Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

1967. január 18, szerda 3. oldal Lánctalpon járó újítások Eda.g is neveltek pecsenye­csibét a csávoűyi Egyesülés Tsz- ben, a korszerűtlen férőhelyek, tartási viszonyok miatt azon­ban figyelemre méltó ered­ményt nem tudtak elérni. Ezért baromfió IöL is szerelt,ék, a szellőző és az önitató berendezéseket pedig a szövetkezet, műhelyében készí­tik el. Mit yámrak a korszerűsítés­től? A, gazdaság irodájában el­Temák János, a szövetkezet villanyszerelője korszerű vilá­gító bórákat szerel a csibeól tartógerendájára. Az első kérdésem ez: hány újításuk van? Winter István, a Kiskőrösi Gépjavító Állomás fiatal mér­nöke vastag füzetet szed elő. Az újítási naplót. Lapozni kezd ben­ne, majd ezt mondja: — Hatvannégy közepétől kezd­ve, akkortól vezetjük a naplót, 19 újítás szerepel. Ebből 12 lett elfogadva és bevezetve. A töb­bi is újítás, de azok alkalmazá­sára nálunk nincs mód. Ügy tu­dom, máshol valamennyien si­kerrel jelentkeztek... Példa nélkül Pár évvel ezelőtt az ország négy gépjavítója, köztük az itte­ni, kapta feladatul a lánctalpas traktorok felújítását, rendbeho­zatalát A kiskőrösieknek leg­alább féltucatnyi olyan művelet kidolgozását és alkalmazását kel­lett vállalniuk, amilyenekre pél-' tía nem volt azelőtt az ország­ban. És ezek munkaköri köteles­ségként hárultak rájuk. Újítás­ként szóba sem jöhettek. Persze sorra megcsinálták. De mindezeken kívül további ésszerűsítések váltak szükséges­sé. Vagy inkább: indokolttá. Fényképek kerülnek elém, raj­tuk különböző, házilag gyártott konstrukciók. Az egyik a lánc­rögzítő csavar leszedését köny- nvíti meg, amit korábban kéz­zel végeztek. Most már Németh László igaz­gató is „bekapcsolódik” a be­szélgetésbe. A fényképre mutat. — Ebből nyolcat készítettünk — mondja, majd hangja pana­szosra fordul. — Benyújtottuk az országos igazgatóságunkhoz, nem fogadták el. Aztán volt itt egy tapasztalatcsere, s egy má­sik gépjavító „lekoppintotta”. Ugyanolyan, mint a miénk. És azt elfogadták. Az elakad! csiiiagkerék Huzavona az újítások körül. Ismert téma, pár éve film is ké­szült róla. Az újítás útján fel- csigázódnak a szenvedélyek. Eré­nyek és gyarlóságok vízválasztó­ja ez az út. Hiány volt az úgynevezett csillagkerékben. Walter Meny­hért főmérnök elhatározta: he­gesztéssel felújítja a fogaske­rékkoszorút. Sikerült. Megindí­tották a gyártását — és az újí­tási eljárást. Az utóbbi nehe­zebbnek bizonyult. Máig sem ve­zetett sikerre, pedig a bíróságot is megjárta az ügy. mondani, hogy négy év alatt járt a Tiszakécskei Permetező­gépgyárban, a Lajosmizsei Há­ziipari Szövetkezetben, a vízgé­pészeti vállalatnál, zárszámadá­si közgyűlésen vett részt a la­josmizsei Törekvés Termelőszö­vetkezetben. a tiszakécskei Sza­badságban, tervjóváhagyó ér­tekezleten a. tiszakécskei Űj Élet Tsz-ben. kétszer látogatott el a kerekdombi Űj Élet, a lászlófalvi Kossuth, egyszer a lakiteleki Szikra, a lászlófalvi Űj Élet és Űj Tavasz Tsz-ekbe, a Nagykőrösi Állami Gazdaság­ba. és egy hatvani közös gazda­ságba. Összesen hét helység 13 mez'gazdasági üzemében járt, ezenkívül Izsákon. Solton, Nagy­kőrösön tartott egy-egy szak­előadást termelőszövetkezeti ta­goknak. két előadást Kecske­méten. a mezőgazdasági mérnö­kök továbbképző tanfolyamán. Különösebb kommentárt ezek a tények sem kívánnak, hiszen aki ismeri dr. Mészöly Gyu'át _ s ez az ismeretség jóval túl­h aiadia választókörzetét — tud­ja róla azt is, hogy bárhová megy, nemcsak az érdeklődés, de t”d*sának. szakmai, emberi éle+ta nsztalatainak átadása is vezérli. Kiegészítésül csak egy adat: a darabonkénti megtakarítás itt 2500 forint. És országosan éven­te kétezer csillagkereket újíta­nak fel a kiskőrösi módszerrel. Akárhogy számoljuk, ez ötmillió forint. — Volna itt még más is — folytatja az igazgató. — Kidol­goztuk az UE—28-as traktorra függeszthető szőlőtakaró- és nyi­tó-eke működési elvét. Nem kel­lene hozzá munkagépkezelő. — És használják már valahol? — Dehogy! Csak rajzon van meg. Higgyje el, néha kedvün­ket szegik az akadályok. Meg­várjuk, amíg a csillagkerékkel valahogy dűlőre jutunk. Azért csak el kellene azt a prototípust készíteni! És bemu­tatni a környékbeli gazdaságok­nak, szakszövetkezeteknek. Több mint harmincán Végül is, a nehézségek nem fékezik le az újítói kedvet, gon­dolatot. Az ötletek helyet kér­nek maguknak a műhelyekben. — A múltkor is megyek le az egyik műhelybe — meséli az igazgató. — Majdnem bele­botlok egy új szerkezetbe. Pár napja még nem volt ott Kér­dem a szerelőtől, mi az. Mond­ja, hogy hegesztőállvány. S máris mutatja, mennyire meg­könnyíti a munkát. S ez nem az egyetlen ilyen eset. Az irodákban, műhelyek­ben szép vonalú olajkályhákkal fűtenek. Mind itt készítették. Olcsón. Nem szerepelnek az újítások között. De a sorozat- gyártását szívesen elvállalnák. Más: ősszel elkészült az új he­gesztő műhelycsarnok. Az ab­lakok körül úgy képezték ki a betonszerkezetet, hogy mindjárt beléjük illeszthessék az üvege­ket. Nem volt szükség ablak­keretekre. s ezzel is megtakarí­tottak 80—100 ezer forintot. Ügy gondolom, a közvéle­mény számára az sem érdekte­len, hogy egy országgyűlési képviselő mit tart számon azok­nak a községeknek fejlődéséről, amelyek szőkébb választókerü­letébe tartoznak? Ezért idéz­zünk fel néhány részletet a fel­jegyzés erre vonatkozó részé­ből is: „LASZLŐFALVA: A mező­gazdasági termelőszövetkezetek fejlődése biztató. Megalakult a Vízgazdálkodási Társulat. Ren­dezték a piacteret. Űj húsbolt nyílt. Megépült a lászlófalva— tiszakécskei út. TISZAKÉCSKE: Megnyílt az impozáns művelődési ház. A tsz-ek javuló formában vannak. Óriási méretű fejlődés valósult meg a permetezőgépgyárbam. A házhelyek kijelölése jóváhagy­va. Belterületen az építkezések megindultak. A vízellátás zök­kenőmentesen működik.., LAJOSMIZSE: A legjelentő­sebben fejlődő község. Sajnos szövetkezeteiről ezt még nem lehet elmondani. Vízműnél a 33 kilométerre tervezett vezeték­ből 11 kilométer elkészült. Megnyílt a község központjá­ban a reprezentatív filmszín­ház. A vállalatoknál dolgozók Szeliőzőnyílásokról külön gon­doskodtak. Kik az újítók? — Ha jól összeszámolom, több mint harmincán vagyunk — mondja Winter István. Legtöbbször Walter Menyhért, Németh László, Hazafi Sándor lakatos, Somogyi György tech­nikus és Winter István neve szerepeL Igyekvőek, célratö- röek. gondolataik lánctalpon járnak. Az elfogadott újításokért két és fél év alatt nem egészen 15 ezer forintot fizettek ki. Ehhez a napokban jön még kétezer forint. A megtakarítás öt szá­zalékát kapják. A forintban ki nem fejezhető, például munka­védelmi újításért egyszeri, 500 forintos díjazás illeti meg az újítót Olcsóbban javítanak Mi az újítások haszna? — összességében nehéz ki­fejezni — így az igazgató. — Ide kellene számítani azt is, ami a más gépjavítók részére történő átadásból származik. Továbbá, amiket mi vettünk át. Ilyen is van nyolc vagy tíz. A korábbihoz képe6t látszat­ra csekély módosítás olykor te­temes megtakarítással jár. Ilyen a kosrmányhidraulika szivattyú­jának műanyaggal való felújí­tása. Ez 500 forinttal olcsóbb a hagyományosnál. És 150 gépnél — ennyit javítanak meg éven­te — ez már 750 ezer forintot jelent. A haszon mégsem ilyen for­mában csapódik le. Hanem úgy, hogy a gépjavító átlag tízezer forinttal olcsóbban javít meg egy Sz—100-ast, mint ahogy azt az előírt normák megengednék. Hozzák is a gépeket az ország minden tájáról, Baranyából, Veszprémből, Hevesből. Mégis csak érdemes vesződni az újításokkal. De törődni is! Hatvani Dániel létszáma 790 fő. Megkezdték két emeletes bérház építését. Há­rom egyszobás cigánylakást épí­tettek. Felépült egy 4 és egy 1 tantermes általános iskola, há­rom nevelői lakással; az új tűzoltószertár. Félmillió forintot fordítottak a piactér rendezésé­re. December 1-én nyílt meg a 40 személyes öregek napközi otthona.. És így folytatódik a tömör felsorolás, az utóbbi négy év legfontosabb emberi alkotásai­nak számbavétele, Ladánybene, Kunbaracs, Hetényegyháza, La­kitelek, Nyárlőrinc fejlődésének dióhéjba zárt történetével. Min­den mondatról szinte csak ol­dalakon elmondható emlék, gondolat jut az eszünkbe. Mert hiszen mi minden történt, há­nyán hadakoztak különböző fórumokon, görnyedtek nap­hosszat íróasztalok fölött, izzad­tak kapák, gépek mellett, mfg elképzelésekből, tervekből való­ság lett, emberi jólétet szolgáló járda, művelődési ház. új mun­kahely, egészségház stb. formá­jában. S közben azon is eltűnődsz: a képviselő is egyik katonája volt ennek a küzdelemnek. Olyan katonája, aki nem egyetlen elhatározták: a kétszer tízez­res csibeólat és az ötezer férő­helyes tojóházat saját erőből, házi elgondolások alapján fel­újítják és nagymértékben kor­szerűsítik. Az átalakításokra, berendezésekre mintegy félmil­lió forintot költenek. A régi földpadlót betonnal öntötték le, középen szellőző alagutat hagytak, a fekvőké- ményes fűtést olajkályhákkal cserélik fél. Körbeforgó láncos önetetőt vásároltak, s már be „őrhelyet” tartott szemmel, ha­nem igyekezett megtudni min­denről mindent, hogy a való ólet, a gondok ismeretében kérhessen szót, mondhasson vé­leményt, terjeszthessen elő ja­vaslatot a nép legmagasabb fóruma, az országgyűlés előtt. Dr. Mészöly Gyula az el­múlt négy évben két alkalom­mal szólalt fél az országgyűlé­sen. S az, hogy választóival négy év során összesen 111 al­kalommal találkozott, szerepet játszott abban, hogy nem csu­pán nyolc község, de egy egész megye legjelentősebb gondjait tárta a parlament éjé... A 130 sornak csak néhány részletét idéztem, hogy saját feljegyzései alapján megkísérel­jek összegezést adni egy ország- gyűlési képviselő négy eszten­dei munkájáról. A feljegyzés szerzőjétől ellesett önfegyelem­mel próbáltam tárgyilagos rö­vidséggel az olvasók elé tárni — ám a kéziratom máris fölözi a száz sort. De talán nem is baj, ha j az olvasóra bízom a végső és legfőbb értékelést, következte­téseket. .Esők Ev# mondották, hogy eddig négy kiló abrakot használtak fel egy kiló csibe felneveléséhez. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy a felhasználás ne halad­ja meg a 2,8 kilót. Ehhez új­Maráz János hegesztő „meg­lékeli” a PVC-csöveket —, ezek lesznek az öniiató edé­nyek. (Pásztor Zoltán felvételei.) fajta hibrideket is kapnak a Bábolnai Állami Gazdaságtól. E nagyüzemmel szerződtek" az értékesítést illetően is; az idén 80 ezer ősibe átadására. Igye­kezniük kell az átalakítással, mivel e hónap végén már meg­érkezik az első naposszállít- mány. Tíz hét alatt 1,25 kilós átlagsúly elérésére számítanak A tojóház „benépesítése” vé­gett pedig már nevelik a Nick- Chik féle fehér tojóhibrideket Ezektől évente átlagosan 230 toiiíet várnak. A segéd üzemek ó eredménye ötvenmillió forint termelési értéket állítot­tak elő a bajai járás tsz-einek segédüzemei. Ezen belül a bognár, a kovács és a gépjavító műhely 10 millió forintot „forgalmazott”. A helyi épületanyagellátást szolgáló téglaégetók pedig másfél millió forint értéket termeltek ta­valy. Az idén tovább bővítik a melléküzem- ágakat, amelyeknek egy részét a helyi lakosság kiszolgálására hoznak létre. 132 ezer forint májprémium Eredményesen zárta a tavalyi évet Kiskun­félegyházán a Lúdtenyésztő és Hizlaló Társulás. Előnevelt libából 10 ezerrel többet, összesen 45 700-at adtak át továbbtartásra a termelőszö­vetkezeteknek. Emellett csibeneveléssel és liba- hizlalással is foglalkoztak. Az utóbbiból a ter­vezettnél kétezerrel többet, tízezret adtak át a feldolgozó vállalatnak. A „májaslibák” után 132 ezer forint úgynevezett májprémiumot kaptak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents