Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Á Saturnáliától a busójárásig Az agy — oxigén nélkül Népszokások, hagyományok, AZ IDŐSZÁMÍTÁS előtt Sa- turnáliáknak nevezték a több hétig tartó népünnepélye­ket, a mai farsang elődeit. A mezők istenét. Satumust ün­nepelték, aki — a korabeli hit szerint — egykor úgy uralko­dott a Földön, hogy noha senki sem dolgozott, mégis mindenki bőségben élt. En­nek a legendás aranykornak emlékét idézték fel féktelen vigassággal. Az ünnepek alatt nem dolgoztak, a rabszolgákat átmenetileg szabaddá tették és uraikkal egy asztalnál étkez­tek, a házakban, s az utcákon felcicomázva, állatbőrökbe búi­vá, borostömlőket ürítgetve, mindenki kedvére tombolt. A keresztény egyház a farsan­golás keretei közé szelídítette és szorította az ősi szokást. Ám még a XVII. században is akadt olyan egyházi krónikás, aki nem tudott megbékélni e téli mulatozással és így véle­kedett róla: „Az ördögnek szánt ünnep ez. Az esztendő­nek oly szaka, amikor az em­Miért hasznos? A gépek már úgy vesznek körül bennünket, mint valami hatalmas szolgahadsereg. Sok háztartás gépparkja a téli aján­dékozás során új készülékek­kel gazdagodott Ezek egyike az elektromoe fogkefe. Figyeltem a látogatókat, amikor egy kiállításon megpil­lantották az elektromoe fogke­fét — mosolyogtak. Pedig az elektromos fogkefe nem kariz­maink megkímélése miatt szü­letett, hanem az egészségügyi követelmények és a mai ember időhiányának összevetése adta az ötletet a konstruktőröknek. A kié, elektromoe fogtisztító harminc másodperc alatt el­végzi azt, amihez nekünk — hagyományos módon — 5 perc kellene. Ráadásul tökéleteseb­ben végzi el, vízszintes és füg­gőleges irányban ia dolgozva egyszerre, sőt fogfnymasszázst is nyújt a fogínygyulladás megelő­zésére vagy gyógyítására. A gyerekek meg, akik inkább el­bliccelik á fogmosást, szívesen „játszanak” az elmés szerkezet­tel. Négy fogkefebetéttel együtt kerül forgalomba, tehát ez­után is lehet mindenkinek kü­lön fogkeféje, csak a meghajtó­szerkezet lesz közös. berí bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tet­szik, hogy maguk az emberek is szégyellik kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatjukat ál orca alá...“ Vannak, akik a német Fa­selei, azaz „mesebeszéd” szóból származtatják a farsang szót. Ö-itáliai hagyományról lévén szó, inkább az olasz farsa, vagyis bohózat-ból származik. Tény, hogy a magyar farsan­goláson országszerte megtalál­hatók a legősibb szokások nyomai. Még a mennyegzőket, lakodalmakat sem csak azért rendezik farsangkor, mert ak­korra megforr a bor, s élésre vár a hízó — vagyis készen áll a háznál a vendégváró lakoma alapja. A farsangi mennyegzőt az a szokássá vált őshit tette közkeletűvé, hogy az új pár jövője és a természet ébredése, a napok hosszabbo­dása és a hideg enyhülése kö­zött — ahogy ezt a természet­imádó vallások tanították — mágikus kapcsolat van. EBBŐL a kapcsolatbeli hit­ből táplálkozik az a farsangi szokás is, hogy a legények képüket bekormozva, dalolva, táncolixi tüsköt húznak végig a falu utcáján, amit azután egy pártában maradt lány há­zának kapujában hagynak, kárpótlásul az elmaradt vőle­gényért ... ősi farsangi szo­kás a tél-kihordás, tél-teme­tés. A fiatalok szalmából vagy másból telet formázó bábot készítenek, majd sok tréfával fűszerezve, elpusztítják, s ki­viszik a határba eltemetni. Előfordul, hogy a másik falu fiataljai viszont a „temetőket" lesik ki, s a bábot visszavi­szik eredeti helyére, a tél ne náluk időzzön. Baranyában, Tolnában és a Dunántúl más vidékein az utóbbi években elevenítették fel újra a Busó-járás, a kon­gózás ugyancsak ősi szokását. A húshagyó héten állatbörök- be bújva, o, régi ritmust játsz­va, éktelen zajjal, szüntelen kolompolással temetik a far­sangot. A farsangot befejező kar­neváli felvonulások, utcai tán­cos, zenés mulatságok mind­máig népszerűek az egész vi­lágon. A karnevál szó erede­téről ugyancsak megoszlanak a nyelvészi vélemények. Egye­sek felfogása szerint a hústól való tartózkodás szakaszára HÉTFŐ: Köménymagleves, rfnea hús, céklasaláta, alma. KEDD: Tejfölös rizsleves, rakott káposzta, körtebefőtt. SZERDA: Gulyásleves, Mróacsu- sza tepertővel, naspolya, CSÜTÖRTÖK: Tojásosleves, va­das (nyúl, vagy marhahúsból), zsem­legombóccal, cseresznyebefőtt. PÉNTEK: Zöldborsóleves (mirelit) sült sonkaszeletek, párolt rizs, ve­gyes savanyúság, alma. SZOMBAT: Zöldségleves, sertés­borda krumplifőzelékkel, kompőt. VASÁRNAP: Zöldbableves (mire­lit), sült csirke, petrezselymes bur­gonya, ecetes uborka, almás lepény. RECEPTEK NYÜLGERINC VADAS AN: A hár­tyától megtisztított, és szalonnával megtűzdelt gerincet megsózzuk, ka­rikára vágott vegyes zöldséggel hagymát, kevés babérlevelet, egész borsot, zsírt vagy füstöltszalonnát teszünk a tepsibe. Erre ráhelyez­zük a gerincet és időnként saját zsíros levével locsolgatva megsüt­jük. Ha a nyúl nem fiatal, tehát ha nem puhul eléggé, akkor sütés után kiszedjük egy lábasba és puhára pároliuk, egészen rövid lével, csak annyival, amennyi elég *hhoz, hogy oda ne égjen. Ezután kivesszük a léből a nyulat. A zöldséges levet teljesen lesütjük zsírjára, mustárt adunk hozzá, jól elkeverjük, majd kevés liszttel elhabart tejföllel fel­engedjük, jól felforraljuk, ízesít­jük, fehér borral, citrommal, vagy ecettel és kevés cukorral. Majd szi­tán átszűrjük és a feldarabolt ge­rincet belerakjuk. Köretként zsemlegombócot, vagy csőtésztát adunk hozzá. Ugyanezzel az eljárással készül a vadas, mar­hafelsálból is. SÜLT CSIRKE. A fiatal csirkét megtisztítjuk, kibelezzük és meg­mossuk, majd megsózzuk és 6 deka zsíron szép pirosra sütjük. A sülés alatt csak a zsírjával öntözzük, vi­zet nem öntünk alá. így a csirke szép piros, ropogósra sül, húsa oor- hanyós lesz. Lehet 5 deka füstölet- len szalonnát a húsverővel vékony szeletekre verni és spárgával a szár­nyas mellére kötni és ígv megsüt­ni. Ezzel a művel^tt"! e’érjük azt. hogy a szárnyas melle nem szárad ki. farsangolás utal, mivel a farsang befejező cselekménye. Az sem kizárt, hogy a másik tábornak van igaza, amelyik az elnevezést a latin carrus navalis-ból, a hajót ábrázoló szekér-bői szár­maztatja. Ez ugyanis különö­sen az olaszországi maskarás, felvonulások elmaradhatatlan kelléke, ősidők óta. Hajdan ebben az időszakban Európa- szerte állatviadalokat is ren­deztek. A XVII. században Pá­rizsban kövér ökröket vezet­tek végig a városon a farsang befejezéseként. A FARSANGI vígságot bú­csúztatva Csokonai így ír „A farsang búcsúszavai” című versében. „Űzik már a farsangot, Bor, muzsika, tánc, mulatság, Kedves törődés, fáradtság, Kik hajdan itt mulattatok, A közhelyről oszoljatok! Kongatják a harangot; Űzik már a farsangot!“ Bizonyára minden házban rejtőzik a szekrény mélyén egy-két kopott gyapjú pulóver vagy lyukas könyökű kardi­gán. Most jó, hogy megőriz­tük. mert a legdivatosabb la­kásdísz. sokszínű „subapáma” készülhet belőle. Az egyes darabokat legelő­ször is vizsgáljuk át gondo­san, s ha pecsétes, piszkos vagy molyos, nyomkodjuk jól ki langyos mosóporos vízben, majd szárítsuk meg. Ezután fejtsük fel, és egy hosszú, kö­rülbelül 8—10 centi széles vo­nalzóra. vagy hasonló lécda­rabra tekerjük. Erre azért van szükség, mert a kézimunká­hoz nyolc-tíz centis fonalda­rabkák kellenek, s ha a vo­nalzó két élénél a feltekert szálat kisollóval (de még jobb borotvapengével) átvágjuk, egyszerre egész maroknyi, egy­forma hosszúságú fonalat ka­punk. A felvágott gyapjút — színenként külön-külön — keskeny papírdobozba gyűjt­jük. A fejlett fonal hullá­mos, de ez nem baj, hiszen így még érdekesebb lesz a párna. Dolgozhatunk színes szőnyeg- fonallal is. ez motringokban kapható a rövidámbo'tokban. A téglalap, négyzet vagy akár háromszög alakúra sza­bott kongré anyagon e’őszKr rajzoltuk ki a mintát ceruzá­val és határozzuk meg a szí­neket. Minél több élénk színt használunk, annál derűsebb hatást érünk el. de készülhet a subanáma egyszínből is. A hátlap összevarrásához két centit hagyjunk ki a szé­leken és csak a következő sor­ban kezdjük a csomózást. Ügy dolgozunk, mintha rojtot ké­szítenénk: a horgolótűt az anyag színén a szál alatt át­bújtatjuk. beleakasztjuk a kettőbe hajtott fonal hurkos végébe és félig áthúzzuk, majd a hurkon keresztülhúzzuk a fonal eddig bal kezünkben tartott másik vé<*ét és az így ke^e+kező csomót szorosra rántjuk. A kongré ritka szövésű anyag, szabadszemmel is jól ’átható a szá’ak kereszt^ző- dése. P7+ v^etiük a nál soronként vízszintesen ha­Az emberi szervezet legké­nyesebb — a körülmények megváltozására leggyorsabban reagáló — szerve az agyvelő. Elég például, ha az agysejtek oxigénellátásában rövid időre zavar keletkezik, ''máris olyan súlyosan károsodik az agyvelő, hogy halálos vagy gyógyítha­tatlan elváltozás lesz a követ­kezmény. Elég gyakori az úgyneve­zett „reggeli gutaütés”, amely átvirrasztott vagy átmu­latott, nehéz ételek bőséges fo­gyasztásával. végnélküli viták­kal eltöltött dohányfüstös éj­szaka után következik be. Ek­kor ugyanis az agyvelő vér­nyomása és vérellátása közti önszabályozás felmondja a szolgálatot. Oka elsősorban oxigénhiány lehet, ami akut szénmonoxid mérgezésből, sokkból vagy- káros hatások összegeződéséből eredhet. Sokan kutatták ezt a jelen­séget: mi lehet az oka, hogy az agyvelő olyan érzékeny az oxigénhiányra? ladva. Ha a fonalunk vékony szálú — pl. zefir — négy szá­lat fogjunk össze, a szőnyeg­fonalból egyszálasan dolgo­zunk. Az előrerajzolt minta alapján váltogatjuk a színe­ket, ügyelve a szép szabályos körvonalakra. Végezetül a két Párnalapot összevarrjuk, tol­lal vagy habgumihulladékkal megtöltjük. i Geometriai fonnák alkalma­zásával nagyon sokféle, érde­kes minta készülhet. ízelítő­nek bemutatunk három válto­zatot: az első csíkonként vál­takozó színű, vagy kétféle pé'dául zöld és sárga fonal­ból készülhet. A második fe­kete-fehér variációban lenre a lesérd eresebb, a harmadik mintánál öt ő’énk színt hasz­nálunk. m;”d»n rész más és más színű legyen. D. Zs. A kérdés tisztázásához a szem recehártyájának idegfizio’.ógiai kutatása járult hozzá a leg­eredményesebben. Olyan kü­lönleges sejteket találtak itt, amelyek a fényérzékeny szö­vet és az agyhoz vezető „hír- szolgálat” között mintegy kap­csoló és ellenőrző szerepet töl­tenek be. Ha e sejtek műkö­désében valamilyen okból za­var támad, az agy nem kap vizuális ingereket: az ember megvakul. Hasonló a helyzet az agy velőben is: ha a sok- millió agysejt közül egy egé­szen kevés hányad — az ellen­őrzést és kapcsolást végző — károsodik, az egész agyvelő megbénul, rendszerint gyógyít- hatatlanul. Ha eltelik az emlí­tett 8 perc anélkül, hogy a szívműködés megindulna és helyreállna az agy oxigén- ellátása, végleg beáll a halál. Az agy oxigénellátásában természetesen nemcsak a szív megállása okozhat zavart. Akadály támadhat az agy egyes részeinek a „mikro-cir- kulációjában” is, például, ha a vörös vértestek valamilyen vegyi hatásra megduzzadnak és egyes kisebb ereket elzár­nak. Különösen gyakran elő­fordulhat ez az úgynevezett artheroszklerózis esetében (nem azonos az ártérioszkleró- zissal, érelmeszesedéssel). Ilyenkor az érfalak belső ol­dalának, az intenzív anyag­csere-forgalom színhelyének általános, mindenütt fellépő degeneratív elváltozásáról van szó. Ennek következtében ér­szűkületek léphetnek fel, ame­lyek vérrög okozta elzáródás (trombózis) veszélyével járnak. Az elváltozás oka vitatott: leg­többen a túl zsíros táplálko­zás, erős dohányzás; a testi mozgás hiánya vagy influenza­fertőzés mellett törnek lánd­zsát. Űjabban a zsíros táplál­kozást, mint kiváltó okot, töb­ben kétségbe vonják, helyette a nem kívánatos anyagcsere­folyamatokat vádolják az ér­falak épségének a megrontá­sával. Az agy normális oxigénel­látását — mint látjuk — sokféle körülmény megza­varhatja. Ezek közül egy is elegendő, hogy kisebb-nagyobb élettani elváltozást okozzon. És a „kulcs” itt is — mint annyi más területen — az egészséges életmód, az okszerű táplálko­zás és nem utolsósorban a testedzés. Ne tegyük a kirakatba! A LEGMODERNEBB lakásokban is megtalálható (sajnos!) a szeme­tesvödör, amely a simavonalú friss konyhabútorok között igen lehan­golóan hat. Vásároljunk légmente­sen záró fehér „szemétnyelőt’% amely csinos formája mellett higié­nikus is. Ne tegyük a kirakatba a szemetet. .. ... sem a mosatlan edényt. Elő­fordulhat, hogy az elfoglalt házi­asszonynak nem iut ideje arra, hogy étkezés után azonnal elmoso­gasson. Akkor sem tornyozza egy­másra a konyhaasztalon a lábasok és tányérok sokaságát ételmaradé­kokkal ékesítve, hanem rakja be a mosogatóba és takarja le egy nylonkendővel ideiglenesen. De ne tegye a kirakatba. . . — a mosogatórongyot, felmosó­rongyot sem, akármilyen alaposan ' kimosta használat után. ES VÉGÜL: ne tegyük a kirakat­ba a papucsainkat. A gondosan ápolt parketta kímélése céliából sok helyen papucsba jár az egész ház apraja-nagyja. Lakás kímé’ése céljától ez így nagyon helyes. De ne kényszerítsük papucsba a ven­dégeinket, ha a lábtörlő használata után lakájunkba léptek. Ne az elő­szobába ültessük őket a papucsok elé, hanem a szobába harapni és kortyolnivalók méné. Bizonyára iobban fogiák éhezni magokat szép, ♦ 'gas otthonunkban. Próbálják csak KÉZIMUNKA Kopott pulóverből — subapárna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents