Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
AKÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA kellő időt biztosítva, magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét. Ugyanezt a jogot biztosítani keli a nem tsz- tag örökös számára is. A föld- tulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, földjáradékot élvez élete 'végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelőszövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire — hangsúlyozta Kádár János, majd megállapította, hogy a tudományok, a technika. valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb »értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodásit, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink között hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. 1 A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sokrétű prob lótnáiról szólt a beszámoló. Számokkal, adatokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szerepe társadalmunkban; s vitába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsőséges nézetekkel, amelyek az ifjúságnak gondolkodásmódjáról, magatartásáról zajlott vitákban felmerültek. — Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívüliek összefogását és együttműködését, államunk, társadalmunk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén részt vett és részt vesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg' úgy alakult, hogy egy párt, a munkás- osztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Kongresszusi küldötteink A megyei pártértekezleten megválasztott kongVesszusi küldöttek — 19 szavazati és két tanácskozási jogú küldött —, valamint a megyéből a kongresszusra meghívottak dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára vezetésével vasárnap délután utaztak el Kecskemétről a fővárosba. A küldöttség a következőkből áll: Báli Ferenc, a szabadszállási Lenin Tsz elnöke, Borsos György, a KISZ megyei bizottság első titkára, Czeglédi János, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára, Galicz József, a tataházi Petőfi Tsz elnöke. Kállai Árpádné, a Kecskeméti Barnevál párttitkára, Latos István, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára, Losonczi Máté, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár ifjúsági szocialista brigádvezetője, Macskási József, kiskunhalasi nyugdíjas veterán, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, Papp György, a bajai városi pártbizottság titkára, Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Sisák Péter, a kis- kunmajsai Petőfi Tszcs elnöke, Szabó Imre, a bajai járási párt- bizottság első titkára, Templom Józsefné, a Jánoshalmi Általános Iskola tanára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnőké, Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, mint szavazati jogú, valamint Kun László, a dunaszent- benedeki Üj Hajnal Tsz elnöke és Matos Istvánná, a Kalocsai Paprikaipari Vállalat szocialista brigádvezetője, mint tanácskozási jogú küldöttek. Képünkön: a megyei küldöttek az elutazás előtt. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egy vagy más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, .amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. Népi államunk erősítése A Magyar Népkötársaság jogrendje biztosítja az álampolgárok teljes egyenjogúságát, államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. A párt. az állam szerepén ele ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesítem kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és a választói között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink. az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nemkívánatos bürokratikus vonások is vannak, s részben ennek folyamánya- ként „kijárás”, úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és más tömegszervezetek, az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni, ami abban jó és leküzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen befolyásolást, mindazt, ami rossz a jelenlegi gyakorlatban. Mint társadalmunk minden döntő kérdésének megoldásában. az álami, a tanácsi munka további javításában is a pártnak, a párt szervezeteinek, a kommunistáknak példát kell mutatniok a helyes intézkedések kidolgozásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében és segítésében. Rendszerünk őszinte híveink magatartásában tömegesen tapasztaljuk azt a téves szemléletet, mintha társadalmi törekvéseink teljes érvényesítése, törvényeink betartása és betartatása, a visszásságok leküzdése, igazságtalanságok megszüntetése, kizárólag a vezetés feladata lenne. A Központi Bizottságnak és a kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban e kérdésben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt, tudnak hatékonyan fellépni. Szocialista törekvéseink, rendszerünk demokratizmusa csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, az előforduló visszásságok és azok lehetősége csak akkor irtható ki gyökeresen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői egyaránt, megalkuvás nélkül és határozottan lépnek fel. Intézményeink, vezetési módszereink fejlesztése, a hatáskörök jobb rendezése mellett ez a kulcsa az igazi megoldásnak. Társadalmi kérdéseink közül megkívánom még említeni a népesedés alakulását is. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megálapítás is elhangzik erről. Mintegy két éve a csökkenés is megállt és nagyon kismértékű javulás mutatkozik. A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az emberek életének sok vonatkozását komolyan érintő kérdésről lévén szó, csak rendkívül körültekintő vizsgálatok. az érdekeltekkel való beható tanácskozás alapján lehet olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek célszerűek a születési arányszám növekedésének elősegítéséhez. Szükségesnek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával és a társadalmi szervek bevonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelelnek és a kérdés társadalmi, etikai, közegészségügyi és anyagi oldalát egyaránt átfogják. A fejlődés fő irányai Pártunknak az utóbbi időben hozott minden fontosabb határozata a szocialista társadalom teljes felépítését célozza, s ezt szolgálják a kongresszus előtt levő újabb javaslatok is. Nagy célunk megvalósításáért: 1. Erősítjük és tovább fejlesztjük a munkásosztály, a nép hatalmát. 2. Tovább kell szilárdítani és fejleszteni a szocialista tulajdonviszonyokat. 3. Növelni kell a termelőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb fel- használását. 4. Uralkodóvá kell tennünk a marxista világnézetet, erősíteni a szocialista társadalmi tudatot, a közösségi szellemet. 5. A magasabb szinthez közelítve, tovább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbséget. 6. Növelni kell a munka termelékenységét, döntően a műszaki színvonal emelésével és a munka magasabb fokú szervezettségével. 7. Növelni kell a gazdaságos termelést az ipar, a mezőgazdaság, a népgazdaság minden főbb területén. 8. Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakismereteinek színvonalát. 9. Meg kell javítani elosztási rendszerünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszínvonalát. Az eredményes munkához az országon belüli feltételek megvannak és a nemzetközi feltételek is adottak, illetve szakadatlan helytállással biztosíthatók. A szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban még hosszú évek munkája kell, de annak gyümölcseit már a ma élő generációk is élvezni fogják. A referátum ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Ismertette a második ötéves tervidőszak eredményeit az iparban, a mezőgazdaságban, szólt a vidék fokozott iparosításában elért előrehaladásról, majd aláhúzta: — A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket. Ez a vizsgálat is megmutatta népgazdaságunk életerős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést, ugyanakkor komoly fogyatékosságokat is feltárt. A gazdasági munka főbb fogyatékosságai abban foglalhatók össze, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználásának hatékonysága elmaradt a lehetőségektől. Gazdasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúb- bodott. A Központi Bizottság e káros tendenciák láttán a pártszervezetekhez, a párttagsághoz, az állami és gazdasági vezetőkhöz, a munkásokhoz, a dolgozókhoz fordult. Napirendre került a gazdasági vezetés javítása, a rend megkövetelése, az általános munkafegyelem erősítése, a munkateljesítmények fokozása, a létszámgazdálkodás szigorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán 1965-ben a javulás sok jele mutatkozott és az 1966. évi adatok azt mutatják, hogy a javulás folytatódott, A gazdaságirányítási rendszer reformja Kitért a referátum a gazdaságirányítási rendszer reformjára is. Aláhúzta: a reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdések nagy tömegének eldöntése vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellenőrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására, hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák. A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz. A központi tervben kell dönteni a fogyasztás és felhalmozás arányáról, a beruházások fő arányairól-, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra befolyásolásáról, a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelőerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szociális-kulturális és életszínvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelésében a kínálat rugalmsaabban alkalmazkodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni erőforrásaikat. Nem arról van tehát szó, hogy a jövőben a központi tervezés, illetve a piac törvényei (Folytatás a 4. oldalon.)
