Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-24 / 303. szám
19W. december 14, szombat 3. oldal Kemizálás itthon és 9 nagyvilágban Egy ankét tanulságai A mezőgazdaság kemdzálása s korszerű mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb eszköze — állapították meg a nemrég Kecskeméten tartott igen jelentős ankéton. A mezőgazdaság kemizálásával elérhető többlettermés útján tovább javítható a hazai élelmiszerellátás, növelhető a mezőgazda- sági terményekre alapozott ipar termelése, valamint a mező- gazdasági termékek exportja. A kemizálás négy fő területé: a korszerű műtrágyázás, a vegyszeres növényvédelem, a takarmánykiegészítő és helyettesítő vegyszerek alkalmazása az állattenyésztésben, végül a különböző műanyagok alkalmazása. Világviszonylatiban az utóbbi hatvan év alatt felhasznált ösz- szes műtrágya-hatóanyag meny- nyisége az ért 2 millió tonnáról 40 millió tonnára nőtt. Hazánkban az utóbbi 8—10 évben következett be ugrásszerű változás. A világ műtrágyafelhasználásához hasonlóan ebben az időszakban, került előtérbe a nitrogén műtrágyák nagyobb arányú alkalmazása, összes hatóanyagban a felhasználás megközelítően negyvenszeresére növekedett- Megyénkben az elmúlt öt évben növekvő meny- nyiségben használtak fel műtrágyát a nagyüzemi gazdaságok. Egy katasztrális hold mezőgazdaságilag művelt területre vonakoztatva 15,6 kilogrammról 36,8 kilogrammra növekedett a mű trágyaható anyag-felhasználás. Az ankéton szó volt a gondokról is. A keretgazdálkodás bizonyos mértékig biztosította az arányos elosztást, mégis több vonatkozásban a termelés fejlesztésének gátjává vált. Különösen kálium és nitrogén hatóanyagú műtrágyából jutott kevés. Ezért sürgették ezen a megbeszélésen, hogy a keretelosztási rendszerről minél előbb át kell térni a helyi igényekre épülő kereskedelemre. A növényvédőszer-felhaszná- lás különösen az utóbbi évtizedben világviszonylatban lényegesen fejlődött. Évente mintegy' 1 millió 800 ezer tonna. Hazánkban a fejlődés üteme 1961 és 65 között megközelítően kétszeresére növekedett. A megyében is egyre nagyobb az emelkedés. Jelentős területen telepítettünk szőlőt és gyümölcsöst. Ebből mind nagyobb felület válik termővé Nem közömbös tehát hogyan szervezik meg gazdaságaink a nö- 1 vényvédelmet. Az egyik felszólaló elmondta az ankéton, hogy világon a különböző állati és növényi kártevők 1 milliárd ember kenyerét veszélyeztetik. A növényvédőszerek ellátásában eddig némi akadozás volt tapasztalható. Olyan javaslat hangzott el, hogy a legalapvetőbb növényvédőszerekből az éves szükségletet a vegetációs időszak elejéig minden megyébe le kell szállítani. Ezzel ösz- szefüggésben szükséges kiépíteni a növényvédőszer üzlethálózatot. Az idén mintegy 60 ezer holdon valósítják meg a megyében a repülőgépes növényvédelmet. A növényvédelemmel függ össze, hogy érdemes nagyobb mértékben foglalkozni a speciális növényvédelmi szakmérnök, technikus és szakmunkásképzéssel, a kártevők előrejelzésével és a szaktanács- adással. A világ műanyagtermelése 1945-től 63-ig hússzorosára, hazánkban 1950-től 63-ig tizen- négyszeresére emelkedett. A nálunk gyártott mennyiség azonban a műanyagokat nagymértékben felhasználó országok szintjének csak mintegy 20 százaléka. Lényeges fejlődés várható a harmadik ötéves terv időszakaiban. A műanyagfelhasználás nagyobb mértékben fog növekedni a korszerű mezőgazdasági üzemekben- Különösen kiemelt feladat a polietilén alapanyag- gyártás fejlesztése, amely lehetőséget nyújt elsősorban a műanyagzsákok, valamint a kertészeti fóliák szükségszerinti biztosításához. A kémiai anyagok hatékony alkalmazásának fontos követelménye a szállítás, tárolás és felhasználás gondos végrehajtása. A műtrágya és növényvédő szerek hatóanyaga nem egyszer töredékére csökkent a rossz tárolás következtében. Ezt állapította meg a tavasszal tartott megyei népi ellenőrzési vizsgálat is. Elsődleges feladat 'ezenkívül a termesztett növé- nyeg tápanyagigényét figyelembe vevő arányok, valamint mű- trógyaféleségek mennyiségének helyes megállapítása, a növényvédő szereknél a technológiai előírások betartása. A mezőgazdaság kemizálásá- ban tettünk már lépéseket, azonban még mindig csak az elején tartunk és mint az említett ankéton megállapították, messze nem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termelés további fejlesztését. Ez még a jövő feladata és a harmadik ötéves tervidőszak alatt remélhetőleg az eddiginél sokkal gyorsabban haladunk, előre, mert a gazdasági reform megvalósítása számos olyan kötöttséget szüntet meg, amely bizonyos mértékben gátolta a fejlődést. K. S. Jó eredménnyel zárja az évet a Húsipari Vállalat December 15-ig teljesítette termelési tervét a Bács-Kiskun megyei Húsipari Vállalat. A hátralevő időszakban körülbelül 10 millió forinttal „fejelik meg” az előirányzatot és így 104 százalékos tervteljesítéssel zárják az évet. Jelentős lesz a túlteljesítés az exportban is, hiszen a 40 és fél millió forintos előirányzatot már december elsejére végrehajtották. Idén először szállított a határon túlra árut a vállalat és ez a műszaki fejlődésen kívül arra is utal, hogy sokat javult a termékeinek a minősége. A mennyiségi terv túlteljesítése mellett a vártnak megfelelően alakultak a gazdaság :> - got jelző mutatók is. Min r. remény megvan arra, hogy f.z év végéig elértik a tervezett és fél millió forintos nyereséget. A vállalat vezetői elmondták, hogy az eredmények kivívásában nagy szerepük volt a kongresszusi munkaversenyben részt vevő kollektíváknak. A fejlődés gonddal jár Ér rége előtt a tisxakécskei KTSZ-ben ELOREUGRÓTTUNK néhány hetet a Tiszakécskei Építő- és Vegyesipari Ktsz vezetőivel, s mérleget készítettünk idei munkájukról. Reméljük, hogy az éppen a dupláját — 1 millió 200 ezer forint termelési értéket produkálnak idén. Érdemes megállni néhány szóra ennél az adatnál. Az épíBilus Ferenc ktsz-dolgozó, a tiszakécskei tv-k „orvosa.” előzetes adatok kivétel nélkül felfelé kerekednek majd és a valódi mérleg még jobb képet mutat, mint ez a cikk. De beszéljenek a tények. A tervezett 7 millió forint termelési értéket körülbelül 300 ezer forinttal „fejeli meg” a ktsz. Különösen jelentős a helyi ipar- politikai terv túlteljesítése. Jó eredményt ért el minden javító részleg, a pálmát azonban vitathatatlanul a ktsz építői viszik el. akik — a tervezettnek tőrészleg 1963-ban még mindössze 120 ezer forint értékű munkát végzett. A három év alatt bekövetkezett ugrásszerű fejlődés mindenekelőtt arra utal. hogy Tiszakécskén és környékén az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan fokozódott a lakosság építkezési kedve. De köszönhető e fejlődés annak is, hogy növekszik a bizalom a szövetkezeti építők iránt, nyilván azért, mert munkájuk minősége jó. Elég egy példával igazolnunk a tiszakécskei kőművesek hozzáértését: ők korszerűsítették a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet könyvesboltját, amit azóta az ország legszebb hasonló típusú üzletei között emlegetnek. (A munkálatok kezdetén egyébként lapunkban megjelent egy aggodalmas hangú cikk. Attól tartottunk, hogy nem sikerül idejében, befejezni az átépítést. Aggodalmunk alaptalannak bizonyult és ennek csak örülhetünk a félegyházi könyvbarátokkal együtt.) A KTSZ VEZETŐI elmondták, hogy a következő években tovább növelik az építőrészleg erejét, részben a szakmunkáslétszám bővítésével, részben gépesítéssel. Eddig ugyanis nem tudták tökéletesen kielégíteni a lakosság igényeit. Idén betonkeverőt. darut és pótkocsis traktort vásároltak, jövőre pedig újabb két betonkeverővel gazdagodik a ktsz. A harmadik ötéves terv végéig körülbelül ért 6—7 millió forintra emelkedik a részleg termelése. Ha mindehhez még azt is hozzáfűzzük, hogy a tervezettnél jóval magasabb lesz a nyeresége is a szövetkezetnek, akkor nyugodtan kijelenthetjük: jól gazdálkodtak idén a tiszakécs- keiek, megfelelő alapról indulva láthatnak hozzá a tervezett fejlesztésekhez. A növekedés azonban mindig sok gonddal, bajjal jár és van is gondja a ktsz vezetőségének éppen elég. A legnagyobbak közé tartozik az. hogy a javító részlegeit többsége elavult kis műhelyekben szorong. Különösen az autójavító részlegre vonatkozik ez. Tiszakécskén ma már körülbelül 200 gépkocsi fut. Igen nagy szükség van. tehát szakemberekre. A ktsz szívesen Az a karácsony Azon a negyedszázaddal ezelőtti karácsonyon az ünnep esti fenyők szelíd gyertyafényeibe belevegyültek már a Keleten tomboló gyilkos harc iszonyú torko- lattüzei is. Az első háborús karácsony „hangulatát” vajon mi idézhetné fel jobban az utókor számára, mint a korabeli sajtó, amelynek sorai szinte a dokumentumfilm hűségével vallanak... — Ennek a háborúnak nemcsak a kiterjedése gigantikus. hanem az időtartama is beláthatatlan — mondja a Kecskeméti Közlöny 28 oldalas ünnepi számának „keresztény-nemzeti” vezércikkírója. Mindenesetre jobb prófétának bizonyult a pezsgőügynökből diplomatává avanzsált Ribbentrop- nál, akinek jóslata a következő főcímben olvasható: „A német véderő a jövő évben valamennyi hadszíntéren tisztázza a helyzetet • • • Mindkettejüknél do- donaibb azonban az agg Churchill nyilatkozata, aki — bölcsen, mert mitsern mondva — kijelenti: „Úgy hiszem, valami jönni foa. de nem tudhatom. mikor és hol.” Ettől bizonyára nem lettek okosabbak az újságolvasók, széles e glóbuszon. A polgármester közli, hogy karácsonytól kezdve válthatók be a 4. sz. zsiradékszfel vények, amelyekre tíz dekagramm fejadagot szolgáltatnak ki. „Óriási” eseményszámba ment — legalábbis a törvényhatósági bizottságon belül —, hogy a városi közgyűlési terem jobb oldali sarokfalára kifüggesztették a keresztet, ezzel is dokumentálni kívánván a későbbi voronyezsi. meg doni katasztrófák „keresztesháború” jellegét... A 10. oldalon — interjú Herczeg Ferenccel. A tapintatlan újságíró megkérdezte: — Nagy méltóságod véleménye szerint mi a maavarsáa szer eve ma ? — Ez nagyon nehéz kérdés — válaszolt az „írófejedelem”. — Erre feltétlenül válaszolok. de majd csalk eoy vezércikkben. — A cikk egyébként így jellemzi őt: „magyar földbe ültetett nemes germán tölgy”... Bugacmonostoron a kiosztott szeretetcsoma- gok 500 pusztai szegénynek biztosították a „boldog” karácsonyát. Másmilyen volt viszont a Városi Szeszfőzde alkalmazottainak családi ünnepsége. Ők a Mennyből az angyal el- éneklése után fejenként két üveg likőrt, továbbá másfél mázsa szénre és 10 liter borra jogosító utalványt kaptak az igazgatótól. Az apróhirdetések rovatában „Méltóságos Asszony”, aki „már sok szerencsés, boldog házasságot hozott létre a legmélyebb diszkrécióval”, változatlan mélységben ajánlja fel szolgálatait. Ugyanott selyempincsit is kínálnak, valamint „fiatal, csinos, tiszta” felszolgálónőt keresnek. — Bangha páter imakönyve már három pengő hatvanért az ünnepi fenyő alá kerülhet .... A Kecskemét és Vidéke című hétfői lap közli, hogy a rádió a pápa karácsonyi áldását közvetíti, továbbá, hogy egy fogorvos ellen eljárást indítottak a londoni rádió magyar adásának hallgatása és híreinek terjesztése miatt. „Lakitelek villanyt kap?” — kérdi az egyik rövid cikk címe. A másik hír tudtunkra adja, hogy az év végére tervezik a „gévvontatású tüzérek” ünnepélyes fogadtatását, visszatérőben a harcmezőről. Szombaton a színház díszletmunkásai sztrájkba léptek. A színpadot a színigazgató és a karácsonyi pásztorjáték rendezői voltak kénytelenek összeállítani. „Az ügynek mea következményei lesznek” — ígéri sokat sejtetően a hír. A piarista diákok vezetnek a rossz cipők gyűjtésében, ezzel szemben a Színházi Magazin nagy garral beharangozott újért számában Pálffy Pálné a legújabb párizsi divatról számol be. (Vajon él-e még a grófnő, s ha igen merrefelé csinál reklámot Chanel-nek és Dior-nak? ...) Nagy szólamok helyett röviden csak any- nyit: Lakiteleken ma már a külterületen, így például a Kapás- faluban is ritka az olyan ház, ahol ne lenne villany. S az ízléses öltözködést az asszonyok korántsem a Színházi Magazinból tanulják: a faluban gyakran rendezett divatbemutatókon közvetlen élmény alapján választják ki a nekik tetsző kosztümöt, vagy estélyi ruhát. Az a karácsony, minden nyomorával, rém- séges kontrasztjaival és hiú reménveivel együtt — a múltba tűnt... Jóba Tibor tovább fejlesztené az autójaví- töműhelyeket, erre azonban a jelenlegi —, magánkézben levő — épületben nem kerülhet sor. Nem tudna segíteni a tanács egy jobb helyiség kiutalásával? Rohamosan szaporodik a tv-k, rádiók, háztartási kisgépek száma, is a községben. A televízió- iaffyó részleg jól fel van szerelte műszerekkel, de _ mint az itt dolgozók panaszolták — a régebbi készülékekhez rendkívül nehezen kap alkatrészeket. Nem Tiszakécskén hallottuk először ezt a panaszt. Ügy vaj ük, gondolkozni kellene azon, hogy nem lehetne-e — a GELKA-hoz hasonló módon — központi raktárból biztosítani az ország összes ktsz-e számára az alkatrészellátást. így mód nyílna arra is., hogy a fogyóban levő tartozékokból megrendeljenek a gyártó vállalatoktól egv- egy nagyobb szériát. VÉGÜL, de nem utolsósorba»- a fejlődés gondjai közé tartozi!. a műszaka irányítás színvona iának az emelése is. Néhány év múlva a Tiszakécskei Építő- é Vegyesipari Ktsz már — mennyiségét tekintve is — jelentő.-- ipari tevékenységet folytat.'En nek az irányításához, szervező éhez pedig az eddiginél több ’41 képzett műszakira lesz szükség. * B. D.
