Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
Az egyre városiasodé Bácsalmás látképe. Ha a bajai járásról hallunk, megjelennek előttünk a gazdagon termő rónák, a dús kalászok, a kövér gulyák, a virágzó állattenyésztés. A jómódú Bácska — így jellemezték a múltban is ezt a vidéket A föld termékei azonban a felszabadulás előtt — éppen úgy mint mindenütt az országban — csak a földbirtokosok, nagygazdák hasznát növelték. A napszám itt is annyi volt, mint másutt. A szegény embereknek itt sem jutott több a javakból, mint az ország más vidékein. Talán érdemes megjegyezni, hogy például Felsőszent ivánon a múltban kilenc csendőr és öt rendőr vigyázta az urak vagyonát, és tegyük hozzá, hogy a tudomány, a tudás mécsesét csupán hat pedagógus élesztgette. Jelenleg egy körzeti megbízott rendőr van a községben, de 16 pedagógus végzi áldásos tevékenységét. Ehhez nem kell kommentár. A felszabadulással a föld azé lett, aki megműveli. A még nagyobb előrelépést pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentette. Az átszervezéshez — 1980-ban, a megyébe elsőnek — itt értek meg legelőször a viszonyok. A termelőszövetkezetek létrejöttével (41 mezőgazdasági, 1 halászati) szinte korlátlan lehetőségek nyíltak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A járás szorgalmas, dolgos parasztsága látta, hogy csak a nagyüzemekben lehet tovább növelni a hozamokat. Bár a kezdet nehéz volt, de tavaly már nemcsak mérleghiányos, hanem gyenge termelőszövetkezet sem volt a járásban. Ez a jó természeti adottságoknak, az emberek tettrekészségének és a céltudatos járási vezetésnek is köszönhető. Az előrehaladást jól bizonyítja, hogy a közös vagyonuk 1960. és 1965. között 262 százalékkal emelkedett. Az egy tagra jutó jövedelem ugyanebben az időszakban 9 800 forintról 17 765 forintra növekedett. A saját erőből történt beruházások aránya a termelőszövetkezetekben öt év átlagában 38—41 százalék között volt. A megye éléskamrája A bajai járást úgy tartjuk számon, mint a megye éléskamráját. Mit mondanak ezzel kapcsolatban a számok? A járásban 1960-hoz viszonyítva 1965-ig a megyei 24,9 százalékkal szemben 48,6 százalékkal nőtt a felvásárolt áru mennyisége. Biztató jelenseg a húsfelvásárlás eredményének javulása is. 100 kh szántóról 1960-ban 52 mázsa, 1965-ben 93 mázsa húst adott a járás dolgozó parasztsága a népgazdaságnak. A megyei ártlag 1965-ben 63,5 maraa volt, tehát a bajai járás majdnem 50 százalékkal jobb átlagot ért el a megyénél. Az adottságok ezt meg is magyarázzák. Vágómarhából a megyei felvásárlás mintegy negyedét, hízósertésből közel harmadát, a baromfinak pedig 20 százalékát adja a járás. Fejlett a szántóföldi termesztés, elsősorban a gabona és a kukorica, amelynek régi hagyományai vannak, újabban pedig a kender és a hagyma nagyüzemi termesztése hódított tért. A járás vezet«. mélázókat az ágazatokat, amelyeket a nagyüzemekben eddig is sikeresen műveltek. A jobb üzemszervezés, a szakosítás érdekében három alkörzetet alakítottak ki. Ezek: északi és déli duna- melléki öntéstalaj és homokhátság, valamint a mezőségi talajú körzet. A távla'ti terv szerint tovább növelik a búza terméshozamát, amely eddig is fölözte a megyei átlagot. Őszi búzából 12,4 mázsa volt tavaly a holdankénti átlag a megyében, míg a járásban 13,4 mázsa. A nagyhozamú fajták elterjesztése érdekében 1961-től kezdődően rend. szeres tapasztalatcserével egybekötött búzatermesztési tanácskozásokat tartottak. Egy kezdeményezés sikere Sokat írtunk már a kukoricatermesztéssel kapcsolatos bajai járási kezdeményezésekről. A járás legfontosabb és legnagyobb területen termelt takarmánynövénye a szántóföldek királynője, a tengeri. Érthető ez, hiszen a Bácskában országosan legjobb talaj- és termelési adottságok vannak a kukoricatermesztésre. A felszabadulás előtt is ez a vidék azok közé tartozott, amely a legnagyobb átlagot érte el, de ez meg sem közelítette a jelenlegi eredményeket. 1921. és 30. között 8,6 mázsa morzsolt kukorica volt a holdankénti átlagtermés. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejező évében, 1960- ban 10,5 mázsás termésátlagot értek el ugyancsak májusi morzsoltban számítva, amelyet négy év alatt 21,7 mázsára növeltek* A termésátlagok növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult a kukorica fészkes trágyázása. A kevés szervestrágya ésszerű, takarékos felhasználása adott indítékot ehhez a kezdeményezéshez. Ezt a módszert kezdetben főleg azok a termelőszövetkezetek alkalmazták, ahol a vetés időszakában erre a célra rendelkezésre állt a kézi munkaerő és a vetésre alkalmas műtrágyával kevert istállótrágya. A nagy kézimunkaerő-szükséglet és a viszonylag magas költségek a járás szakembereit arra késztették, hogy új módszert kísérletezzenek ki és az ehhez szükséges géptípust megszerkesszék. 1964-ben már több olyan gépük volt, amellyel a vetéssel egyidőben a sortrágyázást és a talajfertőtlenítést is végne lehetett hajtani. Jélenleg több mint száz ilyen gép van a járásban. Ezzel lényegében megszüntették a kézi fészkes vetés hátrányait. Egy kukorica sortrágyázó gép 60—90 kézi munkaerő egy napi munkáját végzi el, tehát termelékeny és gazdaságos. 1965-ben már a háztáji gazdaságokban is alkalmazták ezt a módszert. Ez évben már 12 ezer kh-ra nőtt a sortrágyázott kukorica vetésterülete. A sortrágyázás, mint az ésszerű talajerőgazdálkodás új, nagyüzemi módszere már túlnőtt a járás határain. Alkalmazzák megyeszerte. Sőt legújabban a kertészetekben is tért hódít. Az egyre növekvő termésátlagok tárolási és szárítási gondokat is jelentenek. Ennek megoldásán fáradoznak a járás termelőszövetkezetei. A csávolyi Egyesülés kezdeményezésére már tíz termelőszövetkezetben létesítettek ven- tillátoros, hideg levegős szárító és tároló berendezést. Egy berendezés 35—40 vagon kukorica tárolására alkalmas. Jobb minőségben tartja a terményt, mint a hagyományos górék. Az csak természetes, hogy valamennyi nagyobb termelőszövetkezetben rátérnek erre a módszerre. A kukorica hozamait a második ötéves tervben elért eredmények tapasztalataira építve és figyelembe véve a rendelkezésre álló lehetőségeket, holdanként 3—5 mázsával akarják növelni. Ezért a csávolyi trágyaszóró vetőgéptípust és a többi kísérlet alatt levő művelő és betakarító gépeket még nagyobb mértékben elterjesztik. A kukoricán kívül a napraforgónál és burgonyánál is alkalmazzák a módszart. E három növény vetését az elkövetkezendő egy-két éven belül 70—80 százalékban sor- és fészkes trágyázással végzik. Nagyobb területen alkalmazzák a vegyszerezést és meg szeretnék oldani néhány éven belül a kukorica gépi betakarítását. A nagyüzem kedvelt nővértye lett az utóbbi években a kender. Szereti a bácskai talajt. Művelése teljesen gépesíthető a vetéstől a betakarításig. Azt mondják a szakemberek, hogy a legjobb minőségű kender ezen a vidéken terem. Jól bizonyítja ezt az is, hogy például az elmúlt évben az országos kedertermesztési versenyben a bajai járás termelőszövetkezetei szerezték meg az első öt helyet. Első a naeyba- racskai Űj Tavasz lett. Egyébként az országos helyezést nyert 30 termelőszövetkezet közül 16 a bajai járásból került ki. Évről-évre nagyobb területen vetik növény öt évvel ezjelőtt jelent meg a nagyüzemi táblákoni Az idén már ezer hold körül termeszti^. Megkedvelték — megszerették. Előnyei üzemszervezési szempontból sem közömbösek. Vetése- szedése nem munkacsúcs idején történik, tehát nem okqz munkaerőgondot. — Miért ne versenyezzünk Makóval — tették fel a kérdést, a termelőszövetkezetek vezetői. Pénzes növény is a hagyma, 90—110 mázsa körül terem holdanként, 18—20 ezer forint termelési értéket ad. Ami a dughagymávál való jobb ellátást illeti Baján már épül a hőkezelő. Augusztusba lesz kész. A dug- hagyma termesztésére a járás 8—10 termelőszövetkezete már vállalkozott. A bajai járásban nagy lehetőség van az öntözésre. Erről dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke a következőket mondja: — A Duna, azonkívül a számottevő csatornahálózat lehetővé tenné a nagyobb mértékű öntözést. Sajnos a termelőszövetkezetek ríem eléggé használVarga Katalin KISZ-tag a Bácsalmási Ruhaüzem szakmunkása. Az üzem 383 személyt foglalkoztat a járás községeiből. A munkások 80 százaléka nő. ják ki ezt. Reméljük, hogy közös erőfeszítéssel a következő években változtatni tudunk ezen j a helyzeten. A távlati tervekben szerepel az igali öntöző- rendszer létrehozása, amely 12—13 ezer- holdon teszi lehetővé a mesterséges csapadékellátást. Jelenleg 5100 hold öntözésre berendezett terület van. A tervek szerint 30 ezerre van lehetőség. Mennyiség — minőség A Bácska mindig híres volt állattenyésztéséről. A nagyüzem még inkább lehetővé tette ennek kibontakoztatását. A mennyiségi fejlesztés mellett minőségi állatállomány kialakítására ■‘törekednek. Ezért a járás termelőszövetkezeteiben házi törzskönyvezést alkalmaznak, amelyben a | legszükségesebb mutatók kerülnek ellenőrzésre. Ez is egyik feltétel ahhoz, hogy a legjobban termelő egyedeket szaporítsák és gazdaságossá tegyék a tenyésztést. Az állattenyésztői munkába bevonják az állatorvosakat. Tehát nemcsak állategészségügyi i feladatokkal foglalkoznak, hanem szakmai tanácsadássá’ és konkrét üzemi! tenyésztői murkáv is. Fontos kezdeményezés, hogy a f:- hérjehiány pótlására — amely a me e pocok kártétele következtében a luoer na terület csökkenésében mu'a.ti'ozik — alkalmazzák akarbamid etetését az állattenyésztésben. A kísérletek beváltak. A következő éviekben a sertés javára változik az állattenyésztés szerkezete. Mintegy. 4 százalékkal nagyobb A városban is megállná a helyét ez a szép önkiszolgáló bolt. Bácsbokodon létesült hárem évvel ezelőtt. Havi forgalma 390 ezer forint.
