Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

líXTC. Január 3, kedd R. oldal A láthatatlan szál A KIFEJEZÉST egy értekez­leten hallottam. Az előadó fél mondatban ugyan, de azt a lát­hatatlan szálat említette, mely a kommunistát a- kommunistá­val összeköti és össze is kell, hogy kösse. A kifejezés találó­nak. a gondolat nagyon idősze­rűének tűnik. Mert. olyan idő- szakban >— mint a mostani is —, amelyben a kommunistát a népi kommunistával összefűző szálak szövése és erősítése hang­súlyozottan fontos politikai fél- Aadat, fennállhat annak veszé­lye. hogy ugyanakkor az idézett szálra kevesebb figyelem és ehergia jut Nemrég részt vettem egy vizs­gálatban, amelyet egy kicsiny Vállalat ügyes-bajos dolgainak felderítéséért folytattak. A vizs­gálatot néhány kommunista vé­gezte a párt megbízásából. Mé­nét közben arra kérték a válla­lat kommunista igazgatóját —, akit a vizsgálat különben sem érintett személyesen —, hogy tervezett és indokolt eljárásait halassza el a vizsgálat befejezé­séig. mert korábban csak meg­zavarhatná vele a munkát. A Vl^SoAl Al'OT végző kom­munisták — nagyon helyesen — csak kérték erre az igazgatót, mert jól tudták, hogy a gazda­sági munkát illetően nincs is joguk utasításokat adni. Az igazgató megígérte, hogy a ké­rést. teljesíti, s éDpen 5 hivat­kozott rá, hogy kommunista a kommunistának tartozik ennyi­vel. Nos. alig telt el néhány nap. az igazgató megszegte ígé­retét Csak szavalni tudott arról a bizonyos szálról... A láthatatlan szál sajnos, tel­jesen láthatatlan maradt... Félreértés ne essék: pillanatig sem azokat a láthatatlan szála­kat hiányoljuk, amelyek vissza­taszító látványt is ny Altnak. Ferik intézményünk párttitkára panaszolta például, hogy meg­kereste őt az alapszervezet öt tagja és fizetésemeléshez kérte segítségét. A párttitkár megál­lapította, hogy a panaszosok pontosan megkapják azt a bért, ami képzettségüknek, teljesít­ményüknek megfelel. Néni ke­vesebbet. de többet sem. Ennek ellenére az öt ember továbbra is erősködött, s végül megsér­tődött, mert nem „támogatták” őket. NEM EZT, nem a protekciót, nem az érdemtelen előnyöket, nem a bratyizást kell értenünk a láthatatlan szálon. Még csak azt sem. hogy a kommunisták egymás között valamiféle felszí- I nesen érzelmes magatartással valljanak minduntalan az együ- vétartozásról. Persze, nagyon szép és hasznos, ha a kommu­nisták nemcsak az elvben tár­sak. hanem a barátságiban, a munkában, sőt egymás szemé­lyes örömeiben és gondjaiban is. A láthatatlan szál azonban, amelyről beszélünk — több en­nél. EZ A SZÁL a célbk és az esz­me közösségét jelenti, azoknak a gyakorlati tapasztalatoknak az összességét, amelyek a közösen megvívott harcból származnak. A láthatatlan szál annak felté­telezése. hogy minden elvtárs egyet akar és egyet is ért a főbb elvi és gyakorlati kérdésekben. Ezért a láthatatlan szál éleve tiszteletét. segítő készséget, megértést és természetesen bi­zonyos érzelmi ragaszkodást diktál mindazok iránt, akik ve­lünk együtt, azonos célokért küzdenek. A láthatatlan szál ép­pen azért láthatatlan, mert nem széles gesztusokban, nem ünne­pélyes kinyilatkoztatásban jut kifejezésre, hanem a „szürke”, mindennapi munkában. Ez a láthatatlan szál például, amely a kommunistákkal — ha bárhol gondról, bajról hallanak — rögtön feltéteti a kérdést: mit szólnak ehhez és mit tettek ott a kommunisták, elvtársaink? Ez az a láthatatlan szál, amely­nek léte kizárja, hogy a közös harcban esetleg évtizedekig be­csülettel helytállt elvtársak egyetlen kézszorítás, meleg em­beri szó; gondoskodás nélkül menjenek nyugdíjba vagy más munkaterületre. Á láthatatlan szál a harcnak, s a , harcosnak egyaránt tisztele­te. Ä láthatatlan szál nem va­lami misztikus, elvbrft dolog, hanem nagyoh is materiális, gyakorlati tényező, hiszen szün­telen erőtartalék az elvtársi ösz- szefogásban. A