Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
196«. december 15, csütörtök 1 oldal Javult, de még nem kielégítő a vállalatok készletgazdálkodása Gazdára talált az elfekvő anyagok zöme Ismeretes, hogy a kormány az elmúlt években rendeletekkel szabályozta a vállalatoknál elfekvő készletek értékesítését. A megye szocialista ipara 1965- ben 87,5 millió forint értékű felesleget tárt fél. és ebből az év végéig 45,7 millió forint értékűt visszajuttatott a népgazdaság vérkeringésébe. Idén tovább folytatódott az elfekvő anyagok, félkész és késztermékek hasznosítása. A harmadik negyedév végéig 17 millió forint értékű készlet új gazdára talált, illetve kiselejtezésre került. Az árengedménnyel továbbadott készletek után az állam összesen 10,8 millió forint értékű térítést fizetett a vállalatoknak. A még mindig meglevő 24,8 millió forint értékű feleslegnék körülbelül 40 százaléka a megyei élelmiszeripari vállalatoknál halmozódik. Nagy része elavult, korszerűtlen göngyöleg. Miután a hasznosítható anyanél előbb megszabadulni a raktárak*- sarkában porosodó holmiktól. hiszen a feleslegek után 9—18 százalékos felemelt kamatot számít a bank. Az MNB megyei igazgatóságán nyert tájékoztató szerint, a korábbi évihez viszonyítva általában javult a megyei üzemek készletgazdálkodása. Eizonyítja ezt, hogy az 1965. évi 115 napról 111 napra csökkent a készletek forgási ideje Igen kevés példa van arra, hogy olyan terméket is gyárt egy-egy üzem. amely iránt nem mutató kozák kereslet. Változatlanul megnehezíti viszont a helyes készletgazdálkodást, hogy nem eléggé egyenletes az anyagellátás. Kénytelenek „bebiztosítani” magukat a vállalatok azaz a kelleténél többet szereznek be a ritkán kapható anyagokból. A kooperáció hiányosságai is közrejátszagoktól már általában megsza- [ nak a készletek növekedésében. badultak a vállalatok, a továbbiakba/ az eddiginél nagyabb mértékű selejtezéssel kénytelenek könnyíteni a raktárak terhén. Bár a selejtezés anyagi veszteséget jelent, célszerű mdElőfordul, hogy néhány kis apró tartozékra várva nem tudja befejezni az üzem a gyártást. És e tartozékok szállítója általában éppen a kooperációs partner. A tanácsi ipartyan tapasztalHarmincnyolc év — Nem dicsekvésképpen mondom, de mi vagyunk az ország legfiatalabb termelőszövetkezete — mondja a harmincöt évesnél nenr/idősebb Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke, — Az átlagéletkor 38 év... Ilyen adat sokat elárul egy közös gazdaságról. De minek köszönhetik „jó formájukat”? Miféle elixir varázsolja az átlagot 40 év alá? Faggatom az elnököt, aki nevetve vallja be, hogy ne keressek csodát, legfeljebb a két évvel ezelőtt bevezetett- garantált készpénzfizetést nevezhetjük meg olyan okként, amelynek meghirdetésére Kiskunhalasról, Budapestről és a közelebbi környékről sereges- től tértek vissza a korábban elvándorolt fiatalok. Ösztönzők sorozata A bérjegyzékekből megtudható egy és más. Például az, hogy a csúcsidő- szakban a kertészeti brigád tagjai 2500 forint körüli bért kaptak havonta. Ez szó szerint értendő, mivel havonta a teljes összeget kifizetik. De augusztusban, amely hónap „uborka- szezonnak” számít, az átlag akkor is felül volt az ezer forinton. Ám a bérjegyzéken nem szerepel, hogy a terven felüli termés 33 százalékát természetben kapják, s a tervet teljesítő ágazatokban év végén az addig kifizetett bér 10—40 százalékának megfelelő prémiumban részesülnek. Hozzászámítva ehhez az évközben! jutalmazásokat, elmondhatjuk: a különböző ösztönzők legalábbis a másfélszeresére növelik a havi alapbért. A kertészetben pedig majdnem a kétszeresére, mivel itt 40 százalékos prémiumot fizetnek. Világrekord paprikából Használ ez a közösnek? Feltétlenül! Hiszen Huszta János brigádvezető bevallása szerint, a 165 holdas kertészeten az idén több mint másfél millió forintos terven felüli bevételt produkáltak. Talán alacsonyak voltak a tervek? — Dehogyis! Két évvel ezelőtt a fűszerpaprikából már megdöntöttük a világrekordot. Ezért is merészeltünk az idén 30 átlagot tervezni. Sokak szemében ez túlzásnak tűnt. Ám nemcsak őket, hanem minket is meglepett az eredmény: a 98 mázsás átlag, 64 hold átlagában. Pedig súlyos jégverésünk is volt. És a paradicsom, meg a burgonya ... Sőt, a tarlóba vetett uborka is megadta a 78 mázsát. Húszat terveztünk i'á. A fiatalos lelkesedés párosult a jó módszerek bátor alkalmazásával. A megyei pártértekezleten is dicsért paprikaátlagot olyan eszközök serkentették, mint a karbamidos lombtrágyázás, a töltögetés, a holdankénti 30 ezret meghaladó tőszám és a tövenkénti 3—4 palántaszár. És a kísérletek az új, csehszlovák fajtával. Újabb elhatározások Kongresszusi és szocialista versenymozgalom — ezek hasznosságáról és sikeréről beszél Fribert József párttitkár: — Nyolc brigád versenyzett az idén 105 fővel. Együttesen vállalták a termelési érték több mint kétmilliós, az állami értékesítés egymillió 400 ezres és a tiszta haszon 700 ezer forintos növelését. Ezeket a nem kis vállalásokat csaknem mindenütt túlteljesítik. Például a tehenészek a vállalt 3200 literes átlaghozamot már e hónap végén elérik. Természetesen másfajta vállalásokról — és teljesítésekről — is szó van. Vietnami műszak, fásítás társadalmi munkában, előírt rpunkanapok, ledolgozása, a fegyelmi vétséget elkövetők kizárása a jutalomból. Fegyelem nélkül nincs eredmény. — Már a jövő évi verseny- felhívásunkat fogalmazzuk — mondja a párttitkár. — Versenyre hívjuk az ország valamennyi közös és állami gazdaságát. Ilyen feltételekkel: holdanként 200 kiló hús, 150 liter tej, és 200 kiló gabona értékesítése. Együttesen ötezer forintot meghaladó bevétel, több mint 9000 forintos holdankénti termelési érték, valamint az egy tagra jutó 25 ezer forintos évi jövedelem elérése. Bizonyosak abban, hogy mindezt el is érik. Már csak azért is, hogy a tompái Kossuth Tsz továbbra is az ország legfiatalabb gazdasága maradhasson. a a ható készletgazdálkodási problémák zöme az év közben végrehajtott átszervezésekre vezethető vissza. A Finommechanikai Vállalat például azért rendelkezik a megengedettnél körülbelül 12 millió forinttal nagyobb értékű készlettel, mert év közben átvette a drótfonat gyártását egy budapesti üzemtől és a munkásgárda gyakorlatlansága, illetve az alacsony műszaki színvonal miatt a vártnál lassúbb ütemben folyt a készárugyártás. A Bács-Kiákun megyei Kézműipari Vállalat vezetősége a termelő kapacitást messze túlszárnyaló mennyiségű megrendelést fogadott el idén. A szerződéskötések idején természetesen beszerezte az anyagot, aminek a jórésze máig is a raktárban vár feldolgozásra. így következhetett be az a szomorú helyzet, hogy a kézműipar hitelállományának 46 százalékát kénytelen volt 9—18 százalékos kamattal terhelni a bank. Az említett példák is arra intenek, hogy a helyiiparban még javítani kell a készletgazdálkodást. És minél élőbb, hiszen a kamatok a termelési költségeket növelik, a nyereséget csökkentik, a gazdasá Posság viszont egyre inkább elsőrendű követelmény- nyé válik. B. D. A karácsonyi forgalomról A MÁV, a MA VAUT, és az Utasellátó Vállalat szerdán együttes sajtótájékoztatón ismertette a felkészülést a várhatóan nagy karácsonyi forgalomra. . Az év végi ünnepi forgalomban a hivatalos menetrendben meghirdetett 182 rendkívüli vonaton kívül 290 mentesítő vonat közlekedtetését tervezik a fővonalakon. A legerősebb forgalom várhatóan a debrecen— nyíregyházi, a miskolci, a győri, a kiskunhalasi és a békéscsabai vonaton lesz. Elővételben menetjegyeket december 17-től adnak ki a vasúti pénztárak. A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság a karácsonyi és az újévi csúcsforgalomban — országosan — mintegy 1300— 1500 mentesítő autóbuszjáratot közlekedtet, s azokkal körülbelül 70 000—80 000 utast szállít el— a menetrend szerinti járatokon kívül. (MTI) Termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban (I Az önálló gazdálkodás legfontosabb feltételei A GAZDASÁGI mechanizmus reformjának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a központi tervezés és irányítás mellett, sőt azt erősítve, fokozódik a termelőszövetkezetek önállósága és ezzel együtt változik helyzetük, szerepük a társadalmi gazdasági kapcsolatok rendszerében. A szövetkezeti önállóság növelése azon alapelv gyakorlati érvényesítését jelenti, hogy az állam közvetlenül nem avatkozik a szövetkezetek gazdálkodásába, hanem a gazdasági ösztönzők tervszerű alkalmazásával befolyásolja tevékenységüket. A szövetkezeti önállóság növelése azonban nem csupán az irányítás módszereinek fejlesztését, tökéletesítését jelenti, mert ez mit sem ér, ha a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel ahhoz, hogy önállóan hozott döntéseit megvalósíthassa. A szövetkezeti önállóság növelésének tehát együtt kell járnia a tsz-ek gazdasági fejlődését segítő, a vállalkozásaikhoz és termelésük bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök megszerzésének lehetőségével. A MEZŐGAZDASÁGI felvásárlási árszínvonal emelése, valamint a gazdasági mechanizmus reformjának keretében végrehajtásra kerülő egyéb intézkedések a tsz-ek túlnyomó többsége számára megteremtik a pénzügyi önállóság feltételeit. Ahhoz azonban, hogy a tsz- ek ezzel élni is' tudjanak, az ésszerű gazdálkodás mellett arra is szükség van, hogy az árbevételeikből, a hatékonyabb gazdálkodásból és más forrásokból származó jövedelem- többlet nagyobb részét saját termelési alapjaik megteremtésére, majd bővítésére fordítsák, azaz, hogy az iparvállalatokra jellemző pénzügyi gazdálkodást és alapképzést meghonosítsák. A vállalati gazdálkodás jellemzőinek érvényesítése azzal, hogy lehetővé teszi a tsz-tag- ság döntéseinek megvalósítását, egyben személyes közelségbe hozza a döntésekért vállalt kockázatot, tovább erősíti a közös gazdaságok szövetkezeti jellegét, biztosítja a demokratizmus tényleges érvényesülését. A termelőszövetkezetek, hogy elhasználódott állóeszközeiket saját erejükből pótolni tudják, amortizációs alapot képeznek. Az 1968. januárja utáni felvásárlási árrendezések lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek ne csak gépparkjuk, hanem teljes állóeszköz-álloÖwtkénf vállalt feltétel A szocialista brigád cím elnyeréséhez elsősorban selejt- mentes, jó munka szükséges. A kecskeméti konzervgyár két női brigádja — az Egyetértés és a József Attila — emellett azonban még állami gondozott gyerekek „pótmama” szolgálatát is vállalta. A brigádok tagjai vasárnap délelőttönként , ajándékcsomagocskákkal felszerelve elindulnak a gyógypedagógiai intézet felé. A gyerekek már nagyon várják a — ahogyan ők mondják: — pótanyukákat, no meg a csokit, cukorkát, vagy a megígért játékot. Erről a szép kezdeményezésről beszélgettünk a két brigádvezetővel: Mészáros Féretlenével és Luszka Pálnéval. — Tavaly november óta járunk a gyerekekhez — mondták. — Együtt töltjük velük a vasárnap délelőttöt. Gondoltunk arra is> hogy jó volna, ha egész napra elkérhetnénk őket és hazavinnénk a családhoz. Eljátszhatnának a mi gyerekeinkkel. — Ügy hisszük — mondták végül —, az állatni gondozott gyerekek is megszerettek bennünket. Ragaszkodóak. kedvesek, mindig nagyon várják, hogy jöjjünk. A nevelők azt mondják, jobban megy a tanulás is, amióta eljárunk hozzájuk. Az üzem egy másik brigádja vállalta, hogy rendszeresen ellátogat az öregek szociális otthonába. Természetesen nem maradnak ki a szerető gondoskodásból a brigád volt tagjai, a nyugdíjasok. És a beteg munkatársak sem. A konzervgyár szocialista címért küzdő brigádjai kitűnően megállják a helyüket a munkában. Ügy hisszük, emberségből is jelesre vizsgáztak.-i -Z mányuk után képezhessenek amortizációs alapot. Ebbe az alapba a termelésben elhasznált állóeszközök — gépek, épületek, stb. — a bevételek- be™megtérülő értékét fizetik be* és az így összegyűjtött ösz- szegből, folyamatosan pótolhatják ezeket az eszközöket. A tsz-tagok jövedelmét teszi biztonságossá, rendszeressé a részesedési alap, amely két részre oszlik, a munkadíjra — vagyis az évközben folyamatosan kifizetett, a termelőszövetkezet által garantált részesedésre —, illetve az évvégi, kiegészítő részesedésre. A TERMELÉS megalapozását biztosítja, hogy a tartósan lekötött saját forgóalapok —, mint pl. a műtrágya* növényvédőszer, takarmány stb. — a jövőben általában nem csökkenthetők, a termelés zavartalansága érdekében még bevételi hiány esetén sem lehet ezeket az értékeket a személyi jövedelmek növelésére felhasználni; Mivel a termelésingadozás és ennek következtében a jövedelemingadozás a mezőgazdaságban meglehetősen gyakori, ezért hasznos, ha a termelőszövetkezetek a jó esztendőkben gondolva a szaükebb napokra is, tartalékot képeznek. Ezt a célt a jövedelembiztonsági alap létrehozásával érhetik el. A szövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésében jelentős szerepet játszik a felhalmozási alap, amelyet a tsz-ek saját erejükből, bevételeikből teremtenek meg. A felhalmozási alapból bővíthetik termelésüket, ami alapvető érdeke minden tsz-nek, hiszen a jövedelem későbbi növelését ezzel alapozhatják meg. Az állam sokoldalúan ösztönöz majd a felhalmozási alap gyarapítására. MINDEZ azt jelenti, hogy a tsz-ek a jövőben saját bevételeikből fedezni tudják az ún. folyó termelés költségeit, megfelelő személyi jövedelmet biztosíthatnak tagjaiknak, és módjuk lesz a termelés bővítésére is. A vállalati gazdálkodás elemeinek bevezetésével létrejönnek az ehhez szükséges ala- , pok. A gazdálkodási önállóság növelése együtt jár azzal, hogy a jövőben a tsz-ek teljesen önállóan döntenek — ideiglenesen a kenyérgabonát kivéve — termelési feladataikról. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatainak fő formája a kölcsönös érdekeken és megegyezésen alapuló termelési és értékesítési szerződés lesz. A szerződéskötések jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy állandóan jelzik majd az üzemi és a népgazdasági érdekek találkozását, illetve azok eltérését. Az új tervezési rendszer segíti a tsz-ek gazdálkodásának eredményesebb kibontakozását, hatékonyabbá válását, de hasznos lesz az egész népgazdaság számára is, mert a szövetkezetek termelése jobban, rugalmasabban alkalmazkodhat a szükségletekhez. Mindez azonban nagyobb követelményeket támaszt a tsz-vezetőkkel szemben is, mert a tervek összeállításakor a tsz-gazdákkal együtt nekik kell gondolkodni, mesz- szemenően figyelembe venni az igények változását, a piac alakulását és eszerint elhatározni gazdálkodási célkitűzéseiket. EZEK AZ ÜJ feltételek a szövetkezetek vezetőitől a mélyebb közgazdasági ismereteket, a piac, a szükségletek és lehetőségek ismeretét igénylik, s ezek birtokában a rugalmasságot és a gyors cselekvőkészséget Dr. D. U
