Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
t oldal 196’. Január 2S, izomba! Korszerűsítés önerőből Kockázatos nyugalom Bármelyik pontjáról indulunk a körnek, mindig ugyanazt az utat tesszük meg, mindig oda térünk vissza... A gazdálkodás erősítéséhez, a jövedelem növeléséhez. A mértani alapigazságok nem egyszer a riportban is érvényesülnek. Ne kerteljünk: a páhi Ifjú Gárda Tsz — tavalyi eredményei alapján — a kiskőrösi járás három leggyengébb közös gazdasága közé tartozik; az egy holdra jutó 641 fbrintos gazdálkodási eredményével és az egy tagra jutó 7698 forintos átlag- jövedelemmel. Holott az adottságok nem éppen utolsóak. — Az összes tagsági jövedelem 300 ezer forinttal növekszik az idén — adja tudtomra Csutka Miklós főkönyvelő. — Így nyolcezer forint körül lesz az átlagkereset. De ebben a nyugdíjasok is benne vannak, akik 1—2 napot dolgoztak ... Családtagok és alkalmazottak lagéletkora: 54 év. Nem sok jóval biztat a munkaerő helyzete. De tavaly még nem volt különösebb gond. Legalábbis látszólag. Vannak ugyanis állandóan itt dolgozó családtagok, például a fogatosok. Többnyire a nyugdíjas gazdák gyermekei. Rajtuk kívül pedig a 30 körüli, két brigádba osztott szerződött munkás, a 110 hold új szőlő és 40 hold törpealmás műveléséhez. Háztáji vagy illetményföldet nem kapnak. Mi köti őket a szövetkezethez? — Ha tagként lépnek be, háztájit is kaphatnak, az egyéb jogok mellett — mondja Molnár Ferenc, a tavaly megválasztott elnök. Gondolom, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcskultúra megkívánná a szakmunkásképzést is. De ilyesmi nincs az Ifjú Gár- dá-ban., Illetve: néhányan szántóföldi gépész és öntöző szakmunkásnak tanulnak. Hetven holdon van lehetőség mesterséges esőztetésne. közösben, kielégítőnek látszik. De csak látszik! Mert ebben szerepel az az idő is, amit a több mint száz gazda a lBO hold körüli parcellás, termő szőlő százalékos művelésével töltött el. (Egyúttal kedvező az összehasonlítás a korszerű ültetvény javára, amelyet 30 fővel műveltek meg, hasonló területein.) Pusztulófélben a régi szóló, sok közte a 60—80 éves parcella. A gazdaságossághoz legalább 15 mázsás átlagtermés szükséges. Ezt korántsem lehet mindenütt elérni. Egy-egy holdon is a fajták regimentje... Persze, segíthetne a felújítás. De ez egyrészt beruházást, másrészt tagsági hozzájárulást igényel. S főleg az utóbbi hiányzik. A százalékos művelés gúzsba köti a törekvéseket Ez még hagyján. De, a megfelelő részesedést a lucernát is kézi kaszákkal vágták le, amíg a fűkasza és a rendsodró a központban rozsdásodott. A 134 hold közös kukorica 23 mázsás májusi morzsolt átlagából 37— 38 százalékos mértékben réZönunel saját erőforrásból gondoskodnak az épületek, ólak korszerűsítéséről a tisza- kécskei Üj Élet Tsz-ben. Tavaly például 36 férőhelyes itatásos borjúnevelőt építettek — amit az idén másfélszeresére bővítenék —. továbbá az egyszerre 20 ezer csibe elhelyezésére alkalmas ólakat önetetőkkel, önitatókkal, s újfajta fűtőberendezésekkel szerelték fel. Kőszegi Péter főállattenyésztő szerint az átalakítás költsége hamar megtérül, hiszen a csibenevelés tiszta haszna kilónként tíz forint körül van. Bábolnai húshibridet tartanak, egy kiló húsra 2,8 kiló abrakot használnak fel. az elhullás aránya nem haladja meg a másfél százalékot. Az idén 105 ezer csibére van szerződésük a Bábolnai Állami Gazdasággal. Lehetőség lesz a 3 vagon baromfihús értékesítésére, hiszen a szárnyasok kilenc hét alatt 1.3 kiló átlagsúlyt érnek el. A jelek szerint az abrakfelhasználás rövidesen 2,7 kilóra csökken. A felvételen.: Adám Etel ba- romfigondozó táptakarmánnyal tölti meg az önetető tartályát A 240 gazda közöl 90 a nyugdíjas. Egyharmadnél nagyobb az arány. A dolgozó tagok átüli újság a Rádiótechnikai Gyárban? Új típusú készülékek Szervizhálózat külföldön A pártikongresszus tiszteletére tett versenyvállaláshoz híven december 10-re teljesítette 1966. évi termelési előirányzatát a Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzeme és az év végéig hátralevő időben — terven felül — 2300 készüléket gyártott exportra. A terv határidő előtt való végrehajtása tette lehetővé, hogy két új típusú magnetofonnal, az M—4-es és az M—2-es készülékkel jelentkezzen már tavaly a külföldi piacon. Az elmúlt évben gyártott 30 300 magnetofonból összesen 23 ezret exportált az üzem, a Néha téved as ember... Színhely: a Cég- vonaton; kettő: Itt lédről 8 óra 58 perc- is a másodosztályon, kor Szeged jelé tovább induló személyvonat, amely a nénk. holott a plüsspár- násban is ülhetNyugatiból jön. Idő: 1967. január 25. Ünneplőbe öltö— Legyen boldog a MÁV — zárja a negyedik. — A MÁV-tói úgy zött társaság szállt is azt szokta meg jel. A záhonyi vo- az ember, hogy „ránalon jöttek idáig. Mehetnek értekezletre, vizsgára az egyetemre, esetleg ilyesmin voltak. Míg elhelyezkednek, sopánkodnak. Perjizet”. Letelepedtek, ki Tükör-t kezd olvasni, ki szendvicset szed elő útitáskájából. A többség a tv szilveszteri müsse, ahol többen sorát emlegeti. Jóvannak, a panasz- kát nevetnek. kodást is viccelődésbe öltöztetik. — Alaposan késett a záhonyi, a szegedi gyors ré- gesrég elment. — Pont kilenc óra — nézi egyik jérji az óráját. — Már indulunk is — hajol az abJön a kalauz. Vé— Kérem. Végigmegyek a másik kocsin, aztán visszajövök — így a kalauz. — Adok egy vele igazolást önöknek, s a különbözetet visszakapják. — De mikor? — ráncolja a homlokát az utas. — Kérem. Amint leszállnak Szegeden, mehetnek az igazolással... Néma csodálkozás. Az udvarias kalauz számok — A kezelési költség levonása után is 21 forint konyas, fiatalos ar- pár fillér jár visz- cú, piros ember. sza... Az is pénz, Kellemes megjelenésű. Már azzal is szimpátiát kelt, hogy így kezdi: —• Ahol még nem kezeltem két... Mégis, ha kicsit lakhoz a türkizkék előzékenyebb, ruhás útitársnő, s a vonat lassú moz- ________ g ását a szomszédos jegyeket kérem!” sín talpfáinak elmaradása méri. — Még jó, hogy a személyt elértük. — Kétszeresen gavalléroskodunk a MÁV-nak — jegyzi meg a harmadik. Egy: gyorsjeggyel utazunk — személy mint ha csak eny■ nyit hallanánk: „A Elveszi a társaság első tagjától. Rápillant. — Nem érte be a gyorsot? — Sajnos, pedig arra váltottunk jegyet — néz körbe , kérem. — Mióta van ez így? Mi inkább az ellenkezőjét szoktuk meg... Nem hogy a jegye- még a vasút fizet vissza... Barátságos mosoly. — Több éve már. De ez a korrekt7 ».. — Erről nem tudtunk ... Köszönjük ... Rég eltávozott a kalauz, de nem győzik ismételgetni. — Tisztességes ember. külföldi megrendelők sorába tartozik többek között a Német Demokratikus Köztársaság, Svédország, az NSZK, Francia- ország és Belgium. A határon túli fogyasztók elsősorban az M—8-as, nálunk Qualiton néven ismert háromsebességes készüléket kedvelik. A belkereskedelemnek szállított készülékek zöme is M—8-as volt. Minimális termelésnövekedést irányoz elő a vállalat idei terve: összesen 30 500 készüléket gyártanak és ebből 24 500 kerül exportra Megjegyezzük, hogy a kecskeméti üzem felkészültsége lehetővé tenné, hogy évente körülbelül 10 ezer készülékkel többet adjon a hazai piacra. Az illetékesek szerint azonban a termelésnövelést ma még nem indokolja a kereslet. Bizonyára igazuk van, de az is igaz, hogy ha a rádióhoz és a televízióhoz hasonlóan, a magnetofont is OTP-hitellevélre lehetne vásárolni, akkor lényegesen többet hozhatna forgalomba a keres kedelem. A hazai piacra idén a már jól ismert M—8-as és M—9-es készülékeken kívül ezer darab M—10-es és ugyanannyi M— 632-es telepes magnetofont gyárt az üzem. Az előbbi készülék négysávos fél sztereo rendszerű, játszási ideje az M—8-asnak a duplája. Különösen az előadó- művészek körében tarthat igényt nagy érdeklődésre, hiszen alkalmas arra, hogy például a szalag egyik sávjára felvett zeneszámnak „aláénekeljen” a művész. Az üzem vezetői elmondták, hogy az export növelése érdekében a gyártási technológia fejlesztésén túl idén tovább folytatják a külföldi szervizhálózat kiépítését. Tavaly még csak Stockholmban működött szerviz, idén azonban először az NDK-ban, majd később több nyugati városban kívánnák hasonló javitó állomást létesiteni. A kecskeméti üzem termelési részlegeinek a fejlesztését előirányzó tervet még nem hagyták jóvá. Az azonban már bizonyos, hogy — részben saját kivitelben — hozzálátnak a szo- | ciális létesítmények bővítésé- J hez. ”f ' B. Ö. Csakugyan igényesek? S az idén már 37 hold szőlő is termőre fordul. Aztán a többi. .. Meg az alma. Majd a tanulóifjúság szüretel? Könnyelműség lenne csak erre alapozni. Mert a termést az állami pincészetnek adják majd át, szőlőként, s így kötve lesznek a szedési ütemtervhez. Az almát szintén a szedés után kívánják értékesíteni. Járulékos létesítményt — a feldolgozás és a tárolás végett — nem terveznek. Egyáltalán: mit szándékoznak tenni a tagok és alkalmazottak állandó foglalkoztatása érdekében? — Füzest telepítünk a terület lapályosabb részein, mintegy 15 holdon — közli a főkönyvelő. — De nem valószínű, hogy fel is dolgozzuk. Ennek sincs itt hagyománya, és hát a páhi gazdák igényesebbek is annál, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Ez arra értendő, hogy avesz- szőfonás nem hozna túl magas jövedelmet. Gyanút fogok, s megkérdem: mennyi volt tavaly az egy napi átlagkereset. Kiderül, hogy 42 forint. Egyáltalán nem indokolja azt a bizonyos „igényességet”. Legfeljebb — a kényelmességet. A fékező százalékos Az, hogy a gazdák tavaly átlagosan 180 napot töltöttek a szeltek. A prémiummal együtt. Mert azt is megszavazták. Csoda-e, ha a kimagasló abraktermés ellenére az állattartás korántsem intenzív. Tavaly megszüntették a sertéshizlalást, 400 egynéhány juh van a kut- ricák helyén. Van száz növendékmarha, egy részét az idén meghizlalják. Baromfival nem foglalkoznak. Sem most, aem később. Kilépni a bűvös körből A kör itt bezárul. De ezzel nem lehet pontot tenni a riport végére. Ügy látszik, az elnök is érzi ezt, amikor gondterhelten ezt mondja: — Ne feledje el, öt év alatt én vagyok a harmadik elnök. Nálunk már az is eredmény, hogy tavaly nem maradtak parlagon a földek, s a gazdák meg is kapálták a kukoricát, amit elvállaltak. És a szőlőt is rend- betették. Nem kapkodhatunk el semmit; mindenekelőtt a tagrészesedést kell növelnünk... Folytatom azzal, hogy a jövedelem csak úgy gyarapszik, ha annak megfelelő alapot teremtenek. Senki nem tagadja, hogy mindez kockázattal jár. De ki kell lépniük a nyugalom bűvös köréből! Mert az adott helyzetbe való beletörődés kockázatosabb, mint az új kezdeményezés. Lehetséges, hogy Páhin ez a veszély fenyeget? Hatvani Dániel «. Később a tudós bemutatta a lányt régi barátjának, az egyik külföldi követség dolgozójának. Néhányszor együtt töltötték az estét a Nagy Színházban, kirándultak. És az elutazás előtti búcsúesten, mikor a tudós megköszönte a tolmácsnő munkáját (nemcsak szóval, hanem értékes ajándékkal is) a követségi dolgozó is jelen volt. A tudós megveregette barátja vállát és azt mondta: „Kérlek, barátom, viseld gondját Miss Natalinak. Megérdemli — és kezet csókolt a lánynak. — Ha együtt lesznek, igyanak meg egy pohárkával az egészségemre. — De csak egyet”. Mindketten nevettek. A vendég folytatta: „Miss Natali, önt is kérem, segítsen barátomnak. Az orosz tudonjány- rol ír könyvet, g lehet» hogy; szüksége lesz egy-két adatra. Előre is köszönöm.” A „barát” egy hét múlva telefonon jelentkezett, étterembe hívta. Kávét ittak törökösen és francia konyakot. Az orosz balettről, a bécsi revüről és az irodalomról beszélgettek. A diplomata melegen érdeklődött a legújabb tanulmány iránt, mely szerint Puskin valamelyik őse rokonságban volt az angol királynővel. Találkoztak néhányszor, Natasa gondatlanul fecsegett a nagymamáról, a mamáról, a nagybácsiról, a diákéletről, a fiatal tudósról, aki vele táncolt. Így került szóba az intézet. — Könyvemben szeretnék beszámolni az intézetről — mondta a diplomata. — ön említette, hogy itt dolgozik az udvarlója. Kellene néhány adat. Ugye megszerzi nekem... Még az ilyen ügyekben járat- lan ember is fel figyelt volna