láthatatlan szál az egységnek nemcsak jele, ha­nem feltétele és kifejezője is. ES MINDEZ nem valami ön­célú, csapán a párt belső életé­re kiható tényező. Hiszen apart belső és „külső” élete nagyon is összefügg. A láthatatlan szá­lakkal erősebbre, akcióképe- sebbre, egységesebbre szőtt párt tekintélye és vonzása szüntele­nül nő. A belső szálak tehát a külső szálakat is erősítik. A lát­hatatlan szál így lesz végül lát­ható — az\ eredményekben, Cs. í. lányi Béla, s hosszabb magya­rázatba kezd. MásféiSZáZ méter híján öt és fél iratkilométer anyaga van már a levéltárnak. Épp ott tartott már, hogy ajtajára ki kell tűzni a cédulát — „Meg­telt’’ —, mikor megértőén jött segítségére a Művelődésügyi Minisztérium és a Kecskeméti Városi Tanács V. B. A Klapka utcái, volt ÉÜSZÉRT raktárépü­letet is megkapta a levéltár. Persze az, levéltári célokra még alkalmatlari volt. • 7Ö0 ezer fo­rintot költöttek az átalakítására. Most már korszerű, fémállvá­nyokkal felszerelt helyiségekbe szállíthatják a szocialista kori iratanyagot. Egyben — legalább tíz évre biztosított a férőhely a további begyűjtések számára. Egyéb események. Pécstől megkapták Baja város levéltá­rát. Lesz vagy 700 mázsa irat­tömeg. Egy szállítmány már megérkezett belőle. Több hónapos kutatómun­ka érleli már Az élet megindu­lása című témakör kiteljesedé­sét. Fábián István és Fábián Istvánná kutatja, rendszerezi a kecskeméti és a bajai járás megfelelő dokumentumait. A felszabadulás 25. évfordulójára készülő országos dokumentum­kötetbeft jelentős súllyal szere­pelnek majd Bács-Kiskun me­gye írott emlékei. Sok szó esik még a speciális levéltári munkákról, fondjegy- zékkészítés, jegyzékösszeállítás megyei kéziratos térképekről, rendezés, kutató- és ügyfélszol­gálat — s egyebek. A levéltár vezető egy kis szünetét tart. Arckifejezé­sén látszik, most jön a „cseme­ge”. Asztaláról felvesz egy egy­szerű kis iratköteget, s míg kiválogat belőle néhány apró cédulát — ízesen mesél a leg­újabb felfedezésről. Mutat egy gépelt szöveget, s abban is egy címet: „Misei, Lajosi, Törtellyi és Körösi Kertek Conscriptioja”. Ez az a ' — Nagykőrös város irattárából való — nyilvántar­tókönyv, melynek bőrkötésében — töltelékként — írott .lapokat talált. Természetesen, gondos, szakszerű munkával sikerült a kötés felbdhtása, a molyrágta, s bizony már megcsonkított la­pok szétválasztása. Az eredmény: 1 eredeti, de magyar szövegű tö­rök levél, 6 magyar szövegű török levél másolata és 1 ma­gyar lévél másolata. Valameny- nyi a XVII. századból, nagyjá­ból I860, tájáról. A hét első levél török, az utolsó — ma­Hamarosan elkezdik a kalocsai művelődési ház átépítését Készülődés az Erkel Fercnc-fesztiválra A gyulai Erkel Ferenc kulturális fesztiválokon kiemelkedően szerepel­tek eddig a kecskeméti közép- és szakmunkásképző iskolák tanulói. Az idei fesztiválon is szeretnének helytállni, ezért a nagy versengésre való tekintettel már most megkez­dődtek az előkészületek. A városi KISZ-bizottság és a művelődésügyi osztály összeállította a helyi bemu­tatok pontos programját. A legjobb kecskeméti vers. és pró­zamondók február 23-án, csütörtö­kön találkoznak a Városi Művelő­dési Házban. Az irodalmi színpadok vetélkedésére március 3-án a Szal- vai Mihály Üttörőházban kerül sor. Ugyanitt lépnek fel február 27-én, délután a hangszeres szólisták, ének­karok. Sok nevezést várnak a szel­lemi fejtörő-csapatv^-senyre is. En­nek döntőjét január 31-én tartják a Bányai Júlia Kollégiumban. Most fejeződött be a bajai járás népművelői számára ren­dezett kétnapos továbbképzés. A művelődési ház igazgatók ré­szére Bodnár István, a Népmű­velési Intézet csoportvezetője a népművelői hivatásról tartott előadást, Müller Jenő, az Állami Bábszínház csoportvezetője pe­dig a bábmozgatás művészeté­ről beszélt a bábcsoportok ve­zetőinek. Mintegy fél esztendővel ez­előtt bezárták a kalocsai műve­lődési házat, mivél a nagyterem födémszerkezete megsüllyedt, és az egész épületen repedések ke­letkeztek. Hosszú ideig vitás volt a kultúrház jövője, nemré­giben azonban a város műszaki osztálya úgy döntött, hogy az épület hibáját kijavítják. Elké­szítették a felújítási tervet és a KÖFA-csoport brigádja ha­marosan hozzákezd a munká­latokhoz. A művelődési ház bezárásá­val nehéz helyzetbe került Ka­locsán a népművelés. A kultúr­I A díszítóművészkörök vezetői Varga Mariann, a Néprajzi Mú­zeum főmunkatársa előadását hallgatták meg, GyajSay József, a bajai városi pártbizottság osz­tályvezetője a művészetek és a világnézet kapcsolatát vázolta a hallgatók előtt. A kétnapos to­vábbképzés befejező előadását Bánáti Tibor művelődési ház igazgató tartotta: Az ifjúsági klub vezetésének problémái címmel. házban addig működő klubokat és szakköröket ugyanis helyi­ség hiányában nagyon nehéz volt elhelyezni. Némelyik isko­lában és az úttörőházban lehe- : tőség kínálkozott ugyan átmene- ; ti szállásra, de ez nem adott ! kielégítő megoldást. Ezért a fel­újítást úgy tervezik, hogy az épület egy részét már a kora tavasszal át tudják adni a mun­kásklubnak és néhány szakkör­nek. A felújított, művelődési ház teljes átadását szeptember­re tervezik. Villa újra yív Az én korosztályom mozit sze­rető tagjai bizonyára nem fe­ledték még el azt a nagysikerű filmet, amely Pancho ViUa me­xikói forradalmár életéről szól. Hazánkban a harmincas évek derekán mutatták be, ezzel a címmel: „Viva Villa.” A ro­busztus amerikai színész, a ki­tűnő jellemábrázoló Wallace Beery játszotta a főszerepet. Népművelők továbbképzése Baján i JANUAR 3, KEDD A Dundo Maroje, a pezsgő humo­rú XVI. századi horvát „pikareszk”- vlgjáték igazi reneszánsz darab. A színházakban is reneszánszát éli. A Katona József özíhlíáz nagysikerű előadását a világszerte ismert Bó­ján Stupiea rendezte. (16.05) JANUAR 4, SZERDA I A felismeréstől a megismerésig címmel új vetélkedő sorozat kezdő­dik, ezúttal képzőművészetből. Bi­zonyára nemcsak a versenyzőknek lesz érdekes. Játékvezető az egyik legnépszerűbb, színesen, szemlélete­sen előadó egyetemi tanár, László Gyula, régész és festőművész. (18.40) JANUAR 5, CSÜTÖRTÖK Ezen az estén Is egy sorozat első részét láthatjuk. A „Kapcsoljuk. ..” kamerái Sz újév minden csütörtök­jén friss, aktuális riportokkal jelent­keznek. Első ízben az ország egyik legmodernebb nagyüzeméből, amely­ről csak annyit árultak el a szer­kesztők: ablak nélküli gyár. (19.00) JANUÄR 7, SZOMBAT Jó ízű realista írónk, az egysze­rűen bölcs gondolkodó Veres Péter 70 éves. Születésnapján egyik leg­szebb elbeszélését a Gyermekhara­got mondja el Palotay Erzsi. (18.20) Hamlet-váriációk. — Nincs férflszl- nész, aki ne vágyakozna legalább titokban a dán királyfi csodálatos Szerepére. Ungvári Tamás műsora azt fogja bizonyítani, olyan szerep is aligha van még egy, amelyet Ilyen Sokféleképpen fogtak volna fel. A tanúk: Leslie Howard, Lau­rence Olivier, Szmoktunovszkij, Bás- ti, Major, Ungvári, Mensáros, Gábor Miklós. (22.05) JANUAR 8, VASÁRNAP Sztfvjet film mutatja be Gogol el­beszélését A köpenyt. Csehov sze­rint ebből a köpenyből Indult a nagy orosz realizmus. Az előadás rendezője a Szállnak a darvakból közismert Alekszej Batalov. (15.30) Az induló sorozatok hete ez a tv- ben. Walter Scott csupa kaland tör­ténelmi regényét az Ivanhoe-t 15 részben sugározzák. A címszereplő Roger Moore, az Angyal. Vajon a nyülal is olyan jól bánik, mint a revorvérrel ? (19.20) Germán vakáció. — Két merőben különböző ember elválásának feszült története az utóbbi tíz évben feltűnt olasz író Marcello Venturi novellá­jából készült tv-játék. Főszereplők: Váradl Hédi és Básti Lajos. (20.30) Ha felidézem őket, megeleve­nednek emlékezetemben a film egyes jelenetei: Villa katonái között a csapatszállító vonaton, a