Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
8. oldal 1966. november 29.. kedd. Nagyabb választékát, főbb minőséget A beruházás és igények Egy vizsgálat tanulságai Az UTÓBBI tíz esztendőben Nemrégen több illetékes intézmény részvételével vizsgálatot tartottak a MÉK két kecskeméti zöldségboltjában. Ez annál is inkább időszerű volt, mert Nem az én hibám A Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár — márka. Személyes tapasztalatból mondom. Kiszolgált már néhány onnan származó kabátka, pulóver. Ezért nem is töprengtem sokat, amikor csehszlovákiai rokonomnak kötött, ujjasmellényt, keresve, a Kecskeméti Állami Áruházban vásárhelyi portékát tettek elém. — Ez megfelel — választottam hamar —, tessék blokkolni. — Háromszázhatvan forint — mondja a rokonszenves eladónő, s miközben írja a blokkot, jómagam mégegyszer szemügyre veszem az árut. És minő szerencse: A kabátka hátát szabálytalan csíkokban, kötéshibák tarkítják! — Jaj, kérem — szólok —, legyen szíves egy másikat adni. Ajándéknak ez mégiscsak... Gyors mozdulat, s máris előttem az azonos nagyságú másik példány. Ügy látszik, azonban gyakorlott már a szemem, nyomban megakad ennek a hibáján is: a kabátka nyákszfegé- lyét cikk-cakkos gépi öltések „csinosítják”. Kezdem szégyelni magam, s szinte alázatosan mondom: — Elnézést, de tessék mutatni még egyet. Nincs szerencsém. Ennek a bal elején szakadt szemet, azaz „takaros” kis lyukacskát fedeztem fel. Részletezzem tovább? Szó, ami szó, végül is a hatodik elém tett darabot megvásároltam. Elsőosztályú gyanánt. Mert valamennyin ezt próbálta bizonyítani. a cédula, illetve az azon levő pecsét: „MEO 14. I. o.” Pedig ez sem volt kifogástalan. A megritkult kötésű hibafoltot a hátán azonban már csak Karoly-Vary-ban’ lehetne ellenőrizni. Nem tudom, hogyan vélekednek a nagybácsiék. ha felfedezik. Pedig, szavamra mondom: dehogy akartam rontani a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár jó hírét! Sem idehaza, külföldön még kevésbé! a zöldség- és gyümölcsáruk minőségét többször kifogásolták a vásárlók. A bizottság tagjai számos észrevételt tettek, több áru minőségileg nem volt megfelelő. Találkoztak romlott, fogyasztásra nem alkalmas zöldség-. gyümölcsfélékkel. — Na végre — mondja ilyenkor a kedves olvasó, aki egyben fogyasztó is —, nem árt egy kicsit megregulázni ezeket a boltokat. Valóban helyes, hogy ellenőrzik az áruk minőségét, azonban érdemes levonni minden vizsgálat során a tanulságokat is, mert nemegyszer sokoldalú, ösz- szetett ok és okozati összefüggéssel találkozunk. Külön érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban. hogy pontosan a zöldség és a gyümölcs az. amely aránylag gyorsan romlik, ha csak egy kicsit is nem megfelelő körülmények között tartják. Egyes gyümölcsféleségeknél, például a szamócánál órák alatt jelente keznek minőségi változások. <4 Vizsga-, tlt során a boltvezetőkkel beszélgetve az is szóba került, hogy az engedélyezett összevont kereskedelmi veszteség lehetne magasabb is. Erre a negyedévre 2,7 százalék. Más szakemberek szerint ez elegendő, ha a bolt az árujegyzékben feltüntetett minőségű szállítmányt kapja. Ezzel is baj van — mondják nemegyszer a boltvezetők, hiszen a MÉK-ki-. rendeltségtől már olyan szállítmány érkezik nemegyszer, ami minőségileg kifogás alá eshet és egyáltalán a szállítás által is romlik az áru. Mindezen segít a nemrég megjelent SZÖVÉRT-utasítás. mely szerint a boltvezető visz- áruként kicserélheti a szállítmányt A kirendeltségen arra hivatkoznak, hogy ők minőségileg megfelelő árut küldenek. Vita azonban a boltvezetők és a ki- rendeltségek között szinte permanens, Épp úgy, mint a fogyasztó és a boltos között, hiszen az egyik el akarja adni az árut, a másik pedig minél szebb terméket kíván — a pénzéért. Hutudezehról beszélgettünk a napokban Perényi Istvánnal. a MÉK megyei igazgatójával. Ennek során szóba került. az is, hogy az árut közvetlenül a termelő helyről a boltokba kellene szállítani, erről a megoldásról egyébként már írtunk a tavasszal többször is a lapban. — Próbálkoztunk mi ezzel és sikeresen is folyt a tavasz és a nyár folyamán. Sajnos, a ■folyamatos • állandó áruellátást nem tudtuk megoldani a termelőszövetkezetekkel. Ahhoz, hogy a boltokat el tudjuk látni mindig, mindenféle és elegendő gyű. mölcs- és zöldségfélével, ahhoz az kellene, hogy a termelő üzemek jobban vegyék figyelembe az igényeket, sokoldalúbban, nagyobb választékban termesszenek az említett áruféleségekből. Sajnos, ez még nem megy és véleményem szerint néhány év kell is ahhoz, hogy nagyobb legyen az összhang a termelés és a fogyasztás között. A gazdasági reformnak ez az egyik legfontosabb célkitűzése. A továbbiakban még hozzátette: — Éppen az áruellátás javítása, egyenletessé tétele céljából sokszor be kell járnunk az országot, hogy a boltokba megfelelő minőségű választékos áru jusson. Nemrégen például Ma- kór kellett tíz vagon petrezselyemgyökeret hoznunk. Ellenkező esetben nem lett volna gyökér az üzletekben. Valóban a zöldség- és gyümölcsellátás javítása akár mennyiségi, akár minőségi szempontokat veszünk figyelembe céltudatos, jól szervezett munkát igényel. A felvásárló vállalat és. a termelő üzemek között a nagyobb összhangot, a szorosabb kapcsolat megteremtését kívánja. Az első lépések már megtörténtek. Reméljük, hogy a jövőben a gazdasági reform megvalósítása során ezek a gondok mindinkább megoldódnak. Mindenesetre visszatérve az írás bevezetőjére megá1'.;- píthatjuk, hogy a fogyasztónak igaza van, amikor nagyobb választékot és jobb minőségű árut Még alig ültek el a hullámok az október 28-i döntő óta, amikor Bács-Kiskun megye nagyszerű küzdelemben legyőzte Baranya megyét és ezzel bejutott a Tiszán innen — Dunán túl megyék közötti rádiósvetélkedés döntőjébe. Máris új küzdelemre készülünk; december 11-én, vasárnap este 7 óra 50 perces kezdettel ugyanis a döntőbe került három megye: Bács-Kiskun, Pest és Somogy 160 percen keresztül vetélkedik egymással a győzelemért. A verseny valóban az egész ország nyilvánossága előtt zajlik le, mert a csaknem három órán át tartó műsort a Kos- suth-rádió és a Televízió is egyenes adásban közvetíti. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya már teljes apparátusát mozgósította, hogy a közvetítés idején legyenek készenlétben. A hivatalos „mozgósítás” azonban mit sem érne, ha a lakosságot nem fűtené a harci vágy, mert ha már bent vagyunk a döntőben, miért ne lehetnénk esélyesek az első helyre? A közvetítés idején megyénkben nagyjából ugyanaz lesz a helyzet, mint a középdöntő idején. A megyei tanács dísztermében foglal helyet az a mintegy 200 meghívott vendég, akik a megyei központban versenyeznek. Ám ezenkívül minden községben tartanak készenlétet, mert az URH-kocsi bárhol megjelenhet és bárkinek tehet fel kérdéseket. A kiszivárgott hírek szerint ugyan az URH-kocsik ezúttal valamelyik tsz-központot keresik fel. Tanácsos lenne ezért a vetélkedő idején valamennyi számbaj öhető tsz-ben találkozót szinte gombamódra szaporodtak el az üzemek a megyében. Sokféle iparág honosodott meg a városokban, sőt a nagyobb falvakban is. Az új üzemek központi, illetve tanácsi beruházásból jöttek létre. A vállalatok vezetői és dolgozói jóformán a termelőmunka közepette sajátították el az irányítást és a szakmát. Ma már elmondhatjuk, hogy a vezetők nagy része, megérett nagyobb feladatok elvégzésére is. már jól sáfárkodik a rábízott vállalat eszközeivel. Ez annál is örvendetesebb, mert az új gazdaságirányítási rendszerben nagy szükség lesz az efféle tulajdonságokra. A vállalati gazdálkodásban fokozatosan olyan tervezési és pénzügyi módszereket vezetnek be, amelyek növelik a vállalati önállóságot, előmozdítják a kezdeményezést és szélesítik hatáskörét. AZ AIDA MI vállalatoknál az állóeszközök' fenntartásáfiak és a saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknak a rendjét már szabályozták. Az intézkedés az első lépés annak az önállóbb állóeszköz-gazdálkodásnak. megvalósítása irányában. amely majd a gazdasági mechanizmus új rendszerében funkcionál. Jelentős előrehaladás ez a tervezési és finanszírozási módszerek tekintetében. Az adminisztratív korlátok megszüntetése ugyanis a karbantartás és a felújítás jellegű munkák pénzügyi forrásai és lebonyolítása között lehetővé teszi, hogy a vállalat maga dönthesse el: a karbantartás és a felújítás közül melyik a célszerűbb. a népgazdaság fejlődésének ütemét nagymértékben a beruházások határozzák meg. Ez a tervszerű tevékenység átalakítja a népgazdaság szerkezetét, a termelési feltételeket, összehívni a parasztok, ipari munkások és a helybeli értelmiségiek bevonásával. Kecskeméten kívül Kaposvárott, Vácott és a Rádió VI-os stúdiójában gyűlnek össze a vetélkedők. Kecskemétről a televízió négy kamerája közvetíti a „mérkőzést”. A tét — talán nem felesleges hangsúlyozni — igen nagy. Any- ny'it már tudunk, hogy a győztes megye nemzetközi vetélkedőn vesz részt: 1967-ben Csehszlovákiával és Ausztriával vív visszavágós vetélkedőt. A második és harmadik helyezett Lengyelországgal és Jugoszláviával küzd meg. Hogy milyen nagy az érdeklődés a vetélkedő iránt, mutatja az, hogy a gazdasági és társadalmi szervek máris számos értékes díjat ajánlottak fel a versenyben legjobb eredményt elérők jutalmazására. Az Állami Biztosító egy — a biztosítással kapcsolatos — kérdés legjobb válaszát egy televíziókészülékkel hálálja meg. Jelentős jutalmat ad az OTP is a legjobb — takarékossággal kapcsolatos — válaszért, s már megérkezett a szakszervezet felajánlása: 1000 forint. Eddig a népfront, a nőtanács, a MÉSZÖV és a KISZÖV ajánlottak fel értékes díjakat a minél jobb eredményhez segítő válaszok jutalmazására. A megyei tanács kéri a megye lakosságát, hogy a vetélkedőt legjobb tudása szerint segítse- a megadott időpontban, tehát december 11-én este 7 óra 50 perckor üljön mindenki a rádió vagy a televíziókészülék előtt é" ha szükséges, szálljon be a küzdelembe. B. J. —y —n Juhászbojtárból — szökőkút A kunszentmikló- céhen ülő alak egy garat. A kedves kis tanácsháza előtti juhászbojtárt ábra- szobrot ;rkban szökőkutat zol, amint szajaval faragó mester kélítottak fel nem- játékosan a magas- szítette, társadalmi giben. A. meden- bei lövelli a vízsu- munkában, Csaknem hémmóeáe miteor fl rádió és televíz ó együtt közvetíti a megyék közötti döntőt kihat a piaci viszonyokra is. A rendelkezésre álló beruházási eszközök helyes felhasználása, azok központi, tervszerű irányítása tehát alapvető tényezője a szocialista tervgazdálkodásnak. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fő feladata, hogy elősegítse a beruházási erőforrások helyesebb elosztását, hatékonyabb felhasználását. Ehhez az szükséges, hogy a beruházások központi, tervszerű irányítását rugalmasabbá tegyük, megszabadítsuk bürokratikus vonásaitól, s nagyobb szerepet juttassunk a vállalati elhatározásoknak és érdekeltségnek. Emellett természetesen figyelembe kell venni és érvényesíteni a kellően megalapozott és összehangolt központi irány- mutatások jobb érvényesülését. Vagyis találkozzon a helyi döntés a bel- és külkereskedelem lehetőségeivel, célkitűzéseivel, s a piaci igényekkel, amelyeknek mind nagyobb szerepe lesz a jövőben. A beruházások egy részéről a jövőben is a kormány, valamint az államigazgatási szervek döntenek, nagy részük azonban vállalati hatáskörbe kerül. Az elmúlt években jelentősen nőtt a beruházások gazdaságos- sági számosainak fontossága. A beruházások ingyenességének megszüntetésével pedig a számítások helyessége, a létesítmények terv szerinti üzembe lépése már létkérdés lesz a vállalatok életében. A FINANSZÍROZÁS forrásai lehetnek: a költségvetési juttatás, a bankhitel, a vállalat vagy a tanács meglevő saját eszközei, fejlesztéisi alapja. Gyakorlatilag a költségvetésből kerülnek finanszírozásra a nagy beruházások — mint a megyében a ZIM. a konzervgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat rekonstrukciója, Bajai Hűtőház építése — a nem termelő jellegű beruházások1 — kórházak, iskolák építésének — jelentős része. A termelő beruházásokat nagyrészt bankhitellel bonyolítják le. Ilyerjek a kisebb üzembővítések, gépbeszerelések. A vállalatok oljyan mértékű forgóalappal rendelkeznek majd, amely lehetővé teszi számukra az önálló gazdálkodást. A bank a gazdasági; reformot követően általában azoknak a vállalatoknak folyósít] majd hitelt, amelyek jövedelmezően gazdálkodnak és esedékes fizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A hitelpolitikában a bank elsősorban a szükségletek kielégítésére irányuló beruházásokat veszi figyelembe. A vállalati beruházások vo- natkozásábah megváltozik a banknak eddigi ellenőrzési funk, ciója is. Az; alapok gazdaságos felhasználását elsősorban a tervszerű befolyásolás eszközeivel segíti majd elő anélkül, hogy a vállalati döntésekbe esetenként beavatkozna. A beruházásokra szánt pénzeszközökkel való önálló vállalati gazdálkodás lehetővé teszi ily módon a megye iparának gjyorsabb. dinamikusabb, a valóságos piaci igényeknek megfelelő fejlődését. A banknak eziért már most meg kell szerveznie az alapok képzésének és felhasználásának folyamatos központi megfigyelését, és módot kell találni a népgazdasági szempontból károsnak ítélt tendenciák megakadályozására. A FÖ FELADAT mindenképpen a népgazdasági egyensúly megszilárdítása, a külkereskedelmi egyenleg és a fizetési mérleg javítása. A beruházások végrehajtása során fokozottabban kell törekedni a takarékosságra. a rendelkezésre álló eszközök koncentrálására, hogy az eddigieknél jobban szolgálják a meglevő termelő kapacitás korszerűsítését,' feilesztését. Kárpáti András
