Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

1967. Január 20, péntek 5. oldal Tanulás három „műszakban“ Kedvező időszakban, a párt nagy tanácskozása után veszi kezdetét a szövetkezeti gazdák hat előadásba álló téli tanfo­lyama Tisgakécskén. Mindehhez igen jó politikai légkört bizto­sít a pártkongresszus anyaga iránta érdeklődés, amelyet fa­luig ez az oktatási forma is hi­vatott kielégíteni. A községi pártbizottság és a 11 pártalap- szervezet vezetősége által vég­zett szervezés minden eddiginél jobban sikerült. Nemcsak arról van szó ezúttal, hogy a párt­tagság több mint 90 százaléka tanul, hanem valósággal tö­megmozgalommá vált a várt és a KISZ által rendezett politikai oktatáson való részvétel. A téli hónapokban ugyanis Tiszakécs- kén, nem kevesebb, mint két­ezer felnőtt látogatja a politi­kai foglalkozásokat. A szervezésben jelentős ér­demei vannak a tömegszerve­zeteknek, mindenekelőtt »a KISZ-nek. a nőtanácsnak és a szakszervezeteknek. Érdemes megemlíteni, hogy a járási párt­végrehajtóbizottság például csak egy osztállyal akarta meg­kezdeni az esti marxista közép­iskolát, de a helybéliek rádup­láztak, s jelenleg mintegy 40 pártközépiskolgi hallaaló egyre fokozódó lelkesedéssel készül a közelgő féléves vizsgára. Az ok­tatás tartalmi színvonala, a résztvevők érdeklődése és vita­készsége sem marad el a járási központban működő osztályoké­tól. A legnagyobb tömegeket megmozgató és talán legkedvel­tebb oktatási forma ebben a községben is a gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó tan- folvam. Nem kevesebb, mint 450 szövetkezeti gazda és üzemi munkás tanul, politizál és is­merkedik ezeken a tanfolyamo­kon olyan fontos témákkal, mint az új gazdaságirányítási reform. A nemrég megválasztott nárt- vezetőségek titkárai általános iskolai osztályt szerveztek, amelvnek tanulói folyamatosan végzik el a még hiánvzó két utolsó tanévet. A másik nagy érdemük, hogy rövidesen kez­detét veheti egy mezőgazdasági technikumi osztályban is a ta­nítás. amelvnek hallgatóságát a szövetkezetekből verbuválták. T szakécskén tehát zsúfolt az oktatási program. Három mű- S7pl.-ban folyik a tanulás a párthá"ban és a töme«szerve- zetek helyiségeiben. Természe­tesen az eddigi sikerekben oroszlánrésze van a orooaPan- distálrnak. akik körött ott ta­láltuk a községi párt-vb. tag­jait, a párttitkárok nagy ré­szét, rajtuk kívül még gazda­ságvezetőket, szakembereket, pedagógusokat. Valamennyien példás lelkesedéssel végzik a nem éppen könnyű pártmun­kát. Többen kilométereket tesz­nek meg eav-egv oktatási na­pon. hogy a külterületeken le­vő üzemegvséai központban összegyűlő 20—30 szövetkezeti gazdának előadásokat tartsa­nak, válaszoljanak kérdéseikre, s vitatkozzanak, érveljenek, ha éppen úgy kívánja a helyzet. A pártoktatást rendszeresen ellenőrzik a helyi vezetők, de a járásból kijáró pártmunkások is. Az egyik este hét foglalko­zást „leptünk” meg. Valameny- nyien örömmel állapítottuk meg, hogy a részvétel aránya és a politikai kérdések iránti érdeklődés igen aktív. Néhány helyein felfigyefltünik azonban arra, hogy a propagandisták módszerbelileg nem eléggé ké­szülnek fel a foglalkozásokra- Tapasztaltuk ugyanis, hogy — bár a propagandista igyekezett az anyagot teljes mértékben átadni a hallgatóságnak —, nem tudott változtatni a brosú­ranyelvezeten és a hallgatóság ismereteit meghaladó idegen szavak és közgazdasági fogal­mak magyarázat nélküli közlé­sébe bonyolódott. A többség ál­tal ismeretlen zsargon meg­bosszulhatja magát. A tisza- kécskei propagandistákat is­merve, azonban biztosak va­gyunk abban, hogy előadásaik nyelvezetét és színvonalát vala­mennyien képesek lesznek hall­gatóságuk igényeihez igazítani. £ megjegyzéseinkkel természetesen nem csorbítani akarjuk a sikerekben gazdag oktatási félidő eredményeit. S arról is meg vagyunk győződve, hogy a pártoktatásd év hátra­levő részében — amikor sok­féle politikai akció sorozata zajlik majd a községekben — sem lanyhul tudatformáló tevé­kenységük. Horváth Ignác Tessék választani! Változatos művelődési lehető­ségeket kínál ma estére a Bajai József Attila Művelődési Ház. A művészeti viták sorozatban este 6 órakor Lőrinczy György korunk művészeti kérdéseiről tart előadást. A honvédelmi filmsorozat negyedik részeként 6 órai kezdettel vetítik le az Őrség a hóban és a Nem kirán­dulás című filmeket, a 7 órakor kezdődő klubesten pedig Han­tos Ferenc vezet vitát arról, hogyan valósul meg Baján az iskolareform. Múzeumi restaurátorok Budapest, Szépművészeti Mú­zeum. Kincsei felbecsülhetetle­nek. Egy-egy nemzetközi kata­lógusban így jelölik a remek­műveket „értéke: pénzben nem fejezhető ki”. Sajnos, azonban az örökké múló idő nem veszi tudomásul, még a leghíresebb festmények, szobrok értékét sem. Támadja, rontja, pusztít­ja. Meg kell védeni a műkin­cseket! Meg kell menteni a pótolhatatlan kultúrtörténeti emlékeket! Ebből a gondolat­ból született a nagy mester­ségbeli tudást igénylő restau­rátor hivatás. Jöjjön velünk — mondta Liebor Gizella restaurátor. Néz­zünk körül. lamennyien általános múvés hallgatók és csak az utolsó ki évben specializálják magukat — És tizenhat évvel ezelőtt kénye-kedvére rombolhatott az idő? — Nem. Külföldön, elsősor­ban Olaszországban igen sok restaurátor dolgozott és rend­kívül jelentős valutáért ők óv­ták, restaurálták a magyar mű kincseket is. — Nem éreznek nosztalgia az önálló festészet iránt, elvég re valamennyien festőművészek is egyben? — Erre nehéz válaszolni, hi­szen egyikük sem hagyta abba az aktív festést — kapcsolódik a beszélgetésbe Deák Klára. — Az igazi izgalom mégis a res­Több száz éves ez a festmény, Bronzinó: Vénusz és Amor című képe a teljes restaurálás után. Siskov Ludmill mestermunkát végzett. Vita folyik, eredeti-e a kép, vagy másolat? — Mindössze 1® éve folyik Magyarországon restaurátor- képzés a Képzőművészeti Főis­kolán. A hallgatók 3 évig va­Hirtelen, titokzatosan megje­lent a vendég. Kari telefonon adott jelt magáról. Pjotr Mak- szimovics meglepődött, s egy kissé meg is riadt. Ö nem hagy­ta meg a telefonszámát Kari­nak, a tudakozó meg nem közli az intézet telefonjait. Kellemet­len. Kérdezze meg Karitól? Megsértődik... A fene tudja, mire nem gondol. Meg aztán lehet, hogy valaki a tudósok közül «egített összeköttetést te­remteni. Sok F«’ ?kér>oen fogadhatta vol­na a vendéget, de az udvarias­ság köte’erte. Elvitte színházba, étteremben vacsoráztak. Meg­mutatta neki Moszkvát. Meg­hívta otthonába Ittak, ettek, éi^nk^n beszélgettek. A vendég áhítattal szólt a szovjet tudósok­ról. k«rtük is P!otr Makszimo- vics ^Önökéről akinek re,Tét iól ismerte a tudománvos iroda­lomhói, Egyszeresek megje­gyezi»­— Elutazásom előtt egy ne­ves foh-oirat s-m-kes-rtme meg­kért prHam át javaslatét — ír­jon rtVVot ar őn'-'k kutatá­sairól Na"v hon-u-árt-im. hír­név. . Az egész világ önről fog beszélni. Pjotr Makszimovies élesen sőt mat-inem "orombán félbe­szakította Karit. — Tudja, mit jelent a javas­lata? Ha nem lenne a vendé­gem. .. Kari témát váltott és a világ tudósainak barátságára ürítette poharát. Már búcsúzott, mikor megjegyezte: — A cikkről még­is gondolkozzon. Van egy variá­ció. .. ön kikötheti, hogy a cik­ket — ne közöljék, ha ez kel­lemetlenséget okozhat... De a honorárium természetesen ma­rad. A vendég szavára váratlanul a házigazda is barátságosan fe­lelt. — Tudia mit? Nem rossz va­riáció. Van miről gondolkoz­nom. Találkozunk —- megbe­széljük. Korán reggel Pjotr Makszi- movics felhívta az áűamb’zton- sá«?i szerveket és kérte, fogad­ják sürgősen. ö AZ. VAGY NEM ö? — Igen. a belépő meglesz, várom... <Je"orov te’efonhfvása n-'-n-on megörvendeztette Ptyicin őrna­evot. Néhány naoja Jelezték a ha­tárról, hogy a várvavárt vendég megérkezett egv tur1*farsoport­tal. A tábor«»'mák ptyicin őr­nagy azt mondta: — Azt gondolom, tábornok elvtárs. hogy az események me­nete a következő lesz: A Turista megjelenik Moszkvában és fel­keresi Jegorovot és kapcsolatot próbál teremteni. Milyen ala­pon? Ezt nehéz kitalálni. De biztosra veszem, hogy Jegorov az első ta'álkozás után jelentke­zik nálunk. — Miből gondolja? — Ma megint meghallgattam a „Gyöngwirág” által küldött szalagot. Azon az estén Janett házában a tudós úgy viselke­dett aho"y az elő van írva. ..Gyöngyvirág” azt jelenti: Kari keménv diónak tartja Pjotr M-ksz.’movicsot. És íme itt a telefonhívás. Az őrnagy már re"gel óta várta. Tudta hogy Kari este a tudós­nál vendé"e'kedett. ... Pjotr Maksz'movics fel­elevenít mir dent a le"aoróbb résziekig, beszélgetését Kari- lal, Jcnett-al. — Most már értem... Buta csanda. goromba és naív. Azt mondanám ü"vet’en munka. * mikor a dete'rtí'*Te"Anvb'»n -'vént olvas az ember, mérgelő­dik hogy a «var-mu«k nincs fantáziája. Az élet meg... (Folytatása következik) taurálás. Minden alkotást ä festő szemével nézzünk. — Itt élünk a remekművek között, állandóan csiszolódik, finomodik az ízlésünk, dohát a saját képeink lehetnek-e. olyan szépek, mint egy Rembrandt, vagy Van Gogh? — teszi hokzá Liebor Gizella. — Kövessük végig egy res­taurálásra váró kép útját — ajánlja Siskov Ludmill, aki jazz-zenészként kezdte a pálya1- futását, de a festészet őt is megbabonázta, és azóta már végzott festőművész-restaurátor. Egy kép, amelyet megvásá­rol egy múzeum, ritka egyedi példány. Elsősorban a művé­szettörténészek feladata meg­állapítani: eredeti, vagy hami­sítvány. Ma már fejlett technika se­gít, hogy a tévedést kizárják. — Röntgenezzük a képet és a sugarak kimutatják a belső struktúrát, a rétegeződést, A legtöbb esetben úgy rongálják a képeket, hogy durva módon átfestik. Laboratóriumi vizsgá­latok megközelítő pontossággal megállapítják a szögek, a vá­szon, va"y a fa-anyag gyártá­sának időpontját. Az infravö­rös lámpa segítségével ismét láthatóvá tehetjük a festmény alatt az esetleges rajzot, vagy az alatta levő kénét. Az ultra­violett besugárzás előhozza a A barokk nci szobor nemso­kára visszanyeri eredeti szép­ségét Borbás Anikó munkája nyomán. homályból az évszázadok alatt elhalványult szignókat. Ha mindezeket a vizsgálatokat ki­állja a festmény, és eredetinek találtatott, akkor jövünk ml — Hogyan kezdik a munkát? Odavezet egy állványhoz. Munkában egy híres festmény. — A legtöbb bajt a helyte­len tárolás, nedvesség, égés, törés okozza. Ezért feladatunk elsősorban, minden további romlás megakadályozása. A tu­lajdonképpeni restaurálás csak ezután kezdődhet. Az eredeti­ről eltávolítunk minden ide­gen anyagot, az esetleges át­festést, amíg feltárul az ere­deti kép. Ez roppant hosszú, nagy precizitást igénylő fel­adat. — Hogy óvják meg, illetve hogyan javítják a képek álla­gát? — Minden régi kép megre­pedezik, elválik az évek folya­mán a festés az alaptól. Elő­ször csak hullámos lesz, aztán lepattog. A különböző anyag (tehát fa, »vagy a vá­szon és a festékréteg) közé új ragasztó, szilárdító anyagot juttatunk. Injekciós tűvel,mint az orvosok befecskendezzük a különféle hatóanyagokat, enyv- féleségeket. Átitatjuk a meg­repedezett faanyagot dúsítősae- rekkel. Vasaljuk, infravörös 1-ímoával besugárzásokat adunk. Valóságos kis boszorkánykony­ha. Ez a folyamat a konzervá­lás. 4. Sokan azt hiszik, hogy are»-' taurátorok „átfestik, vagy új­rafestik” a képeket. Régebben az amatőrizmus idején valóban ilyen durva módon „javítot­ok”, de ez a módszer megha­zudtolta az eredeti képet. — Mi a legfonfosabb egy-egy kép restaurálásánál? — A fő szempont természe­tesen az eredetiség visszaállí­tása — válaszol Liebor Gizel­la. — Szinte milliméterről-mil- jiméterre,, a meglevő ép részek érintetlenül hagyásával haj­szálvékony ecsettel egészítjük ki a képet. Ahol jelentős terü­leten hiányzik a festék, inkább üresen hagyjuk, illetve közöm­bös tónussal Hidaljuk át az űrt, nehogy rontsunk a kép hű­ségén. Egy-egy képen bizony, hosszú-hosszú hónapokig mun­kálkodunk. A végén már szin­te a magunkénak érezzük. Hogy tökéletes legyen, hacsak lehet, segítségül hívjuk a fotó­másolatot, a festő más alkotá­sait, hogy minél közelebb ma­radjunk az általa alkotott va­lósághoz. \ A restaurátorok keze nyo­mán horribilis értékek válnak ismét élvezhető alkotásokká. Izgalmas esetek is előfordul­nak. Olykor gyatra értéktelen átfestés alatt tisztítás közben egyszerre csak előbukkan az értékes, régen elveszettnek hitt eredeti mű. „Hát lehet ennél nagyobb öröm?” — mondják lelkesen. . R l.

Next

/
Thumbnails
Contents