harcban, mulatós közben —, s végül holtan összerogyva a merénylő puskagolyójától. De nemcsak ez ötlik fel ben­nem. Az is, hogy mi, akkori tizenhónwn-tizennégyévesek, mi­csoda nyelvészeti vitát rendez­tünk a film címéről. — Rosszul Írták ki —- mondta egyikünk. — összeírták az ál­lítmányt a névelővel. — Az ám! — így kellett volna Írni; Vív a Villa! Ebbén aztán azzal a jóleső érzéssel nyugodtunk meg, hogy hibát fedeztünk fel a felnőtt plakátfestő munkájában. Mert csakugyan: az általunk helyes­bített cím fejezte ki számunkra találóan és érthetően a film cse­lekményének lényegét. Villa tár­sainak élén vív a mexikói nép szabadságáért. (Ennek megörö­kítése a Hollywood-i filmgyár­tás haladó korszakában történt.) Később néhányon, akik fel­sőbb iskolába járhattunk, s ide­gen nyelveket tanultunk, elmo­solyodtunk, 'ha arra a gyerek­kori purparlénkra gondoltunk. Nem a ' plakátfestő követett el hibát, hanem mi fogtunk mellé. A film elme ugyanis magyarra fordítva ez volt: Éljen Villa. Mindez pedig azért jutott most az eszembe, mert olvasom, hogy újból filmre viszik Pancho Villa életét. Az új változat fő­szereplője Yul Brinner lesz. Nem ismerem Brinner-t, de gyanítom: egészen más felfogás­ban játszatják vele a nagy for­radalmár szerepét, mint ahogy annak idején Beery-vel játszat­ták. Ám számomra nem ez a lé­nyeges, hanem az, hogy a hír nyomán Villa újra vívja harcát emlékezetemben —, s három­négy rövid nadrágos kisfiú ki­dugta fejét az alól a szemfedö alól, amelyet harminc esztendő képez. És vitáznak megint a dolgok értelmét kereső elszánással; az­zal a törekvéssel, hogy elfogad­ható magyarázatot adjanak an­nak, ami számunkra érthetetlen. Nem így csinálnak most is, immár a negyven és ötven kö­zött? Ugye, így. Tehát..., nos tehát: nem is öregedtünk meg. gyár hatóságtól származik. Mi lehet bennük? Beleolva­sunk az egyikbe. Mai írásmód­dal, a hiányzó — molyfogyasz­totta — szavak kipontozásával, ezt láthatjuk: „Én Sadik Effendi .;; hatal­mas török császárunk tengeren innen lévő hadának fizető kincs- taitója isten segedelméből. TI kecskeméti, körösi és ceglédi bírák... Tudjátok, az előbbi uratok ... Effendi meghalt.. — „Én vagyok az uratok. Azért ezt a levelem látván, mindjá­rást jöjjetek és ismerkedjünk veletek...” * Lám, a „politikus” hódító. Határozott, de udvarias. Ö az új főnök, tanácskozni óhajt alatt­való beosztottaival. Bizonyára nem ugrottak ele­ink, hogy a meghívásnak „mind- jái ást” 1 eleget tegyenek. A kö­vetkező levélben már ilyenek állnak: „Innen ez a második levelem hozzátok és égyikre is semmi választ nem küldtetek. Ezért Bírák, úgy nyissátok fel a sze­meteket, hogy bizony magam­nak kell kijnennem oda, ha har­madnap itt nem lesz a liszt, árpa, méz, vaj...!” Van ott még szó egyéb fenye­emlékszem —, de summa sum­mámra leszögezhetjük, nem sze­rettünk volna akkor szegény kecskeméti, körösi, ceglédi bírák helyében lenni. Nem volt le­ányálom az akkori begyűjtési terv teljesítése. Lássuk, mit írt a magyar ha­tóság? Mert nem volt elég őse­inknek a török felszólítás, kap­tak magyart is. line: „Hitetlen hazátok heréi, ceg­lédi, körösi, kecskeméti bírák ... Sem engedelmes, sem hódolt jobbágyoknak nem tartjátok magatokat... Ha isten megse­gít, semmi csoda...” — itt is­mét molyrágott szavak követ­keznek, de az kivehető, hogy a magyar hatóság is követeli egysmás beszállítását, különben „semmi csoda” nem menti meg a következményektől a bírákat „ezért a cselekedetetekért”. Már tudniillik a beadás elmulasztá­sáért. Hát... szóval. Nem állíthatja senki, hogy akkoriban nem volt izgalmas, veszélyekkel teli az élet. Milyen jó nekünk. Meny­nyivel más a hivatali hangnem. S izgalmakban is csak akkor van részünk, ha jó krimi megy a tv-ben. getésről, tömlőéről is, ha jól Tóth István Tarján lstváa to 'f % AiLLjíáSí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents