Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

Van elegendő tüzelő Teljes választék szénből Mennyi fogy és mennyi van a telepeken? 68 községben közel 10 ezer vagon darabos szén —i Van egy optimista szólás- mondás, amely úgy hangzik, hogy „Január—február — itt a nyáí^’. Gyakorlatilag persze ez nem igen fedi a valóságot, hiszen naptár szerint még nem haladtunk tál a téli időszak felén, s a második hónap is igen kemény hideget hozhat Éppen ezért időszerűnek tar­tottuk, hogy szétnézzünk a TÜZÉP-telepeken: miből meny­nyi áll a lakosság rendelkezé­sére, milyen a választék és mekkora forgalmat bonyolíta­nak le megyénkben tüzelő­anyagokból? Gyakorlati tapasz­talat, hogy február elején in­dul meg a „második hullám” ekkor jelentkeznek nagyobb számmal a vásárlók, akiknek ekkorra elfogyott, vagy erősen megcsappant az ősszel beszer­zett készlet. Ehhez most hozzá­járult, hogy a január kicsit keményebb hideget hozott, s bizony többet kellett tüzelni. Az elmúlt évek néhány kel­lemetlenebb tapasztalataitól el­térően, az idén bőséges válasz­ték és elegendő mennyiségű szén várja a lakosságot Kecs­keméten és a megye más vá­rosaiban, községeiben is. A Tü­zelőszer és fipítőanyagértékesí- tő Vállalat (TÜZÉP) megyei központjától azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy a január el­sejei készlet összesen 6400 va­gon szén volt. Ehhez időközben újabb szállítmányok érkeztek, ugyanakkor természetesen a vá­sárlás is — ha nem is nagy té­telekben — tartott. Általában többet vásárolnak, mint ameny- nyi érkezik, de ez nem ve­szélyezteti a zavartalan ellá­tást, hiszen a készlet bőséges. Nézzük azonban a választékot: pécsi iszap, szovjet koksz, kő­szénbrikett. berenitei dió stb., a tüzelőfáról nem is beszélve. Kecskeméten havi átlagban és naponta öt vagon szenet vásá­rol a lakosság, de ezenkívül je­lentős forgalom van Baján és Kiskunfélegyházán is. Érdekes, hogy a falusi, sőt a tanyai lakosság is egyre in­kább áttér — a régebbi ilyen­olyan tüzelőről — a szénre, s komoly mennyiséget vásárol a földművesszövetkezetek tele­pein. Megyénkben a MÉSZÖV összesen 60 községben létesí­tett vásárlótelepet, amelyek ál­talában 30—50 vagon készlet­tel rendelkeznek — megfelelő választékban. Az egész évi szükségletet a falvakban sem vásárolták meg. így itt is vár­ható. hogy a hónap végén, vagy február elején ismét többen keresik fel a telepeket. Nyugodtak lehetünk: a tüze- lőellátás úgy a városokban, mint a falvakban jó, és aki­nek elfogyott, vagy fogytán van a pincéjében, kamrájában a szén fa, bármikor beszerezheti. G. S. Halászcsárda épül a Sós-ló partján Május elsejére készül el a bajai Űj Élet Halászati Terme­lőszövetkezet kiskunhalasi új halászcsárdája. A reprezentatív halászcsárdában — amely a Sós-tó partján épül — külföldi vendégeket is fogadnak. Több száz látogató Mint már hírt első napokban több adtunk róla, Kecs- száz látogatója volt keméten, az Üjkol- a bemutatónak. Ez légiumban kiállítás nemcsak Susanne nyüt a Német De- Clemens, a német mezőgazdasági gép­ipar — a kiállítá­son állandóan je­lenlevő — megbí­zottja állítja, ha­nem a számos ven­dégkönyv! bejegy­zés is. Ezek a be­jegyzések rendkí­vül dicsérőleg nyi­latkoznak a bemu­mokratikus Köz­társaság mezőgaz­dasági gépgyártó iparának termékei­ről. A bemutató 16 gyár több mint 120 féle géptípusáról ad tájékoztatást mo­delleken, prospek­tusokban. Az ér­deklődést bizonyít­ja, hogy már az tatott anyagról. Szá­mos közvélemény­kutató lapot is ki­állítottak, amelyet piackutatás céljára helyezett el az AG- ROTRÖSZT. Ké­pünkön termelőszö­vetkezeti vezetők tanulmányozzák a szakemberek köré­ben igen kedvelt K—442 típusú fel- szedő-bálázó gépet. (Pásztor Zoltán fel­vétele.) Bács megyéből is lehet jelentkezni! A Bács megyei Nyomda Vál­lalat igazgatóját. Ablaka István elvtársat kérjük a telefonhoz. Kölcsönös jelentkezés után: — Egyik fővárosi lapban ol­vastuk, hogy a képző- és ipar­művészeti gimnáziumba febru­ár 1. a jelentkezési határidő. A Művelődésügyi Minisztérium utasítása szerint — többek közt — a Szegedi Tömörkény Gim­názium kerámia, díszítő-szob­rász és nyomdai grafikai sza­kára — más két megye mellett komiszruhát, már itt­hon újra várta a be­hívó. Sorsa milliók sor­sával volt összekap­A mi tanácstagunk Ignác bácsi „Béreslegény mezít­láb megy szántani.. Ignác, a béreslegény (latolgatta ezt a szép népdalt, miközben ki­húzta a járomszöget, hogy a szántásban el­tikkadt ökröket nap­lemente után legeltes­se. Nemcsak azért nó- tázott, mert jó hangú parasztlegény volt, ha­nem azért is, mert cse­lédfogáskor a gazda kikötötte: Ha az ök­röket legelteti, mindig nótáznia kell, külön­ben elalszik és köz­ben a jószágok a tilos­ba mennek. Amikor a szántás után már a nótázás­bán is kifáradt, s az ökrök is megtöltötték bendőjüket, rendsze­rint a Göncöl-szekér rúdja már a Földnek szegeződött. Haza haj­totta, jászolhoz láncol­ta az állatokat, meg­ette a hideg katlanon várakozó vacsorát és gyorsan leheveredett az istálló szalmaágyá­ra. mert az esthajnalr csillag lemente előtt az ökröknek újra nya­kába kellett tenni a jármot. Azután jött a hábo­rú, s mint annyi más, hasonló sorsú bérese bírálatai megindító helytállásról, emberi fejlődésről vallanak. De egy valami nem változott azóta sem: az iránta érzett biza- legény, Ignác is meg- lom és tisztelet. Talán kapta a parancsot, azért, mert nemcsak „Rendszeres bevonuló” a határozatok megho- katona lett, ugyanis zatalában, hanem azok tíznél többször hívták megvalósításában is be, s az is előfordult, példát mutatott. Nem­hogy mire levetette a csak szervezte a társa­dalmi munkát, hanem ő maga is mindig el­sőnek fogta meg az ásó nyelét. Az elmúlt választá­csolva, így életében a sok után Ignác bácsit földreform hozott új — mert idők során korszakot, amely lehe- azzá lett — a mező­tővé tette, hogy Ignác gazdasági állandó bi- végre a saját földjén zottság elnöki tisztével dolgozzon családjával is megbízták. Ekkor, együtt. Egy idő múl- mint a drágszéli Üj- tán azonban új meg- Barázda Tsz növény- bízatást kapott a párt- termelési brigádveze- tói: a földművesszövet- tője kereste kenyerét kezet ügyvezetője lett. és ezt a nehéz, száz- A kapát ceruzával, a ágú munkát is jól vetőgépet írógéppel cse- összeegyeztette tanács- rélte fel és szorgalmú- tagi tevékenységével, val új munkakörében Még arra is maradt is hamarosan megsze- ideje, ereje, hogy éle­rezte a jártasságot. Az tének délutánján elvé- fmsz kiváló dolgozója gézzé az általános is­lett. kola hetedik és nyol­1950. újabb fontos cadik osztályát. Azért, dátum az életében. Az első, igazán demökra megoldásra váró fel­adatot hozott a végre­hajtó bizottság elé. Sűrűn kopogtatott a vb-elnöki szoba ajta­ján is egy-egy javas­latával, így érthető, hogy az általa vezetett bizottság egész sor igazgatási jellegű fel­adatot elvégzett. Pél­dául széles jogkört ka­pott a bizottság a száj- és körömfájás elleni védekezésben, teljes felhatalmazást a belvi­zek levezetéséhez, mindezeket sikerrel valósították meg. A bizottság elnökének sürgetésére, szervező munkája nyomán fá­sítottak több mint 3 holdnyi műveletlen te­rületet, látták el a köz­ségben a gyümölcsfák védelmét, s véleményt mondtak a termelőszö­vetkezet termelési ter­vének összeállításakor, más közös gazdaságok tapasztalatainak hasz­nosításával részük volt az új jövedelemelosz­tási forma kidolgozá­sában. Ezek után talán nem kell magyarázni, hogy tikus és igazán a nép által választott helyi önkormányzati szerv, a tanács tagjainak sorá­is, hogy könnyebben Rideg Ignác bácsi mun- eligazodhasson a szak- káját nemcsak a kerü­könyvekben, minden írásműben, így a ren­deletek között is. Ta­nácstagi ba állította a lakosság mind színesebbek let- bizalma. Részvétele a tek, a családlátogatá- tanácsrendezvényeken, sokról pedig egyre átgondolt, javaslatai» több gondot, illetve létében élő választó- polgárok, hanem a drágszéli népfrontbi- beszámolói zottság is nagyra érté­keli, a jelenlegi vá­lasztások során ismét jelöltetni kívánják. Bem Ferenc — Bács-Kiskun megye területé­ről lehet jelentkezni... Milyen iskola ez, például a nyomdai grafikai szak? Ablaka István: — A Tísza-parton levő Tö­mörkény István Gimnázium az elmúlt években egy igen szép, modem, szinte tiszta üvegezett falú, emeletes épülettel bővült. Ebben működik a művészeti gimnázium. Több éve folyik már a szakképzés. Külön ta­nulnak a keramikusok, külön a díszítő-szobrászok, külön a nyomdai grafikai szakosok. — Mit csinálnak a nyomdá­szok? — Tanulják a betűszedést — előttük a szedőasztal, mint egy nyomdában — van saját lap­juk, amit ők állítanak elő. Te­hát effektive — dolgoznak. Ter­veznek, fametszetet készítenek, rajzolnak. Mikor — az érettsé­gi bizonyítvány mellett — a szakmunkás-bizonyítványt kéz­hez kapják, már általános nyom­dai szakismeretekkel is rendel­keznek ... Közben persze a gimnáziumi tárgyakat is átve­szik, megfelelő arányosítással a szakmai tudnivalókhoz képest. — Tud-e igazgató élvtárs megyénikbeli jelentkezőről? — Egy kecskeméti kislányról tudok, aki a Tömörkény Gim­náziumba jelentkezett. — Nyomdai grafikai szakra? — Nem. Keramikusnak. — Az elmúlt években iratko­zott be valaki a megyéből? — Nem tudok róla. — Mivel eléggé az utolsó pil­lanatban értesültünk mi is; ha esetleg valaki telefonon érdek­lődne közelebbről, milyen sze­gedi télefonszámon hívhatja a Tömörkény István Gimnáziu­mot? — 127-42 a számuk, (t) Üzenet Székesfehérvárra Egy éve vásároltam egy Fa­vorit televíziót. Sajnos, nem so­káig élvezhettem a műsort, mi­vel a készülék hamarosan el­romlott. Többször is bevittem a helyi szervizhez, végül már a Kecskeméti GELKA-tól is vol­tak kint megnézni. Azonban megjavítani nem tudták. Köz­ben lejárt a garanciális idő. Megpróbáltam kisiparossal meg­csináltatni, aki azt a választ ad­ta, sajnos, gyári hibás, nem tud­ja megjavítani. Utolsó lehető­ségként írtam a Székesfehérvári VT Gyárnak a készülék ügyé­ben, azonban még választ sem kaptam. Így aztán elég szomorú helyzetbe kerültem. Van egy 5700 forintos tv-készülékem, azonban ha műsort akarok néz­ni, a szomszédokba kell átmen­nem. Vajon csak eddig terjed egy jó hírű ipari üzem felelős­sége? Szabó Bertalan Kiskörös Köszönöm az emberséget Kedves kérést teljesítünk azzalj hogy közzé tesszük Kéri Istvánná nyárlőrinci olvasónk levelét, ami­ben a kővetkezőket írja: Még 1966-ban történt, hogy meg­betegedtem. Éjszaka kopogtattunk dr. Kovács László községi orvo­sunknál, aki megállapította beteg­ségemet és azonnal a kecskeméti kórházba küldött. Itt egy súlyos műtéten estem ' át. Már meggyó­gyultam és elhagytam a kórházat. Sajnos, Senkit sem ismerek & kecs­keméti kórház sebészeti osztályá­ról. Személyesen az orvosoknak és ápolónőknek nem tudom megkö­szönni áldozatkészségüket. így ez­úton szeretném jókívánságaimat to­vábbítani a sebészeti osztály összes dolgozójának. Panasz busz-ügyben Vasárnap este a 20 óra 11 perces gyorsvonattal érkeztünk Kecskemét­re. Akkor érkezett az állomás elé az 1-es busz. Szomorúan vettük azonban tudomásul,, hogy csak há­romnegyed kilenckor indul vissza a központ felé. Lehettünk vagy hú­szán, akik busszal szerettünk volna menni. Vártunk egy ideig, majd el­indultunk gyalog. A tanácsházánál is legalább tizenöten várták az 1-es busz érkezését. Kiismerjük, hogy es­te 8 órától a buszok nincsenek min­dig kihasználva. Azonban legalább fél kilencig — míg az utasforgalom lebonyolódik — közlekedtetni kelle­ne őket. Mar közeledik a tavasz, amikor a délutáni és esti forgalom megnövekedik a városban. Tehát úgy érezzük, szükséges lenne a bu­szokat az esti forgalom befej eztéig a szokott időben közlekedtetni. Lándori Gyula Kecskemét Aluljáró veszélyekkel Sajátos élete van a kecskeméti aluljárónak. Tömegnyi gyalogos köz­lekedik rajta a város felé és visz* sza. Olykor — elég gyakran — ke­rékpárosok Is futkáróznak benne. Bár itt kizárólag a gyalogosok köz­lekedhetnének. Ez azonban talán a legkisebb baj. Az viszont már na­gyobb veszélyekkel jár, hogy a rossz megoldású le- és feljáró ilyenkor télen síkos és igen óvatosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember boka­törés nélkül „al ászáll hass on»*. Vi­szont alighogy leér, ismét ügyesked­nie kell, hogy a vlztócsákat átug­rálja, ha egyáltalán észreveszi azo­kat a rossz világítás miatt. Igaz, nemrégiben felújították a világítást, de Időnként mégis romantikus fél­homályban botorkálnak benne az emberek. Ezt a félhomályt sokan kihasznál­ják. Nem ritka, hogy hazafelé, vagy munkába tartó fiúk pimasz meg­jegyzésekkel illetnek egyedüli lá­nyokat, vagy csoportokat is, akik kénytelenek mindezt eltűrni. Azt hi­szem, a világítás tökéletességével ez megoldódna. De persze, az is kell hozzá, hogy az alulJáróban s«m fe­ledkezzen meg magáról senki, csu­pán azért, mert a „föld alatt érzi magát”. Lazics Anita Kecskemét PETOPI NÉP* A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő- dr Weither Dániel. Kiadia 9 Báos megyei Lapkiadó Vállalat. Felelői kiadó- Mezei István Igazgató Szerkesztőség• Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont? 28-19 25-16 Szerkesztő bizottság? 10-2$ Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető 9 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés díj I hónapra 13 forint. Bác&-K&kun megyei Nyomda v Kecskemét Xeleioai laflgss «SH»

Next

/
Thumbnails
Contents