Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

Mai emberek A főállattenyésztő Valahányszor telefonon hívom —- s a jelen téma szinkronba” hozása végett is az utóbbi néhány hétben ez számlálatlanul sokszor történt meg —, csaknem mindannyi­szor irodán kívül van. Most is, amikor végre sike­rült nyélbe ütnünk a találko­zót, éppen a bukósisakját rakja le az íróasztalra; végigsimítja felhevült, szélcsípte arcát, s a szakadatlanul munkában levők fürge szolgálatkészségével for­dul hozzám, várva a kérdése­ket, s egyúttal mentegetve is magát: — Hát tudod, egy főállat­tenyésztőt nehezebb az irodá­ban meglelni, mint egy gom­bostűt a szalmakazalban! Tapasztalam... Es le­het, hogy „iskolásosan” hang­zik, de talán mégis ebben is keresendő a magyarázata a kecskeméti Vörös Csillag Tsz kiváló állattenyésztési teljesít- I menyeinek. — Hogyan is kezdődött? — ! emlékezik vissza Németh Zol- | tán főállattfenyésztő, a két ma­jorszemle közötti tízpercben, amikor arról faggatom: mi­képpen válik valaki a közösben egy üzemág legfőbb irányítójá­vá, „karmesterévé”. — Egy bizonyos: már gyer­mekkoromban szerettem az ál­latokat. Azóta elhunyt édes­apámnak megbecsült „szárny- segédje” voltam á nyúltenyész- tésben. Aztán kamaszkorban megpróbálkoztam szinte vala­mennyi kisállat tenyésztésével, nevelésével. Hosszú az út, ^amelyen mos­tani beosztásáig — amelyet a legszebb hivatások egyikének vall — eljutott. Dolgozott már iparban, kereskedelemben, amíg végre feltehette a koronát gyer­mekkori álmára. S ennek az álomnak a megvalósulásához Németh Zoltánt a nép állama segítette hozzá. Kitűnő rendű érettségi után a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem állat- tenyésztési karára nyert felvé­telt. Mint a termelés ifjú 'szakembere, tanulmányai vé­geztével hat éven át állami gazdaságban sajátította el a szükséges gyakorlati ismerete­ket. S most már negyedik éve, hogy a borbási Vörös Csillag Tsz főállattenyésztőjeként mun­kálkodik. — Regénynek is sok volna ennek a pár évnek a története. Idejöttömkor rámszakadtak a tennivalók, talán azért is, mert mindenben a legjobbat, a leg­tökéletesebbet szerettem volna megvalósítani. Kezdve az ak­kor még kezdetleges, szabadtar- tásos férőhelyek felszámolásán (azótá túlnyomórészt már át is alakítottuk ezeket), folytatva a tejtermelés növelésén. ... S erre a témára bizony érdemes néhány sort szentelni. A Németh Zoltán hivatalba lé­pését megelőző év egy tehénre eső 1856 literes tejhozamát két év alatt sikerült csaknem meg­kétszerezni. A közbejött, vissza­eséssel járó tavalyi, járványos év ellenére is az említett ter­melés 3558 litert tesz ki. A hogyanra is megvan a válasz: — A takarmánybázis meg­alapozásával, a zöld futószalag biztosításával és nem utolsó sorban az ösztönző bérezés be­vezetésével. Egy fejőgulyás 3C00 liter kifejt tej után literenként 33 fillért kap. Az ezen felül fejt minden 200 liter egyenként 10—10 fillérrel nöVeli a jöve­delmét. Korszerűsítettük a sertésfiaz- tatót, a hizlaldát, a borjúneve­lőt. Lényegesen könnyebb most a termelés, mint akárcsak a munkába állásom idején is volt. És egyre több az olyan hálás feladat, amelynek ered­ménye végső soron a termelés színvonalának emelése. ... Fiatal mezőgazda, tele len­dülettel. Sokoldalú, mert rend­szeresen ismerkedik szakterüle­tének hazai és külföldi újdon­ságaival. A ma embere, meet nem­csak a szakmájában kíván előbbre lépni, de ott van a marxizmus—leninizmus esti egyetemének hallgatói sorában is. Talán csak a rendelkezésé­re álló időt kevesli valame­lyest. — Legalább 48 órából kelle­ne egy napnak állnia — pa­naszkodik tréfálkozva. — Haj­nali 5-kor kell kelnem, nem egyszer este tízkor végzem a munkám. De — akkor talán nyugodtan végigolvashatnám az oly régóta áhított könyvet: Thomas Mann Varázshegyét... Jóba Tibor Tranzisztoros halászok a Kondor-tavon A korábbi években már else- kélyesedő, mindinkább össze­zsugorodó Kondor-tó — Kerek­egyháza határában — tavaly, a bőséges csapadék hatására, jócskán „meghízott”, területe megnagyobbodott. Jelenleg mintegy 250 holdon csillog / a nádassal körülvett víztükör. A környező földeken gazdál­kodó kerekegyházi Előre Tsz azonnal felfigyelt a halászat megnövekedett lehetőségeire, s a néhány évvel előtti tíz-húsz mázsa helyett az idén már 80 mázsa pontyot fogtak ki. A gaz­daság halászai megújították a felszerelésüket, új hálókat sze­reztek be, azonkívül vásároltak két elektromos berendezést is. Ez utóbbiak közül az egyik tranzisztoros berendezés, s ezt, valamint a másikat is. ez év őszén már sikerrel alkalmazták. A Kondor-tóból eddig 90 holdat rekesztettek el a hal­gazdálkodás céljaira. Ügy ter­vezik, a tavasszal 50 mázsa kétnyaras pontyivadékot he­lyeznek el a vízben. És mivel a tó a természetes növényi táp­lálékokban igen gazdag, két mázsa növényevő hallal — fe­hér amúrral — is gazdagítják az állományt, mintegy kísérlet­képpen. Ezek a beruházások már a jövő évben eredményt hoznak, a tervek szerint lehe­tőség lesz akár 200 mázsa hal kifogására is. Amennyiben szárazabb esz­tendők következnek, a víz utánpótlását a jelenleg nem hasznosított nagyobb felületből történő szivattyús átemeléssel oldják meg. Ezenkívül tervezik azt is, hogy újabb száz holdat rekesztenek el a haltenyésztés céljaira. Gépek és költségek Több száz fajta géptípust használnak manapság a korsze­rű mezőgazdasági nagyüzemek­ben. A gépesítésnek, a technikai ellátottságnak mégsem ez a leg­jellemzőbb fokmérője, hanem a gépek minél nagyobb fokú ki­használása. A megye 13 állami gazdaságában például pillanat­nyilag 1057 traktor található. A számítások szerint itt 108 hold szántóra jut egy traktoregység. S ez 8—9 egységgel gyengébb az országos átlagnál. Azt jelentené ez, hogy az ál­lami gazdaságok rosszul gépesí­tettek? Korántsem. Tóvízi Imre. az állami gazdaságok megyei főmérnöke, elmondja, hogy a kombájnok — amelyek tudvale­vőleg önjáró gépek — kihasz­náltsága néhány év alatt meg­háromszorozódott. Arról van szó, hogy a több mint száz ara­tó-cséplőt évete 5—6 hónapon át hasznosítják a gazdaságok, nemcsak a gabona, hanem a si­lókukorica. a szemeskukorica betakarításában, továbbá az ap­rómagvak cséplésében is. Önköltség Bácsalmáson Igaz, a fokozottabb igénybe­vételnél fogva a gépek hama­rább mennek tönkre, a korábbi 7—8 év helyett 5—6 év alatt megérnek a selejtezésre. Ezt a hátrányt azonban sokkal na­gyobb előnyök ellensúlyozzák, s így' az egy holdra jutó gépi költség a korábbinak több mint a felére csökkent. Ez például a Városföldi Állami Gazdaságban jelenleg nem több. mint 70 fo­rint „ * A „munkacsúcsok” idején nemcsak tetemes emberi mun­kaerőt, hanem traktorfelhasz­nálást is meg lehet takarítani a kombáinozással. A silózásban például három-négyszerié na­gyobb a gabonakombájnok tel­jesítménye, mint a járvasiló- zóké. Azonkívül finomabb szecskát is készít, s a nagyobb takarmányértéken felül haszon az is, hogy többet felrakhatnak belőle a pótkocsira. A szemeskukorica betakarítá­sában pedig különleges előnyök mutatkoznak. A szárításból adó­dó többletköltséget ellensúlyoz­za a termés tíz százalékkal na­gyobb értéke, amely a hagyo­mányos tárolásnál elkerülhetet­lenül veszendőbe megy. Más kérdés, hogy elegendő góréval amúgy sem rendelkeznek a gaz­daságok. Bácsalmáson, ahol a tengerit 800 holdról takarították be kombájnnal, kiszámították, hogy egy mázsa szemes termés önköltsége 24 forinttal volt ke­vesebb, mint a hagyományos kukorica törés esetén. Ez csupán ebben a gazdaságban több mint félmilliós megtakarítást hozott, s ez a költség bőven fedezi a gépi betakarításhoz szükséges eszközök beszerzésének az árát. Felzárkózás az ültetvényekben Ez év őszén az állami gazda­ságok közel 4000 holdról, a ve­tésterület 43 százalékáról taka­rították be géppel a kukoricát. A jövő évi terv: száz százalék. Ehhez legalább négv új szárító apparátus beszerzésére van szükség. Ahol hibrid vetőmagot termesztenek, ott a jugoszláv gyártmányú speciális csőtörő- fosztó gépeket alkalmazzák majd. A gabonakombájnokat pedig francia gyártmányú adap­terekkel szerelik fel. mert ezek másfélszeresre növelik az eddi­gi teljesítmlpyt, tekintve, hogy a szárat nem juttatják a gép belsejébe. hanem felaprítva azonmód szétszórják a terüle­ten. A szántóföldi termesztésben ezek a módszerek „frontáttö­rést” hoznak. Ám a szőlő- és gyümölcstermesztésben sem ki­sebb a gépesítés jelentősége. Annyira nem, hogy az elmúlt pár évben maguk a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság szakembe­rei láttak munkához, hogy el­készítsék a nagyüzemi ültetvé­nyek permetezésére leginkább alkalmas konstrukciót. Törekvé­süket siker koronázta, s ma már több mint száz saját ké­szítésű ventillátoros gépet al­kalmaznak a megye állmi gaz­daságai. A gépek napi teljesít­ménye 15—18 hold. s ezzel a kí­vánt szintre, 3—4 napra csök­kent a permetezési forduló. To­vábbi cél a teljesítmény növelé­se. mivel- ezzel újabb traktor­munkát takaríthatnak meg. Nem kevésbé fontos az ül­tetvények talajerőpótlásának a teljes gépesítése sem. A felzár­kózás itt mostanában vette kezdetét, elsősorban ugyancsak Hosszúhegyen; újfajta gépeik­kel a sorok közé viszik a trá­gyát, különleges ekékkel (jut­tatják a talajba, a gyökérzóna közelébe. . A pneumatikus metszőolló alkalmazása önmagában sem megtakarítással, sem a munka lényeges gyorsításával nem jár, viszont módot ad a fiatalok, nők foglalkoztatására ebben a tevékenységben is. Szerviz naponta Nagy mértékben fokozza a kihasználást a naponkénti szer­viz bevezetése. Itt a lényeg az, hogy a karbantartást, ápolást, tankolást, a kisebb hibák ki- javítását*nem munkaidő alatt, s nem a traktorosok végzik. Ha ezek csak napi 30 percet vesz­nek el a műszakidőből, ezer traktor esetén* már tízmillió fo­rinttal csökken az évi munka értéke. A szerviz jelenleg a traktoroknak cSSknem a felére terjed ki, s teljes megvalósítá­sa esetén oly mértékben nö­vekszik a gépkihasználás, mintha az állami gazdaságok traktorainak a száma legalább 150-nel növekednék. Ebből is látszik, hogy a gépesítésben a kihasználás az elsődleges té­nyező. De arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gépeket hozzáér­tő, a munka eredményességé­ben anyagilag is érdekelt em­berek vezessék, kezeljék. A mezőgazdasági nagyüzemek traktorosai a következő négy­öt évben részt vesznek a gép­szerelői tanfolyamokon is, hogy elvégezhessék az egyszerűbb szerelési munkákat. Ami a bé­rezést illeti, több gazdaságban, főként Hosszúhegyen, a vég­termék szerint kapják részese­désüket a traktorosok, Kőf a szerelők Is. Ez méginkább ösz­tönzi őket az eredményesebb munkára, a költségek kímélé­sére. H. D. Fiatalok pártfeladata PANASZKODIK a KlSZ-tit- kár. Az utóbbi másfél évben több fiatalembert is ajánlottak a pártba felvételre a szervezet leglelkesebb, legrátermettebb aktivistái közül. Azok pedig nem sokkal a felvétel után más társadalmi megbízatást, „fel­nőttnek” való mozgalmi elfog­laltságot kértek a párttitkártól. Azt mondják, már „kinőttek” az ifjúsági mozgalomból, „ko­molyabb” pártmunkát szeret­nének végezni. Hiányukat pe­dig érzi a KISZ-szervezet, tá­vozásukkal meggyengült, s csök­kent a munka lendülete. — EMBERILEG — úgy Is mondhatnánk, pszichológiailag — meg lehet érteni ezeket a fia­talokat. Nagy események, éle­tük valóságos