Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

t 1966. november 27., vasárnap 3. oldal Ifjabb külföldi vendégek érkeztek az MSZMP IX. kongresszusára i Kongresszusi küldött Szombaton folytatódott a kül-1 Az Olasz Kommunista Párt földi vendégek érkezése az; küldötteként Arturo Colombi MSZMP IX. kongresszusára. | szenátor, a politikai bizottság Az MSZMP IX. kongresszusára megérkeztek Észak-lrország, valamint Nagy-Britannia kommu nista pártjainak küldöttei, Betty Sinclair és Dávid Bowmann. A delegátusok fogadása a Ferihegyi repülőtéren. tagja, a központi bizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője, Giuliano Pajetta szenátor, a központi bizottság tagja, a szenátus külügyi bizottságának alelnöke, és Frederico Brini, a központi bizottság tagja, az Abruzzi területi pártbizottság titkára jött hazánkba. Ugyanezzel a géppel érkezett San Marino Kommunista Párt­jának képviseletében Giacomi- ni Agostino, a központi bizott­ság tagja, továbbá megfigyelő­ként a Proletáregység Olasz Szocialista Pártjának küldötte Salvatore Corallo, a központi bizottság végrehajtó bizottságá­nak tagja. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, Ne­meslaki Tivadar, a Központi Bi­zottság tagja, Óvári Miklós és Molnár Endre, a Központi Bi­zottság póttagjai. Megjött a Spanyol Kommu­nista Párt delegátusa: Enrique Lister, a politikai bizottság tagja. Nagyszabású tsz-közi vállalkozások „A brigád érdeme44 — Milyen érzés küldöttnek lenni az MSZMP IX. kongresz­szusára? — Ez a legnagyobb megtisz­teltetés, ami valaha is ért — vá­laszol Losonczi Máté, a nyilván már nem először elhangzott kér­désre. Tekintetén azonban lát­szik, még most sem ocsúdott fel, s kissé elfogódott amiatt, hogy ő is egyik résztvevője lehet a kommunisták legfelsőbb szintű országos tanácskozásának. Köztudomású, hogy Tisza- kécske mind a négy termelő- szövetkezete — a Béke, Sza­badság, Tiszagyöngye és az Új Elet — évek, óta példamutatóan gazdálkodik. Ezt gazdáik helyt­állása, s a korszerű termelési eljárások alkalmazása mellett annak is köszönhetik, hogy a vezetőik állandóan kutatják a közös tevékenység mind több és több jövedelmet' biztosító lehe­tőségeit. És élnek is velük. Erről a hasznos élelmességről beszélgetünk Balatonfüredi Jó­zseffel, a községi tanács vb- elnökével, majd Lovas Imré­vel és Antal Józseffel a Béke Tsz elnökével, illetve építési vezetőjével. Más községek fsz-ei Is Elmondják: a község terme­lőszövetkezetei már jónéhány éve vízgadálkodási társulást hoztak létre, hogy a belvizek levezetését, a csatornázást, s az öntözéses gazdálkodás ki­alakítását együttes erővel, szer­vezetten végezhessék el. A tár­sulás „hatáskörébe” kezdetben 3700 hold vízügyi problémáinak a megoldása tartozott, de ma már 47 ezer hold ez a terület. A szomszédos falvak — Laki­telek, Lászlóíalva, sőt, a Pest megyei Kocsér — tsz-ei is csatlakoztak a társuláshoz. Lesz elég tégla... A további közös vállalkozás terve az évekkel ezelőtt leállí­tott lakiteleki téglagyár re­konstruálása. Ismeretes az or­szágszerte jelentkező tégla­hiány. Ennek megszüntetése kapcsán többször szó esett a szóban levő gyár újbóli meg­indításáról is. Ehhez azonbanj' jelentős összegre — néhányi; millió forintra — van szükség.; A költségek terhének meg-j osztása végett a község tsz-ein kívül a lakiteleki Szikra és két lászlófalvi közös gazdaság ifi gazdája lesz a téglagyárnak. Ügy tervezik, hogy jövőre már 2—2,5 millió téglát égettetnek. elsősorban a helybeli lakossár szükségletének a kielégítésére. Nagyjából számolva, e tégla­mennyiségből már 70—80- csa­ládi ház építhető. S nyilvár [ nem sok idő múlva megtérül­nek a hét tsz költségei is. Együttműködésük történeté­nek végére mindezzel nem tet­tek pontot a kécskei tsz-ek. A Béke, a Szabadság és a Tisza­gyöngye június 1-e óta közös anyagbeszerzőt tart. Anyagbeszerzés — üresjárat nélkül Erre különben azért érdemes odaíigyelniök más községek szövetkezeti gazdaságainak is, mert az eljárás nemhogy a költségek növelését, hanem azonnali csökkenését eredmé­nyezi. Arról van szó, hogy a Béke Tsz tehergépkocsijával a sofőri teendőket is ellátó Kiss József anyagbeszerző a másik két szö­vetkezetnek is felkutatja, s be­szerzi a több mint száz erő­géphez szükséges alkatrészeket, egyéb anyagokat. Fizetését, az üzemanyag árét és a gépkocsi amortizációját a három közös gazdaság egyenlő arányban té­ríti. Antal József, aki építésveze­tői funkciója mellett a gép­kocsielőadó tisztét is betölti, ezt mondja az együttműködés hasznáról: „Az anyagbeszerzés költsége így nemcsak a harma­dára csökken, de két anyagbe­szerzői .munkakör is felesleges­sé vált S ami szintén nem mellékes, a közös anyagbeszer­zőnek soha nincs „üresjárata”. Azelőtt előfordult, hogy a há­rom tsz ilyen beosztású dolgo­zói hiába furikáztak be jó­kora utat, mert nem találván az igényelt alkatrészt, dolguk végezetlenül tértek haza. Most azonban, a tsz-ek megrendelő- lapjairól ismervén a szükségle­tet, Kiss József valahol mindig talál a szükséges cikkféleségek­ből.” Az említettek bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában sincs olyan „plafon”, amelyen ne lehetne felülemelkedni. Csak keresni kell ennek a sokrétűen kínál­kozó lehetőségeit. Ahogy a kécskei tsz-ek keresték és meg is találták. Tarján István Nacionáléját az üzemi pártbi­zottság titkára mondta el, mert Losonczi elvtárs legszívesebben csak a munkáról beszél. Arról, hogy mint a gyár egyik KISZ- csoportjának vezetője milyen szakmai, tudományos ismeret- terjesztő előadásokat szervez, hogyan kapcsolódnak be a fia­talok, a Szakma ifjú mestere mozgalomba, valamint az üzem bővítésére és szépítésére render zett társadalmi munkába. Kedvenc témája a szocialista brigádok tevékenysége. Az idén anuár elején szervezték meg a Lőwy Sándor és a Kun Béla ne­vét viselő szocialista címért küzdő ifjúsági brigádokat. Ö lett a Lőwy-brigád vezetője. Az el­ső két hónap elég nehéz- volt. Normáikat nem teljesítették, a fiatalok, nem ismerték egymást, s széthúzóak voltak. A sok be­szélgetésnek, magyarázatnak — hogy mit miért csinálnak — meg lett az eredménye. Már­cius óta 100—104 százalék kö­zött teljesítik a brigádra ki­szabott terveket. Az üzemi KISZ-bizottság köz­ben védnökséget vállalt a Bor­sodi Vegyikombinát és a Bor­sodi Ércelőkészítő részére ké­szülő berendezések felett. A két brigád is bekapcsolódott a mun­kába. Szívügyévé vált minden fiatalnak, hogy a berendezése­ket idejében leszállítsák. Ha kellett, maguk sürgették -az anyagot, a műszakon pedig a gyártási utasításokat. Így tör­tént, hogy szeptemberre befe- Alig harmincegy ,éves. Nem .iezték a berendezések legyán- Kiskunfélegyházától, tását. A brigád és a KISZ-csoport most is ott élnek, tsz-tagok. Fia- büszke, hogy vezetőjük részt tál kora ellenére ő a Vegy- vesz a pártkongresszuson. messze Tömörkényben született. Szülei ipari Gépgyár egyik legrégibb dolgozója. 1951-ben hagyta el Ö ekképpen vélekedik erről: — Egymagám -nem tudtam faluját, jött Félegyházára, s volna olyan eredményt elérni, beállt ipari tanulónak az akkor hogy ilyen nagy kitüntetésben még Könnyű Vasszerkezeti lehessen részem. Az egész bri- Gyárba. Két év múlva szaba- gád közös érdeme, hogy kong- dült. lakatos szakmunkás okle- resszusi küldött lettem. Nyu- velet kapott. Ottmaradt akkor godt szívvel hagyom őket itt is, amikor Bányászati Berende- néhány napra, mert tudom, zések Gyára, maid Vegyipari hogy becsülettel helytállnak tá­Gépgyár lett az üzemből. vollétemben is. Büszke vagyok Nem csupán egyszerű tagja a arra, "hogy olyan munkásokat gyár törzsgárdájának, kommu- képviselhetek a pártkongresszu- nistává is vált az üzemben, son, mint brigádom és KISZ- 1959-ben lépett a pártba, 1961 csoportom tagjai, olyan gyári óta pártvezetőségi tag. s több kollektívát, amely 111,3 száza- mínt egy éve a II. számú üzemi lékra teljesítette háromnegyed- pártszervezet titkára, az üzemi évi előirányzatát, s olyan megye pártbizottság tagja. Közben Pé- ipari munkásságát, amely az esett volt az egyéves pártiskola utóbbi 9 hónapban 15 száza- !oari tagozatán. ahol közgazda- lékkel termelt többet, mint egy sági technikumi oklevelet is évvel korábban, szerzett Nagy Ottó t ■ * Ha a helyükben lennénk... Este hat után már a cipelte a láda söröket, kor a pénztárhoz ért. túlórázó hivatalnokok is egyebeket. Némelyek azt is ma­Azokban a napokban mondogattuk először az idén: No, ez már a tél. Vastagabb lett az át­meneti kabát, sál került a nyakba, s cidrizve iparkodtunk az utcáról tető alá, melegbe. A reprezentatív köz­épület boltíves folyosóin olyan hideg volt, hogy akinek hivatalban akadt elintézni valója, és vár­nia kellett, inkább ki­ment addig a szabadba. Csak úgy sütött a sok kő, meg márvány. Ez- időtájt sok értekezletet, konferenciát tartottak az épület dísztermében. De­monstratív célzattal is, ezért gyorsbüféket tele­pítettek az egyik beug­róba. Fényes presszógép­pel, sörrel, üdítőitallal, szendviccsel. Meg ter­mészetesen pedáns, fe­hér pártás alkalmazot­tal. Egyik tudományos ta­nácskozás elkezdődött a hazamentek. Egyedül ő Az értekezlet vendégei gátólértetődőnek tartot- topogott, összehúzva ma- már rég meleg otthonuk- ták, hogy maguk után gát, kezét rövid kabát- ban pihentek, vagy fű- nyitva hagyták az ajtót, ja ujjaiba dugva, kéken- tött autókban robogtak Majd becsukja más. A zölden. más helységek felé. Ta- hideg szél becsapott a Mikor egyik takarító- Ián eszükbe jutottak a csupaüveg ajtó nyílá­pontban, s befejeződött nő részvevőén szóbaele- szünetek, a kellemes sán. Megborzongtak a valamikor estébe haj- gyedett vele, el is sírta büfé-csevegések, a kávé, sorbanállók. S mikor a szokásos délelőtti ldő­lóan. Szünet szünetet köve­magát. a narancsital, az udva- pénztárosnő is hátra pil­— Reggel hétkor tele- rias kiszolgálás. Arra larttott keserű, halvány tett. Jólesett a népes pültem ide. Egész nap nem gondoltak, hogy mosollyal, az is eszükbe tanácskozó testületnek a ebt>en a jégveremben cigaretta, a friss kávé, dolgoztam. Lábam, tér­arról a pártás, nett nő- jutott: ezek a fehér kö- alkalmazottról pont azok penyes asszonyok, lá­egy t>ambi, vagy sör. A dem — mint a jég... feledkeztek meg, akik őt nyok 8 órán át állják a helyes kiszolgálónő gyor- Nem is tudom, felkelek-e egész napra, arra a jég- fagyos szél ostromát... san, ügyesen dolgozott, reggel. A torkom is... hideg folyosóra osztot- Akkoriban — mondottuk Munkája olyan magától- — panaszkodott reked- ták be munkára. s jelentléte ten. természetes Nem jönnek .. értetődő, annyira ilyen rendezvényeken; — még a védőfüggönyö­A kis epizód körüli két sem rakatták fel il- Nem napokban több élelmi- letékesek. No, de azóta küldenek senkit, hogy szerüzletben tapasztal- bizonyára megtörtént ez. hogy... hogy szinte sze- elvigyük az árut. Az a tűk, hogy a függönyte- Vagy mégsem minde- mélytelennek tűnik, fontos, hogy az embert len, szüntelenül nyíló, nütt? Szükséges, így van rend­jén — és kész. Régen égtek már a villanyok, mikor az ér­tekezlet résztvevői haza­ideállították. Hogy mi csukódó ajtók közelében lesz vele? Lényeges az? meg-megrázkódtak a Néhány hasonló mun­kahely van — megőr- Később megint beszél- pénztárosnők. Lábukra, zők, porták, raktárak —, hátukra jött a hideg, ahol százan és százan gettek. — Telefonált már az Csak a kezük mozgott megfordulnak. Jönnek, özönlöttek. A kápolna- üzletbe? — érdeklődött fáradhatatlanul, meg ar- hazamennek. Maradnak szerű folyosói zugban a takarítóasszony. cuk volt szüleien. Kis viszont, akik ott dolgoz­— Persze. .. Azt kuckóik mellett száz és nak. Akik felelősek mondták, intézkednek. száz vásárló haladt el azért, hogy esetleg fáz­De mikor? Aztán csak meg j öt' idősebb olyan természetes volt. ottmaradt a büfé, meg a meghagyott sörök, szendvicsek, üres üve­gek — ládástól, tálcás­tól. A törékeny kiszol­egy triciklis. teli kosarakkal. Sorban nak ezek az emberek, állt, fizetett, minden gondoljanak néha arra: Hátha nekem kellene a gálónő pedig várt. Az- ember, és az agyonfá- Az is, hogy pillanatok helyükben leu-«-m! tán még tovább várt. zott fiatalasszonnyal le- alatt végeztek vele, mi, Kóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents