Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-24 / 303. szám
196Ä. december Sí, szombat 5. oldal Egy történelmi évforduló A képernyőn láttuk Hírős történet .* ^ •• -Jtf ^ . » j '3***sáli J;: ! fii S\.-MCMMaS. mm. Amidőn Hitler és Mussolini hordáinak agresszivitása végképpen fenyegető veszéllyé nőtt, a kommunista pártok kidolgozták antifasiszta népfront- politikájukat. Ezt 1935-ben a Komintern VII. kongresszusa hagyta jóvá. Attól kezdve a KMP fokozott céltudatossággal építette a munkás-paraszt szövetséget és a társadalom valamennyi egészséges rétegét tömöríteni igyekezett e szövetség köré. Az alap természetesen a munkásegység kiharcolása volt. E küzdelemben a súlyos akadályok egész sorát kellett a pártnak elhárítania. Hosszú és nem mindig egyenes vonalú fejlődés után a párt erőfeszítéseit siker koronázta. Huszonöt évvel ezelőtt megjelent a Népszava 1941-es karácsonyi száma, amelyben a kommunisták oldalán együtt tettek hitet a szociáldemokrata baloldal képviselői a legkülönfélébb patrióta irányzatok harcosaival a fasizmus ellen. Ebben az ünnepi népfrontszámban Szakosíts Árpád és a baloldali szociáldemokraták; Kállai Gyula és vele a kommunisták egész sora; Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Móricz Zsigmond, Darvas József, Benedek Marcell és mellettük a közéleti személyiségek népes tábora jelentkezett hitvallásával. Szakasits Árpád a lap első oldalán tette közzé a közös jelszót: Független, szabad, haladó Magyarországot! És hozzátette: „Magyarország szabadsága és függetlensége, a népszabadság gondolata és a szociális haladás nem a pillanat politikai jelszava tehát, hanem mélyen átgondolt és a magyar történelemben gyökerező program.” Bajcsy-Zsilinszky Endre a kossuthi függetlenségi gondolatot elemezve szólt kortársaihoz: „... bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden ereiével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is ...” Móricz Zsiamond ugyancsak történelmi példára hivatkozott: „Petőfi az eavetlen. aki soha egy pillanatra sem feledte el, hogy azonnal és végzetesen fel ne emelje a szavát a név mellett. Egész élete egyetlen harc volt. egyetlen nagy eszme érdekében: megszüntetni a jogtalan és oktalan rabsánot...” Kállai Gyula „Az önálló államalapítás” című cikkében — áttekintve a nemzeti történelmet — állapította meg: „... egy magasabb gazdasági és politikai rendszerbe sohasem lehet beilleszkedni az ország függetlenségének és szabadságának feladása árán... csak az ország legteljesebb függetlensége biztosíthatja a társadalom haladó irányú átalakítását...” A kommunista népfrontpolitika megnövelte a KMP befolyását az egész országban; a sikeres Köszönet a televíziónak, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul Bács-Kis- kun megye felé, szemmel látható jóindulattal foglalkozik a tanyavilággal és segíti gondjaink megoidását. A múlt héten láttunk egy ilyen filmet Móricgátról, s most kedden ismét Bács-Kiskun megyei, és ffA kiegyezés ‘te s& 8 A milÖMiMftNí« A MiÉm&m to-.***** A Népszava emlékezetes oldalai küzdelem útjára vezette a szociáldemokrata baloldalt; új helytállásra mozgósította a munkásmozgalmat; vonzotta a haladó polgárságot. Létrejött a Történelmi Emlékbizottság. Végbement a viharos márciusi tüntetés. Még később megalakultak az ellenálló csoportok. A magyar nép legjobb fiai és leányai becsülettel harcoltak a kommunisták által megjelölt nemzeti célokért. Az elvetett mag nem pusztult el. Átvészelte a leggonoszabb történelmi megpróbáltatásokat. Diadalmaskodott a gyávaság, az árulás, a megalkuvás szelleme fölött És a kommunisták sohasem váltak hűtlenné a nemzeti összefogás politikájához. Napjainkban, alapvetően megváltozott körülmények között. új eszközökkel, de változatlanul a nemzeti egység alapján vezetik a küzdelmet az eredeti célokért, a szocialista, majd a kommunista társadalom megvalósításáért F. M. új fent tanyai témával álltak az ország közvéleménye elé televíziós kollégáink. Most Hírős történet címmel arról szóltak, hogy mint is lett meg a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben a tanyaközpont, amiben pedig — talán csak a Törekvés vezetőit kivéve — senkise hitt, s amelyet mindenesetre nágyon-nagyon sokan akadályoztak, legfőképpen az elavult, a mai viszonyok által erősen túlhaladott rendelettömeg. Annál inkább hasznos, tehát örömmel üdvözlendő ez a film, mert valóban jellegzetesen magyar, pontosabban alföldi gond a témája. Az első képsorokon a tanyát látjuk, az ósdi, egészségtelen, mindenünnen távoleső pusztai lakot, ahol petróleummal világítanak, ásott kút vizét isszák, nedves a vályogfal és járhatatlan az út, ahol se mozi, se színház, kínlódás a gyereknek az iskolába járás, s ahova az egész nép életében bekövetkezett változások csak késve, tompítottan, szinte számyasze- getten érnek el. A parasztság — szaporodó jelekből ítélve — hamarabb unja meg a tanyát, mint ahogyan központilag, államilag hozzáláthatnánk a tanyavilág felszámolásához. Így vannak ezzel a kecskeméti Törekvés jól dolgozó, tehát jól kereső gazdái is. S a képernyőn Szmolenszki László elnök rendre beszámol arról, hogy a tagság biztatására mint vette kézbe a vezetőség az új tanyaközpont ügyét. A film megpróbálja, ameny- nyire csak lehetséges, végigkísérni és érzékeltetni a*Törekvés vezetőinek kálváriáját A kérés meghallgatásra talált ugyan a város és a megye vezetőinél, a párt- és tanácsszerveknél, s ígéretük valóban nemcsak üres biztatás és nemcsak hatástalan jószándék. De sok a buktató, szívósan ellenszegül a bürokrácia szelleme — valóban szellem, mert végül is nem tudjuk meg a filmből se az akadékoskodó hivatalok és hivatalnokok nevét —, amely végül is odáig merészkedik, hogv (tépés volna lebonttatni a már elkészült házakat is!!! Ilyet azért már nem lehet nálunk! — hirdeti a történet, amely végül is jóra fordult és hirdeti a film befejező mondatában: „Mint mindenkor, bár nehezen, most is az igazság győzött...” — Pariser Strasse 39—40, 1-es számú lakás — igazítja útba Bruck. Leültet minket a puha karos- székbe, amelyekben ezelőtt, még nem is olyan régen, a náci főkolomposok, Blaschke páciensei üldögéltek. 1932 óta. megszakítás nélkül töltötte be Hitler házi fogorvosának tisztét. Bruck szintén helyet foglal az egyik karosszékben. Megtudjuk tőle, hogy ő szintén fogorvos. de régebben vidéken élt és dolgozott. Käthe Häuserman nedig, akiért a diák elment, Blaschke professzor asszisztens- nője, nála tanult, majd a segédorvosa lett. Ez még a nácik hatalomra jutása előtt történt. Neki később Käthe és nővére segítettek bujkálni, minthogy zsidó létére álnéven kellett élnie. Karcsú, magas, vonzó külsejű asszony lép be. kék kabátban, a fején kendő, amely alól kibuknak szőke fürtjei. — Kötelén — szólítja meg Bruck —, orvosok vannak itt. A nő mintha nem is hallaná, sírva fakad. Dr. Bruck zavarban van. a kezét tördel’ —. Kätchen, hiszen ők a barátaink! Bruck jóval alacsonyabb nála. de most úgy fogja kAzen, min* eev gyereket és messimo- gatja rajta a kék kabátot Ez a két ember a fasiszta rendszer ellentétes pólusain helyezkedett el. Az asszony kivételezett helyzetet élvezett, azok közé tartozott, akik Hitler szolgálatára voltak rendelve. A férfi pedig törvényen kívül álló, üldözött ember volt, alát ennek a nőnek a családja támogatott. A sokszínű, gazdag, változatos élet nem vetette alá magát azoknak a törvényeknek, amelyeket a nácizmus írt elő számára. Käthe Häusermannal beszélgettünk. Közvetlenül és őszintén viselkedik. Harmincöt éves. vőlegénye tanító, most altiszt és valahol Norvégiában van, már régóta nem kapott hírt róla. Blaschke professzor felajánlotta neki, hogy repüljön el Berch- tesgadenbe. de nem ment vele, mert ruháit elásta Berlin környékén. hogy megmaradjanak, ha a házuk a Pariser Strassén romba dőlne, vagv leégne, és kár lett volna itthasyni őket. Elmesélt nekem néhány apróságot Is Hitlerről és a Göbbels családjáról. De ezekről a dolgokról később beszélgettünk. Akkor. B’oschke professzor lakásán Gorbusin ezredes arra kért. hogy kérdenem meg tőle. megtalálhatók-e itt Hitler kór- tö’b'őn^tének az anvaga. Häusermann igennel válaszolt és azonnal elővesz egy kartotékokat tartalmazó dobozt. Izgatottan követjük az ujjait, amint a kartonlapok között válogatnak. Előkerülnek a kórtör- ténetek — Himmleré. Lévé. Dietrich sajtófőnöké, Göbbelsé, a feleségéé, az összes gyerekeké... Blaschke professzor dolgozó- szobájára olyan csend telepedett, hogy hallani lehetett, amint dr. Bruck felsóhajt. Ö nem tudott arról, hogy mi hozott minket ide. csak egyet kívánt. hogv minden lehető a legjobban sikerüljön. A diák azonban már pedzette. hogy miről lehet szó és a mi izgatott várakozásunk őrá is átragadt. Mozdulatlanul állt, borzas fejét oldalra hajtva. Végre megkerült a keresett lap — Hitler kórtörténete. Ez már valami! Röntgenfelvételek azonban nem voltak. Häusermann feltételezte, hogy azok talán Blaschke másik rendelőjében vannak, a birodalmi kancellárián. Az utolsó napok- han koronákat készítet1'’’- amelyeket már nem tudtak feltenni Hitler fogaira. Elbúcsúztunk a bolgár diáktól, dr. Brucktól. és Käthe Häusermannal a birodalmi kancelláriára indulunk. (Folytatása következik) Igen, győzött, a Törekvés Termelőszövetkezet gazdái megkapták az engedélyt és takaro*- kis falucskát építettek a pesti kövesút mellé. Reméljük, a film hozzásegített másokat is, ha hasonló bonyodalmakba gabalyod- nak a paragrafusokkal, bog’’ leküzdjék a visszahúzó jelenségeket. Mester László Wem ferde mór — a minaret A szamarkandi „ferde minaret” problémája régóta fog- ’qikoztatta a szovjet énítészeket, Különösen aggasztóvá vált a XV. század elején énült délnyugati torony helyzete. Felső -észe 178 centiméterrel elhaí- ’ott a függőlegestől. A 33 mé- fer magas és több mint ezer ionná súlyú minaret klegvene- sítéséhez az Üzbegisztánban »lég gyakori földrengések ellenére hozzáfogtak. Tizenkét óm■' lossú emelés és új alanozás "*án a minaret újra egyenesen áll. A munkálatokat a moszkvai föie-ipttj vasút én,'*Aszrn'í-nö- vei irányították, akik már 1938- ban maidnem két m-storm’ •noffojnüHÁl^ g rn^«7Vvni £$7err>levő négy emeletes kőházat. A A PAJTÁS ÚJSÁG megjelenésének 20. évfordulója alkalmából klubdélutánt rendezett a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Ilona Űttörőcsapat. Honvéd! Magdolna őrsvezető — Élénk a mozgalmi élet úttörő- csapatunkban — írja Bácsalmásról Szuhai Mária, a Béke őrs tagja. — Társadalmi munka, szüret, szellemi vetélkedő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeit 'éző képesalbum összeáll.tása, dalosverseny rendezése és még sok érdekes esemény került be az utóbbi időben az őrsi naplóba, i* — A BÁCSALMÁSI Vörösmarty Mihály Általános Iskola Vll/a. osztályának három őrse közül a Mackó-őrs nyerte a legjobb őrs címet. Antőni Erzsébet • 0 KÉSZÜLÜNK a következő tanulmányi versenyre a 11. Rő-t kóczi Ferenc Űttörőcsapat Tye- reskova Örsében, a kecskeméti Ballószögi iskolában. A pajtásak a felkészülés során megismerik a megyeszékhely eddigi és ezután várható fejlődését is. Táczl-Szabó Erika őrsvezető • + Gyermek-parlamentet rendes- tünk Bdtmonostoron, a község úttörőinek részvételével. Részt vett a tanácskozáson Odor István, bajai járási úttörőtitkár Is, aki kérésünkre megígérte, hogy segítséget nyújt a játszótér létrehozásához, amihez társadalmi munkánkkal ml is hozzájárulunk. Nagy Erzsébet, a Riporter őrs tagja • — VERSENYT rendeztek a tassi úttörők télapó napján. Az őrsök télapói krampuszok kíséretében ugyanis nemcsak az ajándékokat adták át a kisdobosoknak; hanem vetélkedtek abban, hogy kinek a kosztümje a legötletesebb„ Túrnál Judit faliújság-felelős • X FENYŐFA-ÜNNEPET rendeznek a mélykúti úttörőik részvételével a községi művelődési otthonban. Az ünnepségen a 3583. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapat VII/a osztályos leányai és a Ciklámen őrs tagjai műsorral is közreműködnek. Pacsi Mária őrsvezető • + KÖZÖSEN ellátogattunk a községünkben megrendezett érdekes játékkiállításra. Nagyon tetszettek a szép babák, a nylon- és szivacskabaläk, villanyautók stb. A községi 132. sz. II. Rákóczi Ferenc Űttörőcsapat tagjai is megemlékeztek a Pajtás megjelenésének 20. évt fordulójáról. Szokotai Eszter csapattitkár, Tass • — JUBILEUMI emlékünnep- séget rendeztek csütörtökön a Kecskeméti Szalvay Mihály Űttörőház fennállásának 13 éves évfordulóján. A nagysikerű emlékünnepség a városi fenyőkamevállal fejeződött be. • A A HETÉNYEGYHÁZI óvodába is ellátogatott a Télapó. A helyi általános iskolának Pető- ’i-rajának ajándékait szintén elvitte a kicsiknek, akik nagyon megörültek a megemlékezésnek, óz úttörők karácsonyra újabb játékokkal lepik meg az óvodásokat. Kedves Pa fiúsok! Lapunk ÜttSrőélet rovata a másoik félév kezdetéig téli vakációra ér. Kérünk benneteket: a megérdemelt pihenés, szórakozás időszakáén se feledkezzetek meg tudósító’ •munkálatokról. Csapataitok életéről, inkájáról szóló Írásokon kívül, nk a vakációs élményekről szó- • eszámo’ókat is. Végezetül: régi 1 új tudósítóinknak, minden Bács- úttörönek és kisdobosnak, raj- és csapatvezetőnek jó pi- miíst, kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk!
