Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJ» xxu. EvF., 1». sz. Ara 80 fillér ik7. ián. 22, vasá*nap r Uj arcok a közéletben H olnap az illetékes tanácsok végrehajtó bizottsági elnökei előtt esküt tesznek a választá­si elnökségek és a választóke­rületi bizottságok tagjai. Me- gyeszerte több ezer ember, a társadalom legkülönbözőbb ré­tegeinek képviselői, akik a népfrontbizottságok felkérésé­re vállalták, hogy a dolgozó nép érdekeit szolgálva, legjobb tudásukkal, a törvényes ren­delkezéseknek megfelelően tel­jesítik megbízatásukat. S ezút­tal — az új választójogi tör­vény értelmében — nemcsak a közelgő választások előkészíté­sén és majd a lebonyolításán fáradoznak, hanem az ország­gyűlés és a tanácsok megbíza­tásának egész időszakában te­vékenykednek. Hiszen például a választókerületi bizottságok tagjai négy éven át a képvise­lők és a tanácstagok segítői lesznek, azon fáradoznak, hogy munkájuk még eredményesebb, a választókhoz fűződő kapcso­latuk még erősebb, szerteága­zóbb legyen. Uj arcok a közéletben — adtam címül e gondolatsornak. Pedig tulajdonképpen csak a feladat, a megbízatás az új. Mert a négy évre megbízott testületek tagjai ilyen vagy olyan formában eddig is tevé­keny részesei voltak közéle­tünknek. s éppen ezzel hívták fel magukra a népfrontbizott­ságok figyelmét. Mint ahogy számos olyan megyénkbeli lakosról is tu­dunk, akinek nevét a helyi po­litikai és államigazgatási szer­veknél éppúgy ismerik és ta­nácstagságra esélyesnek tart­ják, mint környezetében, ahol él. Mert tetteivel bizonyította: rátermett és áldozatkész, ha közössége gondjainak megoldá­sához segítségre van szükség. Említhetném a nevét példá­ul annak a kiskunhalasi asz- szonynak, akit már három év­vel ezelőtt tanácstagi jelölésre alkalmasnak tartottak számon a helyi népfrontbizottságnál, nem is szólva lakókörnyezetéről. S hogy miért, egyszerű a magya­rázata. Nehéz lakásgondja ré­vén kapcsolódott be a helyi népfrontbizottság által szerve­zett lakásépítő akcióba, s az építőközösségben, a magára vál­lalt ügyintézésben olyan eré­nyeket csillantott meg, olyan lelkesnek, tehetségesnek és fá­radhatatlannak bizonyult, hogy nem lehetett rá fel nem fi­gyelni. Hozzá hasonlóan sokakat em­líthetnénk még. akik az utóbbi években a társadalmi és tö­megszervezetekben, vagy éppen a népfrontmozgalomban fejlőd­tek. formálódtak a szó szoros értelmében közéleti tevékeny­ségre alkalmassá. S akiknek a neve közül bizonyára számos felvetődik majd a tanácstagi jelöl 5gy üléseken. Am a közéleti „utánpótlás” mellett hálátlanság lenne meg­feledkezni azokról, akik immár több ciklusban bizonyították be, hogy személyükben méltó emberre esett a lakosság vá­lasztása. Vagy azokról, akik először négy esztendővel ez­előtt álltak a közélet önzetlen szolgálatába, s minden igyeke­zetükkel iparkodtak választóik bizalmát megszolgálni. (Folytatás a 2. oldalon.) Több száz munkahely nők részére Hét nagyközségben kilenc új tanácsi üzem létesül az Levelet kaptunk a napokban Izsákról, Hajma' Saroltától, aki arról panaszkodott, hogy náluk a községben kevés munkalehető­ség adódik a nők számára. Ol­vasta lapunkban, hogy Szabad- szálláson konzervgyári telep lé­tesül, jó lenne, ha Izsákra is gondolnának, amikor nőket fog­lalkoztató ipart telepítenek. Levélírónk nem tudhatta, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács már korábban úgy határozott: a III. ötéves tervben a nagyközségek iparosí­tását kell megoldani. Sőt a ha­tározat — a helyi tanácsok ké­rését figyelembe véve — arra is kitér, hogy a községekbe fő­leg női munkaerőket foglalkoz­tató üzemeket kell létesíteni. Megkértem Tohai Lászlót, a megyei tanács vb ipari osztá­lyának vezetőjét, tájékoztassa olvasóinkat — hiszen ez Hajma Saroltán kívül még sok száz embert érdekel—, mit tesznek a nagyközségek iparosításáról szóló határozat végrehajtásáért. koztat. Év közepére azonban félmillió forintos beruházással elkészül az új műhelycsarnok, amely újabb 70—80 nő felvéte­lét teszi lehetővé. — Éppen a faluiparosítás 1970-ig tartó szakaszának ki­dolgozásán fáradozunk — kezd­te a beszélgetést Tohai elvtárs; — Az idei telephelylétesítések­ről azonban már részletes ada­tokat is mondhatok és talán legjobb, ha Izsákkal kezdem — mosolyodott el az osztály- vezető. — Ebben a községben nagymennyiségű gyümölcsöt ter­melnek. Ez a tény kínálja a le­hetőséget egy szárító-aszaló üzem létesítésére, amely 1,5 milliós beruházással még az idén elkészül. Ezzel megoldjuk a nem exportképes gyümölcsök, ezen­kívül zöldségfélék feldolgozását, egyben kb. száz asszony és leány foglalkoztatását. Mint ismeretes, Kunszent- miklóson a Villamos Állomáso­kat Szerelő Vállalat, Lajosmi- zsén a Vízgépészeti Gyár, Tisza- kécskén a Vegyiműveket Sze­relő Vállalat fejleszti az ipart, s ezek minisztérjumi irányítás alá tartozó üzemek, ezért ezek­kel nem foglalkozom. Annál ér­dekesebb azonban a tanácsi ipar szempontjából Kiskőrös. A Ve­gyesipari Vállalat telepén 1,5 milliós beruházással új üzem­csarnokot építünk, amelyben villamossági cikkeket — s a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár­ral kooperálva — háztartási mérlegeket gyártanak majd. Ez az üzem a negyedik negyedév­ben már termelni fog, s 150 munkást foglalkoztat, amelynek 70 százaléka női munkaerő lesz. Kiskőrösön egyébként az idén még befejeződik a megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb szeszfőzdéjének építése. tovább bővítjük a drótfonat­gyártást.* Az idén ebből a ter­mékből 50 millió forintos meg­rendelésnek tesz eleget az üzem, a következő években pedig már az országos szükségletet is csak­nem teljesen innen elégítik ki. Az üzem fejlesztésekor a szo­ciális létesítmények — fürdő, öltöző építéséről nem feledke­zünk meg. Ebben az évben drótfonatgyártásra kb. 100 új munkást vesz fel a vállalat, mintegy 70 százalékban női munkaerőt. Jánoshalmán — ahonnan a legtöbben járnak el máshová dolgozni — 7,5 millió forintot fordítunk ipari üzem építésére; Fejlesztjük a faipari vállalatot, ahol ládákat, parkettát, fagya­potot és háztartási cikkeket gyártanak majd. Ide 200 mun­kást, jórészt asszonyt és leányt veszünk fel, míg az új vasipari üzemben 200, elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatunk. Az utóbbi üzem azonban csak 1968- ban kezdi meg működését, Jelentősen fejlesztjük az ipart Kiskunmajsűn. Rövidesen üzem­be helyezzük az új 3000 négyzet- méteres műhelycsarnokot, ahol A Szabadszállási Ruhaüzemről — amely a tanácsi ipar idei első létesítménye — már több­ször írt a lap — folytatta tájé­koztatóját Tohai elvtárs. — Er­ről csupán annyit kívánok mon­dani, hogy a jelenlegi kilenc­venes létszámot az év közepéig 150-re fejlesztjük, természetesen női munkaerőkre gondolok. Betétek és kölcsönök Névre szolé meylecsiiiést! S ha már a megye északi ré- | zérói beszélünk, Kerekegyháza özséggel folytatom. Itt a Kéz­műipari Vállalat telephelye már ; 80 asszonyt és leányt foglal-1 13. oldali Riportok oldal) Tárgyatófereniiiitf (5. pldal) Dolgozatírás . ú jfi. oldal) ■>>..; Művészet és kö (6. oldal) Üj műhelycsarnok építése van folyamatban — mintegy fél­millió forintos beruházással — Bácsalmáson, ahol a Kézmű­ipari Vállalat nemrég létesített telephelyét bővítjük. Az új kon- fekciós üzemrész még az idén 60—70 női munkaerő elhelyez­kedését teszi lehetővé. — Két nagyközség — Kecel és Dunapataj — kimaradt a fel­sorolásból. Ezekben a községek­ben várható-e a közeljövőben ipartelepítés? — érdeklődtünk. — Mint beszélgetésünk ele­jén említettem, részletesen csak az idei fejlesztésről tudok szá­mot adni. 1970-ig azonban Ke­cel és Dunapataj is sorra kerül. Kecelen például a tőzegtelepi vasipari műhely jelentős fej­lesztése és egy női munkaerő­ket foglalkoztató műanyag fel­dolgozó, vagy más egyéb üzem létesítése lehetséges. A többi községben a tanácsok a leg­messzebbmenőkig segítettek a megyei szerveknek az ipartele­pítési problémák megoldásában, s az elmondottakból is kitűnik, hogy sikerrel. Ezt kérjük majd a keceli és a dunapataji ta­i nácstól is — fejezte be tájé- i koztatóját a megyei tanács vb ! ipari osztályának vezetője, i Nagy Ottó Nyár a cipőgyárban Naponta — két műszakban — kétezer pár lábbeli készül az Alföldi Cipőgyár Kiskunfélegy­házi Üzemében. Látogatásunk idején az aljakészitő szalagon már zömmel nyári modellek alkatrészei sorakoztak: férfi sertésbőr- és boxszandálok, női félcipők, színes gyermekcipőké (Pásztor Zoltán felvétele.) Csfitfirtűkre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta» nácsa az alkotmány 12. parag* ráírnának (2) bekezdése alapján az országgyűlést január 26-án, csütörtökön délelőtt U órára összehívta. (MTI) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szom­baton fogadta a Francia Álta­lános Munkásszövetség (CGT) küldöttségét, amely a szakta­nács vendégeként Benoit Fra- chonnak, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tag­jának a CGT főtitkárának veze­tésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú beszélge­tésnél jelen volt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a szaktanács főtitkára. (MTI) Csanádi György hazautazott Dr. Csanádi György közleke­dési- és postaügyi miniszter befejezte angliai látogatását és. szombaton elutazott Londonból. A miniszter meghívta, brit kol­légáját, Barbara Castle asz- szonyt, hogy tegyen látogatást Magyarországon. Az angol köz­lekedésügyi miniszter a meg­hívást örömmel elfogadta. Csanádi György útban haza­felé — dr. Ludwig Weiss oszt­rák közlekedésügyi miniszter meghívására — rövid látoga­tást tesz Becsben. Elutazása előtt Csanádi mi­niszter Londonban nyilatkozott az MTI tudósítójának. Többi között elmondotta, hogy mind­azok, akikkel megismerkedhe­tett — a kormány több tagja, az üzleti körök képviselői — őszintén óhajtják az angol— magyar kereskedelmi, műszaki és tudományos együttműködés fejlesztését. Világ proletárjai, egyesüljetek1

Next

/
Thumbnails
Contents