Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-28 / 305. szám
\ 1966. december 39. szerda. 3. oldal Gyarapszik a közös vagyon A bodcifflári Szabadság Tsz- ben az idén cukorrépából rekordtermést takarított be és csaknem negyedmillió forintért különböző mezőgazdasági munkagépeket vásároltak. Felépült az lij irodaház is. s megtörtént az összesen 900 méter hosszúságú vízvezeték kiépítése, illetve lerakása, amelyet egy 25 köbméter űrtartalmú hidrogló- busz lát el egészséges ivóvízzel. Ugyancsak az idén épült fél és adták át rendeltetésének a korszerűen felszerelt százférő- belyes szarvasmarhahistállót. Sertésállományuk száma közel ezerre emelkedett, az ősszel megkezdték a gazdaság legelőinek javítását, amelyhez holdanként 300 kiló szuperfoszfátot használtak fel. a tavasszal pedig, ugyancsak szuperfoszfátból, a fejtrágyázáshoz holdanként átlagosan két mázsát szórnak éL A bodoglári Szabadság Tsz közös vagyona — mint a fentiekből is kitűnik — évről évre örvendetesen gyarapszik, s ez elsősorban a szövetkezet gazdáinak. de általában a gazdaság dolgozóinak és vezető szakembereinek jó munkáját dicséri. A szovjet munkások fele közép- és felsőfokú képzettséggel rendekezik A Komszomolszkaja Pravdában közzétett legújabb statisztikai adatok szerint a szovjet vállalatok munkásainak mintegy 50 százaléka közép- és főiskolai képzettséggel rendelkezik. A kolhozparasztoknál ez az arányszám valamivel alacsonyabb: 1959-ben ezer kolhozparasztra 226 középiskolai és főiskolai képzettséggel rendelkező személy jutott A falusi ifjúság azonban az utóbbi években igen nagy vonzalmat tanúsít a művelődés iránt, s így a munkások és a parasztok általános képzettségi színvonala között a határok mindinkább elmosódnak. Ami az alkalmazottakat illeti, már 1959-ben minden ezer alkalmazott közül 893-an főiskolát vagy középiskolát végeztek. lyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos, vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gazdálkodás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bővített újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek 10 százalékában még a jelentősen megemelt fel- vásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővítésének költségeit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az állami támogatás legcélszerűbb, termelést segítő és ösztönző formái. A MEZÖGAZDASÄGI árreform keretében sor kerül a mezőgazdasági termékeknek egymáshoz és a fogyasztói árakhoz, valamint a külkereskedelmi és az ipari árakhoz viszonyított arányainak változtatására is. Általános tapasztalat, hogy a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakulására az árrendszer elsősorban a megfelelő árarányokkal gyakorol hatást. Jelenleg az a helyzet, legalábbis néhány fontos mezőgazdasági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közgazdasági feltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az árarány-változásoknak szerepük lesz abban, hogy a nép- gazdasági terv fő termeléspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását biztonságossá tegyék és a Bódéváz az udvaron Nem késlekednek Mi ez a szerkezet az udvaron? Talán valamiféle víkendháznak a faváza?-f- Nem egészen — vallja be Gabnai Ernő. a kerekegyházi Eilőiie Tsz elnöke. — Segédüzemünk legújabb terméke. Fúróbódé. Aztán, a félreértések elkerülése végett elmagyarázza, mit kell értenünk az elnevezésen. A házikóban, valahol a Bakony tájékán, speciális fúrógépeket helyez majd el a Bauxit Kutató Vállalat. E cég megrendelésére két hónap alatt öt bódét készítették el. Az udvaron természetesen csak próbaképpen állítják össze a szerkezetet, utána, hogy minél? kisebb helyet foglaljon el. összecsomagolják, s a végleges felállításra csak a helyszínen kerül sor. Dehát hogyan jutottak az ötlethez, ho-gy éppen Ilyen vállalkozásba kezdjenek? — Hosszú története van ennek — kapcsolódik a beszélgetésbe Rózsi Péter asztalos, a segédüzem vezetője. — Két évvel ezelőtt a mi kis csoportunk már foglalkozott bódékészítéssel, a helybeli ktsz keretében. De rövidesen abba kellett hagynunk. mivel nem volt hozzá béralap. Most aztán újból felújítottuk a kezdeményezést, immár az Előre Tsz égisze alatt. Újból megállapodást kötöttek hát a Balatonalmádiban székelő vállalattal, s Rózsi Péteren kívül még öt asztalos, ács. illetve betanított munkás fogott hozzá lázas iramban a bódéfaragáshoz, a megadott rajzok alapján. Mi a haszon? — Év végéig száz-száztízezer forint tiszta hasznot produkálunk. Ez kifizetődő. A jövő év közepéig újabb tiz bódét csinálunk. Ezek között már lesznek mozgó irodaházak is. Később szóba jöhet üvegfalak —, ajtók készítése, illetve a tsz-építőbri- gád helyszínen történő foglalkoztatása. ugyancsak a vállalat megrendelésére - sorolja az elnök Amennyiben a vállalkozás ellen szólhat az a körülmény, hogy a bódékészités nem mezőgazdasággal összefüggő tevékenység, sokkal inkább mellette szól az emberi találékonyság, életrevalóság, hasznosítása, ha úgy tetszik: „forintosítása”. S ez napjainkban nem megvetendő szempont. (Hatvani — Pásztor) A gazdasági rAnyítási rendszer reformját 1968. január 1-től kezdődően, fokozatosan vezetik be. ölhetett kézzel azonban egyetlen üzem sem várhatja az intézkedéseket, a IX. pártkongresszuson született határozatok szellemében hozzá lehet, sőt, hozzá is kell látni a felkészüléshez. A megypi vállalatoknál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági és politikai vezetők zöme nem is késlekedik, de a felkészülés másmás stádiumban van az egyes munkahelyeken. AZ ELSŐ és legfontosabb lé pés a sok vonásában új gazdálkodási rendszer alapos megismerése. A nagyvállalatok vezetői közül sokan tanfolyamokon sajátítják el a tudnivalókat. A Kecskeméti Konzervgyárban az üzemi pártszervezet kezdeményezésére — előadásokat szerveznek az irányító gárda részére. A Bajai Finomposztó Vállalatnál kibővített párt vezetőségi ülésen — ezen részt vesz a gazdasági vezetők zöme tis — vitatják meg a gazdasági Reformokat, témákra bontva Rózsi Péter és Antal Pál az oldalfal helyreiHesztését próbálja. Eddig a kereskedelmi módszerek alkalmazása, a gyártmány- fejlesztés, a bérezés és az anyagi ösztönzés került napirendre. Figyelemije méltó, hogy a viták során javaslatok is elhangzanak arra vonatkozóan, hogy a saját munkaterületén ki milyen lehetőségeit lát a reform alkalmazására. E javaslatok közül sok már a közeljövőben meg is, valósul. HASZNOSNAK ígérkező tervről hallottunk a Kecskeméti Cipőgyárban: A többi cipőüzemmel karöltve, mintaboltot kívánnak létrehozni Kecskeméten. Értnek az egyik célja, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a fogyasztókkal és az észrevételeiket, javaslatokat gyorsan halsznosíthassák a gyárt- mányfe.ilesztésben. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban órclekes vita alakult ki a vállalat szervezeti felépítésével, jövőbeli működésével kapcsolatban. A már folyó és a kilátásba helyezett üzemfejlesztéseket figyelembe véve a vezetők közül sokan úgy vélekedtek, hogy hel yesebb lenne, ha nem a tröszt keretében, hanem önálló vállalatként működne a jövőben a ; gépgyár. Az egy edi megrendelések kielégítése mellett bizonyos nyílászáró típusokból raktárra is termel jövőre a „Fémmunkás” Kecskeméti Gyára, így ugyanis nagyobb lehetőség nyílik' a kereskedelmi, módszerek alkalmazására. E típusokat szalagrendszerben gyártják majd, ami a termelési költségek csökkenését eredményezi. Általában minden üzem körültekintően felméri ezekben a hónapokban az eszközállományát, és igyekszik megs szabadulni a használaton kívüli berendezésektől, gépektől. BAJÄN találkoztunk a legérdekesebb kezdeményezéssel. A városi pártbizottság egyetértésével és támogatásával valóságos „kis KGST”-t alakít ki a Ganz Készülékek Gyára, a Kismotor- és Gépgyár Gyáregysége, a Vegyesipari Javító Vállalat és a Vasipari Ktsz, az eszközök jobb kihasználása és a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében. Az együttműködés fő területei: szállítás, gépek beszerzése és kihasználása, karbantartási munkák, szak- munkásnevélés, gyártmányfejlesztés, anyagbeszerzés. AZ ELKÉPZELÉS műszaki és pénzügyi vonatkozásait még csak ezután tisztázzák az emlínépgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő termelési célkitűzései közé tartozik a kenyér- gabona hazai termelésből való biztosítása, a hazai takarmánybázis növelése, a zöldségtermelés erőteljes fejlesztése. Fontos feladat, a szarvasmarhatenyésztés és ezzel kapcsolatban a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szükséges végrehajtani, amelyek — az anyagi érdekeltség elve alapján — a fő célkitűzések megvalósítására ösztönöznek. A mezőgazdasági felvásárlási és fogyasztói árak arányát nagy mértékben befolyásolja az a körülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a mező- gazdasági felvásárlási árak, emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik ma.id a fogyasztói árak. Természetesen abban az esetben, ha az indokolt mezőgazdasági árváltozások tartósak, akkor előbb-utóbb a fogyasztói árak is Igazodnak a felvásárlási árakhoz, de ez minden esetben csak a lakosság életszínvonalának veszélyeztetése nélkül mehet végbe. (Pl. a fogyasztásba azonos' szerepet játszó más élelmiszer árának csökkentésével egyidőben.) A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a mezőgazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mezőgazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az tovább gyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez viszont feltételezi; a mezőgazdasági eredetű termékek szilárd fogyasztói árát csak akkor lehet biztosítani, ha az ipari árak nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többletköltségek a mezőgazdaság számára valamilyen formában megtérülnek. A NÉPGAZDASÁG más területeihez hasonlóan a mező- gazdasági és a külkereskedelmi árak kapcsolatát az jellemzi majd, hogy a külföldi piaci hatások, az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazdasági termelőüzemeknél Is. összhangban a népgazdaság más területeivel és az általános árreform irányelveivel, megváltozik a mezőgazdasági ár- szabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi árhatóság által megállapított, rögzített árak köre és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad megegyezés tárgyát képező árak, illetve a hatóságilag tágabb keretek között szabályozott árak köre. Továbbra is központilag meghatározott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyek felvásárlására — pl. kenyérgabona, dohány, szarvasmarha stb. — kizárólag állami vagy más felvásárló szervek jogosultak. E termékeknél az árat hosszabb időtett vállalatok vezetői, de a terv kétségkívül megvalósíthatónak látszik. Igen sokat segíthet az együttműködés az üzemeknek abban, hogy sikeresen gazdálkodjanak a reformok bevezetése után is. Békés Dezső Néha üres a polc re állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos köz- élelmezési cikkek, de jelentős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcs- félék nagyobb része, a baromfi, a tojás, a bor stb. — a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végül a termékek egy harmadik csoportjánál, ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a kereslet-kínálattól függően, szabadon változnak. A MEZÖGAZDASÄGI árreform tehát valóban az új gazdasági mechanizmus egyik központi kérdése, hiszen az árak emelése,. az árarányok változása, az árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdaságok pénzügyi önállóságának jobb feltételeit és kedvező irányban befolyásolják a mezőgazdasági termelést Dr. D. L. iumen, a uakoczi úti tejboltban a záróra előtt egy, másfél órával már üresek a polcok és legjobb esetben csupán kiflit lehet kapni. Hiába is kérne a vásárló különféle más süteményeket, vagy kenyeret, nem tudják kiszolgálni. Előfordult már az is, hogy csak tejet „választhatott” az ember, bár kávéra, vagy éppen kakaóra volt éhes. Tisztában vagyunk vele, hogy ax áruszállítás meghatározott időbér a nap bizonyos órájában történik. 1 gy gondoljuk azonban, hogy a vá illők, fogyasztók érdekében érdé 1« lenne, sőt kellene is ezen váltó. ni. Az üzletben legnagyobb forgá m reggel, és délután, a munkaidő befejeztével van. De akik este nyitnak be a boltba, azok nem egvsztr, kénytelenek beérni a maradékkal. Volna azonban más javítanivaló is Télen nem szívesen iszik az eir er jéghideg tejet, vagy alig langyos kávét. Ez sajnos, többször előfor tL és nemcsak az említett üzletben, l a- nem az Arany János utcai tejv altban is. Ez utóbbiban sokszor hb'ba kér a vásárló meleg tejet, nem tódnak adni, s a kávé, kakaó is cru- pán langyos. Ahhoz pedig, hogy az ember torka megbetegedjen, bő é- gesen elegendő három deci jéghid - tej. Ezt meg lehetne előzni. S.
