Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
a Lehet-e rossz fogtól más betegséget kapni? — Képzeld esaik — szólított meg egy ismerősöm —, ki akarnak húzni három fogamat, pedig nem is fájnak. Évek óta izületi gyulladásaim vannak. Az orvos azt mondja, hogyha meg akarok gyógyulni, alá kell vetnem magam ennek a kezelésnek. Mondd. biztos, hogy így meggyógyulok? — Nem biztos — válaszoltam. Felragyogott a szeme. — Hát akkor ne engedjem? — De. engedd! Bízd magad a szakemberekre, ök a javadat akarják. — Nem értem. Nem biztos — és mégis engedjem? — Hogy van ez? « Sok-sok száz év óta tapaszfalják a gyakorló orvosok, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymódnak, meggyógyulnak, vagy legalább is javulnak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A ■fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár sokkal ritkábban — néhány más szerv is. a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben és a gyökerek körül, az állcsontban, valamint a mandulákban ugyanis nála lassú, lappangó, panaszokat alig. vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyamatok zajlanak. De ha utóbbiak nem is okoznak panaszt, a szervezet más helyein is felléphetnék gyulladásos megbetegedések. Például a szívben, vesében. Ízületekben, a szemben, a bőrön, stb. Ezeket nevezik „második betegségeknek”. Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A .második betegség” lehet Jelentéktelen is. de lehet súlyos. amely a beteg munka- képességét vagy akár életét is veszélyezteti Régen úgy képzelték A, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy a mandulagyulladást okozzák: a véráram útján, vagy más úton eljutnak a test különböző szerveibe. Ott kikötnek, és ugyancsak gyulladásos folyamatokat okoznak. Később ez a felfogás megváltozott: a kutatók rájöttek arra, hogy nem maguk a baktériumok okozzák a „második betegséget”. hanem az általuk termelt mérgek. A fogban, mandulában levő elváltozást gócnak nevezik, orvosi nyelven szólva: — fókusznak. Az álta- * hik előidézett betegséget pedig gócfertőzés névvel illetik. A „gócelmélet”, megszületésekor az orvostudományban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százezrei estek áldozatául. Azóta a beteg sorsát minden szempontból alaposabban mérlegelő, kritikusabb. körültekintőbb álláspont győzedelmeskedett. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat, a második betegségtől teljesen függetlenül is el kell távolítani. Mi történjék azonban a kétes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege fogja eldönteni az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nem szabad habozni. Egy vagy több. fog, vagy a mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben forogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha viszont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor kár nagyobb szabású fogászati vagy gégészeti, sebészeti, beavatkozásnak kitenni a beteget. Ezít persze egy orvos egyedül többnyire nem tudja eldönteni. A második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két fog gyökeréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. De ha a mandulakivételről, vagy nagyobb műtétről van szó, vagy ha a fogorvos beavatkozása annyira tönkretenné a fogsort, hogy műfogsort kell majd készíteni, akkor a góc- talanítás elhatározása nehezebben születik meg. Látjuk tehát. hogy a gócfertőzés kérdése körül vannak még bizonytalan pontok. Sok orvoskutató foglalkozik a kérdések tisztázásával. És mit tegyen addig a beteg? Rá kell bíznia magát az orvosok alapos meggondolásokon nyugvó elhatározására: s még kellemetlenségek árán is vállalni kell a kisebb bajt a nagyobb elkerülése érdekében. Dr. Kovács György, az orvostudományok kandidátusa. Egy szerény javaslat Ismerős fiatal házaspár új- jonnan berendezett lakásában először jártam. Nem a hipermodern bútorok leptek meg, hiszen ma már a vidéki áruházak is a legújabb tervezésű kiül- és belföldi garnitúrákat kínálják vásárlóiknak. A különleges hatást az egyéni ízléssel összeválogatott kiegészítő darabok harmóniája adta. Csak egyetlen példát említek: a meghitt beszélgető sarokban, a lemezjátszó és a magnó mellett elhelyezett fekete skai bevonatú ülőgarnitúrát ragyogó színekben pompázó matyóhímzéses párna díszítette. Olyan volt mint egy tündöklő virágcsokor; a télben is tavaszhangulatot lopott a szobába. Mindezt azért mondtam el, mert már ott náluk elhatároztam, hogy én is készítek Gyerekek a fv előtt Egy hamburgi vizsgálat során kiderült, hogy azoknak a gyermekeknek a 49 százaléka, akiknél otthon televíziós készülék van, naponta 2—3, vagy még több órán át nézi a televíziót. Ez pedig mindent ösz- szevetve azt jelenti: a gyerekek hetenként 36—42 órát ülnek az iskolában, majd újabb 20 órát ücsörögnek a televíziós készülék előtt. A vasalás „műhelytitkai n A KESZRUHA szépsége függ a helyesen végzett vasalástól. A vasalás olyan művelet, meäy- lyel kisebb hibákat ki lehet igazítani, de a hibátlan munkát el ie lehet rontani. Vasalhatunk szárazon és nedvesen, attól függően, hogy milyen anyagot vasalunk. Ha nem ügyelünk a kellő hőfokra, könnyen, okozhatunk anyagron- csolást Vasaláskor ugyanis az anyagok nagy része zsugorodik. SZÁRAZON azokat a kelméket vasaljuk, melyek nem fényesednek könnyen és a nedvesség hatására színük elváltozik. Ilyenek a mű- és szintetikus szálú anyagok, hernyó- selyem, nyakkendőselyem, nyerssélyem, krepdesin. A műszálas anyagok forró vasalásra megolvadnak, a selymek megráncosodnak, elégnek szálai. A fémszálas anyagokat száHETFO; Csontleves, gombapBr- költ, párolt rizs, alma. KEDD: Lebbencsleves, rakott kel, körte. SZERDA: Zöldségleves, sertésnyelv mártásban, őszibarack kompot. CSÜTÖRTÖK: Paradicsomleves, rakottburgonya, savanyúság. PÉNTEK: Becsináltleves, túrósgombóc, szilvabefőtt. SZOMBAT: Rántott hal, krumplipüré, vágott savanyúság. VASÁRNAP: Húsleves, sertéseombszelet burgonyával lerakva, mogyorós pite, cseresznyebefőtt. RECEPTEK SERTESNYELV MÁRTÁSBAN. Két sertésnyelvet sós vízben puhára főzünk, a külső fehér bőrét lehúzzuk és ismét visszahelyezve a Vízbe, melegen tartjuk. Majd felszeljük. Három deka zsírból és három deka lisztből rántást készítünk, adunk hozzá kevés reszelt hagymát és piros paprikát. Feleresztjük azzal a lével, amelyben a nyelv főtt, és felforraljuk, Azután kevés citromhéjat és citromlevet, egy kanál porcukrot és egy deci tejfelt adunk hozzá. A mártást a felszeletelt nyelvre öntjük és zsemlegombóccal tálaljuk. SÉRTÉS combszelet, burgonyával LERAKVA. Fél kiló sertéscombot megmosunk és felszeleteljük, kissé kiverve félretesszük, kiló burgonyát karikára vágunk és kétfelé osztjuk. Az egyik felét beletesszük a kizsirozott tepsibe és megsózzuk. Három deci tejfelt, két ded tejet, hat deka olvasztott zsírt összekeverünk, borsózzuk. Ezzel Jól meglocsoljuk a lerakott burgonyaréteget. Ezután rárakjuk a besózott hússzeleteket, tetejükre karikára vágott vöröshagymát és pirospaprikát hintünk. Ezt a réteget is megöntözzük a tejfeles lével. Sütőben fedő alatt sütjük. MOGYORÓS PITE. 40 deka lisztet 20 deka vajjal eldolgozunk és ösz- szegyúijuk két tojássárgájával, kis sóval, 10 deka porcukorral. A tésztát kettéosztjuk, egyik felét tepsibe tesszük ujjnyi vékonyra kinyújtva és megtöltjük. Töltelék: S tojás- sárgáját 25 deka cukorral habosra keverünk, majd hozzákeverünk 20 deka diót vagy mogyorót, végül a tojásfehérjék kemény habját. Ezt a masszát rákenjük a tepsibe tett tésztára; kinyújtjuk a tészta másik felét, és azt a masszára helyezzük. Villával megszúrkálluk. sütőben világossárgára sütjük és kockákra vágva, vaníliás cukorral megszórva tálaljuk. rázom, alacsony hőfokon, vasaljuk, mert különben oxidálódik a szál. NEDVES anyagnak a textildákra gyakorolt hatása négy tényezőtől függ: a vasaló hőfokától, a textilre gyakorolt nyomástól, a vasalás időtartamától és a nedvesség menyi nydségétől. A vasalás nagymértékben megváltoztatja az anyagok fizikai tulajdonságait. FIL a 110 Celsius fokon felüli vasalás a gyapjúszál szakítószilárdságát csökkenti. Az állati eredetű szálakat kemény- nyé, törékennyé teszi. A cellulóz anyagokat szárítja és barnítja. Pl. a jó minőségű gyapjúszálat (anyagot) a nedves vasalás 3—4 százalékkal zsugorítja össze. A cellulóz szállal kevert gyapjúszövetet viszont 1—2 százalékkal megnyújtja. Hogy ezeket a vasalás okozta kellemetlenségeket elkerüljük, a ppdves vasalás különböző módszerét alkalmazzuk. NEDVES permetezéssel vasaljuk a pamut, vászon, karton, zefir, szatén, batiszt, flanel, ballonanyagokat. NEDVES ruhán át vasaljuk a gyapjúszövetet és a több rétegen összevont szöveteket (gallérok, fazonok, kézelők, zsebek). Ha az ilyen vasalástól az anyag mégis kifényesedik, nyirkos ruhával, vagy nedves kefével gőz jelenlétében feldörzsöljiik. Vasalás után feltétlen át kell gőzölni a bolyhozott felületű posztó; velúr és egyéb anyagokat. Célszerű ezeket bársonyvasalódeszkán vasalni. A bársonyokat puha vatelinozott deszkán, visszáján, vizes ruhán át vasaljuk, a szálak fekvésének irányában. Állószálú bársonyt csak felgózö- lünk. A felgőzölés úgy történik, hogy a forró vas aljára több rétegű vizesruhát teszünk és ezen a forró gőzön a bársonyt hátsó oldalán húzogatjuk. Vasalás után a ruhát ne rakjuk azonnal szekrénybe, mert könnyen gyúródik. Megállapítást nyert az, hogy a túlzott televíziós láz megbénítja a gyermek életkedvét. A tv-nézés közben ugyanis mindig végigéli a „hős” sorsát. Vele szenved és vele győz. Könnyű ilyesfajta győzelmet aratni, de nehéz megállnia a helyét a játszótéren, az utcán, az iskolában. „Ott kinn az életben” a gyermekeknek vereségeket is el kell szenvednie és össze kell szednie magát S ezért a gyerekek többsége inkább a képernyő előtti tökéletes álmokba menekül, A pedagógusok egy részének már régen feltűnt, hogy a túlzott televíziózás inkább szűkíti a gyermek látókörét, mintsem — minként föltételezhetnénk — bővítené azt. A gyermekek ugyanis bármilyen érdekes kérdésről hallanak többnyire unottan elfordulnak azzal, hogy mindezt már tudják a televízióból. Amikor azonban arra kerül sor, hogy beszámoljanak arról, amit láttak és amiről feltételezték, hogy tudják, akkor tudásuk pontatlannak bizonyul, beszámolóik tudatlanságról tanúskodnak. A vizsgálódás tanulságai szerint a szülők jól tennék, ha megfogadnák az alábbi három tanácsot-: Az iskolás koron aluli gyermekeknek egyáltalán nem kellene megengedni a televízió nézését. A tíz éven aluli gyermekek televízió nézését hetenként két adásra kellene korlátozni, de mindenképpen csak gyermek és ifjúsági programokra. A szülőknek kötetlen beszélgetésekben segíteniök kellene a gyermekeknek, hogy a televízión nyert benyomásaikat megértsék és rendezzék. egy-két eredeti népi motívumokkal ékes kézimunkát. A sok színes fonállal dolgozni magában is megnyugtató, kellemes kikapcsolódást jelent; ha pedig elkészült, csodálatosan szép, nem mindennapi darabként díszíti majd az én otthonomat is. Másnap végigjártam a boltokat, hogy az előnyomott párnalapot, valamint a hozzá szükséges fonalakat beszerezzem. És most jön a bökkenő. Annyit magam is tudok, hogy az egyes tájegységek kézimunkáinak meghatározott színei és öltésmintái vannak, ettől eltérni nem szabad, mert hiszen akkor már nem „eredeti”. Any- nyira viszont nem vagyok járatos, a népművészetben, hogy fejből ismerjem minden kötöttségét. A boltokban kapható buzsáki, kalotaszegi és egyéb motívumokkal előrajzolt vásznakra azonban nem írják rá a fonalak színét és minőségét — gyapjú, selyem, pamut, stb. — sem az öltésformákat. Ráadásul ebberj többnyire maguk az eladók is járatlanok. Egyedül a népművészeti boltokban vásárolható előnyomott párna vagy terítő a megfelelő mennyiségű, minőségű és színű fonallal együtt, nylon tasakba csomagolva. Az ide betévedt kézimunkázni vágyónak szívesen megmutatják a népművészek által hímzett darabokat is, melyről aztán lemásolhatja a különféle öltéseket. Ennek ellenére javaslatom a magam és — bizonyára még nagyon sok kézimunkázni szerető nőtársam nevében az lenne, hogy hozzon forgalomba a népművészeti bolt megkezdett kézimunkát. Régen volt ilyen; a megkezdett részről a színkombinációkat és az öltéseket könnyen megtanulhatta a még gyakorlatlan hímző is. Ez ugyan, megdrágítaná bizonyos mértékben az egyes darabokat, de a különbözet megéri a tandíjat. D. Zs. Az ablak előtt Otthonunk fontos hangulati eleme a függöny. A célszerűség és a dekoratív hatás szempontjából nem közömbös tehát, mit teszünk az ablak elé. Napközben az a jó. ha az ablakon át a fény akadálytalanul jut a szobába, az ablak előtti olvasó-, pihenősarokhoz. Ezért is hódítottak oly gyorsan a leheletkönnyű nylonfüggönyök. Este vnzont a kilátás helyett a bútorvászonnal azonos színű vagy mintájú belső függönnyel varázsolhatjuk vidámabbá a szobát.
