Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
1967. január 17, kedd 3. oldal Szilárdabb alap a további munkához A kiskunsági emberek életét mindenkor befolyásolja a víz. Hol az aszály, hol a belvíz sújtja mezőgazdasági termelését, települését, lakó- és gazdasági ipari létesítményeit. Noha a víz szabályozásában az utóbbi időben igen sokat tettünk, a rendkívül magas vízállás tavaly mégis jelentős kárt okozott járásunkban. A belvízzel borított terület elérte a 26 ezer holdat, amelyből jelentős volt a vetett kultúra. Nem kevés azoknak a lakó- és gazdasági épületeknek a száma sem, amelyek a belvíz következtében tönkrementek. A nehézségek ellenére a dunavecsei járás dolgozói — az egész társadalom segítségével — újra bebizonyították, hogy a természettel szembeni küzdelmet összefogással eredményessé lehet tenni. Túlszárnyalt tervek iparfejlesztés, keres tedeiem Megfelelt kitűzött céljainknak a járás ipari termelése. A ■egjel°ntősebb előrehaladás abban van. hogy előkészítettük a szabadszállási textilüzem megnyitásit, fejlesztettük a kun- szentrrük'ósi va'üzem telephelyét és lehefővé teltük átadását a budapesti MÁV részére. S megtettük az előkészületeket a megszűnt kuns^eotmiklósi géD^llomás Csepeli Autógyárnak való átadására. A KunszéntmiIdősön kialakított iparitanuló-intézet a fejlődésnek indult helyi iparpolitikai célok szakember utánpótlására hivatott. Ktsz-eink, a vegyesipari vállalat és a magánkisiparosok is eredményesen szolgálták a lakosságot a tevékenységük bővítésével. Különösen nagyközségeink lakossága veszi tudomásul megelégedéssel az ipar vidéki fejlesztését, amely munkaalkalmat teremt, s ezzel sok eljáró dolgozó szociális helyzetén javít. A kereskedelem általában jól kielégítette a szükségleteket. Emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A gazdasági helyzet javulását mutatja, hogy mintegy 20 százalékos a forgalomnövekedés az 1905. évi bázishoz képest. Fáradozásunk 389 új ház Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Solton nagyobb belvízkár érte a lakóépületeket! Az államunk nyújtotta belvízsegélyből községi tanácsaink 31 új lakóházat építettek fel és adtak át tel jesen ingyen tulajdonosaiknak. Ezenkívül több millió forintot fizettünk ki az ár-, illetve belvízkárosultaknak, több mint száz családnak. Járásunkban a lakosság saját anyagi erejéből, illetve OTP-hi- tel támogatásával 358 lakóházat épített tavaly. Közel hétszer any- nyit, mint 1965-ben. Dunaegyhá- zán 15, Hartán 45, Dunavecsén 33, Kunszentmiklóson 64, Solton 58, Szabadszálláson pedig 73 családi házzal gyarapodott a község. A Kunadacson épült 14 lakóház külön is kiemelkedő, hiszen a tanyai élet sajátos formái ebben a községben hosszú éveken keresztül szinte kizárták a zárt települést. Járásunk lakossága az elmúlt évben is teljesítette állampolgári kötelezettségét. Adóbevételeink biztosították az iskolák, bölcsődék, napközi otthonaink, óvodáink, egészségügyi intézményeink zavartalan működését. Tovább bővíthettük a szakrendszerű oktatást, s ezzel felsőtagozatos tanulóinknak 88 százaléka ma már megfelelő képzésben részesül. Sorolhatnám fnég a járás fejlődésének sok-sok apróbb, és tekintélyesebb tényét. Ügy vélem azonban, hogy az új év kezdetén további célkitűzéseink, feladataink meghatározásán szükséges munkálkodni. Ehhez elvi és gyakorlati kérdésekben egyaránt nagyszerű segítséget, útmutatást nyújtott pártunk IX. kongresz- szusa. M'nden törekvés az emberért Elsősorban a tsz-ek magasabb szintű gazdálkodását hivatott elősegíteni az a körülmény, hogy 140 millió forint hiteltörlesztésünk után jelentős, saját amortizációs alap képzésével pótolhatják állóeszközeiket, végezhetnek felújításokat. Figyelemre méltó célkitűzéseink vannak az ipar és a szolgáltatás bővítésére. A kunszent- miklósi üzemekben körülbelül 150—200 újabb dolgozó foglalkoztatására nyílik lehetőség. A szabadszállási textilüzem teljes munkábaállítása és a Kecskeméti Konzervgyár előkészítő telepének kialakítása mintegy negyven-ötven személy, elsősorban nők, foglalkoztatását biztosítja. ötmillió forint beruházással a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat megkezdi a blokktégla gyártását, s ez körülbelül ötven embernek jelent munkalehetős igét. Apostagon, Kunszentmiklóson, Dunavecsén több utcában szilárd burkolatot építünk. Gyógyszer- tár építéséhez kezdünk Szalk- szentmártonban és Dunavecsén. Huszonöt hellyel bővítjük a járási szociális otthon épületét Tasson. Ugyanitt új tanácsházát és négytantermes iskolát is létesítünk. Szabadszálláson a villanyhálózat bővül, Solton pedig a kissolti villamosítást fejezzük be. Szalkszentmártonban, az újtelepi részen óvodát, Kunadacson pedig orvosi rendelőt és lakást építünk. Apostagon, Du- naegyházán, Dunatetétlenen, — Kunszentmiklóson, Hartán és Szalkszentmártonban együttesen mintegy 4 kilométerrel bővül a járdahálózat hossza. Sorolhatnám a célkitűzéseinket tovább, hiszen az említetteken kívül még sok-sok feladat, számos fejlesztési terv foglalkoztatja járásunk lakosságát. Biztos vagyok benne, hogy céljaink valóra váltását, mint eddig, ezután is egységesen támogatja járásunk lakossága, hiszen tudja, érzékeli, hogy minden törekvésünk az ember javát szolgálja. Végezetül e helyen is köszöne- temet fejezem ki a helyi tanácstagoknak, aktivistáknak, a járás egész lakosságának az elmúlt évek eredményes, segítőkész tevékenységükért, a végzett nagyarányú társadalmi munkáért. BpZA DEZSŐ, a Dunavecsei Járási Tanács vb-elnöke Nehéz, küzdelmes esztendőt zártunk le. A járás mezőgazdaságának dolgozói ismét derekasan álltak helyt a termelésben, hiszen a korábbi években megindult fejlődés az elmúlt évben folytatódott. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaság, erdészet, állami gépjavító állomás eredményei jelentősen túlszárnyalták a tervezett szintet. Tsz-eink termésátlagai ez ideig soha el nem ért eredményeket mutatnak. Búzából 15,1, kukoricából 19.6. burgonyából 101,9, cukorrépából pedig 210,7 mázsa holdankénti átlagtermést takarítottak be. A növénytermelés, az állat- tenyésztés fokozott fejlesztését teszi lehetővé és megfelelő alapot biztosít az idei termeléshez a tsz-ek halmozott termelési értéke, mely 53,9 millió forinttal haladta meg az 1965. évit. A tagak múlt évi egy főre eső jövedelme 18 ezer forint körül van, ami 15 százalékos íej’ődést jelent. Tekintélyes forgóalapjaik 14 százalékos növekedése is. A felvásárlás tervezett meny- nyiségét a főbb cikkekből teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Közülük csak kettőt • említek: kenyérgabonából mintegy 400, burgonyából 600 vagonos túlteljesítésről adhatunk számot. Biztosították a közös gazdaságok, hogy jelentős mértékben növekedjen a háztáji árutermelés is. Az áru- és tenyész- tojás szervezettebb felvásárlása érdekében például számos termelői szakcsoport alakult a járásban. A mezőgazdaság termelésének bővítéséhez államunk nagy segítséget nyújtott tsz-einknek az elmúlt évben. A 21 millió forint összeget kitevő különböző kedvezményekből 7,1 millió forint az épületberuházást, 1.6 millió a vízrendezést, más- félmillió a rét- és legelőjavítást szolgálta, előhasi üsz™k után 2,4, a gyenge tsz-ek részére pedig 4,4 millió forint volt a juttatott állami támogató s_ Ahogyan a járási pártértekezlet is megállapította: a mezőgazdaságban elért eredmények nemcsak a termelésben, hanem a tsz-ek szervezeti erő södésében, a d^l^ozó parasztok tudatának fejlődésében is lemérhetek. nem maradt eredményié en A mai falusi ember jogos igénye kielégítésén fáradoztunk az elmúlt évben is a település- fejlesztéssel, a szociális, kommunális, kulturális és egész- légügyi létesítmények fejlesztésével. S ezt a tevékenységet a járás társadalmának minden rétege az anyagiak mellett, társadalmi munkával is támogatta. Kitűzött céljaink e tekintetben is megvalósultak. Községfejlesztési terveinket 109 százalékra teljesítettük. Figyelemre méltó eredmény, hogy az előzetes becslések alapján 2 millió forint értékben tervezett társadalmi munkát 2,9 millió forintra teljesítette túl járásunk lakossága. A tavalyi megvalósított létesítményeink nagy előrehaladást jelentenek a lakosság szükségleteinek állandó és fokozott kielégítésében. A legjelentősebbek említésével is bizonyítható, hogy a községek fejlesztését tanácsaink egyik legfőbb feladatuknak tartják. Kunadacs lakossága a modern, 250 személyes ku! túrházat vette birtokba tavaly. Hartán befejeződött a szélesvásznú mozi bővítése, négytantermes iskola és gyógyszertár épült. Dunavecsén megkezdte működését a járási orvosi szakrendelő, megépült négy orvosi lakás, Solton ravatalozó létesült, Szalkszentmártonban folytatódott a vízmű építőse, s elkészült a posta épülete. Szabad- szállás a vízmi üzembe helyezésével és a villanyhálózat jelentős fejlesztésével lett gazdagabb. Megépítettünk 6200 méter vízvezetéket, 10 kilométerrel bővült a villanyhálózat, 150-nel gyarapodtak a közvilágítási lámpák, 6000 folyóméterrel bővült a járdahálózatunk. Emellett tekintélyes pénzösszeget használtunk fel parkosításra, tervezésre stb. A helyi és járási fejlesztési célok megvalósításához jelentős anyagi segítséggel járultak közös gazdaságaink. Az együttesen közel félmillió forintot kitevő támogatásukért ezúton is köszönetét mondunk. Gsmbaszilret A megye földművesszövetkezetei az elmúlt esztendőben kezdtek foglalkozni gomba termesztéssel. Az elmúlt tavasszal a kiskunmajsai földművesszövetkezet kezdte ötven négyzetméteren. Any- nyira bevált a kezdeményezés, hogy az őszre már 220 négyzetméteren folytata e kiváló csemege termesztését. Általában 4—5 kiló gombát tudnak értékesíteni egy-egy négyzetméterről. Egyébként négy kecskeméti termelőszövetkezet, az Aranykalász, a Törekvés, a Vörös Csillag és a Petőfi, foglalkozik azzal a gondolattal, hogy termelőszövetkezetközi gombatermesa. test valósít meg. Fenti képünkön a Dunapataji Földművesszövetkezet ordasi gombatelepe látható, éppen szüretelik a termést. Az ordasi üzemegység 70 négyzetméteren foglalkozik csiperkegomba termesztés seb Pályaválasztási ankét A nagy múltú Kisfái Mezőgazdasági Szakiskolában az idén is 160—200 nyolcadik osztályt végzett diák jelentkezését várják. Ezért figyelemre méltó a nőtanács és az iskola kezdeményezése, mely szerint pályaválasztási ankéton, a helyszínen ismertetik meg a résztvevőket azzal, hogyan készíti fel hivatásukra növendékeit az iskola. Az érdekes, január 18-án, szerdán sóira kerülő ankétra kecskeméti iskolaigazgatók, pedagógusok, szüllek és szülői munkaközösségi elnökök, termelőszövetkezeti nő- bizottsági vezetők kaptak meghívást. De szívesen várnak minden érdeklődőt, szerdán reggel fél 9-re a megyei nőtanács Rákóczi út 3. szám alatti titkárságához, ahonnan autóbusz szállítja a résztvevőket az iskolába. A fe!ültetett választók Közéleti tevékenységünkben jelentős helyet foglal el a mostani napokban. hetekben a tanácsválasztásokra való ielkészülés. Mindenütt nagy gondot. fordítanak arra. hogy a következő ciklusban oktan emberek kerüljenek a tanácstagok sorába, akik megfelelően szolgálják a lakosság érdekeit. s ezzel együtt nagy ügyünket. a szocializmus építését az államhatalom helyi és felsőbb szerveiben. Okos. megfontolt szavakkal mérlege-' lik számosán, hogy kit ajándékozzanak meg bizalmukkal. Eközben az idősebbek emlékezetében időnként felbukkan egy-egy epizód a felszabadulás előtti, az urak Magyarországán lezajlott választásokról. Talán nincs is olyan község, ahol legalább egy jellemző esetre ne emlékeznének. amely a dolgozó tömegek részéről annak a keserű tudomásulvételét jelentette, mennyire semmibe vették őket a hatalom urai, Kerekegyháza korosabb lakói pél- dátil nem felejtették még el, hogy a negyvenes év”k táján miként került posztjára a községi bíró. Kunszentmi klós- ról (amelynek járásához tartozott akkoriban a község). a választás napján meajelent a iőszolgabíró A választók a községháza udvarán szorongtak, várva, hogy javaslatot tehessenek a jelöltjükre. A közelükben ott strázsáltak a csendőrök is. A hivatali urak a jegyzői irodában a választás 'lebonyolításának taktikájáról tárgyaltak. Solcáig várakoztatták a tömeget, amely egyre idegesebben tekingetett az égen mind szaporábban gyülekező esőfelhőkre. S a főszolgabíró mintha csak arra várt volna, akkor jelent meg az udvarra vezető lépcső legfelső fokán, amikor megnyíltak az ég csatornái. Nem sokat teketóriázott. harsány hangon kiáltotta a falu leggazdagabb emberének, mint az általa javasolt bi- rójelöltnek a nevét. — Aki nem ért velem egyet, az a választás szabályainak megfelelően üljön le! — harsogta néhány pillanat múlva. Leülni? Hová? A sárba? Anélkül, sem lehetne a zsúfoltság miatt — fordult meg a pillanatok alatt bőrig ázott választók agyában. — Mint látom, mindenki állva maradt. tehát egyetért a javaslatommal — folytatta a föszol- ga bíró. Ekkor. mintegy végszóra, a hátsó sorokból elordította magát a helyi hatalmasságok egyik .,beépített” embere: „Éljen az új községi bírónk!” Ezzel véget is én a választás. A le nem ülhetett, de felültetett kerekeayháziak hogy milyen érzésekkel hagyták el „törvényes joguk gyakorlásának színhelyét”, — még ma is gyakran emlegetik. Tarján István
