Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

8. oldal 1966. november 29.. kedd. Nagyabb választékát, főbb minőséget A beruházás és igények Egy vizsgálat tanulságai Az UTÓBBI tíz esztendőben Nemrégen több illetékes in­tézmény részvételével vizsgála­tot tartottak a MÉK két kecs­keméti zöldségboltjában. Ez an­nál is inkább időszerű volt, mert Nem az én hibám A Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyár — márka. Személyes tapasztalatból mondom. Kiszol­gált már néhány onnan szárma­zó kabátka, pulóver. Ezért nem is töprengtem sokat, amikor csehszlovákiai rokonomnak kö­tött, ujjasmellényt, keresve, a Kecskeméti Állami Áruházban vásárhelyi portékát tettek elém. — Ez megfelel — választot­tam hamar —, tessék blokkolni. — Háromszázhatvan forint — mondja a rokonszenves eladónő, s miközben írja a blokkot, jó­magam mégegyszer szemügyre veszem az árut. És minő sze­rencse: A kabátka hátát sza­bálytalan csíkokban, kötéshibák tarkítják! — Jaj, kérem — szólok —, legyen szíves egy másikat adni. Ajándéknak ez mégiscsak... Gyors mozdulat, s máris előt­tem az azonos nagyságú másik példány. Ügy látszik, azonban gyakorlott már a szemem, nyomban megakad ennek a hi­báján is: a kabátka nyákszfegé- lyét cikk-cakkos gépi öltések „csinosítják”. Kezdem szégyelni magam, s szinte alázatosan mondom: — Elnézést, de tessék mutat­ni még egyet. Nincs szerencsém. Ennek a bal elején szakadt szemet, azaz „takaros” kis lyukacskát fedez­tem fel. Részletezzem tovább? Szó, ami szó, végül is a hatodik elém tett darabot megvásároltam. El­sőosztályú gyanánt. Mert vala­mennyin ezt próbálta bizonyí­tani. a cédula, illetve az azon levő pecsét: „MEO 14. I. o.” Pedig ez sem volt kifogástalan. A megritkult kötésű hibafoltot a hátán azonban már csak Karoly-Vary-ban’ lehetne ellen­őrizni. Nem tudom, hogyan véleked­nek a nagybácsiék. ha felfede­zik. Pedig, szavamra mondom: dehogy akartam rontani a Hód­mezővásárhelyi Kötöttárugyár jó hírét! Sem idehaza, külföl­dön még kevésbé! a zöldség- és gyümölcsáruk mi­nőségét többször kifogásolták a vásárlók. A bizottság tagjai számos észrevételt tettek, több áru minőségileg nem volt meg­felelő. Találkoztak romlott, fo­gyasztásra nem alkalmas zöld­ség-. gyümölcsfélékkel. — Na végre — mondja ilyen­kor a kedves olvasó, aki egy­ben fogyasztó is —, nem árt egy kicsit megregulázni ezeket a boltokat. Valóban helyes, hogy ellenőr­zik az áruk minőségét, azonban érdemes levonni minden vizs­gálat során a tanulságokat is, mert nemegyszer sokoldalú, ösz- szetett ok és okozati összefüg­géssel találkozunk. Külön érde­mes megjegyezni ezzel kapcso­latban. hogy pontosan a zöldség és a gyümölcs az. amely arány­lag gyorsan romlik, ha csak egy kicsit is nem megfelelő körül­mények között tartják. Egyes gyümölcsféleségeknél, például a szamócánál órák alatt jelente keznek minőségi változások. <4 Vizsga-, tlt során a bolt­vezetőkkel beszélgetve az is szóba került, hogy az engedé­lyezett összevont kereskedelmi veszteség lehetne magasabb is. Erre a negyedévre 2,7 százalék. Más szakemberek szerint ez elegendő, ha a bolt az árujegy­zékben feltüntetett minőségű szállítmányt kapja. Ezzel is baj van — mondják nemegyszer a boltvezetők, hiszen a MÉK-ki-. rendeltségtől már olyan szállít­mány érkezik nemegyszer, ami minőségileg kifogás alá eshet és egyáltalán a szállítás által is romlik az áru. Mindezen segít a nemrég megjelent SZÖVÉRT-utasítás. mely szerint a boltvezető visz- áruként kicserélheti a szállít­mányt A kirendeltségen arra hivat­koznak, hogy ők minőségileg megfelelő árut küldenek. Vita azonban a boltvezetők és a ki- rendeltségek között szinte per­manens, Épp úgy, mint a fo­gyasztó és a boltos között, hi­szen az egyik el akarja adni az árut, a másik pedig minél szebb terméket kíván — a pénzéért. Hutudezehról beszélget­tünk a napokban Perényi Ist­vánnal. a MÉK megyei igazga­tójával. Ennek során szóba ke­rült. az is, hogy az árut közvet­lenül a termelő helyről a bol­tokba kellene szállítani, erről a megoldásról egyébként már írtunk a tavasszal többször is a lapban. — Próbálkoztunk mi ezzel és sikeresen is folyt a tavasz és a nyár folyamán. Sajnos, a ■fo­lyamatos • állandó áruellátást nem tudtuk megoldani a terme­lőszövetkezetekkel. Ahhoz, hogy a boltokat el tudjuk látni min­dig, mindenféle és elegendő gyű. mölcs- és zöldségfélével, ahhoz az kellene, hogy a termelő üze­mek jobban vegyék figyelembe az igényeket, sokoldalúbban, na­gyobb választékban termessze­nek az említett áruféleségekből. Sajnos, ez még nem megy és véleményem szerint néhány év kell is ahhoz, hogy nagyobb le­gyen az összhang a termelés és a fogyasztás között. A gazdasá­gi reformnak ez az egyik leg­fontosabb célkitűzése. A továbbiakban még hozzá­tette: — Éppen az áruellátás javítá­sa, egyenletessé tétele céljából sokszor be kell járnunk az or­szágot, hogy a boltokba megfe­lelő minőségű választékos áru jusson. Nemrégen például Ma- kór kellett tíz vagon petrezse­lyemgyökeret hoznunk. Ellenke­ző esetben nem lett volna gyö­kér az üzletekben. Valóban a zöldség- és gyü­mölcsellátás javítása akár mennyiségi, akár minőségi szempontokat veszünk figyelem­be céltudatos, jól szervezett munkát igényel. A felvásárló vállalat és. a termelő üzemek között a nagyobb összhangot, a szorosabb kapcsolat megterem­tését kívánja. Az első lépések már megtörténtek. Reméljük, hogy a jövőben a gazdasági re­form megvalósítása során ezek a gondok mindinkább megol­dódnak. Mindenesetre visszatérve az írás bevezetőjére megá1'.;- píthatjuk, hogy a fogyasztónak igaza van, amikor nagyobb vá­lasztékot és jobb minőségű árut Még alig ültek el a hullámok az október 28-i döntő óta, ami­kor Bács-Kiskun megye nagy­szerű küzdelemben legyőzte Ba­ranya megyét és ezzel bejutott a Tiszán innen — Dunán túl megyék közötti rádiósvetélkedés döntőjébe. Máris új küzdelemre készü­lünk; december 11-én, vasárnap este 7 óra 50 perces kezdettel ugyanis a döntőbe került három megye: Bács-Kiskun, Pest és Somogy 160 percen keresztül vetélkedik egymással a győzele­mért. A verseny valóban az egész ország nyilvánossága előtt zajlik le, mert a csaknem há­rom órán át tartó műsort a Kos- suth-rádió és a Televízió is egye­nes adásban közvetíti. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya már teljes appa­rátusát mozgósította, hogy a közvetítés idején legyenek ké­szenlétben. A hivatalos „mozgó­sítás” azonban mit sem érne, ha a lakosságot nem fűtené a harci vágy, mert ha már bent vagyunk a döntőben, miért ne lehetnénk esélyesek az első helyre? A közvetítés idején megyénk­ben nagyjából ugyanaz lesz a helyzet, mint a középdöntő ide­jén. A megyei tanács díszter­mében foglal helyet az a mint­egy 200 meghívott vendég, akik a megyei központban versenyez­nek. Ám ezenkívül minden köz­ségben tartanak készenlétet, mert az URH-kocsi bárhol meg­jelenhet és bárkinek tehet fel kérdéseket. A kiszivárgott hírek szerint ugyan az URH-kocsik ezúttal valamelyik tsz-központot keresik fel. Tanácsos lenne ezért a vetélkedő idején valamennyi számbaj öhető tsz-ben találkozót szinte gombamódra szaporodtak el az üzemek a megyében. Sok­féle iparág honosodott meg a városokban, sőt a nagyobb fal­vakban is. Az új üzemek köz­ponti, illetve tanácsi beruhá­zásból jöttek létre. A vállalatok vezetői és dolgozói jóformán a termelőmunka közepette sajá­tították el az irányítást és a szakmát. Ma már elmondhat­juk, hogy a vezetők nagy ré­sze, megérett nagyobb feladatok elvégzésére is. már jól sáfárko­dik a rábízott vállalat eszközei­vel. Ez annál is örvendetesebb, mert az új gazdaságirányítási rendszerben nagy szükség lesz az efféle tulajdonságokra. A vál­lalati gazdálkodásban fokozato­san olyan tervezési és pénzügyi módszereket vezetnek be, ame­lyek növelik a vállalati önálló­ságot, előmozdítják a kezdemé­nyezést és szélesítik hatáskörét. AZ AIDA MI vállalatoknál az állóeszközök' fenntartásáfiak és a saját pénzügyi forrásból meg­valósuló beruházásoknak a rendjét már szabályozták. Az intézkedés az első lépés annak az önállóbb állóeszköz-gazdál­kodásnak. megvalósítása irányá­ban. amely majd a gazdasági mechanizmus új rendszerében funkcionál. Jelentős előrehala­dás ez a tervezési és finanszí­rozási módszerek tekintetében. Az adminisztratív korlátok meg­szüntetése ugyanis a karbantar­tás és a felújítás jellegű mun­kák pénzügyi forrásai és lebo­nyolítása között lehetővé teszi, hogy a vállalat maga dönthesse el: a karbantartás és a felújí­tás közül melyik a célszerűbb. a népgazdaság fejlődé­sének ütemét nagymértékben a beruházások határozzák meg. Ez a tervszerű tevékenység át­alakítja a népgazdaság szerke­zetét, a termelési feltételeket, összehívni a parasztok, ipari munkások és a helybeli értel­miségiek bevonásával. Kecskeméten kívül Kaposvá­rott, Vácott és a Rádió VI-os stúdiójában gyűlnek össze a ve­télkedők. Kecskemétről a tele­vízió négy kamerája közvetíti a „mérkőzést”. A tét — talán nem felesleges hangsúlyozni — igen nagy. Any- ny'it már tudunk, hogy a győz­tes megye nemzetközi vetélke­dőn vesz részt: 1967-ben Cseh­szlovákiával és Ausztriával vív visszavágós vetélkedőt. A má­sodik és harmadik helyezett Lengyelországgal és Jugoszláviá­val küzd meg. Hogy milyen nagy az érdeklő­dés a vetélkedő iránt, mutatja az, hogy a gazdasági és társa­dalmi szervek máris számos ér­tékes díjat ajánlottak fel a ver­senyben legjobb eredményt el­érők jutalmazására. Az Állami Biztosító egy — a biztosítással kapcsolatos — kérdés legjobb válaszát egy televíziókészülék­kel hálálja meg. Jelentős ju­talmat ad az OTP is a legjobb — takarékossággal kapcsolatos — válaszért, s már megérkezett a szakszervezet felajánlása: 1000 forint. Eddig a népfront, a nő­tanács, a MÉSZÖV és a KISZÖV ajánlottak fel értékes díjakat a minél jobb eredményhez segítő válaszok jutalmazására. A megyei tanács kéri a megye lakosságát, hogy a vetélkedőt legjobb tudása szerint segítse- a megadott időpontban, tehát december 11-én este 7 óra 50 perckor üljön mindenki a rádió vagy a televíziókészülék előtt é" ha szükséges, szálljon be a küz­delembe. B. J. —y —n Juhászbojtárból — szökőkút A kunszentmikló- céhen ülő alak egy garat. A kedves kis tanácsháza előtti juhászbojtárt ábra- szobrot ;rkban szökőkutat zol, amint szajaval faragó mester ké­lítottak fel nem- játékosan a magas- szítette, társadalmi giben. A. meden- bei lövelli a vízsu- munkában, Csaknem hémmóeáe miteor fl rádió és televíz ó együtt közvetíti a megyék közötti döntőt kihat a piaci viszonyokra is. A rendelkezésre álló beruházási eszközök helyes felhasználása, azok központi, tervszerű irányí­tása tehát alapvető tényezője a szocialista tervgazdálkodás­nak. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fő feladata, hogy elősegítse a beruházási erőforrások helyesebb elosztá­sát, hatékonyabb felhasználását. Ehhez az szükséges, hogy a be­ruházások központi, tervszerű irányítását rugalmasabbá te­gyük, megszabadítsuk bürok­ratikus vonásaitól, s nagyobb szerepet juttassunk a vállalati elhatározásoknak és érdekelt­ségnek. Emellett természetesen figyelembe kell venni és érvé­nyesíteni a kellően megalapozott és összehangolt központi irány- mutatások jobb érvényesülését. Vagyis találkozzon a helyi dön­tés a bel- és külkereskedelem lehetőségeivel, célkitűzéseivel, s a piaci igényekkel, amelyeknek mind nagyobb szerepe lesz a jövőben. A beruházások egy részéről a jövőben is a kormány, vala­mint az államigazgatási szer­vek döntenek, nagy részük azon­ban vállalati hatáskörbe kerül. Az elmúlt években jelentősen nőtt a beruházások gazdaságos- sági számosainak fontossága. A beruházások ingyenességének megszüntetésével pedig a szá­mítások helyessége, a létesítmé­nyek terv szerinti üzembe lépé­se már létkérdés lesz a válla­latok életében. A FINANSZÍROZÁS forrásai lehetnek: a költségvetési jutta­tás, a bankhitel, a vállalat vagy a tanács meglevő saját eszkö­zei, fejlesztéisi alapja. Gyakor­latilag a költségvetésből kerül­nek finanszírozásra a nagy be­ruházások — mint a megyében a ZIM. a konzervgyár, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat rekon­strukciója, Bajai Hűtőház épí­tése — a nem termelő jellegű beruházások1 — kórházak, isko­lák építésének — jelentős ré­sze. A termelő beruházásokat nagyrészt bankhitellel bonyolít­ják le. Ilyerjek a kisebb üzem­bővítések, gépbeszerelések. A vállalatok oljyan mértékű forgó­alappal rendelkeznek majd, amely lehetővé teszi számukra az önálló gazdálkodást. A bank a gazdasági; reformot követően általában azoknak a vállalatok­nak folyósít] majd hitelt, ame­lyek jövedelmezően gazdálkod­nak és esedékes fizetési köte­lezettségeiknek eleget tesznek. A hitelpolitikában a bank elsősor­ban a szükségletek kielégítésé­re irányuló beruházásokat veszi figyelembe. A vállalati beruházások vo- natkozásábah megváltozik a banknak eddigi ellenőrzési funk, ciója is. Az; alapok gazdaságos felhasználását elsősorban a terv­szerű befolyásolás eszközeivel segíti majd elő anélkül, hogy a vállalati döntésekbe esetenként beavatkozna. A beruházásokra szánt pénzeszközökkel való ön­álló vállalati gazdálkodás lehe­tővé teszi ily módon a megye iparának gjyorsabb. dinamiku­sabb, a valóságos piaci igények­nek megfelelő fejlődését. A banknak eziért már most meg kell szerveznie az alapok kép­zésének és felhasználásának fo­lyamatos központi megfigyelését, és módot kell találni a népgaz­dasági szempontból károsnak ítélt tendenciák megakadályozá­sára. A FÖ FELADAT mindenkép­pen a népgazdasági egyensúly megszilárdítása, a külkereske­delmi egyenleg és a fizetési mérleg javítása. A beruházások végrehajtása során fokozottab­ban kell törekedni a takarékos­ságra. a rendelkezésre álló esz­közök koncentrálására, hogy az eddigieknél jobban szolgálják a meglevő termelő kapacitás kor­szerűsítését,' feilesztését. Kárpáti András

Next

/
Thumbnails
Contents