Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / Különkiadás

Elöljáróban egy töredelmes vallomás: elfogult vagyok e várossal, mely ifjú éveim színhelye, emberré érésem tanú­ja volt. Az olvasó tehát ne várjon tő­lem szigorú tárgyilagosságot, újságírói rutint, sem felszínességet takaró „szí­nes” írást. Ebben a riportban, melyben kézen­fogva — mint szívélyes házigazda — ve­zetem körül ezt a szép dunaparti várost megismerni akarókat, — benne lesz óhatatlanul a Haynald utcai akácok il­lata és a Sugovica megejtő szépsége. Szabálytalan riport lesz... Régi és az új... Vannak Baja öslalcói közűi olyanok^ akik szeretnék siettetni az idő múlását. Számukra mintha kissé lassú lenne a fejlődés, szeretnék, ha városuk minél gyorsabban a legszebbek közé sorakoz­na. Pedig milyen szép a Duna menti város már most is, és egyre inkább, nemcsak természeti adottságai, hanem rohamos fejlődése, gazdagodása jelenti a legszebb díszét. Akik elköltöztek, s most visszalátogatnak Bajára, jólesően vehetik tudomásul, hogy tehetséges, szorgalmas nép lakja a várost, fejlő­dése, életének lüktető ritmusa örven­detes valóság. ■ A történelmi városközpont épületei Csatornahálózat épül a városban. Serény munka folyik a Nagy István utcában« még régmúlt évszázadokat idéznek, de az egykori Szentháromság téren, me­lyet valamikor avult, macskaköves út­burkolat fedett, ma korszerű útakat találunk. Elköltözött innen a szerda— szombati hetivásár is. A S? ' odság út­ján is hiába keresnék a gyümó.csöt áru­ló kofákat, az elmúlt néhány év alatt tisztábbá, városiasabbá vált a főutca. Az ideérkező azt is látja, hogy ahol régen szántóföld, kukoricás volt, ott ma sok száz lakos számára otthont nyúj­tó családi házak sora épült fel, és a régi vásárteret is hiába keresem, mo­dem bérházak emelkednek az egykori kalmárkodás helyén. Egy kis kitér«?... Ma a városban pontosan 33 ezer em­ber él. Miből, hogyan élnek ezek az emberek? Az idősebbek jól emlékeznek még arra az időre, amikor — ahogy monda­ni szokták — művészet volt Baján el­helyezkedni. A város híres volt kő­művesiparáról, de a kőműveslegények még messze, Perzsiában is kikötöttek, mert itthon nem volt munkaalkalom. Mindössze három jelentősebb üzem volt a városban, az egyik a Posztógyár, a másik — mely be is zárta kapuit — a Bútorüzem, a harmadik a Sziebert Bőr­gyár. A nap minden szakában a „köp­ködőn” ácsorgó munkanélküliek vár­tak sovány keresetet biztosító alkalmi munkára. Ezt az örökséget kellett itt a város vezető szerveinek felszámolni Néz­zük, hogyan sikerült? Időzzünk néhány percet az iparnál, mely a foglalkoztatottság szempontjá­ból á legjelentősebb. Nagyot fejlődött a Bajai Finomposztógyár. Űj terméke, a szintetikus anyagból készült takaró, messze földön ismert. A Ganz Bajai Gyáregysége is büszke lehet kitűnő porszívóira, hegesztő-berendezéseire és laborkemencéiré. Korszerű gépi beren­dezéssel készülnek a különböző fehér­nemű típusok a Férfi Fehérneműgyár­ban, ahol mintegy ezer nő dolgozik, az átlagos életkoruk huszonhét év. És ki gondolta volna még néhány évvel ezelőtt, hogy a városban valaha is lesz egy olyan üzem, méghozzá nem is akár­milyen méretű, melyet úgy hívnak: Kis­motor és Gépgyár. Ehhez még talán annyit, hogy az ipa­ri beruházások összege az utolsó 5 év alatt meghaladta a százmillió forintot, és 2320 új munkás jutott biztos kereset­hez, jó szakmához. Az időnként szkep­tikusok is nem kis büszkeséggel sorol­ják, hogy Baja adja a megye ipari ter­melésének egyötödét, export tervének tíz százalékát. Szólnom kell az egyre terebélyesedő '•isipari szövetkezetekről is. Például a 3ajai Vas- és Fémipari Ktsz gyárt­mányai minőségével komoly hírnevet zerzett az országban. Ha az iparról szóltam, nem feled- ezhetem meg a kereskedelemről sem. Baja régen is nagy forgalmú kereskedő- város volt. A város szívó hatása válto­zatlanul jelentős a környező közsé­gekre. Tradíció, hogy a falusiak a bajai boltokban vásárolják meg szükségletei­ket, noha nagymértékben megnöveke­dett a helyi földművesszövetkezetek forgalma is. Az illetékesektől tudom, hogy az elmúlt évben közel ötszáz milliót forgalmaztak a kiskereskedelmi egységek, mely. mintegy harmadával múlta felül az öt évvel ezelőttit. A város kereskedelmi életének pezs­gésével együtt látom a jól öltözött em­bereket, az ízlésesen berendezett bajai otthonokat, az egyre jobban gépesített háztartásokat, az igényt a még szebb, még finomabb áruféleségek iránt. A fogadatlan idegenvezető, a város leljces barátja, szeretne mindent bemu­tatni, szeretné, ha a változások legap­róbb részleteiről is hírt adhatna. Ez azonban szinte lehe^tlen. fsy aztán leg­valamennyi tsz-ben láttunk és hal­lottunk: az asszonyok is kiveszik a ré­szüket a közös munkából. S e mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Knltúrcenlrum Az itt élők szomjazzák a kultúrát, ta­nulásra, művelődésre vágyók. Régen is jó hírű iskolái voltak a városnak, szép­séghibájuk csak az volt, hogy falaik közé nem a tanulni vágyó ifjú tehetsége volt a belépőjegy. A jómódú szülők gyerekei továbbtanulhattak, a nincste­lenek fiai, leányai előtt zárva voltak az iskolák kapui. Annál örvendetesebb hogy ma a váró« szinte megifjodott a sok diáktól. Két jó nevű felsőokta'.ási intézménye van a városnak. Itt kapott otthont a Felsőfokú Tanítóképző Inté­zet. és impozánsan magasodik ki a vá­rosképből a Sugovica partján épült Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum tömbje. Baján van nemzetségi gim­názium, ahol a német ajkú diákok an a- nyeivükön tanulhatnak. A nemzeti­ségi politika szimbóluma ez. S ha már Bajáról, mint iskolaváros­ról emlékezünk meg, nem hagyhatjuk szó nélkül azt a továbbtanulási „jár­ványt”, mely hatalmába kerítette az üzemek dolgozóit is. A Ganz gyáregy­ségében az elmúlt évben 65-en végez­ték el a Pécsi Zipemovszky Gépipari Technikum villamossági tagozatát. Ezekben a napokban újabb tíz munkás kapott tecnikumi végzettséget. Tizen­nyolcán pedig a felsőfokú gépipari technikum befejezésével dicsekedhetnek. Ügy érzem, ehhez nem kell kommen­tár. A szakmai továbbfejlődésből a Ba­jai Finomposztógyár és a Férfi Fehér­neműgyár dől gotói is kiveszik részüket. Eddig 54 munkás szerzett technikusi ok­levelet S mindjárt ide kívánkozik a kulturá­lis élet vezetőinek régi óhaja: a város­nak múlhatatlanul szüksége van egy tizenhat tantermes iskolára. Évente 8500 diák tanul Baján, ezeknek több mint fele vidéki. Ezenkívül 1900 esti és le­A Finomposztógyár Tóth Kálmán szövőbrigádja munkában. Előtérben Fehérvári Józsefné, a szocialista brigád vezetője. feljebb színes, tarka mozaikot állíthat össze. Az érdeklődő figyelmét nem kerül­heti el a város mezőgazdasága. A fej­lődés kézzelfogható, a nagyüzemi' gaz­dálkodás Baján is szép eredményeket hozott. A szövetkezetek megszilárdul­tak, az egységes szövetkezeti paraszt­ság kialakításában Baja is nagyot lé­pett előre. A Micsurin Tsz sertés- és szarvasmarha tenyészete országos hírű. a Vörös Fény a nagyüzemi baromfite­nyésztés megteremtésében jár az élen. A Duna Termelőszövetkezet eredménye­sen dolgozik a nagyüzemi zöldségter­melés alapjainak megteremtésén. A vá­ros tsz-ei a csemegeszőlő telepítési ará­nyának növelésén, 230 kát. hold gyü­mölcsös állagának megóvásán fáradoz­nak. Az elmúlt öt évben 317 kát. hold szőlőt telepítettek. E téren azonban még teméntelen a tennivaló. A mezőgazda­ság Irányítói azon munkálkodnak, hogy a város termelőszövetkezetei még job­ban jövedelmező, szilárd gazdaságokká váljanak, Itt említjük meg, amit szinte velező hallgató is helyet igényel, melyet már csak nagy erőfeszítések árán tud­nak megoldani. Nagy gondja ez a vá­rosnak. Amikor Bajáról, mint kultúrközponl- ról beszélünk, azt sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a városban közis­merten sok az értelmiségi. Számuk az íttóbbi években az egyre jobban tere­bélyesedő iparosítás következtében még tovább nőtt. összefogásukat a TIT és a Szakmaközi Bizottság vállalta, mun­kájuk eredményeként ma már jól funk­cionáló értelmiségi klub tevékenykedik. Ugyancsak részt vállalt a város kul­turális, művészeti életének szemezésé­ben és fejlődésében a Művelődés Bará- rátainak Köre. Baja kulturális életébe valahogy be­lekívánkozik, hogy a nagy múltra visz- szatekintő Tóth Kálmán Irodalmi Tár­saság az irodalmi élet helyi szervezője és ihletűje legyen. Valamit tenni kelle­ne, hogy ez a jelentős művelődési szer­vezet feltámadjon és újból betöHse hi­vatását. Ugyanakkor számos jó kezde-

Next

/
Thumbnails
Contents