Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
196& d«cember 10, szombat S. oldal Nem lebecsült tantárgy Százhúsz bizományos Kecskeméten Sikerült a könyvterjesztés átszervezése AZ OKTATÁSÜGYI reform értelmében iskoláinkban 1968. óta tanítanak gyakorlati ismereteket. Megyénk általános iskoláinak jelenleg mintegy kétharmadában, 129 iskolában folyik szakismereti oktatás. A foglalkoztatott tanulók száma viszont lényegesen több a teljes létszám kétharmadánál, hiszen csak a legkisebb, elsősorban periférikus és tanyai iskolákból hiányzik a tantárgy. Ez a helyzet 1962. óia lényegében változatlan, javulása új iskolák építésétől és a további körzetesítéstől várható. Az alsó négy osztály tantervében általános kézügyességfejlesztő gyakorlatok szerepelnek. A felsőtagozalosoknak 21, főként városi iskolában, ipari- műszaki, 108 iskolában mező- gazdasági szakismeretet tanítanak, a legáltalánosabb szakmák egyszerű kézi folyamatainak elemeit. A lányok mindkét szakmacsoportban háztartási alapismereteket is kapnak. A TANTERVEK teljességre törekvéséhez képest a tárgyi feltételekben még több-kevesebb hiányosság van. Műhelyellátottság és felszerelés szempontjából városaink közül Kiskunfélegyháza áll legközelebb a követelményekhez. Baján például jól felszerelt műhelyek vannak, de iskolán- ; ként csak egy-egy. Két műhely- j nek kellene jutni mindenütt, egy iskolára, hogy zökkenőmentes és sokoldalúbb legyen a munka. KÖZPONTI rendelkezés értelmében a gyakorlati oktatásra fordítható pénz maximálisan évente 4o forint tanulónként anyagra, a felszerelés karbantartására és kiegészítésére pedig osztályonként 1100 forint. A költségvetési keretnek megyénkben általában csak a felét biztosítják tanácsaink, illetve fordítják iskoláink erre a célra. Kecskeméten például a lehetséges 500 ezerből mindösz- sze 230 ezret. Bár a különbözet felhasználása bizonyára hasznos célokra történik, jelentős anyagi támogatásra van még szükség ahhoz, hogy az iskolai műhelyek felszerelése megfelelő legyen balesetvédelmi és egészségügyi szempontból egyaránt. A mezőgazdasági szakismeret további terjedésének az szab határt, hogy feltétlenül szükséges hozzá az iskola területén, vagy közvetlen közelében 400— 600 négyszögölnyi művelhető föld. Az általában jól működő 108 kertészet közül többnek komoly gondokat okoz a talajjavítás. VISZONYLAG rövid idő alatt kitűnően oldotta meg művelődésügyünk a szaktanárréteg létrehozását. Pedagógusainkat dicséri, hogy megértették a fáladat ^jelentőségét, és többségükben Szívesen vállalták a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulást, s lelkesen végzik az újszerű munkát Az Országos Pedagógiai Intézet négy tanfolyama után legutóbb a háztartási ismereteket oktató pedagógusok nyári tanfolyamával — negyvenen vettek részt rajta — megkezdődött a megyei szervezésű átképzés. ÖSSZEFOGLALVA megállapíthatjuk, hogy míg a középiskolák gyakorlati foglalkozásainak jellegéről — joggal —számos vita folyt — ma is akadnak, akik létjogosultságát kétségbe vonják, az általános iskolákban pedig eredményesen gyökeret vert, a fizikai munka becsülését, a szükséges jártasságok, készségek elsajátítását célzó tantárgy. Ha az épületek által közrezárt területtel mérnénk az iskolák nagyságát, a bócsai igen előkelő helyen állna. A nemrég épült központi iskolán kívül, ahová háromszáz gyerek jár, kétszázan még mindig a széles tanyavidéken szétszórt, részben és teljes egészében összevont hat részleget látogatják. A legtávolabbi, a zöldhalmi, 12 kilométerre van a faluközponttól. Az idei tanévig a tanyai iskolák közül ötnek felső tagozata is volt. Az V—Vili. osztályosokat egy teremben, egy nevelő oktatta minden tantárgyból. Az idén javult a helyzet A megyében újonnan meginduló öt iskolabuszból egyet Bocsa kapott. Az abonyi majori felső- tagozatosok — mintegy ötvenen — szeptember óta az egészséges, tiszta, szemnek tetsző központi iskolába járnak. Sokszor írtunk már róla, fölösleges részleteznünk, mennyivel hátrányosabb tanyán tanulni. Annál szívderítőbb élmény volt az abonyi majori gyerekeik örömét látni, kedves ide-oda A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ez év júliusában vált ki a Magyar Könyvterjesztő Vállalat apparátusából. Feladata elsősorban a bizományosok útján történő üzemi könyvárusítás. Az új vállalat kecskeméti üzletének, az Arany János utcai könyvesboltnak, 120 bizományosa van a város több mint száz üzemében, hivatalában, intézményében: harminccal több. mint az önállósulás előtt. A könyvterjesztésnek új vonása. hogy az üzlet külön szervezőt alkalmazott, aki a munkahelyeken rendszeresen felméri az igényeket, ismerteti a legfrissebb újdonságokat. A kedvező részletfizetési feltételek mellett az új módszernek is nagy része van benne, hogy az utóbbi időben több helyen könyvvásárló törzsgárda jött Létre. Különösen a nagyobb üzemekben van ennek jelentősége, hiszen a könyvárusítást munkájuk mellett végző bizományosok nem tudtak állandó intenzív kapcsolatot fenntartani minden üzemrésszel. kapó beszámolóikat hallgatni az új iskolával való találkozásukról, — Itt minden olyan más! Csuda érdekes volt, amíg megszoktuk azt a sok tanár bácsit, A 120 bizományosnak 25 ezer forintnyi értékű könyvet szállítanak ki naponta, jelenleg egymilliót érő készletük vau összesen. Az üzlet a második félévben már idáig több mint 500 ezer forint értékű könyvet adott el. Ismervén a karácsony tájban ugrásszerűen megnövekedő könyvkeresletet, bizonyosra vehető, hogy könnyedén teljesítik 830 ezer forintos tervüket az év végéig. A nagy mennyiségben kiadott ajánlójegyzékek, könyvismertetések is hatásosan serkentették a vásárlókedvet. Az igények- rendkívül széleskörűek. Nemcsak a kalandos, színes olvasmányok kapósak, hanem a komoly művészeti értéket jelentő magyar és világ- irodalmi alkotások, klasszikusok, modernek is. A legkülönbözőbb tárgyú szakkönyveknek pedig szilárd vásárlórétege alakult ki. Ma szinte nincs eladhatatlan könyv. A kecskeméti példa azt bizonyítja, hogy helyes volt a könyvterjesztés eddigi gyakorlatának módosítása. tanár nénit! Minden órán másik. Csak a Légy jó mindhalá- lig-ban olvastam ilyet, azt hittem, a mostani iskolákban már nincs is. — Oroszt is tanulunk, nem is gondoltam, hogy ilyen könnyű! — Kémia órán igazi kísérleteket csinálunk, én változtattam pirosra a kék papírt. — Korán kell kelni az igaz, fél hétkor nekiindulunk, át a bugaci erdőn. Mitől félnék? Én? — A halasi kanyarnál most egy váróhelyet is építenek, társadalmi munkában. — Itt a küszöbön le kell kefélni a cipőt! — Iskolacipőnk is van! — Délben amíg a buszra várunk, megcsinálhatunk egy leckét, háromra mindenki otthon van ... Az öröm rendszertelen kitörései a tudásukban, gondolkodásukban alakuló rendszerről beszéltek. Csábi István igazgató elmondta, hogy a gyerekeknek nem okozott nagy zökkenőt az átállás. Mintha mindig szak- rendszerű oktatást kaptak volna. Tanulmányi eredményeiket általában tartják, vagy fokozzák. Különösen a kisebbeknek olyan képességek kibontására nyit lehetőséget az új iskola, ami talán elsikkadt volna bennük az Abonyi majorban. Ami a tanyán, lehet, eszükbe se jutott volna: sokan máris továbbtanulásra, szakmaválasztásra gondolnak. Két tanyai kollégium, öt iskolai árat létesült megyénkben az idén. Csak minden évben ’cía'ább ennyit, máris köny- nyebb szívvel gondolunk a tanyai gyerekek jövőjére* az a néhány kanna benzin! Berlin egét még lángok festik vörösre. A birodalmi kancellária épülete füstölög. A pincében nem működik a szellőztető berendezés, a levegő fülledt és nedves, sötét van. Ezekben a napokban a pincében — a birodalmi kancellária óvóhelyén — a papírok és dokumentumok tömegét kellett átnéznem. Jelentések a berlini utcai harcokról, Berlin náci párt vezetőségének összefoglalói a helyzet reménytelenségéről, a lőszerhiányról, a katonai fegyelem bomlásáról, Borman levelezése, Hitler személyi iratai kerülnek a kezembe. Elsősorban azt kutatom ezekben az iratokban, ami valami fényt vethet az utolsó napok itt lezajlott eseményeire, valamilyen támpontot nyújt a következtetésekhez, segít feladatunk helyes megoldásában. Itt egy távirat, amelyet Barmán küldött adjutánsának, Hummélnek Obersalzbergbe, rajta a vörös színű pecséttel: „geheim!” — „bizalmas!”, április 20-ról keltezve. A benne foglalt rendelkezésekből megállapítható. hogy előkészületek történtek Hitler főhadiszállásának áthelyezésére Berchtesga- denbe. Ügy látszik, arra készültek, hogy kitörjenek Berlinből. Azután egy dosszié kerül a kezembe — a szövetségesek rádióadásaiból szerzett értesülések április utolsó napjaiból: a Reufcer-hírügynökség jelentései a szövetséges főhadiszállásról, a moszkvai rádió adásai a fronton folyó harci tevékenységről, táviratok Londonból, Rómából, San Franciscóból, Washingtonból, Zürichből a világ eseményeiről. Hitler főhadiszállása ezekből a forrásokból igyekezett tájékozódni arról, mi történik április utolsó napjaiban magában Berlinben és a többi frontszakaszokon. Ebben az időszakban már végleg megszakadt mindenféle kapcsolatuk a hadsereg egységeivel. A dossziéban található valamennyi iratot hatalmas betűkkel gépelték. Sohasem találkoztam eddig ilyen különös gépírással. Meghökkentő volt. Mintha nagyítóüvegen keresztül néztem volna a szöveget. Mire kellett ez? Később megtudtam, hogy Gertrud Junge, Hitler titkárnője minden iratot egy különleges gépen átgépelt, Hitler ugyanis presztízs-okokból nem akart szemüveget használni. Íme, egy külföldi rádióból lehallgatott adás Mussolininak és szeretőiének, Clara Petacclnak Milánóban történt kivégzéséről. Hitler ceruzájával aláhúzta a . x „Mussolini” és a „fejjel lefelé felakasztották” szavakat... Vajon milyen gondolatokat ébresztett benne ez a hír? És milyen elhatározásra késztette? De ezeknek az iratoknak az értéke túlmutatott a közvetlenül előttünk álló feladat határain. Belevilágították az éppen véget ért háború történetébe. Kulcsot adhattak a fasizmus vezetőinek és ideológusainak szociálpszichológiai arcképéhez. Az egyik legfontosabb leletünk Göbbels naplója volt. Tíz vastag füzet, sűrűn teleírva egyenesen álló, keskeny, az olvashatatlanságig egymás mellé zsúfolt betűkkel. A napló első füzetei 1932-ről szóltak, még a fasizmus hatalomra jutása előtti időről, az utolsó 1941 közepén ért véget. Nagyon bosszantott, hogy nincs módomban nekiülni ennek a meglehetősen nehezen olvasható naplónak. Ez napokig tartó szívós munkát igényelt volna, nekünk pedig minden perc értékes volt — meg. kellett oldanunk feladatunkat: megállapítani, hogy mi történt Hitlerrel és megtalálni őt. Felkutattuk az összes dokumentumokat, sietősen átnéztem őket, jegyzeteket készítettem róluk és aztán valamennyit a frontparancsnokságra továbbítottuk. (Folyt, köv.) Sz. J. Itt minden olyan más Indul a busz hazafelé Abonyi majorba. Csábi István igazgató Kócsó Jóskát, Babók Idát, Babók Sanyit és Burián Miklóst bocsátja útnak. 0 A T1SZAKÉCSKEI Zrínyi Milliós úttörő- és kisdobos csapat legutóbbi csapatgyűlésén Balabán Sándor, az MHS megyei elnöke, az MHS őrs tagjainak kitüntetéseket adott át, jó munkájuk elismeréséül. Kerekes F erenc, levelező • — KALLAI ARl'ADNÉ. a kecskeméti baromfifeldolgozó kongresszusi küldötte rövidesen élménybeszámolót tart a Kecskeméti I. sz. Általános Iskola úttörőcsapatának. A pajtások egyébként már többször ellátogattak a kecskeméti baromfi- feldolgozó üzembe, ahol megismerkedtek a szocialista brigád címért küzdő dolgozókr munkájával is. Almási Judit, raj riporter • + RÓZSASZÁLLAL köszöntötték a tassi úttörők a község kommunistáit a IX. pártkongresszus alkalmából. Az úttörők és a párttagok egyre többször találkoznak egymással, hogy a legifjabb nemzedék ily módon is megismerkedjék a község, a helyi lakosság régi és mai életével. Turnai Judit, rajvezető helyette* — HANGULATOS Télapó ünnepséget rendezett a mélykúti 3583, sz. Zrínyi Ilopa Úttörőcsapat. A pajtások az ajándékok átvétele után műsorral kedveskedtek a meghívott szülőknek és a többi felnőtt vendégnek. Hajdú Judit, őrsvezető X PEDAGÓGUS* fodrász, varrónő, gyermekápolónő, mezőgazdász, elektrotechnikus és még számos érdekes egyéb szakma elsajátítása szerepel a tassi 132. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata nyolcadikosainak terveiben. Az úttörők nemrégiben a pályaválasztással kapcsolatosan rendeztek klubdélutánt, amelyen ott voltak a község vezetői, a szülők, pedagógusok is, hogy tanáccsal lássak el a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Szokolai Eszter, csapattitkár X MI IS HÍRT kívánunk adni a későbbiekben úttörőcsapatunk munkájáról, életéről — írja közős levelében Ács Rozália és Dávid Katalin, a pál- monostori 3784. sz. József Attila Úttörőcsapat krónikása és helyettese. — Első tudósításunk arról szól, hogy elhatároztuk: Előfizetünk a Petőfi Népére. Elsősorban az Úttörőélet-rovatot akarjuk tanulmányozni, hogy ily módon is megismerkedjünk a megye más úttörőcsapatainak életével. Kedves Pajtások! Szívesen helyet adunk soraitoknak. Az úttörőcsapat minden tagjának jó munkát, jó tanulást kívánunk és várjuk az újabb tudósításokat. • + ISKOLÁNK küldöttsége is részt vett a nemrégiben Baján lezajlott úttörőparlamcnt tanácskozásán. Tanulságos volt megismerkedni a testvér úttörőcsapatok életével, munkájával és nagyon örültünk, amikor megnézhettük a hajai úttörőházban a Vörös zászló hőseinek útján-mozgalomba való jelentkezés alkalmából készített hímzéseket, fafaragásokat, rajzokat, szobrokat. Az ügyes kezű úttörők munkái után megtekintettük a kecskeméti megyei úttörőparlamentről készült dokumentumfilmet. Osztrogonácz Edit, Baja. 933. sz. Szilágyi Erzsébet Úttörőcsapat * X KARTONDOBOZBÓL készült mikulásokkal, házacskákkal ajándékozták meg a dávodi úttörők iskolájuk kisdobosait. Az ajándékokat a hangulatos, jól sikerült Télapó ünnepségen adták át a kisdobosoknak az úttörők. Rado' Erzsébet, raj vezető helyettes — A VÖRÖS ZÁSZLÓ hőseinek útján-mozgalom első szakaszának eredményeit értékelték a jánoshalmi úttörők. Gondosan, ötletesen vezetett naplók, 920 óra társadalmi munka és más eredmények tanúskodnak a mozgalom eddigi sikereiről. Az Iskolai úttörőtanács ülésén megjelent Csupity István, a községi tanács vb-elnöke, akit emléklappal ajándékoztak meg az úttörők. „ Heréd! Hajnalka, Jánoshalma, II. sz. Általános iskola
