Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

Z. oldal 1966. december 10, szombat Koszig!» visszautazott Moszkvába Szovjet—francia nyilatkozat PÁRIZS. (MTI) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter és a szovjet kormányküldöttség többi tagja pénte­ken délelőtt elutazott Párizsból. Az Orly repülőtéren a szovjet mimszterelnököt és kíséretét Georges Pompidou francia minisz­terelnök és a kormány több tagja búcsúztatta. De Gaulle tábor­nok, köztársasági elnök a Rambouillet-i kastélyban, ahol csütör­tökön véget értek a francia—szovjet tárgyalások, búcsúzott el vendégétől. Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken, magyar idő szerint 14 óra 40 perckor franciaországi látogatásáról visszaérkezett Moszkvába. Párizsban pénteken délután Koszigin szovjet miniszterelnök látogatásának befejeztével szov­jet—francia nyilatkozatot tetteik közzé. Koszigin és de Gaulle tábor­nok első helyen az európai problémákat tekintette át az I960, június 30-án kiadott szov­jet—francia nyilatkozat szelle­mében. Az európai államok közötti kapcsolatok kívánatos fejlődésé­nek első fontos szakasza a fe­szültség enyhülése. Ezt minden területen és minden európai or­szág között a kapcsolatok fej­lődésének kell követnie. Annak az együttműködésnek a példája nyomán, amely a Szovjetunió és Franciaország között alakult és fejlődött ki. Megvitatták azt a kérdésit is, hogy az európai biztonság és együttműködés problémáinak ta­nulmányozására a jövőben euró­pai értekezletet kellene össze­hívni. A leszerelés problémájával foglalkozva kívánatosnak tart­ják, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok vitassák meg, milyen módon lehet bizto­sítani a tényleges atomleszere- lést. Eszmecserét folytattak a tár- f&'aló felek a békét fenyegető Yfélkelet-ázsiai helyzetről is. A két kormány újra megállapítja, hogy a vietnami hadműveletek egyre fokozódnak, egyre több anyagi és emberáldozatot köve­telnek. A helyzet, amelynek sú­lyossága a külföldi beavatkozás fényéből fakad, veszélyezteti a Vietnammal szomszédos államo­kat is, és ez idő szerint fő aka­dálya a nemzetközi feszültség enyhülésének. Az ENSZ-szel kapcsolatban a Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy a világszervezet­nek az alapokmány elveit szigo­rúan betartva és a szervezet egyetemességét biztosítva kell működnie. Koszigin és de Gaulle tábor­nok az ázsiai, afrikai és latin- amerikai népek gazdasági fejlő­désének előmozdítása érdekében is kívánatosnak tartja a kap­csolatok fenntartását. A szovjet—francia kapcsola­tok gyors ütemben fejlődnek a moszkvai tárgyalások óta. A tárgyalófelek behatóan ta­nulmányozták a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés problé­máit is. Koszigin és de Gaulle meg­állapította, hegy eredményesen valósul meg az együttműködés a színes televízió, az atomerő békés felhasználása és a világ­űrkutatás terén. Megállapítot­ták, hogy az együttműködést ki kell terjeszteni a gazdaság, a tudomány és a műszaki élet más területeire is. Mindkét kormány ösztönözni fogja a szovjet iparvállalatok és a francia állami, valamint magánvállalatok közötti ipari és műszaki kooperáció kibontako­zását. A két ország közötti ke­reskedelem ösztönzése céljából megállapodtak abban, hogy szovjet—francia kereskedelmi kamara alakul. Megelégedéssel állapították meg, hogy állandóan fejlődnek a szovjet—francia kapcsolatok is. A Szovjetunió ég Franciaor­szág külügyminisztere 