Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Z. oldal 1966. december 18, vasárnap A BT határozata Rhodesiáról Füstfelhők Hanoi felett Atlanti búcsú Párizsban A spanyol népszavazás AZ EG ESZ nemzetkö­zi helyzetet beárnyé­kolják a Hanoi lakóne­gyedei felett gomolygó sűrű füstfelhők. A hét derekán, két egymás utáni napon, az EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN népszavazás is. Csaknem két évtized után először járulhattak urnához Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa pénteken ma­gyar idő szerint a késő esti órákban — hátározatot fogadott el a rhodesiai kérdésről: Az Anglia által beterjesztett hatá­rozati javaslatról és Mali. Ni­géria, valamint Uganda közös módosító javaslataiéi, amelyet a Szovjetunió és Bulgária is tá­mogatott. A Biztonsági Tanács elfogadta ugyan az olajembargó kimondását, amelyet az afrikai országok képviselői javasoltak, de elvetette a rhodesiai kőszén exportjára kimondandó embar­gót. Ugyancsak elvetették azt a javaslatot, hogy Angliát szólít­sák fel az olajembargó „minden eszközzel” történő megvalósítá­sára. E javaslat elfogadása ese­tén az ENSZ úgyszólván paran­csot adott volna Angliának ar­ra .hogy tengeri blokádot léte­sítsen, amely kiterjedt volna a Dél-afrikai Köztársaság és az afrikai portugál gyarmatok előtti vizekre. Elvetették azt a módosító pontot is, amelyben a Biztonsági Tanács sajnálko­ISZTAMBUL. (TASZSZ) A török kormány felkérte az Egyesült Államok illetékes szer­veit, hogy ne küldjenek az or­szágba több embert az amerikai propagandacélokat szolgáló úgy­nevezett „békehadtest” képvi­seletében — jelenti a Hürriyet című lap. Ugyanakkor a török kormány elhatározta, hogy fokozatosan csökkenti a „békehadtest” tö­rökországi tagjainak számát. A vietnami hét eseményein országszerte százezrek köszön­tik a megalakulásának 6. év­fordulóját ünneplő Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, a demonstrációk résztvevői Ugyanakkor szenvedélyes sza­vakkal bélyegzik meg a Hanoi elleni barbár légitámadásokat. A vietnami hét napjai újabb százezrekkel gyarapítják az Or­szágos Béketanács és a KISZ szoli d arítási csekkszá mlá j át. A Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozói nyolcezer forintot fi­zettek be. A Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt fiataljai száz­ezer forinttál bizonyították se- gítőkészségüket. Somogy me­Áz ülésszak rendbontói MOSZKVA. (TASZSZ) A Trud szombati számában nyilatkozatokat közöd, amelyek­ben a Szakszervezeti Világszö­vetség főtanácsának szófiai ülésszakán részt vett külföldi szakszervezeti vezetők megbé­lyegzik a kínai és az albán küldöttség magatartását. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára nyilatkozatában rámu­tat arra, hogy a kínai küldöt­tek gátolták az ülésszak mun­káját. Az albán küldöttekkel együtt meg akarták akadályoz­ni, hogy a főtanács tagjai fel­szólalhassanak. Az ülésszak résztvevői kénytelenek voltak megfosztani a kínai küldöttsé­get a további munkában való részvétel jogától. Ezzel bizto­sítva lett az ülésszak eredmé­nyes befejezése. Hasonló érte­lemben nyilatkozott Leon Mau- vais, a francia CGT titkára, Oscar Ibanez, a chilei szak- szervezeti szövetség titkára és Mendis, a ceyloni szakszerve­zeti szövetség főtitkára, zásának ad kifejezést amiatt, hogy Anglia vonakodik erő al­kalmazásával megdönteni a rho­desiai rendszert. Az olaj embargóra vonatkozó határozatot. 14 szavazattal, Fran­ciország tartózkodása mellett fogadták el. Az elfogadott határozat meg­tiltja az ENSZ tagállamainak, hogy Rhodesiából azbesztet, vasércet, krómot, nyersvasat, cukrot, dohányt, rezet, húst, hústermékeket, nyers és kiké­szített bőröket és szőrméket importáljanak. Ugyanakkor tiltja a kőolaj, kőolajszármazé­kok. repülőgépek, fegyverek és lőszerek, gépjárművek, vala­mint fegyverek előállítására és karbantartására szolgáló beren­dezések Rhodesiába szállítását. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője a szavazás után megállapította, az afrikai mó­dosító javaslatok elvetése újból megmutatta, kik okozzák Zim­babwe népének tragédiáját. A felelősség az angol kormányt terheli A sajtó nem agyszer mutatott rá arra, hogy a „békehadtest” emberei a CIA-val tartanak kap­csolatokat és gyanús tevékeny­séget folytatnak Törökország­ban. Ezek a jelentések nagy fel­háborodást keltettek a török közvéleményben. A török belügyminisztérium elrendelte, hogy ellenőrzés alá kell venni a „békehadtest” még Törökországban maradó tagjai­nak tevékenységét gyében is folytatódott a vietna­mi műszakok sorozata. A nagy- bajomiak átlagosan egy-két munkaegység befizetésével já­rultak hozzá lebombázott kór­házak. illetve iskolák helyreállí­tásához. A megyében egyébként csaknem ötvenezer forint gyűlt össze a vietnami hét alkalmá­ból kibocsátott levelezőlapok árából (MTI) eredményével PÁRIZS. (MTI) Couve de Murville francia külügyminiszter pénteken este a rádióban nyilatkozott a NATO miniszteri tanácsa ülé­sének eredményeiről. Elégedet­ten állapította meg, hogy mind­azok a problémák megoldód­tak vagy megoldódnak, ame­lyek Franciaországnak a NATO integrált katonai szervezetéből történt kiválásakor támadtak. A külügyminiszter rámutatott, hogy a vietnami háború min­dig befolyásolta a Szovjetunió és a nyugati országok viszo­nyát. Biztatónak tűnik, hogy immár a szövetségesek is igye­keznek javítani kapcsolataikat a szocialista országokkal, kez­denek „felzárkózni Franciaor­szág mellé”. Röviden kitért Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter­rel tartott megbeszéléseire is, elmondta, Franciaország szíve­sen veszi az új nyugatnémet kormány óhaját, az együttmű­ködésre. Mint az AFP . közli, Brosio NATO-főtitkár sajtóértekezle­tén hangoztatta, hogy a NATO, mint szervezet, nem tesz kez­deményezést a kelet—nyugati viszony megjavítására, mert ez 1 az egyes tagállaqjols, feladata. amerikai repülőgépek eddigi legerősebb támadásaikat intéz­ték a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa ellen. La­kóházak hamvadtak el a tűz­ben; rakétákat lőttek a Dien Bien Phu sugárút környékére,' ahol a külföldi követségek villái helyezkednek el; újabb áldoza­tokat követelt az agresszió. Ez­zel a tettével az amerikai had­vezetés további lépést tett az eszkalációs úton. Tulajdonkép­pen elérkezett a légiháború csúcsára, hiszen gyakorlatilag nincs már olyan célpont, amely­re ne próbáltak volna lecsapni. A vietnami nép csapásért csa­pással fizet. Az amerikai piló­ták nyíltan panaszolják, hogy — a szocialista országok segítségé­vel — többszörösére emelkedett a vietnami légvédelem haté­konysága. A Hanoi elleni táma­dáskor lelőtték az ezerhatszá- zadik gépet a VDK elleni rend­szeres légitámadásoik megindu­lása óta. s naponta hat-nyolc korszerű repülőgép szerepel a veszteséglistán. DE NEMCSAK a támadások katonai számlája növekszik, ha­nem Washington új politikai problémákkal találta magát szemben. A tiltakozás vihara zúgott végig az egész világon. A szovjet _ kormány hivatalos nyilatkozatban ítélte el az ag­resszió kiterjesztését és teljes komolysággal figyelmeztette az Egyesült Államokát súlyos fe­lelősségére. Az ENSZ főtitkára, U Thant ugyancsak megbélye­gezte a támadásokat. Amerikai fiatalok tartanaik hosszú távú tiltakozó őrséget a Fehér Ház kerítésénél, angol munkáspárti képviselők emelik fel szavukat újult erővel. Ebben a világmé­retű tiltakozásban mi. magya­rok is felemeltük szavunkat Vietnam védelmében. A HÉT eseményeinek másik gyűjtőpontja, a nyugati diplo­mácia nagyhete volt Párizsban. Az Atlanti Szerződés és az eu­A főtitkár közölte — egy kér­désre adott válaszában —, hogy a záróközlemény azért nem tesz említést Vietnamról, mert azt „senki sem kérte”. Rao szabadlábon DELHI. (MTI) A patnai bíróság ezer rúpia óvadék ellenében szabadlábra helyezte Radzsahvara Raót, az , IKP főtitkárát, akit a közel­múltban a Bihar állambeli Muzzaffaupurban történt diák­tüntetés és rendőrsortűz után őrizetbe vettek. Az IKP főtitkára a párt vá­lasztási előkészületeinek meg­beszélésére utazott éppen a diáklázongás idején Patnába, s feladata volt az is, hogy fel­mérje, milyen támogatást tud adni az IKP az éhséggel küz­dő Bihar állam parasztsága megsegítésére indult mozga­lomnak. A diáktüntetés kedve­ző ürügyet szolgáltatott arra, hogy letartóztassák. Radzsahvara Raóval együtt ugyancsak óvadék ellenében szabadlábra helyezték Rambao Shanna elytiirsat iá. rópai mozgalmak legkülönbö­zőbb formációi tanácskoztak a francia fővárosban. Sor került a búcsúra is. tizenhét esztendő után az ismert francia döntés következtében, a NATO minisz­teri. tanácsa többet nem ül ösz- sze* Párizsban, A francia kivo­nulás jegyében állt a megbeszé­lések két félidős jellege is. A katonai kérdéseket a „Tizenné- gyek” vitatták — Franciaország nélkül. Ezen a megbeszélésen a nukleáris problémáik kerültek előtérbe. Tulajdonképpen komp­romisszum született. Az NSZK által korábban annyira áhított multilaterális atomflotta tervét félretették, viszont a nyugatné­metek ily módon kaptak bizo­nyos beleszólást az atlanti atom. tervezésibe. Vajon megelégszik-e Bonn ezzel a lényegében mégis­csak másodhegedűs szereppel? Az új nyugatnémet nagykoalí­ció programja, amelyet Kie­singer kancellár huszonnégy gé­pelt oldalra sűrített össze, egye­lőre túl sok ködös megfogal­mazást tartalmaz. A világ ért­hető óvatossággal és tartózko­dással fogadta az új kabinet be­mutatkozását, hiszen nem a sza­vak, hanem a tettek számíta­nak. ÉRDEKES fejleménye volt az elmúlt hétnek a spanyolországi A rövidesen véget érő 1966-os esz­tendő jelentős eseményekkel gyara­pította Afrika történetét. Az önállóság elnyerése után Afri­kában a fejlődésnek egy újabb, bo­nyolultabb szakasza kezdődött el. A belső ellentmondások, amelyek a gyarmatosítók elleni harcban hát­térbe szorultak, most előtérbe ke­rültek és a neokolonializmus meg­újuló támadásaival együtt jelentkez­tek, Ugyanakkor Afrika gazdasági­lag egyre inkább elmaradt a fejlett országok mögött. A mintegy 30 mil­lió négyzetkilométeren 270 millió la­kost számláló kontinens ma mind­össze 2,2 százalékkal járul a világ ipari termeléséhez. Pedig Afrikában, azaz a szárazföldek egyötödén él a földkerekség népességének 9 száza­léka. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a la­kosság gyorsabban szaporodik, mint a termelt javak mennyisége. A leg­utóbbi esztendőben az afrikai orszá­gokban stagnált, vagy csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Ki­vételt ez alól mindössze Tanzánia, Guinea, az EAK és Zambia jelentet­te, bár ezeknél is az egy főre cső össztermelés értéke nagymértékben fúgg a világpiaci árak ingadozásától. Afrikában is tudják, hogy a prob­lémák f Elszámolásának útja a gyors- ütemű iparosításban rejlik. Kimutat­ták, hogy ha az afrikai országoknak sikerülne ipari termelésüket éven­ként legalább 7—8 százalékkal emel­ni. 40—io év alatt érnék el a fejlett a spanyolok. Azért szó­lították harmincezer választó- körzetbe ,19 millió 620 ezer vá­lasztópolgárt. hogy igennel: vagy nemmel ítéljenek Franco alkot­mány refohmjával kapcsolatban. Ez a ref órai: nesze semmi, fogd meg jól. j Olyan kitételeket tar­talmaz. hogy a 606 tagú parla­mentből pzentúl száz képviselőt a huszonegy éven felüli család­fők és férjezett asszonyok vá­laszthatnák ma jd. A többit vál­tozatlanul kinevezik... Ketté- választják a miniszterelnöki és államfői posztot, de a kormány­főt magal Franco jelöli ki, öt esztendőre. . Vagyis bizonyos szépségta^>aszokat illesztenek a rendszer arculatára, a lényeg azonban érintetlen. A népsza­vazás elei/e „lefutott ügy” volt,: hiszen a köztisztviselőket pénz­bírság fenyegetése mellett kö­telezték a részvételre, falun pe­dig a csendőrség és bizonyos egyházi szervek gyakoroltak megfelelő nyomást a választók­ra. Ilyen; körülmények között nem volt meglepő az ellenőriz­hetetlen hivatalos jelentések adata a nagyarányú részvétel­ről és a túlnyomó „igen”-szava- zatoikról. ; Az ellenzék azáltal, hogy rámjutatott a népszavazás komolytalanságára, kellőképpen leszállította a világ szemében a Franco-féte akció értékét... ipari országok 1960-as színvonalát. Ez jelenleg jmég nem vihető keresz­tül, de megoldást sem jelentene, mert a különbség így is megmarad­na. A fejlett ipari országok ezalatt is tovább fejlődnének, sőt még to­vábbi előnyökre tennének szert. Pe­dig a kontinens kedvező feltételek­kel rendelkezik a korszerű ipar Ki­építéséhez. Afrikában termelik a ka­pitalista világ uránjának 23,5 száza­lékát, a réz 25,5, a mangánérc 11,5, a krómérc 45,5 és a gyémánt 97,6 százalékát. Afrika rendelkezik a vi­lág vízienergia-készleíének 40 szá­zalékával. A megoldás lehetőségeit az érde­keltek többféleképpen látják. Mali, Guinea, az EAK, Tanzánia és Braz- zavílle-Kongó a fejlődés nem-kapi­talista útjáji kívánják a felmerülő nehézségeket megoldani. Afrikában azonban nemcsak a neo­kolonializmus ellentámadása bonta­kozott ki (Ghana, Kenya, Nigéria), nemcsak a törzsi, vallási ellentétek (Nigéria, Szudán, Uganda) kerültek felszínre, hanem a munkásosztály is beleszólt az események menetébe (Nigéria, Byazzaville-Kongó). Egyes Afrika-szakártők megállapítása sze­rint fekete Afrika területén jelenleg 15 millió munkás él. Bár az afrikai munkásokat! szervezettség, képzett­ség tekintetében nem hasonlíthatjuk az európaiakhoz, növekvő számuk­kal egyre nagyobb hatást gyakorol­nak a fejlődés további menetére és az afrikai események alakulására, Törökország leépíti a „békehadtestet“ Szenvedélyes tiltakozás Couve <le Murville elégedett a NATO-tanúcsülés Fekete Afrika 1966-os mérlege

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents