Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

2. oldal 1966. december 6, kedd Koszigin sajtóértekezlete PÁRIZS (TASZSZ) Szombaton Párizsban a fran­cia diplomáciai tudósítók tár­sasága viUásreggelit adott Aleik- wzej Koszigin szovjet minisz­terelnök tiszteletére. A villás- reggelin mintegy 450 francia és külföldi újságíró jelent meg. A szovjet kormányfőt Geor­ges Leroy, a társaság elnöke üdvözölte. Ezután Koszigin emelkedett szólásra, s többek között eze­ket mondotta: Ha az adott szakaszon össze­foglaljuk a szovjet—francia tárgyalásokat, tökéletesen elé­gedett vagyok azok menetével, elégedettek vagyunk De Gaulle tábornok, köztársasági elnök megnyilatkozásaival olyan nem­zetközi problémákról, amelyek­ben a Szovjetunió és Francia- ország nézete közeli vagy azo­nos. Természetesen országaink tár­sadalmi berendezékedése külön­böző. Mi azonban abból indu­lunk ki, hogy országaink a bé­kés együttélés politikáját kö­vetve tárgyalások útján old­hatják meg a felvetődő prob­lémákat, minden téren, közte politikai síkon is, fejleszthetik a békés együttműködést. Hubert-Rodier (Nation): — Az Ön véleménye szerint a Né­met Szövetségi Köztársaság gya­korlatilag hogyan mozdíthatja elő a nemzetközi feszültség enyhítését? — kérdésre Koszigin többek között hangsúlyozta: A két német állam létezése az első körülmény. A második pedig az, hogy az európai hatá­rok, amelyek a második világ­háború után alakultak ki, sért­hetetlenek. Ezenkívül Nyugat- Németországnak örökre le kell mondania az atomfegyverekről. Ha az NSZK elismeri ezeket a körülményeket, jelentősen hozzájárul az európai feszült­ség enyhítéséhez, az európai biztonság szavatolásához. Ezután a francia—szovjet kapcsolatok fejlesztéséről fel­tett kérdésekre válaszolt Koszi­gin, s hangsúlyozta, hogy Fran­ciaországgal való kapcsolataik nem irányulnak valamilyen harmadik fél ellen. Mas kérdéssel kapcsolatban, melyet arra vonatkozóan vetet­tek fel, hogy Franciaország ki­vonta csapatait áz atlanti szer­vezetből, Koszigin rámutatott: A Szovjetunió és más szocia­lista országok úgy vélik, hogy a katonai tömböket fel kell számolni. Ha nyugaton felszá­molják a NATO-t, amely ag­resszív tömb és amely a szo­cialista tábor ellen irányul, mi és szövetségeseink hajlandók vagyunk felszámolni a Varsói Szerződést. Mi a francia csapatok kivo­nását a NATO-ból úgy értékel­jük, mint a francia kormány gesztusát az európai feszültség enyhítésére, mint békeszerető lépést, amely megerősíti az Európában élő emberekben a reményt, hogy csökken a hábo­rús veszedelem és rendeződik a helyzet kontinensünkön. Raymond Hubert (France Presse) kérdésére: Vannak-e komoly akadályok, ha a viet­nami háborút leszámítjuk, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok jó kapcsolatainak ki­építése útjában? Koságin . ezt válaszolta: Mondhatom, hogy bármilyen külpolitikai kérdés, amely az általános nemzetközi helyzettel függ össze, megtörik a vietna­mi események gyújtópontjában. Mit mondhatnék most arról, hogyan alakulnak a Szovjet­unió kapcsolatai az Egyesült Államokkal, ha véget ér a viet­nami háború? Ügy látszik, hogy a kérdés feltevője éppen erre vár választ. Először is meg kell monda­nom: mindenekelőtt véget kell vetni a vietnami háborúnak, és attól, hogy vetünk véget, sok­ban függ a Szovjetunió kap­csolatainak alakulása az Egye­sült Államokkal. Véleményünk szerint a viet­nami háborút azoknak a felté­teleknek alapján kell befejezni, amelyeket Pham Van Doing, a VDK miniszterelnöke, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítás! Front vetett fel. A Szovjetunió támogatja ezt a programot és úgy véli, hogy ezen az alapon kell véget vetni a vietnami háborúnak. Ebben az irányban folytatjuk munkál­kodásunkat és a jövőben is ezt tesszük. Hogyan alakulnak kapcsola­taink az Egyesült Államokkal a jövőben, azt most megmon­dani nem tudom. Jelenleg nem lehet jóslatokba bocsátkozni. Nem tagadjuk, hogy elvileg sze­retnénk jó kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, olyano­kat, amilyenek sok más tőkés országgal vannak a békés együttélés elvei alapján. A következőkben számos más kérdésre válaszolt még A. N. Koszigin, s a sajtóértekezlet végén köszönetét fejezte ki az újságíróknak figyelmükért. B szovjet államfő Toulouse-Iran és Lyonyn Véget ért Koszigin szovjet miniszterelnök franciaországi látogatásának első szakasza. A vezetésével csütörtök óta Pá­rizsban tartózkodó szovjet kor­mányküldöttség Georges Pom­pidou francia miniszterelnök kí­séretében hétfőn délelőtt há­romnapos vidéki kőrútjának el­ső állomására, Toulouse-ba uta­zott. Hétfőn Toulouse város ve­zetői a városháza épületében fogadást adtak az ott tartózko­dó Alekszej Koszigin szovjet kormányfő tiszteletére. A Toulouse-ban tett látogatás után a szovjet vendégek repülő- gépan látogatásuk második ál­lomáshelyére, Lyonba utaztak. Zavargásoli ftflaeaébas LISSZABON. (MTI) Portugáliában teljes zárlatot vezettek be a Macaóból érke­ző hírekre. Vasárnap Salazar rendkívüli minisztertanácsot hí­vott össze a macaói helyzet meg­tárgyalására. Hétfőn Macaóban rövid idő­re felfüggesztették a kijárási ti­lalmat, hogy módot adjanak a lakosságnak a bevásárlásra, s közben a macaói rádióban egy­mást követik a nyugalomra való felhívások. Nem tették még közzé a halá­los áldozatok számát, de a hír- ügynökségek úgy tudják, hogy a sorozatos összecsapásokban heten vesztették életüket és har­mincötén megsebesültek. A kijárási tilalommal nem törődve, fiatalokból álló tüntető csoportok hétfőn délután is jár­ták Macao utcáit. Az AP jelen­tése szerint a gyarmat több pontján a rendőrség ismét tü­zet nyitott, újabb áldozatokról azonban még nem tudnak. Maünovszkij napiparancsa MOSZKVA (TASZSZ) Malinovszkij marsall, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere üdvözölte a szovjet hadsereg és a flotta egész személyi állo­mányát, valamint az 1941— 1945-ös honvédő háború vala­mennyi részvevőjét, abból az alkalomból, hogy Moszkva alatt 25 évvel ezelőtt verték szét a német fasiszta csapatokat. 30 tüzérségi díszlövés köszönti az évfordulót. Zsivkev bazaatazitt BELGRAD (MTI) Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első tit­kára, a bolg'ár kormány elnöke, aki Joszip Broz Titónak, a JKSZ Központi Bizottsága elnökének, a Jugoszláv SZSZK elnökének meghívására egy napot töltött Jugoszláviában, heti őri délután különvonaton Belgráditól eluta­zott Szófiába. A jugoszláv fő­város közelében levő Topcsider-i pályaudvaron a magas rangú bolgár vendéget és kíséretét Tito elnök búcsúztatta. _ Megkezdődött a Dkaoi-per DJAKARTA (MTI) Egy djakartai különleges had­bíróság előtt hétfőn reggel meg­kezdődött a Dhani-per. Omar Dhani volt almarsallt, a légi­erők egykori miniszterét azzal vádolják, hogy elősegítette a ta­valyi, Szeptember 30-i fedőnevű, baloldali hatalomátvételi kísér­letet. Azt akarják rábizonyíta­ni, hogy baloldali ifjúsági cso­portoknak fegyvert adott és hozzájárult kiképzésükhöz. Mint Jack Dillon, a Reuter- irodá djakartai .tudósítója, írja, a törvényszék épületét fegyve­res katonaság, páncélgépkocsik, EFTÁ-értekezlet LONDON (MTI) Hétfőn Londonban egynapos rendkívüli értekezletre összeül­tek az EFTA (Európai Szabad­kereskedelmi Társulás) tagor­szágainak kormányfői. A zárt ajtók mögött megtartott kon­ferencián elnöklő Harold Wil­son brit miniszterelnök a 8 or­szág (7 tagország és a társult Finnország) képviselőivel ismer­tette Nagy-Britannia terveit a Közös Piacba való belépésről. A művészet militarizálása Kínában légelhárító ágyúk veszik