Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I viiag proieiarjcn, egyesuijeieK 9^fofí1(ui§ AZ MSZMP BÁCS-KISKUH MEGYEI BIZOtTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ara 60 fillér 1967. JANUÁR 28, SZOMBAT Az országgyűlés a költségvetés Pénteken az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla volt. Biszku Béla felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban' van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista építő munka idei feladataival. Előirányzatai biztosítják az e feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és országunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát. Ez jó és megnyugtató, mivel valamennyien átérezzük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó népnek tartozunk a pénzével való helyes, meggondolt és takarékos gazdálkodásért. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szoéialista tulajdon- viszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása. Emlékeztetem a Tisztelt Országgyűlést: két és fél, három évvel ezelőtt kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964. decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. Az 1964. évi decemberi határozatot igazolta az élet, a fejlődés. Akkor — átmeneti időre — csökkenteni kellett a termelés ütemét Ez azonban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedések nyomán növekedett a munka termelékenysége, lassú, de biztató ütemben emelkedett a termelés, minőségi változásokat értünk el, a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, végeredményben pedig a szükségletek jobb kielégítésében. A fejlődés követelményeinek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját. Alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását. A párt iegjobb közgazdászaink és szakembereink sokaságára támaszkodott. A reform legfőbb célja, bogy erősítse a szocialista társadalom teljes felépítését, hogy tovább fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket. Az is fontos cél, hogy növekedjék vállalataink önállósága. Megjavuljon termelékenységük. A reform révén el akarjuk érni, hogy emelkedjen az életsz'nvonal, a szocialista bérezés elve hatékonyabban érvényesüljön. Szeretnénk, ha a társadalom számára többet és jobbat nyújtó egyének és kollektívák a megtermelt javakból is többet kapjanak. Jóllehet még sok részletkérdésről vita zajlik, és a konkrét tennivalókat most dolgozzak ki, az új gazdasági mechanizmus elvei már világosak és közismertek. Ez az év a reform gondos előkészítéséinek időszaka. Ez biaonyos vonatkozásban már a most tárgyalt költségvetésben is tükröződik. Ha az országgyűlés négy esztendei tevékenységét áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatainak megoldásában. Az országgyűlés által alkotott új választójogi törvény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk tővább az országgyűlés szerepét és munkáját? A párt úgy véli, hogy ez igen jelentős eleme lehet a szocialista demokratizmus sokoldalú továbbfejlesztésének. Amikor a párt azon van, hogy a szocialista demokrácia szellemében még több dolgozó embert vonjunk be a közügyek eldöntésébe és intézésébe, magától értetődő az országgyűlés szerepe megnövekedésének igénye. TTgy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az országgyűlés, a kormány viszonyában a kormány függőségének, beszámolási kötelezettségének. Az országgyűlési képviselők magukkal hozzák ebbe a terembe a dolgozó emberek tapasztalatait, véleményét. Ügy véljük, mennél teljesebben jutnak kifejezésre az országgyűlés vitáiban ezek a tapasztalatok és vélemények, annál jobban érvényesülnek a társadalmi érdekek. Ez pedig teljes mértékben megfelel a párt törekvéseinek. Fontolóra kell vennünk, hogyan biztosítsunk kiterjedtebb befolyást az országgyűlési képviselők véleményének a kérdések eldöntésénél és a kormány munkájának meghatározásánál. Itt van például a mostani költségvetés. Ebben a törvény- javaslatban ugyan látható bizonyos előrehaladás e tekintetben: van tartalék és bizonyos összeg — mintegy ötvenmillió forint —, aminek hovatartozásáról vita folyt a bizottságokfolytatta vitáját ban és erről is dönt az ország- gyűlés. Ugyanakkor a költség- vetésnek még mindig igen csekély az olyan tartaléka, amelynek felhasználásáról itt, az országgyűlésben egy alapos vita útján dönthetnénk. Ügy véljük, még nagyobb felelősség és még több realitás érvényesülne, ha az egyes tételek meghatározását jobban befolyásolná az országgyűlés és a költségvetés megvitatásakor egy, a mostaninál lényegesen nagyobb tartalékból olyan igényeket is kielégíthetnénk, amelyek előbbre vinnék országos gazdálkodásunkat. Ugyanilyen jó és hasznos befolyást érvényesíthetne az országgyűlés, amikor hosszabb távú terveink felől határoz. Az országgyűlés révén teljesebben jutna érvényre az egész nép tapasztalata, az össztársadalmi érdek. Ezekkel a kérdésekkel összefüggésben említem meg a képviselői munka jobb megbecsülésének fontosságát is. A Tisztelt Országgyűlés tagjai tapasztalatból tudják, hogy a képviselőket nagy megbecsülés, tisztelet övezi. De amikor a képviselő a dolgozók ügyes-bajos dolgait intézi, s ezért vagy más közérdekű ügyekben felkeresi a különböző hivatalokat és hatósági szerveket, nem mindig talál kellő megértésre. Némelyik szerv és hivatal alkalmazottai úgy járnak el, mintha nem tudnák, kit és mit képvisel az országgyűlés tagja. Mintha „Békés világűru Fontos nemzetközi szerződést írtak alá a szovjet fővárosban Magyarország is csatlakozott MOSZKVA. (MTI) Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963. nyarán megszületett a moszkvai „atom- csend”-egyezmóny, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok képviselői aláírták a „békés világűr” szerződést. A piros bőrkötésű szerződéspéldányt elsőnek Andrej G romi ko szovjet külügyminiszter, utána sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktust követően Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés használatát jogilag élsőízben rögzítő nemzetközi szerződés létrejöttéről és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megállapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jóváhagyása is bizonyít. A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a szerződés jelentős lépés lesz a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés útján, előmozdítja a vitás nemzetközi problémák megoldását. Sir Geoffrey Harrison angol nagykövet nagy megelégedéssel nyilatkozott a szerződésről. Thompson amerikai nagykövet, akinek újbóli kinevezése óta ez volt az első nyilvános szereplése Moszkvában, nem tért ki a szerződés méltatására, mert — mint mondotta — tudomása szerint az Egyesült Államok vezetői nyilatkozatokat tesznek erről, csupán azt a reményét tolmácsolta, hogy »nem ex lesz az egyetlen szerződés, amelyet Moszkvában aláírhat”. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pénteken délben a magyar kormány nevében aláírta a békés világűrszerződést. Ez alkalommal ösz- szesen huszonkét állam csatlakozott meghatalmazottjának aláírásán keresztül a 17* cikkelyből álló világűr-megállapodáshoz. Jelentős Japán csatlakozása a szerződéshez, mivel ez az ország az utóbbi időben számottevő haladást ért el a rakéta/» technikában és hozzálátott űrkutatási programjának kidolgozásához is. A szerződés egyik elvi fontosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatlakozhat hozzá kivétel nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai. hanem azok a szocialista országok is. amelyeket a nyugati hatalmak ma még megakadályoznak abban, hogy elfoglalhassák helyüket a világ- szervezetben. Érmek a pontnak az alapján írta alá Moszkvában a „békés világűr-szerződést az NDK külügyminisztere. A belvízhelyzetről tárgyalt a Kecskeméti Járási Tanács I .B. Tegnap ülést tartott a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen részt vett többek között dr. Varga Jenő, A megyei képviselők egy csoportja a Parlament folyosóján: Mándics Mihály, id. Oláh Pál és Csík Antal. ezek az emberek elfelejtenék, hogy a képviselő szava — a gazda szava, a választó tömegek, a nép szava. Máskor olyan ügyekben, amelyekkel a miniszternek, vagy felelős állami tisztviselőnek kellene foglalkoznia, szerény beosztású és hatáskörű előadók bíbelődnek. Ez így nincs rendjén. Az ügyek, amelyeket az országgyűlési képviselők a kormányzati szervek elé tárnak, nem akadhatnak el az előadóknál, és ha valamely ügy olyan természetű, a miniszter köteles foglalkozni vele. Az országgyűlési képviselő — politikai személyiség — és ennek minden vonatkozásban érvényesülnie kell. Biszku elvtárs ezután nemzetközi kérdésekről szólott. Hangsúlyozta: A világ valamennyi népével együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget a vietnami háborúnak, amely a világbékét veszélyezteti. A magyar nép ezekben az években történelmének legszebb és legígéretesebb feladatán, a szocializmus teljes felépítésén dolgozik. Ezért kellő figyelemmel tekintünk a nemzetközi helyzet valamennyi nyugtalanító, a békére és az európai biztonságra nézve veszélyes elemére. A magyar kormány diplomáciai úton is azon fáradozik, hogy hozzájáruljon az európai biztonság megszilárdításához. Az európai biztonság számunk(Folytatás a 3. oldalon.) a megyei tanács vb-elnöke, Bene András, a járási tanács vb- elnöke, Sánta Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. helyettes elnöke, Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. Jelen voltak az ülésen még — a vb tagjain kívül — a megyében működő vízgazdálkodási társulatok vezetői is, valamint más vízügyi szakemberek. Az ülés legfontosabb napirendi pontja Kecskemét város és a járás belvízhelyzetének megtárgyalása és az ezzel kapcsolatos legfontosabb intézkedések megbeszélése. A probléma megvitatását az tette szükségessé, hogy az idén rendkívül korán szaporodott fel a víz a földeken, vetéseken. A tavalyi hasonló belvízveszély tanulságait felhasználva azonban az idén remélhetőleg nem lesz olyan mérvű a kár, mint az elmúlt esztendőben. Azóta ugyanis javult a szervezettség, a gépi ellátás is valamivel kielégítőbb, bár még igen sok tennivaló van ezen a téren. A vb megállapította, hogy a járás és város területén — a fagy beállta előtt — összesen több mint 49 ezer holdat borított a belvíz. Ebből 9719 hold őszi pillangós, 1858 hold ültetvény, 21 ezer 482 hold pedig rét és legelő volt. Kecskemét határában több mint 22 ezer hold van víz alatt, s ebből ezer holdon felüli terület az ültetvény. A vízgazdálkodási társulatok képviselői elmondották, hogy elsősorban gépekre — kotrókra, markolókra, szkréperekre — van szükség ahhoz, hogy eredményes legyen a belvíz elleni intézkedés. A kérdést egyébként a megyei tanács vb legközelebbi ülése elé terjesztik, ahol a megoldást illetően végleges döntés születik. <5. S.