fordulatának ér­zik, hogy tagjai lettek a párt­nak. És úgy gondolják: ennek a fordulatnak mozgalmi munká­jukban is be kell következnie. Valami mást kell csinálniok, mint eddig — „komolyabbat”, „jelentősebbet”, párttaghoz mél­tót. Ez a szándék a szülője an­nak a lépésnek, hogy elhagyják az ifjúsági mozgalmat, többé nem vesznek részt annak életé­ben. noha életkoruk még nem indokolná ezt a szakítást. Bizonyára nenj így cseleked­nének azonban, ha a pártszer­vezetek vezetői megmagyaráz­nák nekik, mennyire fontos és felelősségteljes az ifjúsági moz­galomban végzett munka. Ha például megbízatásul adnák ne­kik a taggyűlés vagy a vezető­ségi ülés színe előtt. Ha időn­ként ellenőriznék, számonkér- nék e megbízatás teljesítését, elbeszélgetnének az újdonsült párttaggal arról. • hogy milyen gondokkal, problémákkal, küzd a KISZ-szervezet. s ő hogyan tud segíteni ezek megoldásában. JÓ NÉHÁNY pártszervezet­ben azonban mindez elmarad. Nem ismerik fel szükségességét, vagy csak későn, amikor már baj van a KISZ-szervezettel. Holott megelőzhették volna a bajt, ha gondoskodnak róla, hogy a KISZ aktivistáinak so­raiból felvett fiatal párttagok ne hagyják el az ifjúsági szer­vezetét. hanem — tudatos kom­munista felelősséggel — tovább­ra is ott dolgozzanak. Egy járási párttitkár mondot­ta el a napokban: a végrehajtó bizottság döntése alapján szer­vezetten biztosítani fogják, hogy ' a 30 éven aluli párttagok közül minél többen tevékenykedjenek a KISZ-ben. ..Azért döntöttünk így — hangzott az indokolás —, mert nagyra értékeljük az ifjú­ság szerepét a társadalomban, s tudjuk, mennyire fontos, hogy törődiünk a fiatalok nevelésé­vel. Persze — tette hozzá — nem minden 30 éven aluli párt­tag alkalmas erre. viszont van harmincon felüli is nem egy, aki szívesen végzi ezt a meg­bízatást. Az a lényeg, hogy az foglalkozzon az ifjúsággal, aki ért a nyelvén és szereti”. AHOL a pártszervezet így gondolkodik, így . cselekszik, sa­ját munkáját könnyíti meg. , <gy) Gépek mellett — gazdaságos lótartást Az utóbbi másfél évtizedben a gépek csak­nem mindenütt kiszorították a lófogato­kat. Az ország lólétszáma legutóbb alig érte el a 300 ezret. A fenntartás érde­kében évente legalább 30 ezer , csikóra lenne szükség, ténylegesen azonban — az utób­bi öt év átlagában — alig 15 ezret neveltek fel. Sok helyütt most, a kezdeti túlzások tanulsá­gain okulva, ismét szereztek a gazdaságok, szö­vetkezetek tenyészállományt. Bebizonyosodott ugyanis: a gépek mellett bizonyos számú ló­fogat tartása gazdaságos, sőt a tenyésztés is kifizetődő. Különösen a kiváló teherbírású, amellett kitartóan ügető és igénytelen mura­közi, vagy szentegáti lófajta tenyésztését szor­galmazzák. A jó értékesítési lehetőségekre jel­lemző, hogy a fajta egy-egy példányáért már 15—17 000 forintot is szívesen fizetnek. A legutóbbi napokban Romániából érkezett egy minisztériumi lóvásárló bizottság. (MTI) 800 növendék vizsgázik a felsőfokú gépipari technikumban A Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikun életében fordulat éve az idei tanév, hiszen a- év végén bocsátanak ki először' végzett hall­gatókat. Talán ez a magyarázata annak, hog- a szokottnál is nagyobb készülődés előzi mef a félévi vizsgaidőszakot. A gyakorlati jegyek lezárása, a leckekönyvt' aláírása már javában folyt a héten. Az izga’o igazi kiváltói, a vizsgák, december 19-én, hét főn kezdődnek. Mintegy 800 — 550 nappali, 25f esti és levelező tagozatos — hallgató fog tu­dásáról számot adni február 5-ig a különbőz" tanszékeken. A vizsgaidőszak küszöbén álló intézetne! ma megtisztelő látogatásban lesz része, dr. Hor­gas Gyula, kohó- és gépipari miniszter tekinti meg a főiskolajelölt technikumotj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents