Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
1966. december 11. szombat 9. oldal A bíró tollából: Egyszerűsítik a büntető eljárást JANUAR elsején lép életbe *z egyes büntető rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 1966. évi 16. számú törvényerejű rendelet. A jogszabály megalkotását az tette szükségessé, hogy a hatályban levő büntető eljárási rendelkezések egyformán szabályozták mind a nyomozást, mind pedig a bírói eljárást, akár egyszerűbb, akár bonyolultabb megítélésű ügyről volt szó. Ez szükségtelenül és indokolatlanul lassította a munkát. Másrészt a büntető eljárásnak vannak olyan rendelkezései, amelyek nem mindenben feleltek meg a Gyakorlati követelményeknek, nehezítették az eljáró szervek erejének a jelentősebb ügvekre történő koncentrálását. Jól bevált az, hogy egyes kisebb társadalmi ve- szélyességű ügyet fegyelmi úton, illetve szabálysértésként bíráltak el. Ezért — megfelelő garanciák mellett — indokoltnak mutatkozik ezt a kört tovább szélesíteni. AZ EDDIGI eljárás viszonylag bonyolultabb és emiatt lassúbb volta is indokolja az egyszerűsítést, hiszen az igazságszolgáltatással szemben támasztott követelmények fokozódnak. A legfontosabb módszerek, amelyekkel az új rendelet a kívánt célt szolgálni fogja, a következők: csekély súlyú ügyekben a nyomozás megtagadása, az egyszerűsített nyomozás, a közvetlenül bíróság elé állítás és a kisebb súlyú bűnügyeknek a büntető útról való elterelése. Ezek a változtatások egyáltalán nem csökkentik majd a bűnüldözés hatékonyságát, sőt éppen azt hivatottak szolgálni. Az idézett törvény- erejű rendelet szerint a nyomozás kisebb súlyú bűntett esetén akkor tagadható meg, ha annak társadalmi veszélyessége elenyészően csekély. Az egyszerűsített nyomozás alapgondolata lényegében o tárgyalást megelőző eljárás kétszeri lefolytatásának az elkerülését szolgálja. Ez azt jelenti, hogy ha például a büntető eljárás előtt az illetővel szemben más eljárás is volt folyamatban. amely róla és cselekményéről már bizonyítékokat tartalmaz, akkor csak néhány legszükségesebb mozzanatra korlátozható a nyomozás. Ennek feltétele, hogy az elkövetett bűntettre a törvény maximálisan egyévi szabadságvesztés kiszabását írja elő, vagy — tekintet nélkül a büntetési tételre — olyan járásbírósági hatáskörbe tartozó cselekményről legyen szó, amely jogi és ténybeli szempontból egyszerű. Továbbá: ha fegyelmi, szabálysértési, vagy más hatósági eljárás előzte meg a nyomozás elrendelését. s annak iratai alapján a bűntett elkövetése és a tettes kiléte megnyugtatóan bizonyítottnak látszik. Ilyen hatósági eljárás lehet a vám- és pénzügyi szerveknek, az állami közegészségügyi felügyeletnek, az állami kereskedelmi felügyeletnek, a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletnek, bányahatóságnak és a katonai parancsnoknak az intézkedése. HA A BŰNTETT elkövetése megnyugtatóan bizonyítottnak látszik, csupán a terhelt részletes kihallgatása és az iratok ismertetése kötelező. Viszont folytatni kell a nyomozást, ha a kihallgatáskor, illetve az iratok ismertetésekor a terhelt olyan nyilatkozatot tesz, ami azt mutatja, hogy az ügy nincs kellően felderítve. A közvetlen bíróság elé állítást a büntető ítélkezés hatékonyságának fokozása indokolja, úgy azonban, hogy a törvényesség ne szenvedjen sérelmet, s a terhelt védekezése biztosított legyen. A törvényerejű rendelet a bíróság elé állítást meghatározott feltételekhez köti: Az elkövetett bűncselekménynek járásbírósági hatáskörbe kell tartoznia, a bűntettre a törvény nem ír elő öt évnél súlyosabb szabadságvesztést, az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, s végül, ha az illetőt tetten érték, vagy ha a cselekmény elkövetését beismerte. A KISEBB súlyú ügyeknek a büntető útról való elterelését azáltal valósítja meg az 1966. évi 16. számú törvényerejű rendelet, hogy bővíti a fegyelmileg is elbírálható cselekmények körét. Az ismertetett jogszabály a fentieken túl néhány intézkedést tartalmaz az eljárási költségek viselésével kapcsolatban s ezek között lényeges módosításokat is találhatunk. Az említett tvr. a büntető eljárásnak nem öncélú egyszerűsítését, gyorsítását szolgálja, hanem lehetővé teszi a jogszabályok, a közrend ellen vétők gyors fele- lősségrevonását is. DR. BODÓCZKY LÁSZLÓ, a megyei bíróság elnöke Még arra is emlékszem, hogy akinek nem volt mit enni, tizenöt kiló lisztet kapott a malomban vagy a terményforgalminál, nem is tudom már. Kimegy. Mindjárt azzal akad össze, akit keres. Jön is vissza egy egyenes tartású, csontos, most is jóerőben levő idősebb emberrel. Bemutatja. Gréczi Pál a svájcisapkás, mésszel, festékkel csapkodott ruhájú férfi. — Nyugdíjas. Nem tagunk, de társadalmi munkában segít nekünk. Jópár évig ő is tag volt azokban az időkben ... Emlékszik, mikor a lisztet osztották, mert nem volt mit enni'’ — Emlékszem-e? ötvennégyben 60 kiló búzát kaptam .a tsz-től, azt őröltettük meg... Volt, hogy két-három havonként nagynehezen kaptunk 120 forint előleget. — Hát akkor miért tartott ki annvi éven át is? — Miért? — Hogy miért mentem el, nem ide tartozik. De biztunk, tudtuk, hogy ilyen lesz egyszer, mint ma. Mond iák meg. Mi ma a szövetkezetünk? Faktor! Nem? Ezt akartuk mi is. De tudják, mennyi értetlenség, nemakaródzás, gáncsosko- dás közt lépegettünk? Még vezetővel is torzsalkodni kellett, hogy kérjen kombájnt aratáshoz a gépállomástól. Ott a rengeteg kukorica, kapálni kellene. Mi lesz, ha oda nem jut ember? ... Csökönyös volt az elnök. Nem és nem ... Azért is kértem kombájnt. Levágtuk a gabonát, beraktuk. Csakhogy forgatni kellett volna. Ember nincs rá! Bedoho- sodott a termés. Embert adjatok! Nincs. Egyszer jön egy civil valaki. „Maga a raktáros?” Én. Belenyomja konyákig a karját a gabonába: „Azt mondják, maga miatt dohos.” Kihúzza a kezét, félrenéz: „Szeretném, ha nekem ilyen száraz termésem lenne...” Nyomozó volt. Látják? Egymás ellen is ... Meg ott volt a sok palánta. Kora reggel látom, itt cseve- résznek az emberek az ajtóban. Miért nem mennek a palántákhoz, hiszen csinálni kéne? Megyek én. Elintézem egymagám az egészet. Mikor visszajövök, ők még mindig csak beszélgetnek... Oszt csodálkoztak, hogy A pártkongresszus szellemében Miképp érvényesül a szövetkezeti demokrácia a bajai járás termelőszövetkezeteiben A termelőszövetkezeti gazdaságokban, amelyek a parasztok önkéntes társulásai alapján jöttek létre és ahol a termelési eszközök egv embercsoport tulajdonában vannak, nagy jelentősége van a belső demoikrá- ciának. A szövetkezeti demokrácia —. amely a termelőszövetkezetekbe elsősorban a közgyűlés és az egyéb választó bizottságok útján a kollektív vezetés módszerével 'érvényesül — kifejezésre juttatja, hogy a termelőszövetkezeti. tagok a gazdái mindennek, és ők döntenek a legfontosabb kérdésekben. A közélet demokratizálódásával sokat foglalkozott a most lezajlott IX. pártkongresszus is. A termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülése, annak további erősítése szintén a közélet demokratizmusának része. Éppen ezért nagyon sok tanulsággal zárult a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának az az ülése, amelyen ezeket a kérdéseket vitatták meg. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya az idén hét termelő- '''öve'kezeiben b'zottsági — az összes termelőszövetkezetekben pedig — céljellegű vizsgálatot tartott. Ezeken tanulmányozta a közgyűlések megtartását, azok eredményességét, valamint a választott szervek működését. Ami megha’ározó A közgyűlés a termelőszövetkezet. legfőbb igazgatási szerve és a szövetkezeti demokrácia megvalósulásának egyik fontos fóruma. Munkája meghatározó az egész szövetkezetre. A tapasztalatok szerint jól készítik élő a közgyűléseket. Helyes az a gyakorlat, hogy a beszámolót több termelőszövetkezetben előre írásban elkészítik, vezetőségi ülésen megtárgyalják, s ezután terjesztik a közgyűlés elé. A közgyűléseket természetesen úgy kell felfogni, mint a tulajdonostársak testületét. Ezért elsősorban azokat a kérdéseket kell a tagok összejövetelein megtárgyalni, amelyek a tulajdonosi mivolttól elválaszthatatlanok —, állapították meg a vita során a végrehajtó bizottság tagjai. Erre a meghatározásra azért is szükség van. mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy olyan kérdésekkel is foglalkoztak a taggyűlések, amelyekről nem dönthettek érdemileg és jogaikat csak formálisan gyakonincs munkaegység ... Meg a lopások. Mikor eldöntöttük, hogy ha valakit elkapunk egy kosár cseresznyével is, egy munkaegységet levonunk... Hej, de nehéz volt! Hát mikor könyvelő lettem.;. Te is voltál, emlékszel? — Hogyne. Sose láttuk, hogy kell csinálni. — Na, az én fiókom is egy papírdzsungel volt, mikor „átvettem”. Hát „könyveltem”, mit tehettünk volna? Ki csinálta volna? ... Még örültem is, mikor odakint zúgtak: „Itt a rengeteg munka a földeken, te meg nagy erős ember létedre íróasztal mellett ülsz.” Abbahagytam a „könyvelést” ... Megáll a jóízű beszédben, körülnéz. — Ma tízen is dolgoznak könyveléssel, pénzügyekkel, mérleggel... Van mit kalkulálni, számon tartani... Nagyüzem vagyunk. Faktor. Derűvel, szeretettel hallgatják őt a fiatalok. Hogyne hinnék ők, hogy nehéz volt, nagyon nehéz az az első nekirugaszkodás a nagyüzemi gazdálkodásnak. Tudják, ma már nem kell „lisztsegélyért”, 80 filléres előrolták. Nem egy esetben a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekről esett szó, ami szintén felszínessé tette a munkát. Megállapították a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy a készülő új termelőszövetkezeti törvény remélhetőleg pontosabban körülhatárolja a közgyűlések feladatait, minek következtében ezek munkája alaposabbá, hatékonyabbá válik. Több bírálat is elhangzott a vb-ülésen. A vizsgált termelő- szövetkezetek közül a legkirívóbb hiányosságot a garai Kossuth Termelőszövetkezetben találták. Itt az idén csak egy közgyűlést tartották és nem hoztak határozatot egyetlen tagsági viszonnyal kapcsolatos vitás kérdésben sem. Három belépést és több kilépést, nem terjesztettek a közgyűlés elé. Beszédes számok A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek rendszeresen megtartják vezetőségi üléseiket. A végrehajtó bizottság elé került jelentés érdekes számokat tartalmaz. A baiai járás termelőszövetkezeteiben 42 vezetőség működik 529 taggal. Ebből 60 nő, 469 a férfi. A vezetőség tagjai közül 16-nak van egyetemi, 34-nek középiskolai, 126-nak nyolc általános iskolai végzettsége. A számokból kitűnik tehát, hogy a vezetőség nagyobb részének csak 4—6 elemi iskolai végzettsége van. A gazdasági mechanizmus reformja érinti a termelőszövetkezeteket is. A vezetőségeknek jóval nagyobb önállósággal kell rendelkezniük. A színvonal emeléséhez feltétlenül szükséges a nagyobb képzettség. A termelőszövetkezetek vezetősége a jövőben nagyobb hatáskörrel cselekedik operatív ügyekben, de egyben nagyobb is lesz a felelőssége a közgyűléseknek. A végrehajtó bizottsági ülésen megállapították, hogy a járás termelőszövetkezeti vezetőségei az elmúlt évek során jó eredményeket értek el, s a gazdálkodásban általános fejlődés következett be. Dicséret illeti azokat az egyszerű vezetőségi tagokat, akik a tegnap kisparaszti gazdaságából kerültek a nagyüzembe és többségükben képesek voltak rövid idő alatt szocialista nagyüzemi szemlélelegekért dolgozniok, hiszen a bérelszámolótól is hallják: havonta félmillió forintot fizet ki ma a tsz csak munkabérbe. Száznégy járadékos, illetve nyugdíjas tagja van a gazdaságnak, akik számára 260, illetve 365 forintokat fizetnek ugyancsak havonta — támogatásul öreg napjaikra. Kapnak tüzelőt, fejadagot, takarmánygabonát hatósági áron, hazaszállítással. De akinél úgy látja a tsz szociális bizottsága, még több anyagi segítségre szorul, nem szűkmarkúsko- dik. Megvan a háztáji területük, de ha úgy akarják — mert talán már terhes nekik rajta munkálkodni —. 20 mázsa kukoricát kannak helyette, házkörüli jó- száímevelésre. Nem kell kalaplevéve „ins- tálomozni’’ az idős tsz-tagoknak a magától értetődő pártfogásért. A szociális bizottság egy-egy tagjával havonta meglátogatja őket a főkönyvelő. Elbeszélgetnek, s ami üzenet, kívánság van a nagy családhoz, azt magukkal hozzák, hogy intézkedjenek. Szóval, erről kezdtük a beszélgetést ... Tóth István tét kialakítaná és tudásukhoz, tehetségükhöz mérten a további fejlődés érdekében dolgozni. Egyre nagyobb a szerepük A termelőszövetkezetekben a különböző bizottságok működése bizonyítja, hogy ezek egyre jobban dolgoznak. Az ellenőrző bizottságokra is jellemző a fejlődés. Tagjait rendszerint a legjobb termelőszövetkezeti tagok közül választják. Előfordulnak még azért e tekintetben is hibák. A katymári Üj Élet Termelőszövetkezetben például olyan személyt választottak ellenőrző bizottsági elnöknek, akit lopás miatt le kellett váltani. A fegyelmi bizottságok a járás termelőszövetkezeteiben az idén 94 fegyelmi és kártérítési eljárást folytattak le és hoztak határozatot. A járás termelőszövetkezeteiben működő szociális és kultu? rális bizottságok évente mintegy 4—5 millió forint értékű szociális, kulturális keret felhasználásának eldöntésében vesznek részt. A háztáji bizottságok egyre jobban tevékenykednek. Egyes községekben megszervezték a háztáji állomány legeltetését, másutt, például Bácsbokodon a táptaikarrnánnyal való ellátást. Szerepüket még növelni lehetne, amihez hozzájárul az, hogy a gazdasági reform megvalósítása során nagyobb lehetőségük lesz meghatározott keretek közötti termelésbővítésre a háztáji gazdaságoknak. A pártkongresszus foglalkozott számos, termelőszövetkezeteket érintő kérdéssel. A hitelelengedés. a nyugdíjrendezés a termelőszövetkezeti tanácsok létrehozása, a földtulaídon rendezése és így tovább. Mindezek esyben előse°ítik azt, hoev a termelőszövetkezeti demokrácia nagvobb mértékben fejlődjön a jövőben. K. S. Megérkezett az új Wartburg A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat csepeli telepére megérkezett az első Wartburg 1000, 353 típusú gépkocsiszállítmány, s megkezdődött az új kocsik szétosztása is. A vállalat a korábban kötött megállapodás alapján — kissé késedelmesen ugyan — még az idén 1400 új típusú Wartburgot kap és ad át a vevőknek. (MTI) Ötezer éves ékírásos emlék N. Vlassa fiatal kolozsvári archeológus 5000 éves, ékírásos emlékeket talált a Hunyadi-tartományi Tartariában. Az írásjeleket tartalmazó három égetett agyagtáblácska ásatás közben került felszínre egy mélyen fekvő, kőkorszakbeli rétegben feltárt, kultikus célokat szolgáló áldozati veremből. Vlassa felfedezése, amelyről a Dacia című archeológiái folyóiratban számolt be, az Európában eddig ismert legrégebbi írásos emléknek tekinthető. A három agyagtáblácskán az ugyancsak az i. e. harmadik évezredből származó szumír ékírásos emlékekhez hasonló szimbolikus jelek láthatók. Megfejtésükhöz még további leletekre van szükség, emellett érdekes annak a kérdésnek a megfejtése is, hogyan terjedhetett át 5000 évvel ezelőtt a szumír írásmód Európába.
