Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

burgonyapüré, sava­Szülőknek — gyermekekről Értelein-és kézügyesség­fejlesztő játékok BIZONYÁRA minden szülő figyelte már gyermekét játék közben és meglepetten tapasz­talta, hogy milyen komolyan anyáskodik a kislány a babával, vagy milyen mélyen beleéli ma­gát a soyor szerepébe az autó­val játszó kisfiú... Pontosan úgy, ahogy azt a szülőktől, felnőttektől munkájuk közben ellesték. Mindez azt bizonyítja, hogy a gyermekek nagyon jó megfi­gyelők. Mindent elraktároznak, amit látnak, hallanak és játék közben felhasználják. Fantá­ziájuk is dús, szinte korlátlan, hiszen képzeletükben — a já­ték idejére — hajóvá, repülő­vé, katonává stb., válhatnak. Ez a fogékonyság azonban meg is fordítható. Vagyis a já­ték közben tapasztalt, tanult dolgok valóságos életükre is visszahatnak. Tanulságuk, gya­korlati értékük megmarad a gyermekben. Ezért van nagy szerepük az értelem- és kéz­ügyesség-fejlesztő játékoknak, amelyekről különösen most, a nagy karácsonyi ajándékvásár­lás időszakában célszerű rész­letesebben is szólni. A bemutatást kezdjük a leg­kisebbeknél. Egyéves korban a kicsi remekül elszórakozik az egymás tetejére rakható, egyre kisebbedé, színes, képes kockákkal. Segítség nélkül kell rájönnie, hogy a legnagyobbat kell alulra tenni, rá a kisebbe­ket sorjában, különben ledől. Nem könnyű feladat ez ekkora em berkének, de néhányszori próbálgatás után sikerül, köz­ben megtanul különbséget ten­ni kicsi és nagy között. Ha a festett fagyűrűkből, pálcikák­ból és golyóból össze tudja takni a mulatságos kis kakast — úgy, ahogy anyuka néhány­szor megmutatta — már meg- figyeldképességét is bebizonyí­totta. ÓVODÁS KORBAN a kom- binatív képesség fejlesztésére legalkalmasabb játék a mág­neses tábla, amelyre apró da­rabkákból — fára festett ke­rek gyerekfej, állatfej és hozzá sok téglalap, háromszög stb. — a gyerekek vidám állatkákat, házakat, fát és még sok min­dent kirakhatnák. Ilyen jelle­gű a mesekocka is, amelyek­ből ismert történetek egy-egy jelenetét lehet összerakni. Iskolásoktól már játék köz­ben is komolyabb „feladato­kat” követelhetünk. A külön­böző műanyag és fém építő- szekrényekkel való játék átte- kintáképességet, kézügyességet is kíván. Viszont egy-egy trak­tor, toronydaru, lendkerekes autó megépítése az alkotó­munka örömével is megismer­teti a gyermeket. A nagyobbak részére ez évben már olyan elektromos építőszekrények is forgalomba kerültek, amelyek­ből működő rádiót lehet ösz- szeszerelni. A társasjátékok között sok olyan jajta van, amelyek nem­csak időtöltésre, szórakozásra szolgálnak, hanem egyúttal hasznos ismeretekkel is gaz­dagítják a gyermekeiket. Ezek közé tartoznak a KRESZ-játé­kok, a művészettörténeti, föld­rajzi és irodalmi kérdés és fe­lelet kártyák. Segítségükkel játszva, szinte észrevétlenül szerezhetnek gyermekeink ko­ruknak megfelelő széles körű tudást és műveltséget. S MÉG EGY jó tanács: ne osztályozzuk úgy a játékokat, hogy ez fiúnak, az pedig leá­nyoknak való. A játék kivá­lasztásánál mindig a gyermek érdeklődési körét, a játékban rejlő nevelési, készségfejleszté­si tulajdonságokat mérlegel­jük. Hiszen a felnövő íkislány- ból egyszer nemcsak anyuka, de mérnök, gépeket irányító technikus, tudós is lehet, a fiúból pedig nemcsak motor- szerelő, tervező, hanem sza­bász, divattervező, vagy ízes falatok készítésének művésze. Előzzük meg a fogszuvasodást! A statisztikai kimutatások szerint a fogszuvasodás <Cari- es) olyan méreteket öltött, hogy a teljesen egészséges fo­gazat ma már ritkaság szám­ba megy. Egy másik adat vi­szont arról tanúskodik, hogy a fog- és szájápolási cikkek forgalma nem növekszik olyan mértékben, mint ahogy az egészségügyi szempontból kí­vánatos lenne. A romlásnak induló, eset­leg gennyesedő fog igen sok betegség okozója lehet nem szólva arról, hogy rend­kívül károsan befolyásolja egész megjelenésünket, a tár­sadalmi érintkezést. A fog­szuvasodás keletkezésének oka az, hogy a szénhidrát tartal­mú ételmaradékot — elsősor­ban a cukrot — a szájban le­vő baktériumok tej savvá er­jesztik, s ez a fogat megtá­madja. A fog és száj alapos tisz­títása tehát elengedhetetlen. A fogkrémre vonatkozó mai igények azonban már túlha­ladnak . e követelményen: a fogak romlásának megakadá­lyozására egyre több biológiai hatóanyagot használnak fel. Az újabb törekvések a szájflórában levő, savkép­ző baktériumok szaporo­dásának meggátlását cé­lozzák, például enzimgátló anyagok­kal, klorofillal. A hazai fog­krémek közül a Sanodent, és a Dentofil töltik be ezt a szerepet, de természetesen minden fogkrémnél érvénye­Egyéniségünk kiegészítői: az illatszerek Tulajdonképpen a kozmeti­kai „műveletekhez” tartozik, de valójában több ennél, mert bizonyos mértékben még öl­tözködésünket is kiegészíti az illatszerek használata. Nélkü­lük a nő megjelenéséből hiányzik „valami”. S ez a va­lami olyan dolog, hogy ha he­lyesen akarjuk alkalmazni, nagyon kell vigyáznunk. A nők ősidők óta illatosít­ják magukat. Az ókori görö­göknél és rómaiaknál szagos kenőcsökkel kenték testüket, s a kenőcsöket akkor is virágok­ból és növényekből állították elő. Később, amikor a testi higiénia igen leromlott, s a nők keveset törődtek a tiszta­sággal, nagyobb mennyiségű púderral, festékkel és szagosi- tóval igyekeztek testük tisztá- talanságát palástolni. Szeren­csére ez régen elmúlt, s azóta az illatszerek eredeti rendelte­tésüket töltik t>e: a tiszta női Hétköznapok formaművészete Korunk ter­vezői a végte­lenségig leegy­szerűsített vo­nalakkal ját­szanak. A ké­pen látható evőeszközök rozsdamentes anyagból ké­szültek, szépek, célszerűek, s formájuk is ta­lán csak azért tűnik meghök­kentően újsze­rűnek. mert üz­letetekben — ki tudja miért? — ilyen típusú evőeszközök rég nem kap­hatók. test mérsékelten illatossá té­telét Egyesek ugyan fölöslegesnek tartják, azzal érvelve, hogy a víz a legjobb szagosító. A tisz­ta víz üdítő hatásához nem fér kétség, mégis az illatsze­rekkel jellegzetességet adunk egyéniségünknek. Ehhez persze jó választás is szükséges, ami nem könnyű feladat. Segítség­képpen csak annyit, hogy a nagy termetű, energikus nők ne használjanak édeskés, a tö­rékeny, kis termetűek pedig erős illatszereket. Sötét ha- júaknak jobban megfelel a ne­héz, szőkéknek pedig a köny- nyű, üdítő illat Az illatszerek két csoportba oszthatók: kölnivízre és par- főmre. A kettő között lényeges a különbség. A kölnivíz — mint a nevében foglalt „víz” is elárulja — sokkal gyengébb illatú, míg a parfőm erős, olyan mintha a kölni kivona­ta tenne. Használatuk is kü­lönböző. A kölni nappalra való; keveset a tenyerünkre öntve, bekenjük vele hónal­junkat, nyakunkat, esetleg a fülcimpánkat. A parfőmből elég egy-két csepp — nyakra, vagy fülre —, semmi esetre sem szabad a tenyérre önteni! A kölnivizet használjuk min­dennap, ne csak kivételes al­kalomra — arra a parfőm való. Nem hiba persze, ha parfőmöt egyáltalán nem hasz­nálunk — fiatal lányoknak nem is való —, hanem például este, ha valahová megyünk, a mosdás után frissen bekölniz- zük magunkat. Ha sikerült egy jó kölnit ki­választanunk, maradjunk meg mellette, ne változtassuk mind­untalan. Idővel az illat ru­háinkba is beszívódik, s egyé­niségünk egvik apró jellegze­tességévé válik. Or. P. J. sül az antiszeptikus hatás. Gyermekek részére általában a „Hófehérke” a*legjobb, mert kellemes íze folytán alkalmas arra, hogy megkedveltessük vele a fogápolást. A szájvizek kellemes illatú és aromájú, frissítő hatású, a lehellet javítására, a száj üreg tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas alkoholos készítmé­nyek. A fogkefe helyes kiválasz­tása szintén fontos: 10—12 féle belföldi és ugyan­ennyi import fogkeféből vá­laszthatunk, ezek kivétel nél­kül seriéből készülnek, mi­után orvosilag ez a legalkal­masabb. Különösen célszerű a rövid fejű kefe. Műszálból ki­zárólag a protézistisztító ke­fét gyártják, ilyet tehát más célra ne vásároljunk. Az új fogkefét langyos, szappanos vízzel mossuk ki, de semmiképpen ne főzzük ki. Használat után mossuk tisz­tára a fogkefét és töröljük szárazra, tartsuk szellőé he­lyen. Ki hozza a fenyőfát? Minden gyerek — legyen az kicsi vagy nagyobb — várja a karácsonyt, az ünnepet. Még ott is állítanak fenyőfát, ahol nincs gyerek, ám ahol van, ott elmaradhatatlan. Sokhe­lyütt azonban vitatéma: mi­lyen magyarázatot adjanak hozzá? Van olyan szülő, aki ragasz­kodik a Jézuska-meséhez. Kü­lönösen amíg a gyermek pici, s főként ott, ahol nagymama is van. Pedig a gyerekeket nem helyes e mesével áltatni. Hiszen igen figyelmesek: ha­mar észreveszik a boltokban a fenyőfát, s látják azt is, hogyan vásárolják a felnőt­tek az ajándékokat. — Miért veszik? Nékik miért nem a Jézuska hozza? — kérdezik ilyenkor, s a szü­lő, aki ragaszkodik a mesé­hez, belebonyolódik a magya­rázatokba. akaratlanul is még inkább félrevezeti csemetéjét. Amíg a kisgyermek óvodás, karácsonyi meglepetésnek ne­vezhetjük a fenyőfát. Titok­ban készítsük el, hogy a meg­lepetés teljes, kellemes le­gyen, s mire felébred, az fo­gadja. Ha az óvoda a fenyő- díszítéssel már megbízza a nagycsoportokat, otthon is te­gyük ezt. A kirakott szalon­cukor, a csillogó díszek, s a fenyő feldíszítése sokkal szí­nesebb élményt jelentenek életükben, mint a szülők ál­tal mondott Jézuska-mese. A közös díszítéssel, az ün­nepre való együttes készülő­déssel pedig igazán örömteli­vé tehetjük gyermekünk szá­mára a karácsonyt. Nagy Katalin, óvónő Divatbemutató Már hírül adtuk, hogy 9 Habselyem Kötöttárugyár nagysikerű divatbemutatót rendezett Kecskeméten leg­szebb termékeiből. Íme két kép a bemutatóról: Piros plüss-nylon leányka­szoknya és blúz. Várjuk, hogy e szép és célszerű gyermekhol- mi az üzletekben is megjelen­jen. A bemutatott tv-pizsamák kö­zül ez a lila-fekete együttes aratta a legnagyobb sikert. Anyaga szintén műszál. (Tóth Sándor felvételei.) HÉTFŐ: Paradicsomleves, rakott kel, naspolya. KEDD: Bableves kolbásszal, tű rós bukta. SZERDA: Csontleves daragaluská val, paradicsomos káposzta, sül virsli, alma. CSÜTÖRTÖK: Almaleves, lengyi pecsenye, sült burgonya. PÉNTEK: Csontleves, töltőt, paprika, alma. SZOMBAT: Rakott burgonya, ecetes VASÁRNAP: Húsleves, töltött combszelet, nyúság, mandulás félhold. LENGYEL. PECSENYE. Marha­fartő szeleteket félujjnyi vastagra kiverünk, belerakjuk eg-" tói kiva­jazott vagy zsírozott lábosba. Adunk hozzá karikára vágott vö­röshagymát, sárgarépát és petre­zselyemgyökeret. Sóval, borssal íze­sítve, kis vizet aláöntve, fedő al pároljuk. Ha a levét elfőtte, 1 vés csöndével, vagy vízzel utá töltjük. Amikor a hús puha, 1 szedjük a léből; tá’ra tesszük, vét átpasszírozva ráöntjük, síi burgonya-körítést adunk mellé» í

Next

/
Thumbnails
Contents