körül. Még a környező utcákat is lezár­ták drótsövénnyel. A vádlott nagy biztonsági fedezet mellett, páncélozott katonai szállítói ár­művön érkezett meg a bíró­ságra. A Reuter tudósítója szerint lehetséges, hogy Omar Dhanit halálra fogják ítélni. Sukarno írásos tanúvallomást tesz az ügyben. Negyvennégy tanút ki­hallgatnak. Finnország ünnepén Finnország népe ma ünnepli sza­badsága születésének negyvenkilen- ceüik évfordulóját. A kis észak-euró­pai ország függetlensége csaknem egyidős az Októberi Szocialista For­radalommal: a több évszázados svéd királyi, majd orosz cári elnyomás után a Szovjet Népbiztosok Tanácsa, Lenin elnökletével elismerte Finn ország önállóságát. A Szovjetunió­nak ez a lépése megmutatta a vi­lágnak, hogyan kell értelmezni és tiszteletben tartani a népek önren­delkezési jogát. A Finn Köztársaság vezetői a má­sodik világháború után, józan rea­lizmussal felismerték, hogy országuk függetlenségét csak a Szovjetunióval vai > baráti együttműködéssel őriz­hetik meg, és semlegességet hirdető külpolitikával járulhatnak hozzá a nemzetközi helyzet enyhítéséhez, Eszak-iiurópa békéjének biztosításá­hoz. Ehhez a politikához kapcsoló­dott az 1948 áprilisában megkötött szovjet—finn barátsági és segély- nyújtási szerződés, majd az azt kö­vető más egyezmények. A Szovjet­unió nemcsak a finn háborús jóvá­tétel összegét csökkentette, hanem 1956-ban visszaadta a Porkkala-Udd-i támaszpontját, s ötven esztendőre bérbe adta Finnországnak a Saimaa- csatonia szovjet területen húzódó részét. A finn tavak, amelyek fon­tos szerepet töltenek be a belvízi közlekedésben, ezzel kapcsolatba ke­rültek a tengerrel. A baráti együttműködés és a bé* kés egymás mellett élés tanulságos példája az eiirópai biztonság érde­kében tett kezdeményezésének világ­szerte, s nálunk is elismerést, ro- konszenvet vívtak ki Finnország iránt. Országaink szélesedő kapcsolatá­ban népünk nemcsak az ősi rokon­ságból eredő barátságot ápolja, ha­nem együttműködésünk új tartalmát is. A magyaii—finn viszony fontos állomásai közé tartozik i960, amikor a két ország nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát. Há­rom esztendővel ezelőtt, 1963 máju­sában Urho Kékkőnen elnök tett ba­ráti látogatást hazánkban, s járult hozzá ezzel is népeink hagyományos barátságának elmélyítéséhez. Kap­csolataink a legutóbbi esztendőkben tovább fejlődtek, s remélhetően így lesz a jövőben is. Finnország nemzeti ünnepén a szorgalmas finn népet és vezetőit köszöntjük, amely fejlődő iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelke­ző országot teremtett. Bumedien EAK-beli látogatása befejeződött KAIRÓ (MTI) Bumedien algériai elnök egy­hetes EAK-beli látogatásának befejeztével vasárnap este va­csorát adott Nasszer elnök tisz­teletére. A vacsorán elmondott pohárköszöntőjében Bumedien hangsúlyozta: „Palesztina népe felkel, hogy visszaszerezze mél­tóságát.” Fejszal szaúd-arábiai király nevének említése nélkül elítélte az iszlamszerződés ter­vét, amely „reakciós kísérlet arra, hogy visszaéljenek az isz­lámmal”. Nasszer felnök válaszában megelégedését fejezte ki Bume- diennel folyhatott megbeszélései felett. Befejezésül hangsúlyozta, „nem nézzük ölbe tett kézzel az imperializmus és a reakció mes­terkedéseit”. ; Hétfőn Bumedien algériai el­nök befejezte egyiptomi látoga­tását és elutazottKairóból. A repülőtéren Nasszer elnök ün­nepélyesen búcsúztatta. Kína négy központi művész- együttese — a Zenei Dráma El­ső Pekingi Együttese, a Pekingi delt művészi kollektíváival együtt a kínai népi felszabadító hadsereg állományának katonai Zenei Drámai Színház, a Köz-! egységévé lett. Ezt a határoza­ponti Zenei Együttes, a Köz­ponti Opera- és Balettszínház balettcsoportja és zenekara — a „vörösgárdisták” melléjük ren­U Thant Washington vietnami politikájáról A Newsweek című amerikai hetilap hétfőn megjelent száma interjút közöl U Thanttal, az ENSZ főtitkárával. U Thant kijelentette a lap főmunkatár­sának, Emmet Hughesnak, hogy az Egyesült Államok több ízben is visszautasította konkrét köz­vetítési javaslatait a vietnami béke megteremtésére vonatko­zóan. A főtitkár 1964-ben és 1965-ben összesen három ízben tett kísérletet a vietnami béke helyreállítására, de Washington részéről mindhárom alkalom­mal elutasításra talált. Egy íz­ben a visszautasítás csak na­pokkal előzte meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni nagyszabású légiháború megindítását. U Thant szerint Adlai Ste­venson, akkori amerikai ENSZ- delegátus kész volt az együtt­működésre, de Washington el­utasította az ENSZ-főtitkár 'ja­vaslatait. A nyilatkozat nem tartalmaz adatokat arra vonatkozóan, mi­lyen hivatalos fogadtatásban ré­szesültek Washigton részéről U Thant legutóbbi javaslatai a vietnami háború befejezésére vonatkozóan^ tot hozta a Kínai KP Központ1' Bizottságának a „kulturális for­radalommal” foglalkozó csoport­ja a KKP Központi Bizottsága katonai bizottságának rendele­tére. A határozatot a kínai iro­dalmi' és művészeti munkások november 28-án Pekingben tar­tott gyűlésén hozták nyilvános­ságra. A gyűlés részvevőivel közöl­ték Mao Ce-tung feleségének, Csien Csi asszonynak „a hadse­regben folyó kulturális munka tanácsadójává” történt kineve­zését. A gyűlés szónokai töméntelen bókkal halmozták el Csien Csi asszonyt. Hszie Tang-csu kije­lentette, hogy a kinevezésben „kifejezésre jut legszeretettebb, legnagyoljJj vezérünk, Mao el­nök és legközelebbi munkatársa, Lin Piao elnökhelyettes legoda- adóbb gondoskodása a hadsere­günkben folyó kulturális munka iránt”. Kongresszus után Hat napon át tanácsko- lényeges javítását célzó intéz- ■zott a Magyar Szocialista Mun- kedéseket. Faluhelyt nagy elé- káspárt IX. kongresszusa. • Mar gedetlséget keltett mindaz, amit gas fórumán meghányták-vetet- a kongresszus a parasztság, a ték a párt, a nép, az ország és termelőszövetkezetek jövőjével a nemzetközi kommunista moz- kapcsolatban felvázolt, a hite- galom valamennyi fontos gond- lek rendezésétől a kívülálló ját, személyek földjének megváltá­A kongresszus választ adott ■s^®" Ä országszerte öröm- azokra a kérdésekre, amelyek .es helyesléssel fogadtak a fejlődésünk mai szakaszán fel- ?zalef szabadság meghosszab- vetődtek, és amelyek az ország hitásának, ®z anyasagi segely- közvéleményében is érlelődtek. nec é? « hiaonlo mtezkedesek- Az egész ország élénk figyelem- nek tervetJ amelyek lényeges mel követte a kongresszus ta- *®&tscget jelentenek szamukra, nácskozását. Városon és falun Mindezekről] a kérdésekről ma az emberek esténként a rádió ?z eSesz ország beszél, az ein­es a televízió előtt ültek, az új- ^erek SMmolnak a megvalosi- sápok is nagyobb példányszám- tc‘s gyakorlati kovetkezmenyei- ban fogytak, mint rendesen, és yeJ’ nem e. hetelyei­mindaz, ami a kongresszuson ket sem’ mint például azt, hogy elhangzott, nyomban visszhan- fz eí’-feS vhüalatok mennyire got váltott ki a dolgozó embe- lasznek. megértők _ az vekből. A kongresszus útmutató fi2fS1a°I es_?zf?Ílc*f,ai’?í megállapításait és a dolgozó lg®nylfe nép életét érintő állásfoglalá- szemt>en sait az emberek nagy többsége Már a kongresszus egyetértő helyesléssel és elége- sok helyütt] csoportos beszélge- detten fogadta. Ezek közül em- téseket és gyűléseket tartottak, h'tiük a munkaidő csökkentésé- megtárgyalván a kongresszus nek tervét, a parasztság szociá- útmutatásai^, következtetéseit, lis és egészségügyi ellátásának A dolgozók egyöntetűen azon vevő asszonyokkal hetében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents