Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
1968. december 22. csütörtök 3. oldal A korszerű módszerek eredményeképpen Gyorsabb ütemben fejlődik a felvásárlás A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta á felvásárlási osztály jelentését a mezőgazdasági termékek várható idei felvásárlási eredményeiről, s az ezzel kapcsolatos jövő évi feladatokról. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a felvásárlás — összefüggésben a mezőgazdasági termelés eredményeivel — kielégítő fejlődést mutat: egészében mintegy 6 százalékkal haladja meg az elmúlt évi szin.tét, s a kiemelt nyolc árucikkből vállalataink összességében túlteljesítik felvásárlási előirányzatukat. Jelentős túlteljesítést produkál a megye például kenyérgabonából, burgonyából, hízott sertésből és tejből. A második ötéves terv éveinek átlagában 3,3—3,4 százalék volt a felvásárlás évenkénti fejlődésének üteme, az idén ennek csaknem kétszerést értük el. Az idei eredmény kielégítőnek mutatkozik, a harmadik ötéves terv első esztendejére vonatkoztatva is, hiszen 1970-ig mintegy 40 százalékos fejlődést irányoztunk elő. Három tényező Általában három tényező együtthatósa jellemzi leginkább az idei mezőgazdasági árutermelést és a felvásárlást. Ezek: a mezőgazdaságban további teret nyertek a fejlett agrotechnikai, korszerű eljárások, tovább fejlődtek a nagyüzemi árutermelés bázisai, megnőtt a termelőszövetkezeti gazdaságok szerepe az árutermelésben és felvásárlásban. A gazdasági irányítás reformjának előkészítése kapcsán bizonyos új vonások jelentek meg. kétoldalú kötelezettségvállalás, valamint különböző ösztönző módszerek a szerződtetésben és felvásárlásban, korszerűsödött a felvásárlás bonyolítása is. Végül megnőtt a termelői piacok szerepe. A piac az eddigieknél jobban tükrözi a mezőgazdasági termelés eredményeit. s a fogyasztók is több, általuk keresett mezőgazdasági termékhez jutottak. Részletesebben vizsgálva a fentieket, számos megállapítást tehetünk. Az előző években a felvásárlásnak körülbelül 50 százaléka került ki a termelőszövetkezeti közös gazdaságokból. Az idén megközelítjük a 60 százalékot. Örvendetes, hogy éppen a legfontosabb, elsőrendű jelentőségű mezőgazdasági árucikkekből a felvásárlás nagy többségét, majdnem 100 százalékát adják. Például a kenyérgabona 96—97, a burgonya 97—98, a hízott sertés 75—80, a vágó marha 70—75, a zöldségfélék 95 —100 százaléka a nagyüzemi gazdaságokból kerül ki. Ez a központi készletgyűjtés számára stabilitást jelent. Jobb minőség A tervezés és szerződtetés új rendszere nemcsak a mezőgazdasági termelésben szabadított fel új lehetőségeket. 1966-ra pozitív irányban változtatott a vállalatok szerződtetési és fel- vásárlási munkáján is. Az Állatforgalmi Vállalat például ez év elejétől takarmány juttatással kapcsolta össze a sertéshizlalási szerződéseket, ami hozzájárult az ütemesebb áruelőállításhoz és felvásárláshoz. Az év elején 3 forinttal megemelték — országos átlagban — a vágó marha felvásárlási árát, elsősorban a minőségi javulás ösztönzésére. Megyénkben igen kedvező változást hozott ez az intézkedés: az év első 9 hónapjában közös gazdaságainkban hizlalt vágómarhák 87 százaléka első osztályú, vagy annál is jobb minőségű. (Tavaly 74 százalék volt az arány.) Ez segítette elő, hogy a felvásárlási átlagár 3,83 forinttal alakult magasabban az előző évinél, vagyis mintegy 20 millió forinttal ez is növelte az üzemek bevételét. A kenyérgabona fel- vásárlási árának emelése, valamint a jó termés következtében csaknem 10 'millió forinttal magasabb bevételt értek el gazdaságaink, ezen felül mintegy 15 millió forint adókedvezményt kaptak. Mindehhez járul a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat segítsége a termelőknek. Az úgynevezett natúrgabona átvétele a gyors és veszteségmentes betakarítást segítette elő. A különböző termeltetési és értékesítési szerződéseket a termelők hatósági ráhatás nélkül kötötték meg, így módjuk volt kedvezőbb üzemi szerkezetet kialakítani. Növekedett a felhozatal Megélénkült a termelői piacok forgalma. A termelőszövetkezetek amellett, hogy árujuk nagy hányadát továbbra is szerződésre adták le, az eddi- 1 gieknél több zöldségfélét, baromfit hoztak a piacokra. Legjobban a kecskeméti és a bajai piacokon volt megfigyelhető ennek kedvező hatása. A háztáji és kisegítő gazdaságok részéről főként baromfiból, tojásból és tejből növekedett a felhozatal. Burgonyából és zöldségfélékből, valamint egyes nyári gyümölcsökből az árak is alacsonyabbak voltak az előző évinél. Ezek csak kezdeti eredményei ji korszerűsödő felvásárlási, illetve értékesítési rendszernek. Tapasztaltunk kedvezőtlen jelenségeket is. Ilyen volt a paradicsom hirtelen éréséből előállott, vagy az export csökkenése miatt bekövetkezett gondok a nyári burgonya felvásárlásával. A harmadik ötéves terv első esztendejét zárjuk az idén. A mezőgazdasági termelésben és felvásárlási eredményekben elért fejlődés biztató. Az 1968- ban minden vonatkozásban é’etbe lépő új gazdaságpolitikára történő átmenet máris fellendülést hozott. Magorny Imre keresetű gyári munkás. A gyermekágyban fekvő felesége pedig, a szülés előtt, egy kocsmában mindenes cseléd volt. A két autó? Idegen gépkocsik előtt . fényképeztették le magukat... A vő foglalkozása nem lett volna baj. De miért kellett ezt eltitkolni, s annyi mindent ba- zudozni? Az erkölcsi lejtőn hogyan csúszhatott le ennyire a disszidált asszony, s a későbbi magatartását elnéző férje is? Mert továb zuhogott a pöröly. Néhány nap múlva lefordította a „szerb asszony” a helyi újság egyik hirdetését: „Szegény rokon menekült hozzánk Magyarországról, kérem, segítsenek bennünket.” Felmosórongynak is alig használható néhány ócskaságot vittek a környékbeliek. S nem volt elég a megaláztatásból. A keresztelő házi ünnepségén azt a parancsot kapta leányától, az itthon jómódhoz szokott anya: „Maga ne jöjjön a szobába, maradion a konyhában. Maga itt szegény rokon. Maid jóllakhat abból, amit- a vendégek meghagynak.” A keresztapa megtudta az igazat. A négyéves kisunoka „óma- mázva” követelte a konyhában zokogó nagymamát, s a német kiment érte. — Teljesen deformálódott a lányom — mondja most. — Amikor például cukrot akartam a teámba termi, rámförmedt: nem tudja, hogy 25 pfenniggel drágább lett a cukor?! Azt hiszem: túldeformálódás történt. Erkölcsileg. A „cso^ors zág” bomlasztó hatásaként. Néhány n~ •* a i,JV ■ ’'' ta meg az édesanya: „Csak nem gondolja, hogy magát kosztolta tóm itt?!” Noha egy sonikát, s több kiló szalonnát, kolbászt vitt magával, amit leánya és a veje nagyon gyorsan elfogyasztott. Egy kocsmában vállalt takarítást. Reggel hattól délig mosta a nehezen tisztítható gumipadlót, a köpőcsészéket mosogatta az edényeik halmazát. Két márka órabérért, s ebédnek csúfolt egy-két szelet szalámiért, kis üveg limonádéért Miért nem jött azonnal haza? A keresetéből karórát akart venni itthoni és anyátlan unokájának, S majdnem ráment az élete. A vérnyomás magasra szökött, fejgörcsei ágyba döntötték. — Hozasson orvost, az édesanyjához! — követelte leányától a jugoszláviai asszony. „Ugyan! Nincs annak semmi baja. Morfinista!” Szegény azt sem tudta, ma sem nagyon: mi a morfium. Ha nem ered el az orra vére, agyvérzést kap. S most sem tudja, nem emlékszik pontosan, hogyan került a Majna folyó partjára. De ott állt, lázát csillapító vizes kötéssel a homlokán, amely mögött a görcsök nem oldódtak. Elhaló iajgatással, nyöszörögve fogta a fejét —, s vonzották a piszkosan hömoölygő hullámok. Egy idegen járókelő fogta meg a karját, vezette vissza a leányához. „Miért nem ugrott a vízbe?! ÉJtemettette volna a város!” Ezzel fogadta a megrettenés helyett. így persze mindez nehezen hihetőnek tűnik. A vázolt anyagi szűlkösséggen kívül mélyebb okának is kellett lennie, hogy az egykori jómódú középpa- rasztí családban a fivérével együtt dédelgetve nevelt disszi- dens így elemberteilenedett. Van is mélyebb ok. Erre sem magától jött rá az itthoni tsz-gazda egyszerű felesége. A „szerb asszony” világosította fel. Arról, hogy a gyártulajdonosok mindent elkövetnek a munkások gúzsbakötésére. (Az utóbbiak között egyébként a háziakon kívül rengeteg az olasz, a néger s egy tucatnyi magyar disszidált is akad. S külön modern városrészben laknak a megszálló, amerikai katonák.) A VŐ munkaadója például hatalmas telket vásárolt, hogy azt felparcellázva hitelre szétossza a szintén kölcsönből házat építtetni akaró munkásai között. A lakáshiány miatt az utóbbiak kénytelenek 'voltak elfogadni e „segítséget”, amelyen a gyáros először akkor nyert, amikor magas kamatra a hitéit nyújtotta, másodszor pedig azzal, hogy a munkásokat adósságuk kifizetéséig — legtöbb esetben a sírig — magához láncolta. Mit tehettek mást. a munkások tömegével igényelték a házhelyeket. A vő azonban csak utolsónak —, azaz a nagy számú jelentkező miatt sehogy sem — A társadalmi tulajdon véiEelmében A KÖZELMÚLTBAN a megye valamennyi járási székhelyén, sőt néhány nagyobb városban külön is ankétet rendezett a megyei rendőr-í "kapitányság társadalom-tulajdonvé- delmi osztálya a közös gazdaságok vezetői számára. Ezekre a megbeszélésekre nemcsak a termelő- és szakszövetkezetek elnökeit, hanem főkönyvelőit, főagronómusait, a pártalapszer- vezetek titkárait és az ellenőrző bizottság elnökeit is meghívták. Az 1966-os esztendő kilenc hónapjának statisztikai adatai viszonylag, a korábbinál kedvezőbb képet mutatnak a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények tekintetében, számuk ugyanis 6,2 százalékkal csökkent. A jó felderítő, megelőző tevékenységnek köszönhető, hogy a népgazdaságnak okozott kár értéke 26 százalékkal csökkent, ám ösz- szegszerűen ennek ellenére is jelentős, hiszen a mezőgazdaságban az értékelt időszak alatt megközelítette a kétmillió forintot. A bűncselekmények számának csökkenése mellett a mezőgazdasági üzemekben növekedett a betöréses lovasok, silckasztásök és hűtlen kezelések száma. A KÜLÖNBÖZŐ károkozások a közös gazdaságokban főleg a termény és gyümölcs, az építőanyag, gép és alkatrész, valamint üzemanyag-vonatkozásban jelentősek. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja az a felmérés, amely a bűnesetek előidéző okait regisztrálta. A megye termelő-és szakszövetkezeteiben a raktárak, tárolóhelyek elhagyatott- sága, őrzésének hiánya 52,9 százalékban vezettek bűncselekmények elkövetéséhez. Az ellenőrzés lazasága 19,8, a tárolás szakszerűtlensége és az anyagok hanyag kezelése 15,6 százalékban okozott jelentős anyagi kárt. A különböző bűn- cselekmények tetteseinek elfogásában évven a feljelentés késői megtétele miatt a rendőri szervek csuván következtetni tudnak, munkájuk nem vezethet eredményre. Jellemző erre, hogy a kilenc hónap alatt a mezőgazdasági nagyüzemek összesen 598 feljelentést tettek, de ebből mindjölhetett számításba, mert nefki volt — a fentebb említett — lakása. Ha azonban a nagymama kinn marad, az itthon tsz- be adott három hold földje után. örökösödési jog folytán, a disszidált leánya is kaphatott volna házhelyet. Ebbe viszont a poklok minden kínját elszenvedett öregasszony nem ment bele. S ez még jobban felbőszítette a leányát. — Húsvét előtt már azt mondta, az ünnepekre a keresetemből béreljek magamnak hotelszobát. mert vendégeik lesznek, ne rontsam ott a levegőt. A ruhámat kirakta a fészerbe. Akkor már jönni akartam, a több mint egyhónapi munkabérem bői sikerült összespórolnom annyi pénzt, hogy megvehettem volna a karórát. De nagypéntektől zárva voltak az üzletek. Nem bírtam tovább. Köszönés nélkül otthagytam a lányomat. Üres kézzel jöttem haza. Három napig étíen-szom- jan utaztam. Nyugat-Németor- szágban még nem volt étvágyam. Ausztriában már nem volt jó a vonat pincérének a márka... Három és fél év telt el azóta. Az unokám jövőre érettségizik. Nactvon drága teremtés. Benne kaotam vissza a lányomat, akit eltemetett számomra a „csodaország”... Ahonnan amikor hazaértem, Hegyeshalomnál úgy éreztem, le kell szálfnom a vonatról, és sírva meg kell csókolnom az édes szülőhaza földiét. Tarján István össze 86 volt olyan, amely közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után történt meg. A MEGBESZÉLÉSEK résztvevői előtt mindezeket feltárták, s azok arról tettek tanú- bizonyságot, hogy további erőfeszítésre képesek a társadalmi tulajdon megóvásában. A hozzászólások summázva a következő tapasztalatokat hozták. A közös gazdaságok pártalap- szervezetei társadalmi üggyé teszik a szocialista tudatformálást, s felvilágosító tevékenységükkel oda hatnak, hogy idejében — a kezdet kezdetén — lefogják a bűnös kezét. A bűnmegelőzés érdekében a tsz-ek vezetői 'következetesen lévjenek fel minden kár okozásakor és a cselekmény súlyához mérten alkalmazzák a felelősségrevo- nást. E két nagyon is lényeges tennivalón túl a rendőr-főkapitányság javasolta: valósítsák meg a közös gazdaságokban a társadalmi ellenőrzés rendszerét. Ennek érdekében hozzanak létre társadalmi tulajdon-vé- delmi bizottságokat, önkéntes rendőri csoportokat, s ahol az lehetséges, függetlenítsék a tsz-ellenőrző bizottságok elnökeit. A KÖZÖS TAGT ON megvédéséhez jelentős mértékben hozzájárulna, ha a termelőiszövetkezetek rövid idő alatt megvalósíthatnák vagyonvédelmi beruházásaikat, amelyre közévés hosszúlejáratú hiteleket kav- hatnának. Erre vonatkozóan a megyei rendőr-főkapitányság javaslatot tett a Magyar Nemzett Banknak. Ezek, valamint az ellenőrzések hatékonysága, a közös gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak és a rendőrségnek szorosabb együttműködése a jövőben azt eredményezheti, hogy tovább csökken a társadalmi tulajdon megkárosítása. dr. Toms László, a 9-es számú AKÖV személyforgalmi osztályvezetője — Hogyan készül fel az AKÖV a karácsonyi csúcsforgalomra? Lesz-e elegendő autóbusz a Baja—Kalocsa közötti vonalon, ahol tudomásunk szerint tavaly időnként tumultus keletkezett. — Az elmúlt évben 128 mentesítő autóbuszjáratot indítottunk és ezek 5300 utast szállítottak el az ünnepek alatt. Idén még több utasra számítunk, ezért 140—150 mentesítő járattal biztosítjuk majd a zavartalan forgalmat. Különös gonddal készülünk fel a baja—kalocsai körzetben, ahol tavaly valóban problémák jelentkeztek. December 24-én délután és 27-én hajnalban forgalmi osztályunk nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket küld a gócpontokba, akik szükség esetén újabb autóbuszokat rendelnek az állomásra. Előrehoztuk a szemlék idejét és csak rendkívüli esetben állítunk le autóbuszt javítás miatt. így az ünnepek alatt szinte teljes járműparkunk — 144 gépkocsi — az utazóközönség rendelkezésére áll. — Reméljük, hogy a körültekintő felkészülés eredményeképpen senki sem kési majd le a gyertyagyújtást és a finom vacsorát, ebédet. — Ezt nyugodtan megígérhetjük és kellemes karácsonyi kívánunk minden kedves utasunknak. B. D,
