Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-24 / 277. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A jövő évi költségvetés és a kereskedelem helyzete a megyei tanácsülés napirendjén Tegnap délelőtt ismét benépesült a megyei tanács ülésterme. A megye minden részéből gyülekező tanácstagok beszélgető csoportjaiban ezúttal itt is, ott is szóba került: a mostani tanácskozás témája emlékeztet, hogy egy évvel vács Tibort, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya helyettes vezetőjét, Lestár Bélát, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét és Kaszás Kálmánt, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét. Ezután a tanács ülésének elnökéül megint „öregebbek lettünk”. Sőt, akadtak ilyen ; dr. Gajdócsi Istvánt bízta meg, aki a tanácskomegjegyzések is: négyéves ciklust záró tanács ülés a mai, fontos, hogy körültekintően, előrelátóan megvitatott költségvetési tervezetet hagyjunk az utánunk következő testületnek. Aztán 9 órakor megszólalt a tanácskozás kezdetét jelző csengő, megkezdte munkáját Bács-Kiskun megye tanácsa. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte a testület tagjait, a megjelent orzás napirendjére tett javaslatot. E szerint először a megyei tanács központi, járási, városi, valamint a megyei, összesített 1967. évi költség- vetési és községfejlesztési tervjavaslatának, valamint a megyei tanács jövő évi iparpolitikai és állóeszköz-fejlesztési tervjavaslatának megvitatására került sor. Minthogy mindkét tervjavaslatot írásban megkapták a tanács tagjai, először Borbély Laszággyűlési képviselőket: dr. Mészöly Gyulát és Iván Istvánnét, s a központi szervek — az el- [ íos pénzügyi osztályvezető terjesztett elő kiegé- nökségben helyet foglaló — képviselőit: dr. Ko- I szítő referátumot. r Átfogóbb és megalapozottabb gazdálkodás — Az 1967. évi költségvetési tervjavaslat összeállítása fokozott gondosságot kívánt. A szerény mennyiségű fejlesztés mellett ugyanis az eddig elért ellátási színvonalat biztosítani kell. mégpedig az idén végrehajtott árpolitikai intézkedések mintegy 14 milliós kihatását is figyelembe véve. Erre külön keret nem áll rendelkezésre, tehát fokozott körültekintésre, a gazdálkodás mélyebb vizsgálatára volt szükség, hogy az adott kereteken beiül maradjon minden gazdálkodó egység. Pártunk irányelveit az új gazdaságirányítási rendszerhez való áttéréshez a jövő évi terv- javaslatok összeállításánál már érvényesítettük. A központi utasításokon túlmenően valamennyi tanács és intézmény vezetőivel megvitattuk a keretek kialakítását. Ez a módszer jónak bizonyult, mert előre tisztázódtak olyan problémák, amelyek a korábbi években gyakran a lehetőségeket meghaladó igények tervezését, úgynevezett vonalalattiságot eredményeztek. Tanácsvezetőink alapos fel- készültségről tettek tanúbizonyságot, jól ismerik területük költségvetési feladatait és mind szakmai, mind szükségességi alapon közös üggyé tudtuk tenni a gondokat. Az előzetes szakmai egyeztetések lehetővé tették az egyes területek közötti arányeltolódások felszámolását, sőt fontossági szükségszerűségek kielégítésére is mód nyílik. A tervezés stabilabbá tétele pedig lehetőséget nyújt a feladatokra való időbeni felkészülésre, az alaposabb, szervezettebb munkára. A költségvetési szervek bevételeiről szólva a pénzügyi osztályvezető kiemelte: Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésével, s a gazdaságossággal függ össze, hogy a bevételek 8 százalékos emelkedésével számolhat a megye. A jövedelem- és búzaföldadóban egyaránt mind nagyobb bázisai a költségvetési bevételnek a termelőszövetkezetek. A gazdák jövedelmének emelkedésével nő a költségvetési akkumuláció is. Míg 1961- ben 21 millió 355 ezer forint volt a befizetett jövedelemadó, addig 1965-ben elérte az 52 milliót. Majd így folytatta: — A korábbi években ágazati és a központi költségvetésben irányoztuk elő a később megvalósítandó fejlesztések fedezetét. Ezúttal az átfogóbb és megalapozottabb gazdálkodás érdekében egy helyre vontuk össze a tartalékokat, és a tényleges helyzetnek megfelelő átcsoportosítások útján elégítjük ki az igényeket. Ez lehetővé teszi, hogy az előre nem látható kiadásokat év közben is biztosítani lehessen. Költségvetési szerveinket, s elsősorban a helyi tanácsokat is arra ösztönözzük, hogy a lehetőségeken belül tartalékokat képezzenek. Ily módon a végrehajtó bizottságok olyan alapokkal rendelújításd keretet hárommillióval, a lakóház felújítási keretet pedig 12,1 millió forinttal emelte, de gondjaink még így is megmaradnak. Az amortizációs alap várhatóan 1968-tól megvalósul. Ezért már most fontos, hogy állóeszköz-nyilvántartásaink pontos értékeket tartalmazzanak. Az utóbbi években jelentős útépítési feladatokat hajtottak A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA fillér 1366. NOV. 24, CSÜTÖRTÖK „Ara 60 intézet megvalósító saroll VlSrTi bbra is keresni kell a bevételi források növelésének lehetőségét, a saját anyag, a társadalmi munka fokozottabb felhasználását. A fejlesztési alappal való szabadabb gazdálkodás lehetőségei mellett fokozottabb hangsúlyt kap a pénzügyi és számviteli utasítások szigorú betartása, a társadalmi tulajdon védelme, az érvényben levő jogszabályok, a törvényesség betartása Az előadó végezetül mind a költségvetés, és a községfejlesztés terveinek elkészítésében, mind a gazdálkodásban a takarékosság szerepét, jelentőségét hangsúlyozta. Ezután a megyei tanács jövő évi vállalati, iparpolitikai és Az első beszámolót Borbély Lajos terjesztette a tanácsülés elé. keznek, amelyek segítik a so- ronkívüli feladatok megoldását. Az egyes ágazatok költségvetési tervjavaslata biztosítja a zavartalan működést, kisebb mennyiségi fejlesztés mellett az elért színvonal tartható, sőt egyes területeken a színvonal javítására is mód nyílik. Megyénk sajátos adottságai miatt súlypontként kell kezelni a város- és községgazdálkodási, községrendezési és vízügyi feladatokat. Az ár- és belvíz, valamint a belsőségi vízügyi problémák mellett rendezni kell az ivóvíz-használatot is. A szak- irányítás aktivitása mellett alapos felmérésre, reális kivitelezési tervek készítésére van szükség, ami tanácsaink előrelátó gondoskodását igényli. Régi és állandóan ismétlődő gond a felújítási keret alacsony összege. Állóeszközeink, épületeink állaga romlik. A magas talajvíz még külön is romboló tényező, pedig fontos népgazdasági vagyon megőrzéséről van szó. Reméljük, hogy az amortizációs alap bevezetése segítséget jelent a jövőben, de ismételten jeleznünk kell főhatóságainknak és kérnünk a keretek megemelését. Legutóbbi értesülésünk szerint az Országos Tervhivatal az út, híd felvégre tanácsaink. Elmaradottságunk ezen a területen is országos átlagon felüli volt, s nem kedvezőbb a jelenlegi helyzet sem, hiszen az új kultúrák telepítése, az ezzel összefüggő szállítási feladatok további sürgős igények kielégítését indokolják. Mégis, az új utak építésére való törekvés mellett, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a meglevő utak karbantartása, felújítása nem hanyagolható el. A gazdálkodási költségvetési tervjavaslatok mellett fontos szerepe van a községfejlesztési költségvetések éves és ötéves tervezésének is. Az 1967. évi tervjavaslat a tanács által már elfogadott harmadik ötéves tervre épül. Töretlen előrehaladást mutatnak az összesített számadatok. A kommunális célkitűzések mellett emelkedik a szociális, kulturális előirányzatok összege és javul az előkészítés munkája is. A kiadások között kiemelkedő helyet kapott az építési telkek, házhelyek biztosítása, amely rendkívül fontos lakás- építési gondjaink megoldásában. A községfejlesztési feladatok állóeszköz-fejlesztési tervjavaslatával kapcsolatban dr. Brun- csák András, a tervosztály vezetője tett előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a tervjavaslat olyan feladatokat tartalmaz, amelyeket az új gazdasági irányítás rendszerére való áttérés időszakában kell megoldani, s ezért az egyes irányító és gazdasági vezető szervekre kettős feladat is hárul. Egyrészt a tervben rögzített feladatok megoldása, másrészt, hogy a megoldás módozataiban már figyelembe kell venni az új gazdaságirányítással kapcsolatban fokozatosan megvalósuló új helyzetet, lehetőségeket. Így például, 1967-ben a vállalati terveket az eddig felülről diktált kötelező tervmutatórendszerrel szemben a vállalatok maguk alakítják ki, s kötelező tervmutatóként csak az éves összbéralap lesz megszabva. Nem köti a vállalatokat a továbbiakban az átlagkereset sem. Újszerűén jelentkezik bizonyos mértékben már a vállalatok által termelendő cikkek körének meghatározása és a termeléshez szükséges anyagok biztosítása is. Jövőre a megyei tanács irányítása alatt működő vállalatok részére az Országos Tervhivatal már csupán 13 cikk termelését írta elő kötelezően, az egyéb termékek körét a vállalatoknak közvetlenül a rendelőkkel kell kialakítaniuk. Csökken ugyanakkor a gazdálkodás alá vont anyagok köre. A vállalatok részére az eddigi 160— 180 anyagféleséggel szemben 1967-ben már központilag csupán 31 féle anyag kiutalása történik. 1966-tól kezdve új vonás, hogy a vállalatok a központi költségvetési juttatás mellett maguk is képeznek beruházási alapot, melyet saját elhatározásuk alapján használnak fel műszaki fejlesztésre, s általában a vállalatok, üzemek fejlesztésére — mondotta a továbbiakban az előadó. — Az így létrejött beruházási alap a Bács megyei tanácsi vállalatoknál jövőre 39,6 millió forintot tesz ki. A terv előirányzata szerint megyei szinten a termelésnövekedés mintegy 121 millió £o- s az abszolút létszámemel- hatszáz fő. A tervezett többtermelés 56 százaléka a létszámnövekedésből, 44 százaléka pedig a termelékenység növekedéséből valósul meg. A munkás és alkalmazotti arány helyesebb alakulását kívánja elősegíteni az előirányzat azzal, hogy az 557 fős munkásnövekedés mellett az előírt alkalmazotti létszámnövekedés csupán 43 személy. A továbbiakban dr. Brun- csák András többek között kiemelte, hogy a tervjavaslatokat az azok végrehajtására hivatott vállalatok alakították ki az irányító szakosztályokkal közösen, s megvalósításuk biztosítékát az idei eléggé szorosan kialakított tervek negyed- évenkénti túlteljesítése, illetve az év végére várható teljesítés nyújtja. Összegezésül elmondotta, hogy a tervjavaslat .tartalma összhangban van a megyei tanács harmadik ötéves tervében jóváhagyott célkitűzéseivel, a lakosság igényeivel. Megvalósítása a párt-, a tanácsszervek, a különböző gazdasági egységek és a dolgozók összehangolt, tervszerű munkájával lehetséges, sőt, egyes területeken a terv még túl is teljesíthető, ezért a végrehajtó bizottság nevében kérte a tervjavaslat elfogadását. A két tervjavaslat feletti vitában Benei Sándor, a pénzügyi, Nagy Sándor a művelődési, dr. Lestár Béla pedig az egészségügyi állandó bizottság nevében fejtette ki elismerő véleményét a költségvetési tervezet gondos, a lakosság érdekeit, igényét messzemenően figyelembe vevő kimunkálásáért. Benei Sándor — négy évi visz- szapillantúst téve — többek között külön méltatta, hogyan javult évről évre a költségvetés tervezése és végrehajtása, s teremtődtek meg a tanácsi vezetésben is az új gazdasági (Folytatása a 3. oldalon.)
