Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-09 / 264. szám
1986. november 9. szerda *. mai As élcsapat és utánpótlása A készpénzfizetés “m0zo.«k megoldja... Szöllősi Gergelyné, a Bajai Férfifehérnemű Gyár párttitkára és Földvári Imre, üzemi KISZ-titkár szívesen szakított időt a beszélgetésre. Témánk a több mint ezerkétszáz dolgozót, többségben nőket foglalkoztató üzem párt- és KlSZ-szervezeté- nek kapcsolata, a KlSZ-szerve- zet pártirányításának .kérdése volt; Igényesség és bizalom — Két év alatt — kezdte Szöllősiné elvtársnő —, tizenhárom fiatalt vettek fel a párt- szervezetbe. Most is három KISZ- ista tagjelöltünk van. Évek óta a KISZ-szervezet adja a párttagutánpótlás többségét. A KISZ- eseket patronáló kommunisták nagy gondot fordítanak a tagjelöltségre, a párttagságra érdemes fiatalok politikai, erkölcsi nevelésére. Az az elv vezérel bennünket, hogy a tagjelöltek érezzék az üzem kommunistáinak bizalmát, türelmes segítőkészségét. Máskülönben nem is tudnánk bebizonyítani: Munkájuk, világnézetük, emberi, erkölcsi magatartásuk alapján méltók a párttagságra. — A KISZ-szervezet egyik legfontosabb feladata — vette át a szót Földvári Imre —, a fiatalok szocialista, közösségi emberekké való formálása. Ebben a pártszervezet segít a legtöbbet. De hozzá kell tennem, hogy kapcsolatunk ennél sokkal szélesebb körű, s ami a legör- vendetesebb, az üzem kommunistái a legkülönbözőbb területen képviselik a fiatalok érdekeit, jogait. Hallatják szavukat például á lakáskiutalásoknál, szociális segélyek és juttatások elbírálásánál. Javaslatukra a KISZ-szervezet segítséget nyújt az ifjú házasoknak, hogy minél olcsóbb albérleti lakáshoz juthassanak. Abban is támogattak bennünket, hogy az igazgatói alapból 200 forintot kapjanak azok a fiatalok, akik KISZ-es- küvőt, vagy gyermekük részére névadó ünnepséget rendeznek. Közügy a kongresszusi munkaverseny A Férfifehémemű Gyár kollektívájának mintegy 95 százaléka leány, illetve asszony. Ügy gondoljuk, ez a körülmény az üzemi párt- és KISZ-szervezet munkájára, a vezetés stílusára is rányomja a bélyegét. — Valóban... — magyarázta DCUíifitf'íhfk A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Kecskeméten Ge- röcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője Mezei istvánnénak, a Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti 254-es számú üzletvezetőjének; Szentirmay Ernőnének, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk-Kiskereskedelmi Vállalat boltkönyvelés vezetőjének, Szabó Lajosné- nak, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válallat kecskeméti 1311-es számú bolti eladójának és Bereute Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat bérelszámolási vezetőjének. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Pácsai Gézáné, az Állami Áruház párttitkára. A kitüntetést ünnepi pártnapon nyújtották át. Az OKISZ elnöke a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” címmel tüntette ki Csatári Sándort, a Kiskunhalasi Szolgáltató Ktsz elnökét, Virágh Ferencet, a Jánoshalmi Vegyesipari Szövetkezet műszaki vezetőjét, Kősó Istvánt, a Kecskeméti Vegyesipari Szövetkezet elnnkfit» Szöllősi Gergelyné. —* Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a „gyengébb nem” számbeli fölénye miatt több a gond nálunk, mint más üzemben. Bizonyításul csak ennyit: A dolgozók többsége. benevezett a kongresz- szusi munkaversenybe, összesen 47 brigád tett konkrét termelési és egyéb felajánlást. A 47 brigádból 17 a KISZ-brigád, de a többiben is sok a fiatal. Az idősebb és ifjabb generáció a legnagyobb egyetértésben végzi munkáját. — A tizenhét ifibrigád kivétel l nélkül csatlakozott a KISZ és iaz SZMT kongresszusi versenyfelhívásához — folytatta Földvári Imre —, s azt tapasztaljuk, hogy az idősebbek legalább úgy örülnek a megyei versenyben részt vevő Geisler Eta, Lőwy Sándor és a többi ifibrigád sikereinek, mintha ők érték volna el azokat. A különböző korosztályok közti jó kapcsolathoz az is hozzájárul, hogy több tiszteletbeli, idősebb tagja van HISZ-szervezetünknek. Ezeket afe elvtársakat meghívjuk rendezvényeinkre, klubdélutánjainkra, kirándulásainkra, más alkalommal pedig ők tartanak szakmai, politikai előadásokat, élménybeszámolókat. Előbbre lépni Feladatok, gondok — rövid- és hosszútávon ... Körülbelül ilyen címszó alatt lehetne összefoglalni Szöllősiné és Földvári Imre további szavait. Azt fejtegették: Minél erősebb egy párt- és KlSZ-szerve- zet, annál hatékonyabban betölti sokrétű feladatkörét. Mivel mindketten technikusi munkakörük ellátása mellett végzik felelősségteljes mozgalmi munkájukat, a szervező, ellenőrző tevékenység egyre inkább előtérbe kerül vezetési gyakorlatukban. — Ekkora üzemben sok múlik a megfelelő munkamegosztáson — magyarázták. — Ezért külön- külön fogadóórákat tartunk, a három alapszervezeti KISZ-tit- kár havonta beszámol a végzett munkáról, és a következő havi tervekről. „Menet közben” csak a leghalaszthatatlanabb ügyeket beszéljük meg. A dolgozók egyéni problémáival való foglalkozás sem lehet idegen a párt- és KISZ-szervezet tevékenységétől. A szakszervezeti bizottsággal együtt, például mi is „verekszünk” azért, hogy az üzem mielőbb bölcsődét, napközit és fogászati rendelőt kapjon. Az emberek ügyes-bajos problémáival való törődés, segítség- adás ezek megoldásához — úgy véljük —, ez is fontos feltétele annak, hogy a nálunk folyó párt- és KISZ-munka az eddiginél is hatékonyabb legyen a jövőben. Bubor Gyula Két szál virág a hősök emlékére. Pálmonostorán még ma sem könnyű a nagyüzemi táblák kialakítása. Különböző minőségű földet forgat fel az eke a hajdani parcellák helyén, az amúgyis „nyugtalan” talajú határban. Ehhez tudni kell, hogy az egyéni parasztság minden rétege megtalálható volt itt, s ezek szerveződtek eggyé a több mint 8000 hold területtel rendelkező Keleti Fény Tsz-ben, amely jelenleg már a kiskunfélegyházi járás legnagyobb közös gazdasága. Megtalálható-e a gazdák között a régi vagyoni különbségek maradványa, s erről érdeklődöm Deutsch Ede raktárostól, aki az átszervezés ótá látja el a tsz-ben ezt a beosztást. — Három-négy évvel ezelőtt még voltak ilyen nehézségek, voltak széthúzások — vélekedik. — De azóta már elfelejtették a mesgyekarók helyét. A megbecsülés egyedüli fokmérője, ki hogyan dolgozik. Az • évekkel ezelőtt feltett kérdésekre azonban nem köny- nyű még ma sem választ adni. A régi helyett új rétegződések, s ezzel együtt új ellentmondások keletkeztek. Indok: a nagyobb nyugdíj Miről is van szó? Az állattenyésztés és a gépesítés fejlesztése úgy hozta magával, hogy az ottani munkákhoz mind több alkalmazottat kellett fogadnia a szövetkezetnek, az ott dolgozó gazdák mellé. Ezek kezdettől fogva rendszeres havi bérezést kapnak, ezért is vállaltak munkát a tsz-ben. Nyilvánvaló, hogy a két munkaterületen dolgozó harminc-negyven gazda ugyanolyan bérezésben részesült, mint az alkalmazott gárda. Mégis, ezek a gazdák — lehet ennek vagy másfél éve — azzal a kérelemmel álltak elő, hogy szüntessék meg a tagsági viszonyukat, lehessenek ők is alkalmazottak. Milyen indokkal? — Az egyetlen, de nagyon nyomós indok az volt, hogy az alkalmazottak társadalombiztosítása kedvezőbb, mint a gazdáké — válaszolt Bontovics Gábor főagronómus. Főleg nyugdíjra hivatkoztak, amely magasabb az alkalmazottaknál. Átlagéletkor: 55—60 év összesen 180 alkalmazottja van a Keleti Fény Tsz-nek, s nélkülük nem is tudna meglenni. Ehhez tudni kell, hogy az 1019 gazda közül 363 a nyugdíjas, s a többiek átlagos életkora is 55—60 év között van. Az alkalmazottaké legalább 15 évvel kevesebb. A már említett két munkaterületen kívül megtalálhatók a műhelyekben, az irodában, s nem utolsó sorban az új ültetvényeken, ahol 70-80 szerződött munkás dolgozik; jórészt 30 éven aluliak. Még egy összehasonlítás: a gazdák tavalyi átlagjövedelme 8400 forint volt egész évben. Az alkalmazottaké ennek mintegy a kétszerese. De: egy-egy tag 120-150 napot dolgozik a közösben. Az alkalmazott pedig több mint 300-at, vagyis a munka törvényönyvének megfelelően. Más kérdés, hogy ezt csak az ő munkákörük teszi lehetővé. Ami megoldásra vár Nem hagy nyugodni a kérdés: mindez hogyan alakulhatott ki így. Könnyen rálelünk a magyarázatra; a szövetkezetben a ma létező összes jövedelemelosztási forma megtalálható. A fogatosoknál, s részint a növénytermesztésben a munkaegység szerinti, a kertészetben és a dohánytermesztésben a százalékos elosztás dívik. A kisparcellás szőlőt munkaegységért és tízszázalékos része-' sedésért művelik a gazdák, a függetlenítettek bérét részint munkaegységben, másrészt készpénzben számolják el. Alkalmazzák még a munkaegy- ségprémium-kombinációt, s a már említett havi készpénzfizetést. — Ezt mi is jól látjuk —* hangoztatja a főmezőgazdász. — Már a jövő évben szeretnénk rátérni az egységes készpénzfizetésre. Remélhetőleg ehhez megfelelő tartalékalapot tudunk képezni. Ez az egyik, ami rendezésre vár. Csak az egységes elven alapuló bérezés hozhatja egymáshoz közelebb a tagsági és az alkalmazotti részesedést. S azonkívül — de ez már nemcsak Pálmonostorán, hanem általában ható problémát érint — szükség van a banki rendelkezések olyan módosítására, hogy a gazdáknak is ki lehessen fizetni havonta a teljes részesedést, s ne csak a 60 százalékot A szövetkezetek nagy többségének a gazdálkodása van olyan szilárd, hogy ezt kockázat nélkül megtehessék. A másik pedig az, hogy a gazdák minél nagyobb hányada rendszeres munkát találjon a szövetkezetben, s ilyen tekintetben is felzárkózzanak az alkalmazottak mellé. Van már ilyen elgondolás: növelik a dohánytermő területet, s az arra alkalmas parcellákon füzeseket telepítenek. Meghonosítják a kosárfonást, amely nagyon kifizető üzemágnak bizonyul, a vessző többi részét pedig félkészáruként dolgozzák fel. A fejlődő állattenyésztés is mind több ember állandó munkáját köti le. Végső soron mód van rá, hogy a gazdák és az alkalmazottak között eltűnjék a meglevő ellentmondás is. H. D. Sorakoznak a prizmák Régóta nem emlékeznek az ideihez hasonló kukoricatermésre a városföldi Dózsa Tsz-ben. A 750 holdas közös területről holdanként 4o mázsás termést takarítanak be, s ez májusi morzsoltban számítva több mint 25 mázsás átlagnak felel meg. Mivel a szövetkezetben a százalékos részesedés az uralkodó jövedelemelosztási forma, a gazdák 33 százalékos mértékben részelnek. A közösnek jutó termés elhelyezése, alkalmas tárolótér hiányában, még így is nagy gond; ezért a központban jól előkészített, gondosan fedett prizmákban tárolják a tengerit. Az abraktakarmányt először innen használják fel majd az állatállománv etetésére. Naponta 15 hold termése érkezik a központba; lófogatom, vontatás pótkocsin és teherautón. (Pásztor Zoltán felvétele.).
