 26. szám

WOT. Január SI. fceM 3. oldal Hogyan lehet elérni a 10 százalékos emelkedést Beszélgetés a termelés és a felvásárlás összefüggéseiről r A megyei pártértekezlet beszámolójában szerepel, hogy az árutermelés, illetve az állami felvásárlás mintegy 4o szá­zalékkal lesz magasabb a harmadik ötéves tervidőszak végén. A felvásárlás ily mértékű emelése csak a termelés nagy­arányú fejlesztésével érhető el. A termelés és a felvásárlás szorosan összefügg. A harmadik ötéves tervidőszak alatt új helyzetet teremt a gazdasági reform előkészítése, illetve an­nak életbelépése. Magony Imrével, a megyei tanács vb fel- vásárlási osztályvezetőjével a termelés és a felvásárlás kap­csolatáról, az idei kilátásokról beszélgetünk az új helyzetre vonatkoztatva. Kezdetben arról esik szó, hogy az elmúlt évben a megye mezőgazdasága 5,3 százalékkal termelt többet az 1965-ös esz­tendőhöz viszonyítva. A felvá­sárlás mennyisége pedig az or­szágosnál jobban. 6 százalékkal emelkedett. — A gazdasági reform előké­szítésének időszakában hozott intézkedések már tavaly érez­tették hatásukat. A felvásárlá­si árak emelése mintegy sok millió forint többletbevételt je­lentett a megye mezőgazdasá­gának. Nőtt a felvásárlási ered­mény a zöldségféléknél is. Jobb a takarmányhelyzet. Ez utóbbi­nál annál is inkább érdemes elidőzni, mert a megye rend­szeresen jelentős takarmány­hiánnyal küzd. Kukoricából 2500 vagon terméstöbblet je­lentkezett. Az 1965. évi 16,6 mázsáról 17.5-re nőtt a hol­danként termésátlag a tanácsa szektorban. Érdemes hozzá ten­ni, hogy a homoki járásokban is számottevő emelkedés je­lentkezett a terméshozamok­ban. _ Ez érezhető volt a ta­karmányhelyzet javulásá­ban? — Igen., a Gabonafelvásártó és Feldolgozó Vállalat mintegy 700 vagon kukoricát mozgatott meg a megyében, más szóval ennyi kukorica vásárlására ka­pott megbízást a termelőszö­vetkezetektől. Ugyanakkor a közös gazdaságok is több száz vagon kukoricát vásároltak egy­mástól a piacon. Ennek is kö­szönhető, hogy enyhült a me­gye homokhátságán is a takar­mánygond. Ehhez természete­sen jó termésre volt szükség. Talán felesleges hangsúlyoz­nom. hogy köszönhető ez első­sorban a mezőgazdasági nagy­üzemek szervezettebb munká­jának. a jó agrotechnikának, a korszerű termelési módszerek elterjedésének és a megfelelő időjárásnak. Talán érdemes szólni arról is, hogy más kapásnövények­ből hasonlóan jó termést taka­rítottunk be. Burgonyából az 50—55 mázsa holdankénti át­lagtermést azelőtt soha nem haladtuk túl a megyében. Ta­valy viszont 62 mázsa volt az átlag. Nyolc százalékkal kisebb területről 26 százalékkal több burgonyát takarítottak be a nagyüzemek az elmúlt évben. Itt megint utalnék arra, hogy a homokhátságon is a megyei emelkedésnek megfelelően, az előző évhez viszonyítva, hason­lóképpen mintegy 20 százalék­kal volt magasabb a termésát­lag. — Milyen tényezők befo­lyásolhatják az idei fel­vásárlást? — Az állat- és állati termé­kek tervezett felvásárlási ered­mény növelése takarmányol- dalröl tehát jórészt biztosítva van, azonban vannak egyéb té­nyezők is. Aggasztó például a kocaállomány csökkenése egyes termelőszövetkezetekben. Ha nem lesz elég anyaállat, akkor a további hizlalás kockán fo­rog. Azzal is számolni kell, hogy az idén több ezer holdon ter­mőre fordul az új telepítésű szőlő és gyümölcsös. Ez is be­lép az árutermelésbe. Amennyi­ben az időjárás kedvező lesz, nagy mennyiségű árutöbbletre számíthatunk. Emelkedik a zöldségfelvásárlás mennyisége is, amit az eddigi szerződéskö­tések bizonyítanak. I — A felvásárló és ter­meltető vállalatok sokat tesznek annak érdekében, hogy kapcsolataikat erő­sítsék a termelőüzemek­kel. Erről talán lehetne rövid tájékoztatást kap­nunk. .— Csak felsorolásszerűen, mert rengeteg intézkedést tet­tek a vállalatok máris ennek érdekében. Hozzáteszem, hogy ezeket az intézkedéseket első­sorban a vállalatok nagyobb önállósága, a gazdasági reform megvalósításának előkészítésé­vel kapcsolatosan már eddig is tapasztalható több kezdemé­nyezési lehetőség, segíti. A Ca- bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 25 százalékkal növeli az úgynevezett kombájntiszta gabona átvételét az idén, vagy­is ennyivel több termés tisztí­tását vállalja. Ez mintegy ezer vagon gabonát jelent. 5500 négyzetméter színt épít a vál­lalat. Hét szovjet nagy telje­sítményű szárítógépet is be­állít. A MÉK nagy mennyisé­gű, termesztést elősegítő fóliá­val siet a zöldségkertészek tá­mogatására. Különböző betaka­rító gépeket is rendelkezésükre bocsát. Ugyanezt teszi a Kecs­keméti Konzervgyár is. A Bajai Hűtőház a borsóbetakaritást segítő berendezésekkel támo­gatja a termelőket. Az idén mintegy 10 százalé­kos emelkedést terveznek elér­ni a felvásárlásban. Ez 200— 240 millió forint értékű növe­kedést jelent az elmúlt évhez viszonytva. Ennek érdekében alaposan meg kell szervezni a termelést és szorosabbá szüksé­ges tenni a kapcsolatot a ter­melő üzemeknek és a felvá­sárló vállalatoknak. K. S. Hivatalosan is megkezdődött a választási kampány Dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a választások előké­születeiről nyilatkozott vasár­nap a Magyar Rádióban és Te­levízióban. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront választási felhívásának közzétételével hi­vatalosan is megkezdődött a vá­lasztási kampány. Február első napjaiban országszerte kibonta­kozik a jélölőgyűlések sorozata, majd — február második felé­ben és március elején — a je­löltek választási gyűléseken ta­lálkoznak a városok és falvak népével. kicserélték a tagságot? Netán a földeket? Szó sincs róla. A nagy­üzemi gazdálkodáshoz kevésbé értő, s a két és félszáz szana­szét szórt tanyaházban lakó gazdákkal bánni nem tudó ve­zetőséget cserélték ki. Szmolenszky László szemé­lyében új lett az elnök (immár a hatodik), szakképzett mező­gazdászt, s brigádvezetőket bíz­tak meg az agronómiái felada­tok irányításával, hozzáértő em­berek kerültek a könyvelésbe is. — Nehéz volt a kezdet? — kérdezem az elnöktől az irodá­jában, ami egyébként külön szót érdemel, mert szintén a tsz megerősödését, gazdagságát rep­rezentálja. A régi átépítésével tavaly modernizálták, ízlésesen bebútorozták — s nemcsak az elnökét, hanem a többi veze­tőét, valamint az adminisztrá­torokét is. — Nem volt könnyű, s most sem üdülés az életünk —mond­ja. — Mindenekelőtt a munka­fegyelmet kellett megszilárdíta­nunk. A korábbi vezetők sok­mindent megengedtek maguk­nak, s ezt látva, a szövetkezeti gazdák sem viselkedtek más­ként. Nekünk, új vezetőknek, példát kellett tehát mutatnunk. IXént mondja, de tudom, néha magam is láttam, már ko­fa hajnalokon kiutazott kecs­keméti lakásáról, hogy szemé­lyesen irányítsa, ellenőrizze a munkákat. Helytállása, maga­tartása nyilván így fogalmazó­dott meg a gazdákban: „Az el­nök nem kíméli magát, ha a közös ügyéről van szó. Szégyen volna, ha mi másképp cseleked­nénk.” — Aztán adottságaink figye­lembe vételével alaposan meg- hánytuk-vetettük, hogy mit, ho­gyan termeljünk — folytatja. — Ezzel párhuzamosan megfelelő munkaszervezeti formákat ala­kítottunk ki. A gazdákat anya­gilag érdekeltté tettük a terme­lésben. Megfontolatlanul soha nem ígértünk semmit, de ha mondtunk valamit, álltuk a sza­vunkat. S az egyre javuló ter­melési eredmények bizonyságot szolgáltattak nekünk. És termé­szetesen fokról-fókra a közös célokért való helytállásra ösztö­nözték gazdáinkat. — Ma már ott tartunk, hogy rengeteg javaslattal állnak elő, s nélkülük semmiben sem döntünk. Nem nagyítok, ha azt mondom: teljes nálunk a de­mokrácia. A közösségi tudat ki­alakításában természetesen nagy szerepet játszik a pártszerveze­tünk. Ennek a megerősödése is folyamatosan ment egyébként végbe. Kezdetben csupán hár­man voltunk párttagok, ma vi­szont már huszonkilencen va­gyunk, ami egyebek közt me­gint csak az öntudatosodás mér­tékét jelzi. Az ifjúság szerveze­te, a KISZ, csaknem negyven tagot számlál. Sommázott megállapítása­it még a következő adatokkal támasztja alá. A szántóföldi nö­vénytermesztésben nemcsak a rozsnak volt kiváló a termés- eredménye, hanem a búzáé is. Általában évenként 20o holdon termesztették a Bezosztáját, s 20—22 mázsa átlagot takarítot­tak be belőle. (Tavaly 26 má­zsát!) S hozzáteszi: „Nem igaz, hogy a kenyérgabonát csak rá­fizetéssel lehet termeszteni. Per­sze, alkalmazni kell a szüksé­ges agronómiái eljárásokat.” Évek óta, 250 holdon, borsót is termesztenek. Amellett, hogy általa tavaly is másfél millió forint bevételre tettek szert, a június végére letakarított bor­sóföldet másodnövényekkel még- egysaer hasznosították. A négy év óta 200 mázsa átlagot ter­mő paradicsom szintén másfél millió forinttal növelte bevé­telüket. Az állattenyésztés is több millió forintot vitt a kö­zös kasszába. Az ezer hízott sertés kétmilliót, az értékesített tej annak a felét. S évente el­adtak 160—170 hízott marhát Nagy érdeklődésre tarthat számot Az egészséges, kulturált táp­lálkozás mind szélesebb körű elterjedésével rohamosan nö­vekszik a zöldségfélék fogyasz­tása. Hazánkban is ez tapasz­talható, noha még eléggé elma­radunk az egy főre jutó fo­gyasztásban egyes nyugat-euró­pai országoktól. Az egyre növekvő igények ki­elégítését ' csak korszerű, nagy­üzemi zöldségtermesztéssel lehet Zöldségtermesztés homokon cí­mű mű igen ízléses és szép ki­állítású, nagy érdeklődésre tart­hat számot. A könyv bár alap­vetően a homoki zöldségter­mesztésről szól, jól hasznosít­hatják más zöldségtermesztő körzetek szakemberei is. Első részében a zöldségter­mesztés általános téziseit tár­gyalja, kiemelve mindenütt a homoki termesztés azonosan, 8;<>«>í- Por**» Bír» SSáíínsá« ftontavíii C&EÍo'fcííí CaftAá Dü»>*i tstj«* fetter Ki» Srtfwr ÜW« }**.*«* Qf ; s Mlífetó !(W« ÍV««««« izéhtt* megoldani. Ma, amikor szinte létkérdéssé vált a mezőgazda- sági termesztés belterjesítése, igen megnőtt a zöldségtermesz­tés fontossága. A termelőüzemekben dolgozó szakembereknek nagy segítséget ad dr. Mészöly Gyulának, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazgatójá­nak szerkesztésében, számos szakíró, az intézet munkatár­sainak közreműködésével nem­rég megjelent szakkönyv. A Így tudták elérni, hogy négy év óta egy-egy munkaegységre garantáltan 40 forintot, s ezen­kívül prémiumot is fizet a tsz. Az utóbbi tavaly pontosan a negyedrészével növelte a mun­kaegység értékét. (A prémiumot csökkentő ok a részegség, fe­gyelmezetlenség, a kizáró ók pedig a lopás. De már egyre kevesebben szolgáltatnak a jö­vedelmük csökkentésére okot.) — Probléma? — kérdezi visiz- sza Szmolenszky László. — A gazdák még 235 tanyaházban laknak. De már... Erről a „de már”-r<S mi is írtunk néhányszor. Illetve arról, ami a két szó után következik. A tsz műút melletti központjá­ban épülő korszerű lakótelep­ről. (Hogy mit kilincselt, har­colt ezért is az elnök, talán maga sem tudná megmondani.) Részben OTP-hitelből tíz két- szoba-konyhás, fürdőszobás új ház áll már a telepen, s úgy tervezik: a gazdák összesen öt- venet építtetnek ide. Úgy velem, a Törekvés Tsz gazdáira most már jó értelem­ben véve is illik a jelző: nehéz emberek. Hogy a hat év alatt azokká váltak, ez a magyaráza­ta: elnökük, s még néhányan, már az elején is nehéz embe­rek voltak. Tarján István vagy esetleg differenciáltan je­lentkező gondjait. Foglalkozik a korszerű termesztő- és szaporító­berendezésekkel, valamint igen nagy részletességgel a gépesítés­sel. A zöldségtermesztés minden irányú gondját taglalja. Csak néhány dolgot szeretnénk ki­emelni. A zöldségtermesztés fej­lesztésének fő kérdése a terme­lés tájak szerinti és üzemen be­lüli szakosítása. A szakosított nagyüzemben csak néhány zöld­ségféle termesztésével foglalkoz­nak, amelyek az optimális adottságok folytán a legjövedel­mezőbben termeszthetők. A ter­melést teljesen gépesítik, a drá­ga kézi munkaerőt minimálisra csökkentik. Ez különbözteti meg a jövő zöldségtermesztő üzemét az eddigiektől. A mű értéke, hogy az üzemszervezés néhány kérdésével is foglalkozik. Vilá­gosan, érthetően határozza meg a fejlesztés helyes arányát. A zöldségtermesztés jövedel­mezőségének alakulása szem­pontjából nem kevésbé fontos a szedés, szárítás és csomagolás, valamint az üzemen belüli fel­dolgozás, amely szintén kellő terjedelemben kerül tárgyalás­ra. A mű második része az egyes zöldségfélék termesztéséről ad részletes tájékoztatást. A szöve­get mindenütt ízléses képanyag egészíti ki. Külön melléklet fog­lalkozik a termesztési adatok­kal, amelyeket táblázatba fog­lal; Ma, amikor a zöldségtermesz­tés korszerűsítése és fejlesztése megyénk kertészeti termelésé­nek soron következő feladat? különösen hiánypótló, s e nagy munkánk közvetlen segítője s könyv, mely egy kertészeti szak­ember asztaláról sem hiányoz­hat. Pfenning Gyula megyei főkertész

Next

/
Thumbnails
Contents