Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

1966. december 6. kedd 5. oldal Kongresszus után A kommunista pedagógusok fokozott felelőssége Pap Gézáné, Kecskemét vá­rosi úttörőtitkára, alig egy év­vel ezelőtt lépett a párt tagjai sorába. A IX. kongresszus be- • számolója, a hozzászólások, a kongresszus minden egyes moz­zanata — mint mondotta —, szinte személyes élményt jelent számára, hiszen egy fiatal párt­tag életében a párt legmaga­sabb fórumának tanácskozása igen fontos mérföldkő. — Engem — magyarázta Pap elvtársnő —. a Szervezeti Sza­bályzat módosítását, a módosí­tás célját elemző referátum fog­lalkoztat. A közéletben való cse­lekvő részvétel — ezt a köve­telményt nem véletlenül han­goztatta beszédében Biszku Bé­la elvtárs. Az utóbbi időben már kevesebb szó esik a pedagógu­sok túlterheléséről, a nemrég megvalósult fizetésrendezés pe­dig a pedagógusok régóta meg­oldásra váró égető gondjának megoldását jelentette. Ezek az intézkedések újabb energiákat szabadítottak fel a tantestüle­tekben, de mint úttörővezető úgy látom, hogy néhol még mindig nem veszik ki a nevelők egyformán részüket a társadal­mi, közéleti tevékenységből. Egyes iskolákban emiatt néhány pedagógus erején felül vállal feladatokat, míg sokan a háttér­ből szemlélik mások erőfeszíté­seit. Pedig egy-egy iskolában például az úttörőcsapat tevé­kenysége, munkája, ennek segí­tése nem csupán a csapatvezető pedagógus feladata, hanem az egész tantestületé. — Véleményem szerint — folytatta Pap Gézáné —, az utóbbi időben intenzívebbé vált a pedagógustársadalom köz­ügyek iránti érdeklődése. Első­sorban a pedagógus pártszerve­zeték feladata tovább fokozni, aktivizálni ezt az érdeklődést. — A kongresszuson Kádár elvtárs hangsúlyozta: A peda­gógusok nevelőmurikájukkal a párt hűséges szövetségeseinek bizonyultak, és ezután se feled­jék el, hogy a nép legféltettebb kincsét, a jövő nemzedékének nevelését bízta rájuk. Kádár elvtárs azonban arról is beszélt, hogy egyes felsőoktatási intéz­ményekben aránytalanul ala­csony a munkás- és paraszt származású tanulók száma. — Minden pedagógusnak fel kell -ügyelnie erre a megálla­pításra. Hiszen, ha nem is olyan mértékben, mint 10—15 évvel ezelőtt, például Kecskeméten is nehezebb bizonyos szempontból a munkás és parasztszülők gyer­mekednek helyzete, mint az ér­telmiségi származásúaké. A dol­gozó szülők anyagi szintje ma már általában eléri vagy meg­közelíti más szülők életszínvo­nalát, a szellemi, tudásbeli út- ravaló azonban még mindig nincs arányban az anyagi kö­rülményekkel.-Mindebből az is követ­kezik — fejezte be a beszélge­tést Pap elvtársnő —, hogy a továbbtanulásnál indokolt, idő­szerű intézkedés volt a szárma­zás szerinti kategorizálás meg­szüntetése. A nevelőknek, első­sorban a kommunista pedagó­gusoknak azonban állandó kö­telességük még jobban segíteni a munkás- és parasztszülők te­hetséges, jó képességű gyerme­keit az olyan tudásbeli hiányok pótlásában, amiről sem a gye­rekek. sem a szülők nem te­hetnek jelenleg — és még egy ideig. B. Cy A FÁRAÓ ' J A történelem kalandos, ro­mantikus epizódjait színes, szé­lesvásznú tálalásban kiárusító szuperprodukciók biztos sikerre számíthatnak. A nézők megné­zik ezeket a filmeket, ha má­sért nem, a látványért, amely széles vásznon, színesen mégis­csak hatásosabb, mint képer­nyőn, ha netalán később a tv is bemutatná. A lengyelek új, két­részes színes filmje látszólag kielégíti a címben a régmúlt idők kalandos, szerelmes histó­riáinak felsorakoztatását szima­tolók igényeit, de valójában rowicznak sem sikerült. A Ma­ter Johanna tehetséges rende­zőjét azonban mégsem lehet az­zal a váddal illetni, hogy ez a filmje visszaesés a többiekhez képest. A fáraó más. mint pél­dául a Mater Johanna volt. Té­májában is. Főhőse XIII. Ram­szesz fiatal uralkodó, lázadó, he­ves ifjú. akit éget a vágy, hogy leromboljon maga körül min­dent, ami régi, elavult és fel­építse a saját elképzeléseinek hatalmas piramisát, a papi be­folyástól mentes, erős. független és boldog Egyiptomot. Felisme­Felülvizsgálják a klubok munkáját Kiskunfélegyháza társadalmi és népművelési szervei az év utolsó hónapjában rendszeres vizsgálatokat, tanácskozásokat, tapasztalatcseréket tartanak a helyi klubélet fellendítése cél­jából. Az erre vonatkozó tervezetet, amely Bodor Miklós népműve­lési felügyelő vezetésével ké­szült, a városi tanács végrehajtó bizottsága elismerésben részesí­tette. Az akció első eseményeként az elmúlt héten a kalocsai klub­mozgalmat tanulmányozták a járási és városi tanácsi műve­lődési osztályok, a városi KISZ- és népfrontbizottság, a Móra Fe­renc művelődési ház és a szak­maközi kultúrotthon képviselői. Ezekben a napokban folyik a városban a művelődési ház, a szakmaközi kultúrotthon és a vegyipari gépgyár által fenn­DECEMBER «, KEDD 19.®5: Optimista tragédia. Visnyev- szklj jól ismert színművét, a szov- j jet drámairodalom egyik legkiválóbb alkotását láthatjuk a képernyőn a Debreceni Csokonai Színház előadá- i sában. DECEMBER 7, SZERDA megy megye népe. Valóban, szó sze­rint értendő, hogy népe, mert mond­hatni, a megyék egész lakossága részt vesz — vagy legalább is ké­szen áll arra, hogy részt vegyen — a vetélkedőben. Jellemző az utolsó, a döntő forduló Iránti országos ér­deklődésre, hogy ezt már a televízió is közvetíti. tartott klubok munkájának ál-j talános vizsgálata. A tervezet j átfogó igényű alapossággal rög-| zíti az ellenőrzés szempontjait. Értékelni fogják a klubok és fenntartóik viszonyát, az anyagi erőforrások, a helyiség, a felsze­relés kérdéseit, a vezetés mód­szerét, a programtervezést, a klubok látogatottságát, a tagság összetételét, tevékenységét. A vizsgálat befejeztével a klubmozgalom fellendítésére le­vonható következtetéseket a klubvezetők és a fenntartó szer­vek bevonásával fogják megvi­tatni. Különös gonddal mérik fel a két ifjúsági klub helyzetét. Az ifjúság újabb szórakozási lehe­tőségeinek feltárására külön ta­nácskozást is hív össze a városi művelődési osztály, amelyen népművelési szakembereken kí­vül a városi pártbizottság egyik kulturális munkatársa, a városi KISZ-bizottság titkára és a ven­déglátó vállalat igazgatója is részt vesz. Decemberben új klubot is avatnak Kiskunfélegyházán. A Móra Ferenc művelődési ház honismereti klubot létesít a já­rási könyvtárban, amely bizo­nyára eredményesen fogja majd össze a város közismerten szín­vonalasan dolgozó helytörténeti kutatóit. csalódás vár azokra, akik csak ennyit remélnek a Fáraó-tói. Jó film, rossz film? Hiba len­ne kategorikus jelzővel illetni. Több annál, amit a szuperfil­mek rajongói remélnek, s ta­lán kevesebb, mint az eredeti regény, Boieslaw Prus világhí­rű alkotása. A regényt gondo­lati gazdagsága teszi naggyá, a film érthető módon inkább azo­kat a szálakat szedte ki és kö­tözte össze, melyek biztosítják a cselekmény iramát, a képi meseszövés változatosságát. En­nek ellenére az egyiptomi tár­sadalom hiteles rajzát, a ha­talmas statisztasereget mozgató csatajeleneteket és az ízléssel megkomponált szerelmi részeket mégis egy határozott cél köré csoportosítja a rendező: kifejez­ni, tolmácsolni a regény legfon­tosabb mondanivalóját, a lát­vánnyal inkább csak illusztrál­ni a gondolati tartalmat. A feladat természetesen nem könnyű, töretlen megvalósítása még a kitűnő Jerzy Kawale­ri, hogy küzdelméhez egyetlen szövetségest találhat csak: a né­pet. de még mielőtt megnyerné magának, elbukik. Elbukik, mert céljai túl messzire röpítették, türelmetlensége nagyobb volt, mint bölcsessége, eszméinek megvalósítása számára pedig még nem érett meg az jdö. Prus .. rrjondapiivalójának in­kább csak kerete Egyiptom. A filmben ez a keret erős hang­súlyt kap, formát ad az arcok­nak, tetteknek, érzelmeknek. Monumentális arányok, a szer­tartások zárt, szigorú rendje dermeszti kővé a sivatagi szél ; kegyetlen szeszélyével elővihar- ■ zó indulatokat. Lélekzetelálli- ! ;óan szép. gyönyörűen fényké- | pezett jeleneteket láthatunk, minden szerepben találó és ki­fejező színészi remkelést, Egyip­tom kulturális és társadalmi életének alapos ismeretéről, nagy ízlésbeli biztonságról, te­hetségről számotadó rendezői teljesítményt. V. Ze. 18.10: Ahol a kövesút végetér cím­mel Móricgátról ad közvetítést a te­levízió. Vasárnapi számunkban meg­írtuk, mi csalogatta oda a tv mun­katársait. A film bemutatja néhány család életének tükrében a távoleső tanyavilágban lezajlott változásokat. 19.50: Warrenné mestersége. G. B. Shaw egyik legtöbbet játszott szín­müvéből készült nyugatnémet film Ráthonyi Ákos rendezésével, a Nagy siker volt című sorozat e heü be­mutatója. DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK 17.55: Közvetítés a Népstadionból, a vasas—Internazlonale Bajnokcsa­patok Európa Kupája labdarúgó­mérkőzésről. 20.20: Az ember és a háború című * francia sorozat új filmje Utórezgé­sek címmel kerül a nézők elé. A francia megszálló csapatok egyik tagja húsz évvel a háború után visz- szatér, s találkozik a múlttal. 20.00: Az éjszaka képei. Juhász Ferenc költeményét kiváló művé­szek közreműködésével, újszerű fel­fogásban viszik a nézők elé a tele­vízió munkatársai. DECEMBER 10, SZOMBAT 20.00: Princ, a katona. A tv üj sorozatának harmadik része. A el­me: Eger ostroma. Kedves Ismerő­sünk, Rémai honvéd most Ismeri meg. . . Különben ne áruljuk el. Meg kell nézni. DECEMBER 11, VASÁRNAP 20.00: Tiszán* innen, Dunán túl... . Tizenkét megye rádiővttélkedője. Illetve most már csak háromé. S köztük mi is ott vagyunk, Bács- megyeiek. Elleni eleink: Pest és So­Búesú a Kiss György, Kiss Gyuri, Kiss Gyurka... — a megyében so­kak számára ismerős ez a név. Nem véletlenül. Az Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság volt igazgatójának számtalan barátja van a megyében. Mint ahogyan ő is igaz barát volt, s maradt, miután egészségi okok — szem­betegsége — más területre: Pécsre kényszerítették. Szokat­lan „interpellációval” ezért bú­csúzott a megyei tanács leg­utóbbi ülésén. S mivel az egész megyének szólt, meghatódottan elmondott búcsúját hadd tegyük ezúttal közzé. „Interpellálok a sors ellen, mert egészségi okok miatt kel­lett elhagynom Bács-Kiskun me­gyét — szakmai és társadalmi működésem bölcsőjét és ottho­nát. Tanácstagi lemondásommal járó fájdalmamat mi sem tanú­sítja legjobban, mint az a tény, hogy ebben a megyében élt csa­ládom minden tagja — Baján és Kalocsán. Magam Is Baján születtem. Eddigi életemben egyetlen munkahelyem volt, Ba­ja városában.% Megköszönöm a megyebizott­ságnak, a megyei tanács minden megyétől vezetőjének és tagjának azt a bizalmat, amellyel befogadtak a megyei tanácstagok közé. Ta­nácstagi működésem alatt min­dig arra törekedtem, hogy ez­zel a bizalommal ne éljek visz- sza. A megye minden dolgozó­jának bátran a szemébe merek nézni, mert amióta mérnöki ok­levelem van, magánmunkát, ma­gánszakértői tevékenységet nem végeztem, másodállásom és mel­lékfoglalkozásom nem volt. Amit tettem, mindig hivatalból és főleg társadalmi munkában vé­geztem. legnagyobb örömöm mindig akkor volt, amikor a me­gyei vezetőkkel és a megye la­kosságával közös erőfeszítéseink eredményeképpen a létesítmé­nyek és ezek építményei meg­jelentek a szemünk előtt. A me­gyében történt változást talán én tudom a legjobban értékelni és elemezni, mert 1956. évtől kezdve tíz éven át repülőgéppel rendszeresen jártam a megye területét, nemcsak egy szakmá­nak a szemüvegén keresztül és nemcsak egy-egy helyre irányí­tott figyelemmel, hanem átfogó szemlélettel. Amikor egy-egy csibenevelő, vagy a törpevízmü csillogó gló­busza, vagy egy-két új iskola je­lent meg a szemem előtt, a gép­ről nézve úgy tűnt fel, mintha az ég felé néznénk és újabb és újabb csillagok felbukkanását látnám. Ha volt időm és lehető­ségem, hogy mintegy két órát tölthessek a levegőben és ötven méteres magasságon csatangol­hassak a Dunamellék síkságai és a Homokhátság, vagy Lösz­hát szelid dombjai felett, úgy éreztem mindig, hogy egy nagy parkban sétálgatok, ahol a kis­üzemi nadrágszíjparcellálc he­lyett nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstelepítések tükrözik a me­gye dolgozóinak fáradságos mun­káját. És úgy éreztem, hogy e parkban leszakítható már nem­csak egy-egy őszibarack és egy- egy fürt szőlő, hanem sok min­den. Hiszen több százezer má­zsákra változott a termékek mennyisége. Azt is tudtam, hogy a csendes pincék mélyén már nem százezer, hanem kétmillió körüli hektoliterek várják to­vábbi sorsukat, hogy devizává változzanak. Ez a nagy megyei változás, termelésszerkezeti átalakulás annyira beleivódott egyénisé­gembe és annyira lenyűgöző szá­momra, hogy ma is bárhol és bármit látok, mindig az itteni kép villan szemem elé egy pil­lanatra. Álmomból felriadva megle­pődve észlelem, hogy nem Sa­rok Antival, vagy Búza Dezső­vel csatázok a belvizek elleni harc frontján. Ha új hivatalom­ban cseng a telefon, nem Gaj­döcsi hív termelőszövetkezeti tá­mogatás ügyben. Mindent összefoglalva: követ­nek az emlékek. És a seb, mely idővel be fog hegedni, biztosan feltépődik majd akkor, amikor az új működési területem fejlő­désének. egyes részproblémáiban észreveszem a hasonlóságot. Mert hiszen bárhal dolgozik valaki, a népgazdasági cél min­denütt egy: a dolgozó nép élet­színvonalának emelése, és en­nek érdekében kell tevékeny­kedni. Örökségül magammal viszek egy nagy kincset, mégpedig azt a bennem kialakult tudatot, ame­lyet az események alakítottak ki — látva a Bács mentei fej­lődési üteráet —, hogy összefo­gással és magas szintű kollek­tív szellemmel nagyokat lehet alkotni. Ezekkel a gondolatokkal bú­csúzom, és volt tanácstagságom­hoz híven, bármikor kész leszek a Bács megyei problémák meg­oldásában közreműködni.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents