Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
At Ének-Zenei Altalanos Iskola cs Gimnázium legkisebbjei. szén az igények messze előtte vannak a lakásépítés ütemének. Ezért kísérte olyan nagy várakozással a város közvéleménye a leninvárosi ünnepélyes alapkőletételt. Akik ott voltak, vagy hallottak róla, csak álmélkodtak a nagyméretű tervektől. Néhány év alatt több mint ezer lakást építeni — ilyen vállalkozás még nem volt a város történetében. Azóta az új városrész felépült és hatezer embernek — a belterületen élők jelentős hányadának — adott egészséges, modern, komfortos otthont. (Le- ninváros felér egy nagy község teljes lélekszámával.) Az öt év alatt állami és magáneszközök közbejöttével, a KISZ akciójával azonban ennél lényegesen több, összesen 2692 lakás épült. Végigmenve a Dózsa György úton, a Csilléri telepen, de a város más részein is tetszetős, új lakótömbökkel találkozunk és ámi nagy megelégedésünkre szolgál: megszűnt az Erzsébet vá- *rosi putrinegyed is. A leninvárosiak- bizonyára nagy örömmel értesülnek arról, hogy az év utolsó negyede táján megnyitja kapuit a városrész új iskolája, óvodája és bölcsődéje, és á következő év elején működik az ABC áruház és egy vendéglátóipari egység is. Annak ellenére, hogy az elmúlt fél évtizedben megközelítően kilencezer ember jutott jó lakáskörülmények közé — és ez tényleg a városfejlesztés kiemelkedő sikere — a gondok csak enyhültek, de meg nem oldódtak. Ezért a lakásépítés továbbra is a város társadalmi életének központi kérdése marad. Mi okozza a gond konzerválódását? Elsősorban az, hogy a város lakossága évenként ezer fővel növekszik, ami 300 új lakásra igényt tarfót jelent. Az épületek 74 százaléka sár- és vályogfala-, zatú, ami a magas talajvíz miatt évenként 120 lakást tesz életveszélyessé, vagy romossá. De közrejátszanak ebben az életszínvonal növekedésével párhuzamosan a nagyobbodó igények is, ami elsősorban a lakásméretre és komfortra vonatkozik, A lakásépítés jövője Kecskeméten Is döntően azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül változatos, különböző anyagi igényeket jelentős módszerekkel felkelteni a város polgárainak érdeklődését és tevőleges részvételét. Az alapvető célkitűzés: legalább annyi lakást építeni, mint az elmúlt öt esztendőben! A lakásépítés fő területe a Széchenyi város lesz, ahol már zajlik a műszaki előkészítés és a közművesítés. Ide a tervek 1970-ig 680 lakást Ígérnek. A városkép szebbé formálásában nagy szerepe lesz annak a két épülettömbnek, amely nyolc emelet magasan 464 lakással a Katona József Gimnáziumtól a Don-kanyarig húzódik. A két épületet a Kőhíd utca választja el egymástól és földszintjükön háztartási és papírbolt, gázkészülék-bemutató terem és gyógyszertár lesz. Az új építési eljáráshoz már megkezdődték a próbacölöpözések, hogy az alapozás a jövő év januárjában induljon, de teljes befejezése 1970- re húzódik. Az építkezések természetesen tovább folytatódnak a Csilléri telepen és a Méheslaposon, a KISZ-la- kásépítési mozgalom. OTP társasház és magánéoítkezés keretében. A lakosság körében bizonyosan nasy érdeklődésre tort számot a Hazafias Népfront a félkész házépítési akcióra vonatkozó kezdeményezése. A lakásépítésnek ez egy új gazdaságos és a jelenleginél olcsóbb formája, hiszen az Építőipari Vállalat a saját üzemében készített blokkokból összeszerelt épületeket félkész állapotban adja át az akcióban résztvevőknek. A Kezdeményezés sikeresnek ígérkezik, ami a város méheslaposi részén újabb ezer lakást igér. Köztudott, hogy a város lakosságának jelentős hányada a tanyavilágban él. A mezőgazdaság szocialista átszervezése idején olyan illúziók kaptak lábra, hogy a tanyavilág viszonylag gyorsan megszűnik. Ez azonban valóban illúzió volt, hiszen létével még hosszú ideig számolni kell De azt is meg kell mondani, hogy most és a későbbi időkben is szükséges lesz bizonyos arányú kinti településre, hiszen a termelőszövetkezetek gazdálkodásához készenléti lakásokat kell biztosítani. A kulturáltabb körülményeket azonban már az itt élő emberek is igénylik és ezért merült fel a Törekvés Tsz-ben a terv, hogy néhá- nyan a szövetkezet gazdái a központban — telek rendelkezésre bocsájtásával, OTP kölcsönnel — komfortos lakásokat építenek. A kezdeményezés nagy megnyugvást keltett az érdekeltek körében és más szövetkezetek is hasonló terveket melengettek. Hathónapos fáradságos és hosszadalmas utánjárás nyomán — és ez azért ment ilyen gyorsan (?), mert mindéi szerv akarta (!), — sikerült az építési engedélyt megszerezni. S amikor már az építkezés megindult, tiltás érkezett a város vezetőihez, mondván, aki külterületen építkezik, a törvénnyel találja magát szemben. Bízunk benne, hogy ez az értetlenség csak ideig-óráig tartó, annál is inkább, mert az építkezés magabiztosan halad előre. Az utóbbi években — ez a városban élők és az átutazók egybehangzó véleménye — nagyot változott a városkép, különösen a város központja. Az új szálloda, az Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium épülete, a MÉSZÖV székház, a Rákóczi út épületsora mind-mind a kedvezőbb városkép és a vonzó városközpont létrejöttét szolgálták. Az utóbbi fejlesztése érdekében a további tervek jelentős lépéseket tartalmaznak. Közülük nagy figyelem kíséri a Széchenyi tér 1—3 szám alatti hatemeletes, 95 lakásos, földszintjén üzletsorral (ruházati, csemege bolt, tejivó cukrászdával, IBUSZ- kirendeltség) rendelkező bérházépítkezést. De közeli már a Beretvás sarki 50 lakásos társasház és a Cifrapalota folytatásaként egy irodaház és egy diákotthon felépítése. A következő esztendőben a városközpont is megnagyobbodik: kiterjed a Nagytemplom mögötti, egészen a Don-kanyarig húzódó területre. Ebben a megnagyobbodott centrumban magasodik majd a megyei párt és tanácsszékház és a művelődésügy nagy megelégedésére a kultúra háza. A rendezés nyitva hagyott gondja marad a Városi mozi és környékének esztétiku- sabb megoldása. A város megújhodásáról szólva az eddig elmondottakkal szinte együtt tódul ki belőlünk az utak és járdák dicsérete, amiben mondhatni évszázadosán elmaradott volt a város. A belterületen az utcák egynegyede volt burkolva és a város társadalmától melegen támogatott nagy és merész vállalkozás eredményeként 161 utca kapott modem, bitumenes burkolatot, és ami úgyszintén nem lebecsülendő 52 kilométer hosszan aszfaltjárda épült. Az utóbbi években megoldódott a város vízellátása is. (5000 m1 helyett napi 19 000 m3.) Vajon eszükbe jut-e a vízcsapot megnyitó kecskemétieknek, hogy nem is olyan régen jól jövedelmező foglalkozásnak számított a víz lajttal való árusítása. A vízellátással összefüggő reménysége a város polgárainak a fedett uszoda és a tisztasági fürdő, amely a tervek szerint a jövő esztendő végére a fürdőzők rendelkezésére áll. Az egészségesebb életfeltételek gyarapításához jól társul az a szinte mozgalomszerű parkosítás, amelynek eredménye, hogy mindössze öt esztendő alatt 180 ezer négyzetméterrel nagyobbodott a zöld és virágos felület. Azt tartják és joggal, hogy modern város gázvezeték nélkül el sem képzelhető. A város múltjában ez a gondolat még álomként sem merült fel és íme napjainkban már pontos térkép ad számot a gázvezeték nyomvonalának folyamatos kiépítéséről. Eszerint a gázfejtő állomástól az Ipoly utcán, a Dózsa György úton át a Rákóczi útig; a Szalvai Mihály kőrútnál az első elágazás félig átölelve a várost a Budai kapuhoz, a másik elágazás az Erzsébet körúttal a Czollner térig visz a vezeték. A gáz természetesen a Nyíri úton a Széchenyi városba is eljut. A főnyomóvezetékekről a mellékutcákba további leágazásokat építenek majd, ami fokozatosan 700« háztartás gondjait fogja könnyíteni. Az emberek ügyes-bajos dolgaival törődés körébe tartozik a szolgáltatás további bővülése. A kisipari szövetkezetek a közeljövőben a városháza mögötti telken egy szolgáltató házat emelnek. De lesz szolgáltató háza a Lenin- városnak is. Az illetékesek figyelme arra is kiterjed, hogy a szolgáltatók munkaideje igazodjék az emberek szabadidejéhez és arra is gondolnak, hogy figyelembe vegyék a lakások, háztartások jelentős gépesítettségét. Mindaz, ami a város továbbfejlődé-, sét, kommunális ellátottságának javulását szolgálja nagy mértékben támaszkodik lakóinak, a város egész társadalmának várható segítségére. Kecskemét az eddigiek során jól vizsgázott, hiszen az utóbbi esztendőkben a társadalmi segítség forintban kifejezett összege 15 millióra rúg. A kecskemétiek láthatóan szeretik városukat és lelkes odaadással szolgálják azokat a célkitűzéseket, amelyek az élet modernizálódását, könnyebbé, jobbá tételét szolgálják. A város vezető szervei azon igyekeznek, hogy a társadalmi munkában mindenki ott vegye ki a részét, ahol szakértelmével a legtöbbet segíthet. És arra is igyekszik, hogy a társadalmi tevékenység hatókörébe vonja létesítmények védelmét. megóvását, a tisztaság és a rend fenntartását, az épületek külsejének, belsejének ápolását. Kecskemét a megye ’kulturális életének központja. Nem csupán azért, mert megyeszékhely (azért is), alapvetően azért, mert a személyi (2000 főnyi értelmiség) és a tárgyi feltételek (az utóbbiak bármennyire hiányosak is) ide összpontosulnak. A városnak valaha is sok tanintézete volt, de a hallgatók létszáma messze alatta maradt a manapságinak: középiskolákban 2600- an, a három felsőfokú tanintézetben pedig 500-an tanulnak. Közöttük olyan, már határainkon túl is neves iskola A BRG-ben sorozatban készülnek a Calypso magnetofonok. van, mint az Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium. A felnőttek igyekezvén az elmaradottak behozatalára 2700-an tanulnak a különböző típusú iskolákban. És hogy milyen méretei vannak a kultúrszomjnak azt sok-sok adat mellett jól bizonyítja, hogy csaknem hétezer televízió van a város lakóinak tulajdonában. A megyeszékhely kultúrális életének fokozatos fellendülése szorosan összefügg a megyeszékhely általános fejlődésével, s kölcsönhatásban van azokkal az igényekkel, amelyeket a város gazdasági életének különböző ágazatai támasztanak. (Példa erre a Felsőfokú Gépipari Technikum és az Iparitanuló Intézet több mint 2200 hallgatójával.) A szocialista tudatformálás azonban még nagyobb erőfeszítéseket igényel a kultúra minden városi osztagától, különös, figyelemmel arra, hogy a lakosság jelentős része a tanya világban él. ... A kultúrális élet további gazdagodására, a megyeszékhely ilyen jellegű erőteljesebb kisugárzására - számíthatunk, hiszen a városfejlesztésnek ez is lényeges eleme. Megépül, ha évek múltán is a kultúra hajléka. A Széchenyi városban 16 tantermes iskola kerül a közeljövőben átadásra. Épül az ipari tanuló intézet is és valószínű, hogy a Hunyadi városi iskola építését, 1970-re sikerül előrehozni. Az új lakótelepülésekhez természetesen iskolák, óvodák is kapcsolódnak. De a kultúrális vezetés felé másirányú várakozással is tekint nemcsak a város, hanem a. megye és az ország csillapíthatatlan szomjú közvéleménye. Ilyen kérdések merülnek fel: vajon mikor kap hajlékot a Katona Jó. zsef Múzeum. Mikor lesz programba véve egy Mathiász János Emlékmúzeum (amelynek környékén esetleg a homok minőségi borait kóstolgathatná az érdeklődő, amelyre most a városban sehol sem lel). A Művésztelepen, vagy másutt mikor települ meg egy állandó kiállítás Fényes, Iványi Grünwald, Révész képeivel, akik Kecskemét képzőművészeti életének megalapítói voltak. Mikor lesz és ez nem elképzelhetetlen Kecskemét székhellyel sem egy megyei népi együttes, hogy feledésbe ne vesz- szenek a megye folklórjának becses emlékéi. S még valamit a kívánságlistára. Legyen a megyeszékhelyen népművészeti ház felölelve a megye gazdag népművészeti anyagát. (Kalocsa, Érsek- csanád, Drágszél, kunhagyományok: délszláv és sváb népművészeti emlékek.) Bizonyos, hogy a javaslatok egyike- másika csak épületek birtokában valósítható meg, de a programbavétel már megkezdődhet és a megyeszékhely odaadó és lelkes kultúrmunkásai segíteni fogják a megvalósítását. Mindennek jelentős idegenforgalmi vonzása is volna. Kecskemét az eredmények, a tervek végeláthatatlan sorát kínálja. Ebből is, abból is csak a legjelentősebbeket ragadta meg a toll. amelyek jól igazolják, hogy az elmúlt esztendőkben érdemes^ volt dolgozni és erdemes az írásban felvillantott célokért is tevékenykedni. A tervek, tehát az adott szó téteteken megvalósult, ezzel jobb lehetőségek birtokába jutva, hogyne valósulnának meg a távlati elképzelések is. A kecskemétiek valamennyien jól láthatják hogy volt és van miért szorgoskodni, egyszóval érdemes kecskemétinek lenni. Weither Dániel