1966. de­cember 8-án konzuli egyez­ményt írt alá; A tárgyalófelek elhatározták, hogy folytatják a tengerhajó­zásról most folyó tárgyaláso­kat. Megállapodtak abban, hogy Brezsnyev és Podgomij hivata­los franciaországi látogatásának időpontját később határozzák meg. Koszigin a szovjet kormány nevében szovjetunióbeli hivata­los látogatásra hívta meg Pom­pidou francia miniszterelnököt. Pompidou a meghívást elfogad­ta. A látogatás időpontját diplo­máciai úton fogják rögzíteni. A tárgyalófelek megelégedéssel ál­lapították meg,'hogy a június 30-i szovjet—francia nyilatkozat értelmében, november 9-én alá­írták a Kreml és az Elysée-pa lota közötti közvetlen hírköz­lési vonalról szóló megállapo­dást, s a vonalnak a közeljövő ben történő üzembe helyezése a legmagasabb szinten teszi majd lehetővé az eszmecserét és az üzenetváltást minden esetben kulturális | amikor ez szükségesnek bizo­nyul. Az emberi jogok napján Kádár János fogadta a vietnami pártküldöttséget ' A Mágyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására a IX. kongresszuson részt vett a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttsége Le Due Tho-nak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a szervezési és káderügyek titkárának vezetésével. A viet­nami testvérpárt küldöttségét pénteken fogadta Kádár János, a Magyar Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára. A szívélyes elvársi légkörben folytatott beszélgetésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a kül­ügyi osztály vezetője, és dr. Pehr Imre, a Magyar Népköztársa­ság hanoi nagykövete. (MTI) Baloldali egységtárgyalás Földünk hárommilliárd la­kója közül mennyit sújtanak a faji diszkriminációk? Az Egyesült Államokban a nége­rek milliói ma sem szavaz­hatnak, gyermekeik nem lá­togathatják a fehérek iskoláit, s ha egy négert lelőnek, a gyilkosnak legtöbbször haja szála sem görbül. A négert nem tekintik embernek... Dél-Afrika tizmillió feketebő­rű lakosa felett négymillió fe­hér gyakorolja a fasizmussal vetekedő diktatúrát. Rhodesia fehér telepesei mit sem törőd­nek a fekete bőrű őslakosság­gal — az afrikaiak nem sza­vazhatnak saját országukban. Angolában, Mozambikban, s más gyarmatokon ma is har­mincmillió elnyomó tt szenved a rabláncoktól. Ausztrália ős­lakosságát szisztematikusan tizedelik, s közülük csak ket­ten nyerték el a „teljesjogú állampolgár" rangját... Es mindenekelőtt Vietnamról kell szólni, amelynek sokat szen­vedett népe hosszú évtizedek óta küzd szabadságáért — ma az amerikai szoldateszka el­len, amely vegyi fegyverek­től kezdve egytonnás robba­nóbombákig, mindent felhasz­nál, hogy továbbra is rabság­ban tartsa ezt a bátor népet. Százmilliók élnek még rab­ságban, jogfosztottan. Nem­csak a nyílt elnyomás, hanem a kizsákmányolás, a szegény­ség sújtja ma is az emberi­ség nagy részét. Földünk sok országában, mint az Egyesült Államokban, még mindig a származás, a vagyon dönt az ember értékéről, méltóságá­ról. De manapság már az el­nyomottak és jogfosztottak nagy része küzd a megkülön­böztetés ellen, s harcában re­ményt és támogatást kap ás emberi méltóságot őrző szo­cialista országoktól. Ezért deklarálhatták tizen­nyolc évvel ezelőtt, 1948. de­cember 10-én az ENSZ-bcn az emberi jogokat. Igaz, a világszervezet akkori erővi­szonyai közepette nyugati ha­talmaknak még sikerült elvá­lasztanak a politikai és pol­gári jogokat a gazdasági és a szociális jogoktól, tehát a ga­ranciáktól, az állami kötele­zettségektől. Az ENSZ Embe­ri Jogok Bizottságában azon­ban a küzdelem tovább foly­tatódik, s ez együtt jár a ka­pitalista társadalom emberte­lenségeinek leleplezésével. A világszerte folyó küzdelem kényszeritette az amerikai kongresszust, hogy — ha csak kis mértékben is — további lépéseket tett a négerek pol­gári jogainak érvényesítésére. Spanyolországban Franco dik­tatúrája részletes amnesztiát hirdetett a három évtizedes külföldön száműzetésben élt spanyol hazafiaknak. Dél-Aí- rikától Alabamáig azonban még sokfelé látni a feliratot: „White only” — „Csak fehé­reknek!” — és fehérek tízmil­liói is elnyomatásban élnek. Az „emberi jogok egyete­mes nyilatkozata” elfogadá­sának napján, december 10- én, mint az emberi jogok napján külön is emlékezünk és küzdünk a jogfosztottak szabadságáért, jogaiért. Egyik ember legyen annyi, mint a másik, legyen a bőre barna, vagy fehér.,, S. T. Francois Mitterrand, a de­mokrata-szocialista baloldali szövetség elnöke levélben ér­tesítette Waldeck Rochet-t, a Francia Kommunista Párt fő­titkárát, hogy a szövetség vég­rehajtó bizottsága december elsejei határozatának és a FKP kívánságának megfelelően kül­döttségük kész találkozni a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­gével. Mitterrand hasonló tar­talmú levelet intézett Dep- reux-höz, a PSU főtitkárához. A levél vétele után a Fran­cia Kommunista Párt politikai bizottsága kijelölte küldöttsé­gét. A küldöttséget Waldeck Rochet, a FKP főtitkára veze­ti, tagjai Roland Leroy, a Köz­ponti Bizottság titkára, továb­bá Francois Billoux, Etienne Fajon és Paul Lauranent, a politikai bizottság tagjai. Smith és Csőmbe összeesküvése KINSHASA (MTI) A kongói rádió közleménye szerint az állambiztonsági szer­vek kiderítették, hogy Smith, a dél-rhodesiai telepes lázadók kormányának vezetője és Csőm­be, volt kongói miniszterelnök összeesküvést szőtt. Az össze­esküvés célja az, hogy helyre­állítsák az egykori katangai dik­tátor uralmát. Az „Elefánthad­művelet” fedőnevet viselő ak­ció során Csomóé fehér zsol­dosai Angolából betörnének Ka­tanga ba. Fény derült arra is, hogy Smith országának területét katonai kiképzés céljából a fe­hér zsoldosok rendelkezésére bocsátotta, sőt megígérte, hogy rhodesiai „önkénteseket” küld Csőmbe segítségére Katangába. Az egész sötét ügy oly mó­don pattant ki. hogy a kongói biztonsági szolgálat birtokába jutott a rhodesiai tájékoztatási, bevándorlási és idegenforgalmi minisztérium november 5-én kelt és Csőmbe madridi címére küldött levele. A levélben ol­vasható Earle-nek, a miniszté­rium egyik fontos beosztású munkatársának aláírása. A pa­píron látható a rhodesiai cí­mer is. A kinshasai rádió bejelen­tette, hogy a kormány utasítást adott több katonai egység Ka­tangába történő átirányítására. A PSU és a demokrata-szo­cialista szövetség képviselői kö­zött az első megbeszéléseket csütörtökön délután már meg­tartották. Lenin-rend a kálinyini hősöknek Alekszandr Selepin. az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja pénteken ünnepélyes koretek között át­nyújtotta v, Lt ön-rendet a ka- linyini terület képviselőinek a második világháború éveiben tanúsított hősiességért és a népgazdaság fejlesztésében, el­ért eredményekért. Az ünnepsé­gen megjelent Konyev marsall is. a kalinyini front egykori parancsnoka. Az iraklion tragédiája ATHÉN. (MTI) Az Iraklion görög utasszállító hajó katasztrófájának eddigi szomorú mérlege: 230 halott. Megmenekültek negyvenhatan, őket azonban a hideg tenger­vízben töltött órák következté­ben és az átélt izgalmak miatt kórházba kellett szállítani. A szerencsétlenség színhelyén folytatják a kutatásokat, de pénteken már csak néhány holt­testet emeltek ki a tengerből. A görög közvéleményt egyre inkább a felelősség kérdése fog­lalkoztatja. A legkülönbözőbb politikai árnyalatú lapok felve­tik a kérdést, hogyan adhattak hajózási engedélyt a gőzösnek, amelyet a hajózási szakemberek komolyabb feladatokra alkal­matlannak minősítettek. A leg­valószínűbb feltevések szerint a szerencsétlenség közvetlen elő­idézője az a 30 tonnás hűtőko­csi volt, amelyet Kréta szige­tén az utolsó pillanatban rak­tak a hajó fedélzetére és amely miatt a hajó csak késve indul­hatott. A viharos tengeren a súlyos „mozgó jégszekrény, rög­zítései kilazultak, a kocsi ide- oda száguldott a raktártérben, majd áttörte a raktár ajtaját és a tengerbe zuhant. A nagy hullámok az áttört ajtón keresz­tül elárasztották a raktárt és az Iraklont annyira megdön­tötték, hogy kormányozhatatlan- ná vált és süllyedni kezdett. Mindez hajnali két óra tájban történt, amikor az utasok túl­nyomó többsége aludt. A kapi­tány riadót rendelt el. de ezt sokan nem hallották. Voltak, akik arra ébredtek, hogy ágyu­kat a kajütben hullámok rin­gatják, A fedélzetre próbálták menekülni, ez azonban már nem mindenkinek sikerült. Akik elérték a fedélzetet, azok között mentőöveket és mentő- mellényeket osztottak szét. Közben a hajó rádiósa segély­kérő jeleket sugárzott, amíg csak a hajó el nem tűnt a hul­lámsírban. A viharos tengeren a mentés csak virradat után indulhatott meg. m Gáspár Sándor és Mód Péter felszólalása SZÓFIA. (MTI) Pénteken délelőtt Szófiában folytatódott a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának 16. ülésszaka. A beszámoló vitájá­ban számosán szólaltak fel, kö­zöttük a magyar szakszerveze­tek nevében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Ugyancsak pénteken délelőtt szólalt fel Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. • NEW YORK (MTI) A közgyűlés plenáris ülésé­nek pénteki vitájában felszó­lalt Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese, a ma­gyar ENSZ-delegáció vezetője. A vita az 1960-ban elfogadott gyarmatosítás-ellenes nyilatkozat rendelkezéseinek végrehajtásá­val megbízott különbizottság jelentése felett folyik. Raniyas-ból már nem megy iraki olaj A Szíriái kormány utasítására Baniyas szíriai kikötőben pén­teken beszüntették az iraki olaj berakodását. A jelentések sze­rint a libanoni Tripolibót. amely ugyancsak az IPC Szí­rián keresztül húzódó olajveze­tékén kapja a nyersolajat, to­vábbra is Indulnak Nyugat- Európa felé a tankhajók. Elítélték az angliai vonatrablás egyik szervezőjét A három évvel ezelőtt elkö­vetett 2,5 millió font sterling értékű vonatrablás egyik tettese fölött pénteken mondott ítéle­tet a nottinghami bíróság és 15 esztendei börtönbüntetéssé1 sújtotta Ronald „Buster” Ed- wardst, Ronald Edwards az esküdt­bíróság előtt azt állította, hogy csak a rablás után vették őt be a bandába, s bízták meg tette­sek rejtekhelyéül szolgaló far­mon az áruló nyomok eltünte- ésével. Ezért a szolgálatáért úgymond — 10 000 fontot ka­pott. A bíróság azonban árrá a megállapításra jutott, hogy Ed­wards az 1963. augusztus 3-án elkövetett vpnatrablás előkész­tésében és végrehajtásában is résat vett

Next

/
Thumbnails
Contents