Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-24 / 277. szám
A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) irányítás rendszerére való áttérés feltételei. nács az ideihez képest a bevételekben és kiadásokban egyaránt 8 százalékkal emelkedő Ezt követően a megyei ta- 1 1967. évi költségvetési és a községfejlesztési, valamint a jövő évi iparpolitikai és állóeszköz-fejlesztési tervjavaslatot egyhangúan elfogadta. Nagyobb áruforgalom, növekvő igények A megye kereskedelmi helyzetéről szóló beszámoló előadója, Gerőcs István a következeket mondotta: — A megye kereskedelme 1965-ben 41 százalékkal, vagyis 1,2 milliárd forinttal bonyolított le nagyabb áruforgalmat, mint öt évvel korábban, s az egy lakosra jutó árueladás elérte a 7136 forintot. — Mi jellemzi eredményeinket? A legfontosabb talán az, hogy a forgalomnövekedés mellett kedvezően változott meg a lakosság által vásárolt áruk ösz- szetétele. A teljes áruforgalmon belül — amelynek értéke a múlt évben már meghaladta a 1 milliárd forintot — a leggyorsabban a korszerű életmóddal összefüggő árucikkek forgalma emelkedett. A vegyes iparcikkek — vas, villamossági. híradástechnikai áruk, járművek, vegyianyagok, bútorok és egyéb lakásfelszerelési tárgyak — forgalmának növekedése mellett azonban nem csökkent a ruházkodási kultúra jelentősége sem. Ugyanakkor új irányban fejlődött vendéglátóiparunk azzal, hogy nőtt a közétkeztetés, az üzemi étkeztetés szerepe, tömegesen elterjedt a cukrászdák és eszpresszók hálózata, amelyek a korábbi üzlettípusoknál magasabb színvonalon elégítik ki a fogyasztók igényeit. — Az élelmiszer-kereskedelemiben az elmúlt öt év során két lényeges változást figyelhettünk meg: egyrészt megnőtt a központi élelmiszeralapok iránti lakossági igény, másrészt az élelmiszereknél is változóban van a vásárlások összetétele. A zsiradékeladáson belül például ’a sertészsír rovására mintegy 10 százalékkal nőtt a vaj, a margarin, és egyéb zsiradékok fogyasztási aránya. — Az eredmények mellett viszont elég sok jogos panasz is elhangzott az egyes áruk hiánya. a kívántnál gyengébb minősége. s a kiszolgálás fogyatékosságai miatt. Ezek megszüntetése a jövőben egyik legfontosabb feladatunkat képezik — mondotta többek között az előadó, majd részletesen szólt a hálózatfejlesztés eredményeiről, s feladatairól: — Ahhoz, hogy a kereskedelem jól teljesíthesse ellátási feladatait, a kielégítő árualapon túl megfelelő hálózattal, technikai feltételekkel és jól képzett kereskedelmi szakmunkásgárdával kell rendelkeznie. Az elmúlt években megyénk kereskedelmének jelentősen bővültek állóalapjai. így csökkent az elmaradottságból eredő különbség, amely megyénk és az ország többi területe üzlethálózatának színvonala között hosszú időn át megvolt. Többek között Kecskeméten nagyméretű FÜSZÉRT-raktár, Baján új vasműszaki raktártelep, méteráru és felsőkonfekció-tárház épült. Közepes és nagyközségeink zömében megkezdődött egy teljesen korszerű kereskedelmi hálózat kialakulása, számos áruház jellegű üzlet, sok szaküzlet, cukrászda, étterem és egyéb egység épült ki. Városaink közül különösen Kalocsán és Baján lehettünk tanúi dicséretes fejlődésnek, de másutt is bővült a hálózat. A tanácsi kereskedelmi vállalatok korszerűsítését, bővítését elősegítette, hogy az országos juttatásokon és vállalati alapokon túl a megyei tanács több mint 6 millió forinttal, a városi és járási tanácsok pedig további csaknem 6 millió forinttal segítették a fejlődést. Nagy eredménynek tartjuk azt is, hogy városon és falun egyaránt polgárjogot nyertek az új értékesítési formák. — Néhány vonatkozásban azonban nem lehetünk elégedettek a fejlődés ütemével. Az iparcikkhálózat alapterületének bővítése például elmaradt az igényektől, s ebben része van annak is, hogy az elhatározott építkezések egy jelentős hányadához nem kap a kereskedelem kivitelező kapacitást. S bár a korábban ellátatlan területeken új üzletek nyitásával történt előrehaladás, de közben — főként a családi házas telepítésű új városrészekben — újabb ellátatlan körzetek keletkeztek. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága nagy gondot fordít e problémák tanulmányozására, s a javulást elősegítő intézkedésekre. — Nem csupán hálózati kérdés, mégis itt szólnék a kereskedelmi tevékenység két- sajátos területéről: a perem területi ellátásról és a közétkeztetésről. A végrehajtó bizottság az áruforgalom e két területét olyannak tekinti, amely még a kereskedelmen belül is különös reflektorfényben áll, s amellyel sok szempontból indokolt törődni. — A peremkerületi ellátás például nemcsak az érintett lakosság szempontjából fontos. Általános városfejlesztési és kereskedelmi érdekek is fűződnek hozzá. A külterületek hiányos ellátása indokolatlan mértékben növelheti a közlekedés, a központi üzletek csúcsforgalmát. Ezért kapta az elmúlt évek során a kereskedelem azt a feladatot, hogy törekedjen a peremkerületekben élők napi igényeinek helybeli kielégítésére. A célkitűzéseknek megfelelően sikerült felszámolni azon hátrányok nagy részét, amelyek főleg az élelmiszer jellegű cikkek ellátásában a peremkerületi és központi fekvésű boltok között korábban fennáltak. A külterületeken sok új bolt — elsősorban élelmiszer, zöldség, gyümölcs, de helyenként eszpresszó és kisvendéglő — létesítésére is sor került. öt városunk peremkerületeiben az elmúlt öt évben összesen 41 új üzlet nyílt és számos régi bolt korszerűsödött. Feladataink azonban még mindig vannak, hiszen számos olyan hely akad még, ahol szükség van új üzletekre, s javítani kell az ellátás egyéb feltételeit is. — Ugyancsak nagy tömegeket érintő feladatunk a közétkeztetés, hiszen a különböző üzemi konyhákon összesen 60 ezer ember étkezik naponta. A kereskedelem a közétkeztetés nyersanyagigényeit elsődlegesen igyekszik kielégíteni, s a konyhák munkáját részben az állami, részben pedig a tömegszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik. A fejlődés ellenére azonban elég sok gondunk, feladatunk is van. Gondot okoz többek között, hogy nincs mindenütt elegendő közétkeztetési egység; hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, kevés olyan tsz akad, mint a bugaci Béke, amely megoldotta tagjainak üze mi étkeztetését. Gondot okoz az is. hogy az étkeztetés körülményei is nagyon eltérőek és a különböző saját kezelésű üzemi konyhákon a legkülönbözőbb mennyiségű, választékú, kalóriaértékű ételt szolgálják fel; s hogy számos helyen a konyhák személyi felkészültsége és génekkel való ellátottsága nincs összhangban az ott étkezők száI mával. Ezért az ilyen egységek nagy része nem vállalkozik a munkaigényesebb ételek készítésére. E gondokon nehéz gyorsan segíteni, mivel majdnem minden geinek vásárlási lehetőségeit. Ilyen jellegű intézkedés például, hogy a jövő évtől kezdődően a parasztság részére is biztosítjuk egyes cikkek hitellevélre való vásárlását —. mondotta beszámolója befejező részében Gerőcs István. A Gerőcs István által előterjesztett beszámoló feletti vita első hozzászólója Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese volt. Többek között elmondotta, hogy az utóbbi öt dó jelentősebb kereskedelmi feladatokat. Sohajda Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója szóvá tette, hogy sokszor akadályozzák még az ellátás zavartalan megszervezését a különböző, kiskereskedelmi vállalatokra vonatkozó beszerzési megkötöttségek. Kaszás Kálmán, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője pedig azt javasolta, hogy a jobb áruellátás érdekében a kereskedelem forduljon A szünetben a tanácstagok érdeklődéssel vették szemügyre a tanácsteremben rendezett alkalmi árukiállítást. ilyen konyha más és más üzemeltetőhöz tartozik. Fotos azonban, hogy tanácsaink befolyásoló szerepüket itt is érvényesítsék. Elsősorban abban, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően tanácsaink ösztönözzék az üzemeket, gazdaságokat konyháik, éttermeik korszerűsítésére és bővítésére. Addig is azonban, míg ez megvalósul. javítani kell az ellátást, szaporítani kell a konyhagépek számát, s meg kell keresni a nyersanyagok egyszerűbb, kisebb munkaráfordítással való előkészítésének lehetőségeit. Ezután az előadó szólott a kereskedelemben dolgozó, több mint nyolcezer alkalmazott szakmai felkészültségének, hozzáértésének, felelősségének gyarapodásáról. a kereskedelmi vállalatok gazdálkodási eredményeiről. majd a feladatokat jellemezve, az alábbiak szerint vázolta a kereskedelmi forgalom növekedésének várható ütemét: — A legközelebbi évek kereskedelmi feladatai különösen nagyok, hiszen a harmadik ötéves terv során az áruforgalom további 1,2 milliárd forintos növekedésével szémo'hnek alapja, hogy az egyes áru- főcsoportokon belül növekszik a cikkek kínálata. A következő években például várhatóan tovább csökken a feszültség a hús- és hentesáruk kereslete és kínálata között, gyorsabban bővülnek az árualapok halból, baromfiból. továbbá tejtermékből is. A háziasszonyok második műszakjának könnyítése érdekében ugrásszerűen nő a konzervfélék kínálata, például főzelék- és gyümölcskonzervekből kétszeresére. mirelitkészítményekből pedig háromszorosára gyarapszik 1970-re a kereskedelem árualapja. A tovább javuló élelmiszerellátás kedvezőbb feltételeket teremt a köz- étkeztetés és a vendéglátóipar kínálatának bővítéséhez. A ruházati forgalomban várhatóan gyorsabban nő majd a konfekcióáruk eladása, s előtérbe kerülnek a legkorszerűbb, szintetikus alapanyagú ruházati cikkek. A vegyes iparcikkforgalomban szintén nagy fejlődésre számítunk. — Gazdasági erősödésünkkel évről évre együtt járnak majd olyan változások is, amelyek javítják a lakosság egyes réteévben a földművesszövetkezetek számos új üzlet megnyitása mellett főleg raktárak, szociális helyiségek, konyhák építésére, gépek beszerzésére költötték a fejlesztési összegeket, s ezzel jelentős elmaradásokat sikerült felszámolni. Ezenkívül szólott a tanyai ellátás helyzetéről, s azokról az erőfeszítésekről, amelyet az ellátás javítása érdekében e területen tesznek a földművesszövetkezetek. Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztály- vezetője felszólalásában többek között az őstermelői piacok jobb ellátásának megszervezésére hívta fel a figyelmet, a meghívott vendégek közül pedig ár. Weither Dánielné, az Állami Áruház igazgatója a megyeszékhely új állami áruházának felépítéséhez kérte a megyei tanács támogatását. Lestár Béla, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elismerően szólt a megyei kereskedelemirányításról, s vázolta a harmadik ötéves tervből, valamint az új gazdaságirányítási rendszerre» való áttérésből adófelhívással az ipari termelő- egységekhez. Gerőcs István összefoglalója után a vitában elhangzott javaslatok alapján négy ponttal egészítették ki a korábbi határozati javaslatot, s azt az írásban és szóban beterjesztett beszámolóval egyetemben egyhangúlag jóváhagyta a megyei tanács tagsága. A továbbiakban — az előre kiadott írásbeli előterjesztések alapján — egyhangú szavazással emelte határozattá a la- nácstagság a megyei tanács és vb 1967. első félévi munkatervét, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság 1967. első félévi munkatervét. Ezután dr. Varga Jenő vb-elnök szóbeli és írásbeli bejelentéseinek ugyancsak egybehangzó elfogadása alapján kerültek vitára a korábbi, szeptember 28—29-i tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszok. A tanácsülés munkáj« ezúttal is interpellációkkal zárult, melynek során Harmath Lajosné hajósi, Kiss György bajai és K. Szabó Sándor izsáki tanácstag kért szót. Gabonatároló színeket építenek Csátalján új keverőüzem létesül Hűszaki fejlesztési konferencia a gabonafeivásárió és feldolgozó vállalatnál Szerdán műszaki fejlesztési konferenciát tartott a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat. Sarok Antal igazgató részletesen ismertette az ez évi eredményeket, a vállalat előtt álló legsürgősebb tennivalókat, valamint a következő évi feladatokat. Hangoztatta, hogy jelentős eredményeket értek el a kombájngabona átvételével. A tervezett 3500 vagon helyett 3996 vagon natúrgabonát vettek át. Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy már most felkészüljenek a jövő évi átvételre. 1967-ben az ideinél mintegy ezer vagonnal több kombájngabonát szándékoznak átvenni. Ezért a következő évi aratásig 7—8 ezer négyzetméter alapterületű szín építését szükséges megoldani Kukoricából kereken 2700 vagon átvételét tervezik az év végéig. Eddig átvettek 1826 vagonnal. Figyelemre méltó, hogy tavaly december 31-ig összesen 950 vagon kukoricái tudtak szárítani, az idén mái november 20-ig elérték az 1170 vagont. Ez év végéig szóló tervük 1650 vagon. A vállalat dolgozói kongresszusi versenyvállalást tettek és e szerint annak érdekében, hogy minél kevesebb kukorica kerüljön szabadtéri prizmázásra, elhatározták, hogy 2000 vagon kukorica mesterséges szárítását oldják meg. A műszaki fejlesztéshez tartozik, hogy még ez évben elkészül a csátaljai új takarmánykeverő üzem. Az igazgatói beszámolót számos hozzászólás követte, ame lyen a kirendeltségek vezetői javaslatokat tettek a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében.
