Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

Már az ú| versenyszakaszra készülnek az erdészetekben Erdőgazdaságainkban köztu­domásúan október 31-ével befe- , jezték az 1965—66-os gazdasági ' évet. Az „évzárással” párhuza­mosan értékelték a szocialista munkaverseny eredményeit, különös tekintetted a pártkong resszus tiszteletére szervezett versenyre. Erről beszélgettünk Körösi Györgynével, a Kiskun­sági Állami Erdőgazdaság szb- , titkárával. A múlt gazdasági évre terv­be vett 3267 hektárral szemben — az alkalmazott új technoló- ! giának és az ösztönző verseny- I teltételeknek köszönhetően — 3724 hektáron létesítettünk er­Helyi politika és a község fejlesztés A KÖZSÉGRENDEZÉS, az igényeket jól szolgáló község­szerkezet kialakítása a község­politika alapvető része. Rende­zési tervünk — tehát a ház­helyrendezési terv is — elké­szült, 45 ezer forintot költöt­tünk rá. A házhelykialakítási elképzeléseink helyességét iga­zolja, hogy’ a kisajátítás alatt levő parcellából hatra máris van igénylő. A rendezési terv pedig lehetővé teszi, hogy Csi- kéria lakosságának tanyán élő 14 százaléka a belterületen te­lepedjen le, kulturáltabb élet- körülmények közé kerüljön. NEM VÁLASZTHATÓ EL, tanácsunk községpolitikai te­vékenységétől a kőzségfejlesz- tés sem. A második ötéves terv során erre a célra közel 2 mil­lió 200 ezer forintot fordítot­tunk. Az állami költségvetésből ehhez háromnegyed milliós ki­egészítést kaptunk. Az egy la­kosra jutó idei fejlesztési ki­adásaink értéke — beleértve az állami hozzájárulást is —meg­haladja az 580 forintot. A la­kosság fejlesztési hozzájárulá­sából az egy személyre jutó át­lag pedig a társadalmi munka értékével együtt, csupán 133 forint. Nem véletlenül növekszik községünkben is a társadalmi munka rangja, ötéves átlagá­ban e munka értéke 22 forin­tot jelentett lakosonként, s az idén már elérte az 58 forintot. Az előző évihez képest 32 ezer forintot jelent összesen ez az értéknövekedés. A TÁRSADALMI segítség­kínálat fokozódásában tisztelet­reméltó szerepük van közsé­günk tanácstagjainak. Az idei tavaszon például felmérték, hogy Csikéria mely részén, mi­lyen társadalmi munkára kí­nálkozik lehetőség. A kiinduló pont a lakosság véleménye volt. így került sor a Hunyadi utca, a Rákóczi utca feljárójá­nak, valamint az iskola udva­rának feltöltésére. A gömbaká­cok ültetése és ápolása is je­lentős társadalmi munka volt, s nem kevésbé értékes a jár­dák rendbehozása, a dűlőutak állandó karbantartása sem. A községfejlesztési bevételi tervünket eddig 87 százalékra teljesítettük, s bizonyosra ve­hetjük év végére a 100 százalé­kos eredményt. Kiadási ter­vünknél, sajnos, némi lemara­dással keli számolnunk, rész­ben azért, mert az állatorvosi lakás építéséhez nem sikerült minden anyagot beszereznünk, másrészt szakemberhiánnyal is küzdöttünk. A JÖVŐBEN a helyi terme­lőszövetkezettel való szorosabb, magasabb szintű együttműkö­désre törekszünk. Erőteljeseb­ben szeretnénk támaszkodni e nagy közösség társadalmi se­gítségére. Vízin Gergely vb-elnök Egy község gondjai Mi lesz az utakkal? Szabadszállás község két ve­zető emberével az ottani útvi­szonyokról beszélgetünk a ta­nácsházán. Elmondták — de, akik évről évre látogatják a köz­séget, szintén tudják — hogy ebből a szempontból a járás egyik legelhanyagoltabb helysé- ge. Nyáron akkora a por a főuta­kon, hogy a házak ablakait nap­pal ki sem lehet nyitni. (Még a tanácsházáét sem!) A közsé­gen 7 km hosszúságban átveze­tő KPM-út, amely 3 főútvona­lon oszlik meg, igen rossz álla­potban van már. Ha száraz az idő, a por akkora, hogy falat, fát, járdát, kertet vastagon el­borít. Nem beszélve az emberek tüdejéről, amely megsínyli a tiszta levegő hiányát. Míg ilyen rosszak maradnak a főútvonalak, az ezek mentén húzódó árkokkal sem lehet tö­rődni kellőképpen. A por épp­úgy feltölti őket, mint a külön­böző talajmélyedéseket Így az­tán esőzéskor, ősszel, hóolvadás­kor, felgyűlik, szétterül a szeny- nyes víz. Sártenger alá kerül­nek a járdák még a község kö­zepén is. Megyei, járási vendé­gek is tapasztalták, hogy ilyen­kor például a tanácsházától a közeli pártszékházig tócsán-po- csolyán átgázolva lehet eljutni Csak egy példát említünk, ho­gyan öli meg az életet a por, sár, víz. Az újtelepítésű fás te­rületek jelentős része kipusztult. A parkosított részeket megful- lasztotta a por, illetve a szétöm­lő víz. Említették a község vezetői, hogy — amint értesültek — a közeljövőben a KPM is több figyelmet fordít Szabadszállásra. Szeretnének — a lakosság kellő tájékoztatása érdekében is — megnyugtató felvilágosítást kap­ni. Az illetékes válasza Ez ügyben megkérdeztük Cs. Nagy Pál elvtársat, a KPM Köz­úti Igazgatóság megyei vezető­jét. így vélekedett. — Azt javasolom a község veze­tőinek, hogy a községfejlesztési alap­ból biztosítsanak megfelelő összeget az átkelési szakasz csatornázására. Ha ez megtörténik, s jelentkeznek igényükkel, lehetséges, hogy még ebben az ötéves tervben új burko­latot kap az átkelési szakasz. Ha jövőre megcsinálják, 1968-ban mi is elvégezzük a magunkét. Erről egyébként az elvtársakkal is ilyen értelemben tárgyaltunk. Ad­dig, míg csatornázva nincs a sza­kasz, felesleges költséget jelentene egy új útburkolat, hiszen később fel kellene bontani, ha csatornát, kábelt, egyéb vezetéket akarnának aláépíteni. Az az álláspontunk, hogy a megyében ezután el kell kerülni az ilyen célszerűtlen megoldásokat. Kész, korszerű utat már nem enge­dünk megbontani. Minél előbb csatornázzák az át­kelési szakaszt Szabadszálláson, an­nál hamarabb kerül sor a KPM- utak burkolására. Tóth István dót. Ebből mintegy 1800 hek­táron az ültetést géppel végez­tük. Nemcsak az ültetés ideje rövidül, de a megeredési arány is növekszik azáltal, hogy a gépi ültetés teljesítménye négyszeres a mindeddig kézzel végzett munkáéhoz képest. A versenymozgalom szaka­datlan fejlődését bizonyítja, hogy a szocialista címet már elnyert tíz brigádon kívül a most lezárt gazdasági évben másik 16 szállt versenybe, seb­ből a huszonhatból húsz brigád tett eleget sikerrel vállalásá­nak. Az erdőgazdaság dolgozóinak 80 százaléka — tehát minden öt dolgozóból négy — vett részt a kongresszusi versenyben, amelynek sikeres kimenetelét bizonyítja, hogy erdészeteink közül kettő a Szocialista Erdé­szet címet is kiérdemelte. Az elmúlt évi munkaverseny során végeredményben hárommillió forintot tettünk le a népgazda­ság „asztalára”. A kongresszusi verseny jó­formán még le sem zárult, s máris hozzáfogtunk a soron kö­vetkező vetélkedés megszerve­zéséhez, amelyet mindennél fel- emelőbb ünnepi esemény „fém­jelez”, tesz kimagaslóvá az ed­digiek közül: a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom kö­zelgő félszázados évfordulója. Szeretnénk ebben is a mostani­hoz hasonló — sőt ezt felül is múló — teljesítményekkel helytállni — mondotta végeze­tül a Kiskunsági Állami Erdő­gazdaság szb-titkára. J. T. Másfélmillió palack bor A megye szőlőtermelő álla­mi gazdaságaiban kisegítő üzem­ágként palackozókat hoznak lét­re. Néhány helyen — kisüzemi módszerekkel — jelenleg is pa­lackoznak. Helvécián, Vaskúton és Kunbaján évente átlagosan mintegy másfél millió üveget töltenek meg minőségi borok­kal. Az új palackozók üzembe helyezésével már a következő években a jelenleginél kétszerié több bort hoznak így forgalom­ba. 1970-ben pedig csak a Kun­bajai Állami Gazdaság már 4 millió palackot tölt meg évente saját termésével hazai ellátás­ra, illetve exportra. Eredményhirdetés a kecskeméti klubok versenyén A kecskeméti klubvezetők tan­folyamának megnyitó előadásán tegnap kihirdették a tavasz óta tartó városi klubközi verseny eredményét. A városi tanács végrehajtó bizottságának díját, egy sztereofonikus lemezjátszót, a SZÖVOSZ Berkes Ferenc Kol­légiumának ifjúsági klubja kap­ta, színvonalas munkájáért és a klubmozgalmat népszerűsítő te­vékenységéért, bemutató prog­ramjaiért. A végrehajtó bizottság dicsé­retben részesítette még az Aranykalász Tsz, a Bányai Jú­lia Gimnázium és Kollégium, az Ének-Zenei Iskola, a Felsőfokú Intézmények és a Kéziszerszám- gyár klubját. •* Ot év múlva: minden járásban lesz művelődési antó öt év múlva valamennyi já­rásban lesz művelődési autó — közölték a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az MTI munka­társával abból az alkalomból, hogy a minisztérium rendelet­ben szabályozta a vidéki nép­művelés e fontos eszközeinek működését. Jelenleg 72 műve­lődési autó járja a távoli tele­püléseket, a tanyavilágot, ahol még mindig több mint egymil­lió ember él, messze a műve­lődési-szórakozási lehetőségek­től. Gázvezeték Kecskeméten Kentéül Elhunyt hát 6 is, a nagy Ettore Fen- deri — van-e, ki e nevet nem ismeri? —, a konfetti felta­lálója ... Tizennégy esztendős suttyó­ként jött rá a min­den bokorban gar­madával található kis papírkorongok­ban rejlő üzleti le­hetőségre. Ezt köve­tően már csupán 90 évig élvezhette áldá­sos tevékenysége gyümölcsét: 104. életévében szende- rült ugyanis jobb­létre az emberiség eme jótevője, aki mámoros báli éjsza­kák hajfürtök közé és fehérneműk alá bebúvó, apró, de nélkülözhetetlen, százszínű fityfran- caival ajándékozott meg bennünket. Fel­fedezése nagysága azonban szíven ütöt­te, megtorpanásra késztette a lángel­mét. Hiszen — mi­ként a híradás közli — „további életé­ben a rádióaktivi- tás kérdéseivel fog­lalkozott” ... Nemes és dicsé­rendő pálfordulás ez, hasonló Nobel A1 íródéhoz. De — mint annyiszor — kár volna külföldi feltalálókon rágód­ni, amikor az embe­riség semmivel sem értéktelenebb nagy­jai — itt élnek köz­tünk. Hogy csak egy közeli példát említ­sek: itt van Cic­kány Egmont. ö, aki legalább negy­ven éven át — a nagy tudósokhoz méltó önfeláldozás­sal — saját magán tanulmányozta az alkoholtartalmú fo­lyadékok hatását, öreg napjaira im­máron a kör négy­szögesítésének prob­lémáját igyekszik tető alá hozni. Vagy Csótány Anasztáz, aki már bölcsődei tanulmá­nyai során rádöb­bent, hogy ujjai mozgatásával pom­pás állatfigurákat képes a falra vetí­teni, napfényessé té- s vé ezzel sorstársai életét —, termékeny férfikorát már a württembergi trá­gyatárolás haladó módszere népszerű­sítésének szentelte. A félistenek — köztünk vannak: Pálpusztai Szidónia, aki a görkorcsolyá­zást a kibernetiká­val; Kvarg Lipót, aki a longamétát az atomfizikával; vagy Kaska Váldemár, aki a gesztenyesü­tést a musical-szer­zéssel cserélte fel. Mind hősök ők, ha nem is mind fér­fiak (de hát ebben is az egyenjogúság elve érvényesül!). Egyet persze nem szabad szem elől téveszteni: a meg­boldogult Fenderl, feltételezhetően, milliókat profitált az ottani MÉH hul­ladékából is. (Más se kellett korszak- alkotó felfedezésé­hez, mint néhány papírdarab, egy lyu­kasztógép, meg né­hány, kellőképpen illuminált társaság.) Ilyen előzmények ismeretében viszont bizonyára méltá­nyolható az a szik­laszilárd elhatározá­som, hogy — bár­mennyire érdeklő­döm is az antropo­lógia legújabb ered­ményei iránt — egyelőre maradok az újságírás mel­lett ... Jóba Tibor A napokban adtunk hírt ar­ról, hogy Kecskeméten lezár­ják a Rákóczi út páros oldalát, hogy megkezdjék a gázvezeték lefektetését. Ez a munka azon­ban nemcsak az említett úton kezdődik meg, hanem a város más részében is nagy iramban folyik a program megvalósítá sa. A Dózsa György út végén már. bekanyarodtak a gázosok, s hatalmas csöveikkel célba vették a központot. A Hajdúszoboszlói FSIdgáz- szolgáltató és Szerelő VáHalat munkásai komoly felszereléssel dolgoznak. Képünk a Dózsa György út végén készült. Vá- nyi Endre hegesztő egymáshoz „varrja” a csöveket. (Pásztor Zoltán felvétele PETŐFI NEPB A Magyar Stoda'lsta Munkáspac Bács-Kiskun nnegy« Bizottsága és a megyei tanács (apja Főszerkesztő Ar Weither Dániel Kiadja a Bács megyei tapkiadő Vállalat felelős kiadó: Mezei István igazéi Szerkesztőség: Kecskemet Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont $*-19. 25-1«. Szerkesztő Dlzottság 10-3* Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a Telefon: 17 -09 Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizetési dil i nőnapra ts forint Bács-Kiskun -negyet Nyomda V Kecskemet - Telefon: U-SS Index: {5 063

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents