Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
rapitására. Rendezetlen még a közősben dolgozó tagok földjáradék. SZTK, háztáji, nyugdíjjuttatása is. Ezek a gondok nemcsak a tszcs-tagokat foglalkoztatják, törődnek vele a járás párt és állami vezetői is, akik hatáskörükben mindent megtesznek és felsőbb szervekét is sürgetnek a fejlődést akadályozó ellentmondósok megszüntetésére. tpair születik A járásról alkotott kép nem lenne teljes, ha a lakosság túlnyomó többségének létalapjául szolgáló mezőgazdasági termelés mellett nem szólnánk az iparfejlődés első jelentősebb lépéseiről. Őt évv^l ezelőtt a járás községeiben működő üzemek, ktsz-ek alig félezer ember számára nyújtottak kereseti lehetőséget. Nemcsak az időszakos, dé az állandó munkaerő-kínálat is sokszorosan meghaladta ezt, hiszen még ma is több mint négyezerre tehető a városokba, főleg Budapestre és Kecskemétre eljáró dolgozók száma. Ezért figyelemre méltó, hogyha lassú ütemben is, de a második ötéves terv idején fejlődésnek indult a járás ipara. Lajosmizsén telephelyet létesített a nyomda vállalat, Tiszakécskén bővült a Vegyiműveket Szerelő Gyár, s a közelmúltban lépett üzembe a járás egyik legjelentősebb ipari létesítménye, a Lajosmizsei Vízgépészeti Gyár. Ma a különböző ipari üzemek és ktsz-ek 1700 munkást foglalkoztatnak, s nem másodrangú az sem, hogy az ipari termelés az 1960. évinek duplájára emelkedett, elérte a 164 millió forintot. A tervek a további fejlődést illetően Is biztatóak. A Tiszakécskei VegyiműA tászlófalv! Űj Élet Termelőszövetkezet kertészetéről válik mind híresebbe. Innen már a primőrök is nagy tételekben kerülnek piacra... veket Szerelő Gyáregységben megvalósuló mintegy 100 milliós beruházás, a Lajosmizsei Vízgépészeti Gyár, s a többi üzemek továbbfejlesztése ezernél több. eddig eljáró munkás számára teremt majd helyben munkaalkalmat. Az iparfejlesztés másik iránya olyan időszakosan űzhető iparágak megteremtése, — a szövetkezetek, vagy tanácsok kezelésében —, amelyek a tsz-tagok, főleg a fiatalok és a nők téli foglalkoztatását oldják meg, különösen olyan nagy községekben, mint Izsák, Kerekegyháza, Tiszakécske. Ipar és mezőgazdaság szerves egységben való fejlesztésének jelei mutatkoznak azokban a törekvésekben is, amelyek a mezőgazdasági, különösen a kertészeti termékek előfeldolgozásának xiterjesztésére vonatkoznak. Példaadó e tekintetben a Kecskeméti Konzervgyár és a Tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz együttműködése, de szükség lenne az illetékes belkereskedelmi szervek nagyobb arányú támogatására is, melynek haszna nemcsak a helyi foglalkoztatottság bővítésében, de a lakosság jobb áruellátásában is jelentkezne. Ez azért is sürgető, mert tsz- és tszcs-közi alapon Lajosmizsén szőlő-, gyümölcs- feldolgozó, I jaki teleken pince- és feldolgozóüzem, Izsákon pedig hűtőház építésének tervei formálódnak. Izgalmas vállalkozás annak felderítése is. hogy a megváltozott gazdasági alapok miként hatottak vissza a községek fejlődésére, a lakosság életkörülményeire, művelődéi)- és egészségügyre. A kilencedik víztisztító berendezés készül exportra a Lajosmizsei Vízgépészeti Gyárban, melynek dolgozói a kongresszus tiszteletére 2 millió 390 ezer forint értékű munkafelajánlást teljesítenek. A felszabadulást követő években a gazdasági adottságokból és települési viszonyokból eredően talán ez a vidék startolt legmesszebbről a kulturáltabb, emberibb életkörülményekhez vezető úton. A 18 község 1950. óta alkot önálló és egységes közigazgatási területet. A járás megalakulása előtt Tiszakécske a kiskunfélegyházi, Fülöpháza. Kerekegyháza, Izsák, Orgovány a kun- szentmiklósi járás része volt, a többi község Kecskeméthez tartozott. Ahhoz a városhoz, mely hírnevét, rangját a hetényi, ballószögi szőlőnek, gyümölcsnek is köszönhette, de amelynek hajdani vezetői vajmi keveset törődtek azzal, hogy a külterületi kisparaszt milyen úton szállítja termékét a város piacára, merre fut orvosért, ha gyermeke megbetegszik, s hány kilométert gyalogol petróleumért, sóért, gyufáért... Feledte!« a múltat A ma is Kecskeméten élő idős dr. Szarvas András 1926, óta csaknem két évtizeden át cikkek, tanulmányok, előadások hosszú sorában tárta fel a tanyai nép egészségügyi viszonyait és sürgette e vidéken a mind aggasztóbb méreteket öltő népbetegség, a tbc elleni küzdelem megszervezését. Harminc évvel ezelőtt született tanulmányában dr. Szabó Kálmán a lehetetlen utakra panaszkodik, s arra, hogy e vidéken aránytalanul drágább a vasúti közlekedés, mint például Budapest környékén. Reális kivezető utat azonban akkor még a felelősséggel érzők sem tudtak mutatni: Hiszen az. hogy jó utakkal kössék össze a tanyákat a nagyvárosokkal, s vezessék be minden tanyára a kötelező ingyenes rádiót, csak részletgondokat oldott volna meg, s nem gyökerében segít a bajon. Anyagi áldozat hiányában egyébként is megvalósíthatatlan álom maradt, amire nem is szívesen emlékeznek e vidék lakói. Bevallom, velem is könnyen feledteti a múltat az a fejlődés, amely a járás megalakulásával, 1950-ben kezdődött, s az utóbbi öt évben a korábbi évek legmerészebb elképzeléseit is felülmúló ütemben bontakozott ki. A községekre csupán az elmúlt öt évben több mint 52 millió forintot költöttek a községfejlesztési alapokból. Több mint 32 és fél ezer négyzetméter járda épült, amely 120 centiméter szélességben Kecskeméttől Lakitelekig érne. 83 és fél ezer négyzetméterrel növekedett a falusi parkok és 12 ezer négyzetméterrel a kiépült, egészségügyi követélményeket is kielégítő piacterek területe. A tervidőszakban 23 kilométerrel bővült a villanyhálózat, ma teljes hossza megközelíti a 200 kilométert. Folytatódtak azok az erőfeszítések is, melyeknek célja az egészséges ivóvizet adó törpevízművek, vízvezetékek kiépítése. Iskolabővítésekkel és építésekkel négy község — Bal- lószög, Hetényegyháza. Kerekegyháza és Kunbaracs — oktatási gondjain segítettek, művelődési otthon pedig csupán öt év alatt hét községben épült. A? izsákiak új fürdővel, a hetényegyháziak és jakabszállásiak orvosi rendelővel, a lászlófalviak egészségházzal gazdagodtak, s több helyen az utóbbi években épült fel a postahivatal és autóbusz- váró ... Vessünk egy pillantást a jövőbe is: A harmadik ötéves terv idején az elmúlt öt évinél 6 millió forinttal nagyobb összeg szolgálja majd a községek fej-. lődését, s a tanácsok vezetői minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a lakosság kommunális, egészségügyi igényeinek, szükségleteinek- kielégítésére. Többek között utak, járdák építésére mintegy 12 millió forintot, az orvosi ellátás javítását szolgáló beruházásokra 3 és fél millió forintot, óvodák, napközi otthonok bővítésére, építésére 8 millió 300 ezer forintot irányoztak elő. A tervekben 15 kilométernyi úthálózat-építés, korszerűsítés szerepel. Öt községben — Ágasegyházán, Ballószö- gön, Hetényegyházán, Helvécián, Ja- kabszálláson és Ladánybenén — épül új óvoda, összesen kétszáz kisgyermek számára, de ezenkívül sor kerül a kerekegyházi és izsáki óvodák bővítésére. A következő években új egészségház építésével Lajosmizse, művelődési ház építésével Orgovány jelenlegi legnagyobb gondja is megoldódik ... A tervekből ítélve a következő öt esztendő alatt valamennyi község életében lényeges változás tanúi lehetünk. A hajdan legfeljebb csak tanyaközpont jellegű települések sora változik mindinkább életképes falvakká, olyanokká, ahol villany, víz, út, járda, művelődési otthon, egészségház. könyvtár, fejlődő bolthálózat teremt alapot kultúrált életkörülményekhez. Változások a tanyán Mindez azért is fontos, mert az utóbbi években nemcsak a gazdálkodás keretei, módjai, eredményei változtak, ha. nem az emberek szemlélete és igénye is. A mai kor emberét egyre kevésbé képes kielégíteni a tanyai település. Számolni kell tehát azzal, hogy mindjobban növekszik a kis és nagy községek vonzóereje. Már az elmúlt öt évben is egy híján 1400 családi ház építésére adtak engedélyt a járás községeiben, s talán még több is épült volna, ha időnként — főleg a nagyközségekben — nem lassítja az ütemet a telekhiány. A következő öt évben hasonló méretű lakásépítési igényre lehet számítani, ez azonban nem jelenti, hogy a tanyák fölött „meghúzhatjuk a vészharangot”. A tapasztalatok szerint a tanyák megszűnése sokftal lassúbb Ütemű, mint as új falusi házak építése. Az utóbbi öt évben például mindössze 232 lakásra — 95 százalékuk külterületi — adtak ki bontási engedélyt De ez sem aggasztó tünet. Sok-sok jel vall arra, hogy a tanyák megszűnésük előtt még egyszer visszaállítódnak a régi funkciójukra. Kezdetben ugyanis nem lakóhely gyanánt, csupán a gazdálkodás, állattartás keretéül szolgáltak. Még nem általános méretekben, de már kezd előtérbe kerülni ez a szerepük. Ha valaki ellátogat Orgoványra, Ágasegyházára, vagy Bu- gacra, számos olyan családot taiá:, amelyet ősi értelemben vett kétlaki- nak lehet nevezni. Megépítették, sokan be is rendezték kétszobás, fürdőszobás falusi házukat, s a tanyát csak átmeneti lakóhelynek tekintik. Gyakori az is, hogy a fiatalabb családtagok maradnak kint, s igyekeznek kihasználni a tanya nyújtotta előnyösebb gazdálkodási, jószágtartási lehetőségeket arra, hogy anyagi alapot teremtsenek a betelepülésre. Van egy másik „tábor” is, azok tartoznak ide, akik tartósan berendezkednek a tanyai életre. Az ő házuk tájáról viszont már nem hiányzik a motor, kerékpár, sok esetben a rádió és gáztűzhely sem. A tanyára pedig nagyobb ablakot vágnak, cseréppel cserélik fel a nádtetőt, s gyerekek, felnőttek egyre gyakoribb vendégek az iskolai, falusi mozivásznak, tv-képernyők előtt. Az, hogy ma — s még jó néhány éven át — igyekszünk kiaknázni e települések nyújtotta gazdasági előnyöket, nemcsak az egyes emberek, családok számára hasznos, a társadalmat, a közösséget is gyarapítja a piacra kerülő termékekkel. Viszont ezért a mai, a központi és megyei irányelveken alapuló helyi politika többet nyújt viszonzásul mint bármelyik bennünket megelőző társadalom. Néhány példa ehhez: a járásban 113 tanyacsoportot tartanak nyilván, közülük 87-ben kialakított kulturális központ van. Ez még akkor is nagy eredmény, ha tartalmi munkájuk nem igazodik még, mindenütt az igényekhez, lehetőségekhez. Több tanya- központ villanyt kapott, az új ötéves terv idején pedig a gazdasági utak rendbehozása kerül: előtérbe, s ez a vállalkozás bizonyára nem nélkülözi majd a társadalmi összefogást sem. Az egészségügyi hálózat fejlesztésében is tekintettel voltak a tanyákra a járás politikai, állami életének vezetői. Ót év alatt öttel emelkedett az orvosi körzetek száma, s háromról 12-re szaporodtak a külterületi rendelők; Rendkívül nagy erőfeszítések árán előrelépés történt az iskolák körzetesítésében, így ma már a felső tagozatos diákok 62,5 százaléka részesül szak- rendszerű oktatásban. És ez azt jelenti, hogy tanyai gyerekek ezrei válnak tudásban, felkészültségben, versenyképes társaivá a falusi, városi iskolásoknak. Sok mindenről lehetne, kellene szólni még, hiszen a megváltozott élet, s a mérnöki pontossággal megtervezett holnap ezernyi biztató, lelkesítő adata lapul még a jegyzetfüzetben. Helyettük hadd legyen az utolsó szó az emberé, aki a nagyszerű változások, s eredmények hordozója, megvalósítója. Az előrehaladás élvonalában küzdő párttagok, kommunisták mellett ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek aktivistái, a járás szorgalmas alkotni, küzdeni tudó lakossága. Összefogásuk, áldozatkészségük nélkül nem lehetett volna megvalósítani a terveket, mindazt, ami e vidéken az emberibb, kulturáltabb^ életet szolgálja. Eszik Éva A posta és orvosi rendelő után most az új, huszonöt személy« óvoda épül Hetényegyházán. A helybeli lakosok százezer forint értékű társadalmi munkával segítik, siettetik elkészültét. ÜgÉgLÜfiÉg. £»lci.j
