Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-09 / 264. szám

Nagy tömegeket mozgatott meg Sikeres volt a% idei múxeumi hónap 3barátság útján A NÉPMŰVELÉSI program végrehajtásában a múzeumok­nak komoly szerep jut. Az évek óta ismétlődő múzeumi hónap, amelyet országosan októberben rendeznek meg. fokozott mér­tékben domborítja ki ezt a sze­repet. Milyen eredményeket hozott az idei múzeumi hónap? A ren­A LEGDŰSABB programot idén is a Bajai Türr István Múzeum bonyolította le. Sokan tekintették meg a Gallé Tibor emlékkiállítást, valamint dr. Richnovszky Andor csigagyűjte­ményét és a Kelebiai ezüstkin­csek című kiállítást. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Kis­kun Múzeumban is több kiállí­tás váltotta egymást. Elsőnek a Maszkok és Álarcok, majd a Magyar táblaképfestészet 1965. című kiállítás nyílt meg a mú­zeum újjáalakított 'termeiben. A bugaci szabadtéri néprajzi mú­zeum kiállítását autóbusz-kirán­dulások keretében tekintették meg. A KISKUNHALASI Thorma János Múzeum a hajdúböször­ményi múzeummal bonyolított le csereprogramot. Halason Szombati András, a hajdúbö­szörményi városi tanács elnöke nyitotta meg a böszörményi fes­tők kiállítását, míg Diószegi Ba­lázs halasi festőművész tárla­tát a Hajdúsági Múzeumban Ja­nó Ákos halasi múzeumigazga­tó nyitotta meg. MOZGALMAS volt október Kiskőrösön is. ahol főként Pe­tőfi emlékének hódoltak kiállí­tások és előadások keretében a község és a járás lakói. A prog­ram lebonyolításának oroszlán- része Istenes József múzeumve­zető érdeme. SAJNOS, a kalocsai múzeum — helyiség hiányában — nem vehetett részt kellően a múzeu­mi hónap eseményeiben. Tekin­tettel az egyre szaporodó dús néprajzi anyagra, gondoskodni kellene már arról, hogy a mú zeum — ha átmenetileg is — alkalmas kiállítóhelyiséget kap­jon, mert a gimnázium által rendelkezésre bocsátott szűk te rém már nem felel meg a cél­nak. A kiállításokon kívül vala­mennyi múzeumban rendeztek előadásokat földrajzi, képző- és népművészeti témákról. Bár a múzeumi hónap láto­gatóinak a száma a vártnál magasabb volt. kívánatos vol­na, ha ezt az évente ismétlődő kulturális eseménysorozatot egy hónappal később rendeznék meg, hiszen a mezőgazdaságban — főként megyénk szőlő- és gyümölcstelepítéseiben a szüret miatt — még ekkor zajlik va­sárnapokon is a betakarítási munka. Novemberben sokkal több érdeklődésre lehetne szá­mítani a múzeumokban. B. J. dezvények megyei összesítése már megtörtént, így megállapít­ható, hogy a tavalyinál is gaz­dagabb sikerről adhatunk szá­mot. Igaz, a szervező munka is lényegesen jobb volt az előb­binél. A megye nyolc múzeuma kö­zül hat készített programot a múzeumi hónapra, a dunapata- ji és a dunavecsei tájmúzeum tatarozás miatt szünetet tartott. A többi múzeumban összesen 10 kiállítást rendeztek, amelyeket 11 ezer látogató tekintett meg. Ez a szám mintegy 30 százalék­kal nagyobb, mint az év egyéb hónapjainak átlaga. Az előadá­sokon és múzeumi sétákon ezer­ötszáznál többen vettek részt. A Kecskeméti Katona József Múzeumban változatlan érdek­lődés kísérte a megyei népmű­vészeti kiállítást, de nagy sike­re volt a Bács-Kiskun megye műemlékei című fotókiállításnak is a Hazafias Népfront székhá­zénak nagytermében. Szép számmal vettek részt a kecs­keméti műemlékeket bemutató múzeumi sétán is. cA m fu Aj z — otthon Kedves ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt a har- tai új általános iskola. Gallé Ti­bor festőművésznek, a község szülöttének kiállítását nyitották meg az iskola három tantermé­ben. Az ünnepélyes megnyitón részt vett a művész özvegye és családjának több tagja. A köz­ség lakosai közül mintegy négy­százan gyűltek össze, közöttük nagyon sokan Gallé Tibor fes­tőművész személyes ismerősei. Búza Dezső, a dunavecsei já­rási tanács elnöke ünnepi be­szédében megemlékezett a mű­vész küzdelmes pályafutásáról, arról a korról, amelyben élt és alkotott. Elemezte a hartai em­berekhez való viszonyát és örö­mét fejezte ki azért, hogy mű­vészete most részese lehet a hartai fiatalság tudatformálásá­nak, a művészi ízlés fejlesztésé­nek. Ezután dr., Sólymos Ede, a Bajai Türr István Múzeum igazgatója tartott előadást Gal­lé Tibor életművéről, kimerí­tően elemezve a bemutatott ké­peket. A tartalmas előadás után a község lakossága megtekintet­te a kiállítás anyagát. Packázás tartályügyben Húsz hektós vastartály há­nyódik a Kecskeméti Gépjavító Állomás udvarán. Több mint két évvel ezelőtt vásárolták, az­zal a céllal, hogy tíz atmoszfé­rára sűrített levegőt tárolnak benne az új szervízműhely Au­ras típusú zsírzóberendezéséhez. A tartályt azonban nem hasz­nálták, sőt még csak ki sem próbálták. Ehhez ugyanis hitele­síteni kellett volna, s hogy ez eddig miért nem történt meg, arról tanúskodik a javítóállo­más irodájában megtalálható vastag dosszié. Igen, a viszonylag egyszerű szerkezetnek tekintélyes iratcso­mója van. Ebből pedig megtudható a következő: A tartályt a Tisza- kécskei Permezetőgépgyár készí­tette, s szállította le a javító­állomásnak. De a gyártásban részt vállalat a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat is. A kecskeméti gépjavító, annak rendje, s módja szerint felkérte a tartály hitelesítésére az Energiagazdálkodási Intézet Kazánbiztosítási Kerületét. Azt a választ kapták, hogy a hitele­sítéshez gyártási műbizonylat szükséges, röntgenfelvételekkel kiegészítve. Hosszas utánjárásra aztán a Hőtechnikai Kutató In­tézet elkészítette az ipari rönt­genfényképeket, ám a műbi­zonylatot továbbra sem sikerült beszerezni, A műbizonylat ki­adásának a jogát —, vagy in­kább a kötelességét? — egy­aránt el-, illetve egymásra há­rította a tiszakécskei és Pest megyei üzem is. Végeredményben a műbizony­latot máig sem sikerült besze­rezni, s eképpen a hitelesítés sem történt meg. Pedig jó né­hány levélváltásról tanúskodik a dosszié, s a javítóállomás ve­zetői legalább féltucatszor utaz­tak a fővárosba és Tiszakécské- re, s még többször telefonáltak tartály-ügyben. Mindhiába. Hitelesítés nélkül pedig nem vállalhatják a tartály használa­tát, hiszen az kockázatos játék lenne. Ha felrobbanna, kizáró­lag az üzemeltetőt terhelné a felelősség. De kérdezzük: a fe­lelősség vajon kit terhel az imént részletezett packázásért, huzavonáért? Mert igaz, hogy a tartály annak idején „alig” 32 ezer forintba került, ám a ja­vítóállomásnak igen nagy szük­sége lett volna rá már eddig is, hiszen azért vásárolta meg. És most adja el a MÉH-nek, ócs­kavasként? Sokszor nem tudni, miféle óvatos meggondolás tart vissza némely vállalatot, intézményt, hivatalt a részére előírt feladat elvégzésétől. De annyi bizonyos, hogy az ilyenfajta eljárást nem fogadhatjuk el — hitelesnek. —ni —el; Újfajta tüzelőanyag A Borsodi Szénbányászati Tröszt a Budapesti Bányászati Kutatóintézettel közösen, kvali- kol-borsod elnevezésű, újfajta tüzelőanyag készítését kísérle­tezte ki. A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben termelt szén­nek mintegy 40 százaléka úgy­nevezett aprószén. Ennek egy részét a borsodi hőerőmű ka­zánjaiban égetik el, a többi ér­tékesítése azonban elég körül­ményes. Ennek a szénnek gazdaságos hasznosítására kezdték meg a kísérleteket. A víz kivonása után 4200 kaloriás szenet kap­tak, amit az elgondolások sze­rint polietilén zacskókban, két kilogrammos csomagokban hoz­nak majd forgalomba. Az elő­re csomagolt szenet polietilén zsákokkal együtt csak be kell majd dobni a kályhába. A cso­magolás oly tartós, hogy emele­tes magasságból ledobva » sem sérül meg. Az előrecsomagolt szén árusí­tását még ebben a hónapban — kísérleti céllal — Budapes ten, Miskolcon és több város­ban megkezdik. 4 Kubai Nemzeti Balett Budapesten Kedden az Operaház próba­termében megkezdték a buda­pesti vendégjáték próbáit a Ku­bai Nemzeti Balett tagjai. A Kubai Nemzeti Balett november 10-én Adam: Giselle-jét, 11-én és 12-én pedig három egyfélvo- násost mutat be. IV. A művészet megújhodásának lehettünk tanúi rövid moszkvai látogatásunk során. S az egy­aránt jellemző szobraikra épp­úgy, mint az építőművészet új alkotásaira. A monumentalitás mindig jellegzetessége volt pél­dául szobrászatuknak, de ezek még tíz-tizenöt éve is a realiz­mus túlzottan részletező tónusá­ban születtek. A felemelő, nagy alkotások ma sem hiányoznak, de ezeket az egyszerűség és lé- nyegretörés jellemzi. Legszebb példája ennek a karcsú, féme­sen csillogó, titán ötvözettel bo­rított kozmosz emlékmű, mely az új kor jelképeként magaso­dik a város fölé. De ugyanilyen jelképes alko­tásnak szánják a most épülő, Kisebb lábakon áll, mégis magasabb lesz, mint a híres Eiffel torony, a moszkvai tv adóállomás tornya. 520 méteres televíziós adótor­nyot is, mely a rendeltetésén túl amolyan modem kilátóto­Mintha most röppenne a ma­gasba a rakéta a Kozmosz em­lékmű csúcsán. dó éttermet helyeznek el, amely óránként egyszer megfordul sa­ját tengelye kjörül, hogy a ven­dégek a város minden pontjá­ban gyönyörködhessenek. Mon­dani sem kell; hogy a vendéget lift szállítja majd fel ide a ma­gasba. Monumentalitás? Ki tagadná, hogy a Kreml kongresszusi pa­lota — közismert már a tele­vízió képernyőjéről is — monu­mentális és mégis modern alko­tás. De ugyancsak az lesz — szintén a Kreml szomszédságá­ban — a 19 emeletes Rosszija szálló, mely hat és fél ezer ven­dégnek nyújt] rövidesen kényel­mes pihenő- és a különböző tár­gyalásokra is alkalmas munka­helyet. Alagsorában pedig há­romezer személyt befogadó kon­certterem, valamint mozi lesz található. Láttuk a karcsú KGST-palo- tát, az új, 25 emeletes vízügyi PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadta a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. „zerkesztőségl telefonközpont: 26-19 23-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj ! nőnapra 13 forint. Báas-KJskun megyei Nyomda V. Kecskemét Telefoni 11-8A. Indes: 25 065, A Rosszija Szálló rövidesen várja vendégeit. (Tóth Sándor felvételei.) rony céljait is szolgálja majd. tervező intézetet, s a 15—20 Méghozzá ezt is nagyvonalúan: emeletes lakóházakat. S az ju- a 300 méter tájékán ugyanis kö- tott eszünkbe, amit a moszkvai zel háromszáz személyt befoga- tanács vb-titikárától, Oszkolkov elvtárstól hallottunk: — Nem lehet a várost tovább terebélyesíteni, most már in­kább felfelé építkezünk. Aki pár év múlva ismét Moszkvába látogat, bizonyára alig ismer rá. Az építkezések lenyűgöző üteme napról-napra változtatja a pzovjet főváros ar­culatát. Méghozzá előnyösen. Számolva a városkép összhang­jával, esztétikai követelményei­vel. F. Tóth Pál

Next

/
Thumbnails
Contents