Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
Vffőg prafsf&rfot, «gyesOlfetefcl XXII. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM Ara 60 fillér iím>7. JANUÁR zi, reo» A kultúra pénze Választási elnökségek és bizottságok eskütétele Ä humoristák vissza-vissza- térő, mindig halas témája volt régebben az év végi hajrámunka mellett az év végi hajráköltekezés is. A vállalatok, különféle szervek ész nélkül szórták ilyenkor a megmaradt összegeket, nem bánták, akármire, de mindenképpen el akarták költeni, hogy meg ne nyír- bálódjék a fel nem használt összeg erejéig a jövő évi költségvetésük. A kulturális célokat szolgáló alapokból ilyenkor vásároltak töméntelen mennyiségű dekorációs anyagot, felesleges függönyt és szőnyeget, gyakran giccses képeket (az ügynökök „sikerdús vadászidénye” volt ez) és ki tudná elsorolni mj mindent még, amire az illetékes pénzügynek a világért nem adtak volna év közben egy fillért se, akármennyire is könyörögtek nekik. Íz az idő már szerencsére a múlté. Az új mechanizmus viszonyai között megszűnnek majd a fonák helyzetet előidéző pénzügyi kötöttségek. De már most, a lezárult naptári év végén sem láttuk a korábbi rossz példákat, mert megtanultunk ésszerűbben gazdálkodni és gondolkodni. Természetesen erre szorította a kulturális intézményeket es a kulturális alapokkal gazdálkodó vállalati, termelőszövetkezeti kultúrfele- ] ősöket a .szükség is. A költség- vetés sohasem túlméretezett, az állami és vállalati támogatás sohasem sok. A követelmények viszont nőnek, tehát mind ésszerűbben kell gazdálkodni. Egy példát erre: Kecskeméten évek óta nem változott az ismeretterjesztő előadások költségvetési kerete. Az előadások száma viszont mintegy kétszeresére nőtt! ügy lehetett ezt elérni, hogy úgynevezett bevételes előadás- sorozatokat is szerveztek. Korábban örültek a népnevelők, ha egy-egy alkalomra sikerült összehívni a közönséget. Ma már nem egy előadás akkor is zsúfolt nézőtér előtt zajlik le, ha belépődíjat szednek. A kecskeméti irodalomtörténeti szabadegyetem például „eltartja önmagát”. Pedig a rangos írók és előadóművészek fellépése érthetően nem éppen kis kiadás. Ez a példa csak egy a sok közül. Terjedőben van ugyanis széles körben egy olyan szemlélet, amely a népművelési munka értékelésében a gazdaságosságot is figyelembe veszi. Ez nem azt jelenti, hogy: „olcsóbban kell kijönni”, hogy: kevesebb pénzt fordítsunk a művelődésre, s azt sem, hogy: legyen a népművelés nyereséges. A gazdaságosság itt azt jelenti, hogy az anyagi befektetéssel arányban álljon a várható „haszon”. Ha mondjuk például: csoportos utazást szervez a termelőszövetkezet, ne csak a Balaton, a Mátra, Budapest, vagy akármelyik más közkedvelt kirándulóhely legyen a cél, hanem iktassanak be a programba egyszer-egy- szer tapasztalatcsere-látogatásokat is. Szükséges és hasznos a természettudományos, irodalmi, művészeti ismeretterjesztés az üzemekben, de ne csak ilyen előadásokat irtsanak, hanem ezek mellett minél több olyan előadást és tanfolyamat, ami hozzájárul az üzem dolgozóinak szakmai képzéséhez stb. A javuló — és szabadjon tehát így mondani: mind gazdaságosabb — népművelési munkának egyik eredménye, hogy az üzemek, tsz-ek, mindinkább szívesen adnak pénzt kulturális célokra. S ok helyen rendszeresen támogatják a: könyvtárat. (A megyei építőipari vállalat például évente tízezer forintot fordít könyvtárfejlesztésre az igazgatói alapból.) A termelőszövetkezetek is egyre gyakrabban és többet áldoznak a szakmunkásképzésre, ismeretterjesztő előadásokra. A kulturális és szociális alap felhasználásában pedig szűnőben vannak már a régi aránytalanságok a kultúra kárára, bár a tsz-ek az öregek segítésére is kénytelenek sokat áldozni. Mindenképpen nagy eredmény végül, hogy a két éve lezajlott népi ellenőrzési vizsgálatok nyomán megszűntek a visszaélések, nem fecsérlik már a kultúra pénzét ingyen vacsorákra, ajándékokra. D e most, az új gazdálkodási év kezdetén nem árt még- egyszer elővenni a tervet és tnégegyszer megvitatni részletesen, hogy hol kellene, hol volna érdemes javítani, kiigazítani. még célszerűbben és gyümölcsözőbben felhasználni a kultúrára szánt összegeket. M. L. A tervezett 90 millió forinttal szemben 94,5 millió forint értékű útépítési munkát végzett tavaly a Kecskemtéi Közúti Üzemi Vállalat. A 105 százalékos termelési tervteljesítés mellett kedvezően alakultak a munka minőségét jelző gazdasági mutatók is: az egy főre eső termelési előirányzatot 6 százalékkal szárnyalták túl az útépítők és a jó költséggazdálkodás eredményeképpen 10—12 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedésre számíthatnak. E néhánv adat ismeretében könnyen azt a következtetést vonhatnánk le, hogy 1966-ban minden úgy ment a vállalatnál, mint a karikacsapás. Sajnos, nem egészen ilyen rózsás volt a helyzet. A vállalat vezetői el- mondták, hogy az év derekától egészen decemberig, de különösen augusztusban és szeptemberben akadozott az anyag- ellátás. Csak a cementhiány miatt annyi munkaóra esett ki a termelésből, amennyi elegendő lett volna körülbelül 6 millió forint értékű útépítési munka elvégzéséhez. A gépek vesztegesse miatt pedig negyed- millió forinttal emelkedett a termelési költség. A vállalaton kívüli okok miatt bekövetkezett lemaradást rugalmas munkaszei’vezéssel és — túlzás nélkül mondhatjuk — lelkes munkával sikerült pótolnia Tegnap a március 19-i választások előkészületének egyik jelentős állomásához érkeztünk: ország- és niegyszerte letették az esküt az illetékes tanácsok vb-elnökei előtt a választókerületi bizottságok és választási elnökségek tagjai. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnökének hivatali szoa vállalatnak. A pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny mellett nagy szerepe volt az eredmények kivívásában a helyes anyagi ösztönzésnek és a műszaki fejlesztésnek is. A vállalat vezetősége célprémiummal serkentette a minőség javítására, a munkák határidő előtt való végrehajtására a kollektívát. Tavaly már az átlagbérrendszer sem akadályozta a keresetnövekedést, így a fizikai dolgozók átlagosan. 2256 forinttal kerestek többet mint 1965- ben. Részben ezzel magyarázható, hogy — hosszú évek óta először — nem okozott gondot a létszámhiány. Sokat javult az utóbbi két évben a vállalat műszaki ellátottsága is. Tavaly újabb aszfaltkeverő berendezéseket. ra>adó- és vontatórépeket. tehergépkocsikat vásároltak. Különféle kisgépek beszerzésére pedig egymillió forintot fordítottak. Különösen az E 5-ös főközlekedési út építői értek el jó eredményt. Az útpálya korszerűsítése Bács megye északi határától Kecskemétig befejeződött. A Félegyházáig terjedő 22 kilométeres szakaszon pedig mindössze 7 kilométer hosszúságban kell szélesíteni az autópályát — az egyik oldalon. Sikerült határidőre megvalósítani a többi korszerűsítési munkát, így például az 53-as bájában, a megyei választási elnökség hét tagja tett esküt arra, hogy feladatát a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, legjobb tudása szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesíti. Az eskütételt és az esküokmány aláírását követően megválasztották az elnökség tisztségviselőit. A megyei számú út 7 kilométeres szakaszának az újjáépítését is. E munka keretében két hidat is épített a vállalat, és a balesetveszélyes kanyarok „eltüntetése” végett több helyen új vonalra helyezte az utat. A tavaszi belvízkárok 8 millió forint értékű munkát adtak az építőknek és jelentős feladat volt a fenntartási munkák elvégzése is körülbelül 50 kilométer hosszú útszakaszon, ösz- szesen 22 kilométer tsz-bekötő- utat építettek, ebből 8 kilométer a megyei közös gazdaságok megrendelésére készült. Idén a tavalyinál is több, összesen 100 millió forint értékű útépítés és korszerűsítés hárul a Közúti Üzemi Vállalatra. A terv szerint befejezik az E 5-ös főközlekedési út építését egészen Félegyházáig és — a korábbi években készült Pest megyei szakaszon — is szélesítik az útkoronát. Folytatják a tsz-bekötőutak építését is: ösz- szesen 1.3,4 kilométer hosszú bekötő utat készítenek el. Szerepel még a programban többek között a soltvadkert—kiskun- halasi út korszerűsítése, a kis- kunmajsai átkelő szakasz megépítése, és körülbelül 16 millió forint értékű karbantartási munka. B. D. népfronlelnökseg Farkas József által előterjesztett javaslatára a fontos választási testület elnökévé dr. Glied Károlyt, a megyei pártt>i2ottssg titkárát, elnökhely éltesévé Szabó Lajost, az SZMT megyei vezető titkárát, titkárává pedig dr. Szokó ti Gyulát, a megyei választási csoport vezetőjét választották. A mfegyei tanács nagytermében ugyancsak tegnap délelőtt clr. Varga Jenő előtt, tették- le az esküt az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjai is. A húsz országgyűlési, választókerületben működő száz választókerületi bizottsági tagol — akik később ugyancsak megválasztották tisztségviselőiket, —- a megyei tanács elnöke röviden tájékoztatta a választások előkészítésével kapcsolatos eddigi tevékenységről. Ismertette, hogy az Elnöki Tanács a megyei tanácstagi választókerületek számét 99-ben szabta meg. Ezzel egyidőben a megyei tanács vb jóváhagyta a városi és járási tanácstagi választókerületeket. A községi választókerületek száma 3924, a városi választókerületek száma pedig 407. A választásra jogosultak összeírása január 12-én befejeződött, az elmúlt napokban a községi és városi tanács vb-elnökei átvizsgálták az ösz- szeíró lapokat és meghozták döntéseiket a névjegyzékbe való felvétel, vagy a jegyzékből való kihagyás kérdésében. Ezekben a napokban már az ideiglenes névjegyzékek összeállítása folyik, majd ennek elkészültével a névjegyzékek közszemlére kerülnek. Az illetékes tanácsok vb-elnökei előtt ugyancsak tegnap tették le esküjüket a megyei, járási, városi és községi tanácsi választókerületi bizottságok, a választási elnökségek tagjai. S az eskütétel után 16 075, fontos közjogi funkciót betöltő bizottsági és elnökségi tag kapta kézhez megbízólevelét. A képen a megyei választási elnökség tagjai: dr. Szokoli Gyula, Szabó Lajos, Szvorény János, dr. Glied Károly, Braeh- na János, dr. Dobos László és Kiss Imre — dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke előtt tették le az esküt. Számvetés és tervek 100 millió forint értékű munkát végez az idén a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat
