Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
9 A kecskeméti műszaki hét kiemelkedő eseménye m évf., 260. sz. Ára 60 fillér we. nov. 'to 3, CSÜ tóé Feltáratlan tartalék N egyedmillió hold rét és legelő van a megyében. Ez a jelentős terület nagymértékben hozzájárulhat az állatállomány szálastakarmány-ellá- tásához. Az eddigi tapasztalatok sajnos, azt bizonyítják, hogy nagyüzemi gazdaságaink nem haladtak a megkívánt mértékben előre a gyepgazdálkodásban. Bár az utóbbi években van fejlődés, de az ütem gyorsabb is lehetne. 1964-ben ötezer, tavaly 11 ezer 500, ■ az idén 15 ezer 670 holdon történt rét- és legelőja- vítás. Jövőre 20 ezer, a harmadik ötéves terv végére pedig 50 ezer holdon szándékoznák gyepj avítást végezni. Nemrég értékelés készült a javított rétek és legelők hozamairól. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a műtrágyával kezelt területen átlag 24, a kezeletlen parcellákon pedig 10 —11 mázsa széna termett holdanként A dunavecsei járásban több száz hold gyepet öntöztek. A szabadszállási legeltetési bizottság kezelésében levő műtrágyázott és egyszer öntözött területről 26,5 mázsa szénát takarítottak be, a javítatlan gyepen csupán 8,2 mázsa termett. A fentiek azt bizonyítják, hogy talajjavítással a szénatermést kétszeresére, öntözés esetén pedig akár háromszorosára is lehet növelni. Nem közömbös tehát, mekkora területen, és hogyan végeznek gyepjavítást mezőgazdasági nagyüzemeink. Ez utóbbi egyébként csak egy része a rét- és legelőgazdálkodásnak. Sok minden idetartozik Finnország felé Megtelt a camion, s rövidesen indulhat Finnország felé az almaszállitmány. A kecskeméti hÍÉK-telepröl nagy útra induló gépjármű vezetője. Krajezár Mihály indulásra készíti élő a gépkocsit. még. Többek között a villanypásztorok alkalmazása — amelyből a megyéből 83 van eddig a termelőszövetkezeteknél — karámok létesítése, öntözőberendezések beszerzése, kutak fúrása, és így tovább. A megyei vezetés elkészítette az állattenyésztés fejlesztésének távlati tervét. Ezt annak idején kétnapos tanácsülésen vitatták meg Baján. Az értekezleten nagyon sok szó esett a takarmány- gazdálkodásról. érintve volt a gyepgazdálkodós is. M Int ahogy az előbbiekben erről szó volt, sokrétű, összetett probléma ez. Az állam jelentős segítséget adott eddig is a gazdaságoknak. Felmerült olyan igény, hogy az eddigi nyolc millió helyett 14 millió forint legyen évente az állami dotáció összege. Természetesen a gazdaságoknak saját érdekük is, hogy önerőből minél jelentősebb területen végezzenek gyepjavítást. Állattenyésztési terveik megvalósítása szempontjából nagyon lényeges, hogy a szálastakarmány termesztésének e nagy tartalékát kiaknázzák. Ha korszerű gyepgazdálkodással két-háromszorosára lehetne növelni a fűhozamokat, a a szálastakarmány-termesztóst, sokkal gyorsabban tudnánk előre haladni az állattenyésztés fejlesztésében is. A korszerű gyepgazdálkodás megvalósítását elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése kívánja meg. A kísérletek, a már említett eredmények bizonyítják, hogy jelentősen csökenteni lehet a rét- és legelőjavításban rejlő tartalékok feltárásával az üzemi költségeket mind a húsgyarapodásnál, mind a tejhozamban. Ez pedig nem közömbös sem az érintett nagyüzem, sem a közellátás szempontjából. Többet, jobbat, olcsóbban — erre kell törekedniük mezőgazdasági nagyüzemeinknek. K. S. A kecskeméti műszaki hét kiemelkedő eseménye volt a tegnap megtartott tanácskozás, amelyre a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében került sor. A meghívott gazdasági vezetők számára elsőként Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnök- helyettese tartott előadást „Bács-Kiskun megye harmadik ótéves terve és a népgazdasági tervvel való kapcsolata” címmel. Bevezetőül ismertette népgazdaságunk harmadik ötéves -^tervének főbb célkitűzéseit, kü- 'iö'hös tekintettel a nemzeti jö- vécfelem alakulására és elosztójára, majd sokoldalúan ele- írhezte a megye ipara és mező- gazdasága előtt álló feladatokat. Az ipar termelése 32—36 százalékkal növekszik a tervidőszakban és 1970-ben eléri a 8 és él milliárd forintot. A foglalkoztatottak száma 53 ezerre emelkedik. Különösen fontos feladat — hangsúlyozta az előadó — a nagyközségek iparosítása és a női munkaerő fokozottabb bevonása a termelésbe. A jelenlevő vezetők figyelmét is felhívta arra, hogy az eddiginél jobban kell szorgalmazni a bedolgozó hálózat kiépítését. A nagyközségek iparosítása azért ás sürgető feladat, mert jelenleg 17 ezren járnak el a megyéből vonattal távolabbi városokba dolgozni. A mezőgazdasági termelés az országos 13—15 százalékkal szemben a megyében 21 száza lékkai, az állami felvásárlás pedig 40 százalékkal növekedett, számításba véve az elmúlt öt évben telepített 33 ezer hold szőlő és körülbelül 20 ezer hold gyümölcsös fokozatos termőre fordulását is. A következő években lényegesen csökken a telepítés üteme, ezzel szemben különös gondot fordítanak az úgynevezett járulékos beruházásokra, többek között 1 millió hektoliter tárolóteret építenek. Érdekesen elemezte Buda Gábor a mezőgazdaság munkaerő- helyzetét is. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetekben aggasztóan magas az átlagos életkor, annak ellenére, hogy a megye keresőképes lakosságának 53 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik, az országos 32 százalékos aránnyal szemben. A mezőgazdaság munkaerőgondjait tehát mindenekelőtt fokozott gépesítéssel kell megoldani és azzal, hogy az évi munkanapokból az eddiginél többet használjanak fel a közös gazdaságok. A harmadik ötéves terv során, 10 milliárd forintot fordítanak a megyében beruházásokra. A legfontosabb ipari beruházások sorában az előadó megemlítettel a ZIM rekonstrukciójának a be-, fejezését, a Szerszám és Gép-) A megye harmadik ötéves tervéről. az új gazdaságirányítási rendszerről és munkalélektani kérdésekről tanácskoztak úgynevezett közvetett juttatásokat és többet fordítanak béremelésre. A megyében a kiskereskedelmi áruforgalom 27—30 százalékos tervezett növekedése jelzi többek között az életszínvonal emelkedését. Részletesen foglalkozott az előadó a lakásépítkezésekkel- és az úgy.-avezett kommunális beruházásokkal. Többek között megemlítette, hogy öt év alatt 12 600 lakást építenek a megyében. Buda Gábor előadása után Frank Tibor, az MTEiSZ ipari osztályának a vezetője tartott beszámolót „Közgazdasági és vezetési feladatok az új gazdasági mechanizmusban” címmel, délután pedig dr. Molnár Imre pszichológus előadására került sor, aki az ipari üzemek munkalélektani kérdéseivel foglalkozott. B. D; elemek Kecskeméti Gyára új telepének létrehozását, a Kecskeméti Konzervgyár, a ..Fémmunkás” és a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat rekonstrukcióját. A tanácsi ipar szerény összegből: 70 millió forintból fejlesztheti üzemeit, annak ellenére, hogy körülbelül hatezer új munkahelyet kell létrehozni öt év alatt. Éppen ezért a kecskeméti nyomdaüzem felépítésén kívül kisebb költségű fejlesztésekre kerül sor, főképpen a nagyközségek iparosítása érdekében. Igen fontos feladat a szolgáltatások körének bővítése: 1970-ben a jelenlegi 167 millióval szemben több mint 440 millió forint értékű szolgáltatást végez a helyi ipar. A harmadik ötéves tervidőszakban 50—55 millió tonna árut kell szállítania a MÁV- nak és az Autóközlekedési Vállalatnak. A szállítás korszerűsítésére fordított összegből többek között új AKÖV-telepeket építenek, sor kerül a bajai Du- na-híd rekonstrukciójára, a ke- lebiai vasútállomás átépítésére, a Félegyháza—Szeged vasútvonal korszerűsítésére stb. A nagyarányú beruházási feladatok megoldása érdekében a megye építőiparának évi 10—J2 százalékos termelésnövelést kell produkálnia. Országosan 9—10 százalékos reálbérnövekedést tűz ki célul a harmadik ötéves terv. Ismeretes, hogy az eddiginél kisebb arányban kívánjuk növelni az Kállai Gyula a Hajdú-Bihar megyei kommunisták pártértekezletén Kedden és szerdán tartották Hajdú-Bihar megye kommunistái pártértekezletüket Debrecenben az Arany Bika Szálló Bar- tók-termében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke is. Elutazott George Thomson Péter János külügyminiszter fogadta George Thomson angol külügyi államminisztert. Képünkön: a tárgyalóasztalnál. Szerdán reggel elutazott Ma- [ Béla külügyminiszter-helyettes. gyarországról George Thomson angol külügyi államminiszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szilágyi Jelen volt sir Alexander Francis Morley. Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. (MTI) Négy év alatt 852 ezer hektóval bővülnek a pincék Új pincék egész sora épül me- gyeszerte a harmadik ötéves terv időszakában. Huszonkilenc helységben összesen 852 ezer hektóval gyarapodik a Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzemének, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek bortárolóinak a befogadó képessége. Legnagyobb űrtartalommal a pincegazdaság és az állami gazdaságok pincéi növekednek. A méreteiben is a legtekintélyesebb tároló — 77 ezer hektoliteres lesz — Soltvadkerten épül, a pincegazdaság beruházásaként. A mezőgazdasági nagyüzemek közül a tárolókapacitást illetően leginkább a Kunbaja Állami Gazdaság gyarapodik területének három pontján 1970- re összesen 121 ezer hektós bővítésre számít. A tsz-ek és í közös vállalkozások összeser százezer, a szakszövetkezetek — három helyen — 48 ezer hektc pincetérséget építenek. Az építkezések már a jövő é\ elején megkezdődnek, az ÉIV Bács-Kiskun megyei Építőipar Vállalat kivitelezésében. A tárolók bővítései 1970. utár is folytatódnak. Az előzetes számítások szerint a pincegazdaság Kiskőrösön és Izsákon épít pincét, összesen százezer hektós ka- pacit ássál.
