Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A jövő évi költségvetés és a kereskedelem helyzete a megyei tanácsülés napirendjén Tegnap délelőtt ismét benépesült a megyei tanács ülésterme. A megye minden részéből gyülekező tanácstagok beszélgető csoportjaiban ezúttal itt is, ott is szóba került: a mostani ta­nácskozás témája emlékeztet, hogy egy évvel vács Tibort, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya helyettes vezetőjét, Lestár Bélát, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­jét és Kaszás Kálmánt, a SZÖVOSZ főosztály­vezetőjét. Ezután a tanács ülésének elnökéül megint „öregebbek lettünk”. Sőt, akadtak ilyen ; dr. Gajdócsi Istvánt bízta meg, aki a tanácsko­megjegyzések is: négyéves ciklust záró tanács ülés a mai, fontos, hogy körültekintően, előre­látóan megvitatott költségvetési tervezetet hagy­junk az utánunk következő testületnek. Aztán 9 órakor megszólalt a tanácskozás kezdetét jel­ző csengő, megkezdte munkáját Bács-Kiskun megye tanácsa. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte a testület tagjait, a megjelent or­zás napirendjére tett javaslatot. E szerint elő­ször a megyei tanács központi, járási, városi, valamint a megyei, összesített 1967. évi költség- vetési és községfejlesztési tervjavaslatának, va­lamint a megyei tanács jövő évi iparpolitikai és állóeszköz-fejlesztési tervjavaslatának megvi­tatására került sor. Minthogy mindkét tervjavaslatot írásban megkapták a tanács tagjai, először Borbély La­szággyűlési képviselőket: dr. Mészöly Gyulát és Iván Istvánnét, s a központi szervek — az el- [ íos pénzügyi osztályvezető terjesztett elő kiegé- nökségben helyet foglaló — képviselőit: dr. Ko- I szítő referátumot. r Átfogóbb és megalapozottabb gazdálkodás — Az 1967. évi költségvetési tervjavaslat összeállítása foko­zott gondosságot kívánt. A szerény mennyiségű fejlesztés mellett ugyanis az eddig elért ellátási színvonalat biztosítani kell. mégpedig az idén végre­hajtott árpolitikai intézkedések mintegy 14 milliós kihatását is figyelembe véve. Erre külön keret nem áll rendelkezésre, tehát fokozott körültekintésre, a gazdálkodás mélyebb vizs­gálatára volt szükség, hogy az adott kereteken beiül marad­jon minden gazdálkodó egység. Pártunk irányelveit az új gazdaságirányítási rendszerhez való áttéréshez a jövő évi terv- javaslatok összeállításánál már érvényesítettük. A központi utasításokon túlmenően vala­mennyi tanács és intézmény vezetőivel megvitattuk a kere­tek kialakítását. Ez a módszer jónak bizonyult, mert előre tisz­tázódtak olyan problémák, amelyek a korábbi években gyakran a lehetőségeket meg­haladó igények tervezését, úgy­nevezett vonalalattiságot ered­ményeztek. Tanácsvezetőink alapos fel- készültségről tettek tanúbizony­ságot, jól ismerik területük költségvetési feladatait és mind szakmai, mind szükségességi alapon közös üggyé tudtuk ten­ni a gondokat. Az előzetes szakmai egyeztetések lehetővé tették az egyes területek kö­zötti arányeltolódások felszá­molását, sőt fontossági szük­ségszerűségek kielégítésére is mód nyílik. A tervezés stabi­labbá tétele pedig lehetőséget nyújt a feladatokra való idő­beni felkészülésre, az alapo­sabb, szervezettebb munkára. A költségvetési szervek be­vételeiről szólva a pénzügyi osztályvezető kiemelte: Az ipa­ri és a mezőgazdasági termelés növekedésével, s a gazdaságos­sággal függ össze, hogy a bevételek 8 százalékos emelkedésével számolhat a megye. A jövedelem- és búzaföld­adóban egyaránt mind na­gyobb bázisai a költségvetési bevételnek a termelőszövetke­zetek. A gazdák jövedelmének emelkedésével nő a költségve­tési akkumuláció is. Míg 1961- ben 21 millió 355 ezer forint volt a befizetett jövedelemadó, addig 1965-ben elérte az 52 milliót. Majd így folytatta: — A korábbi években ága­zati és a központi költségve­tésben irányoztuk elő a ké­sőbb megvalósítandó fejleszté­sek fedezetét. Ezúttal az át­fogóbb és megalapozottabb gazdálkodás érdekében egy helyre vontuk össze a tartalé­kokat, és a tényleges helyzet­nek megfelelő átcsoportosítá­sok útján elégítjük ki az igé­nyeket. Ez lehetővé teszi, hogy az előre nem látható kiadáso­kat év közben is biztosítani lehessen. Költségvetési szer­veinket, s elsősorban a helyi tanácsokat is arra ösztönözzük, hogy a lehetőségeken belül tar­talékokat képezzenek. Ily módon a végrehajtó bizott­ságok olyan alapokkal rendel­újításd keretet hárommillióval, a lakóház felújítási keretet pe­dig 12,1 millió forinttal emel­te, de gondjaink még így is megmaradnak. Az amortizációs alap várhatóan 1968-tól meg­valósul. Ezért már most fontos, hogy állóeszköz-nyilvántartá­saink pontos értékeket tartal­mazzanak. Az utóbbi években jelentős útépítési feladatokat hajtottak A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA fillér 1366. NOV. 24, CSÜTÖRTÖK „Ara 60 intézet megvalósító saroll VlSrTi bbra is keresni kell a bevételi forrá­sok növelésének lehetőségét, a saját anyag, a társadalmi munka fokozottabb felhaszná­lását. A fejlesztési alappal való szabadabb gazdálkodás lehető­ségei mellett fokozottabb hang­súlyt kap a pénzügyi és szám­viteli utasítások szigorú betar­tása, a társadalmi tulajdon védelme, az érvényben levő jogszabályok, a törvényesség betartása Az előadó végezetül mind a költségvetés, és a községfej­lesztés terveinek elkészítésé­ben, mind a gazdálkodásban a takarékosság szerepét, jelentő­ségét hangsúlyozta. Ezután a megyei tanács jövő évi vállalati, iparpolitikai és Az első beszámolót Borbély Lajos terjesztette a tanácsülés elé. keznek, amelyek segítik a so- ronkívüli feladatok megoldását. Az egyes ágazatok költségve­tési tervjavaslata biztosítja a zavartalan működést, kisebb mennyiségi fejlesztés mellett az elért színvonal tartható, sőt egyes területeken a színvonal javítására is mód nyílik. Megyénk sajátos adottságai miatt súlypontként kell kezelni a város- és községgazdálkodási, községrendezési és vízügyi fel­adatokat. Az ár- és belvíz, va­lamint a belsőségi vízügyi prob­lémák mellett rendezni kell az ivóvíz-használatot is. A szak- irányítás aktivitása mellett ala­pos felmérésre, reális kivitele­zési tervek készítésére van szükség, ami tanácsaink előre­látó gondoskodását igényli. Régi és állandóan ismétlődő gond a felújítási keret alacsony összege. Állóeszközeink, épüle­teink állaga romlik. A magas talajvíz még külön is romboló tényező, pedig fontos népgaz­dasági vagyon megőrzéséről van szó. Reméljük, hogy az amortizációs alap bevezetése segítséget jelent a jövőben, de ismételten jeleznünk kell főha­tóságainknak és kérnünk a ke­retek megemelését. Legutóbbi értesülésünk szerint az Orszá­gos Tervhivatal az út, híd fel­végre tanácsaink. Elmaradott­ságunk ezen a területen is or­szágos átlagon felüli volt, s nem kedvezőbb a jelenlegi helyzet sem, hiszen az új kul­túrák telepítése, az ezzel össze­függő szállítási feladatok to­vábbi sürgős igények kielégí­tését indokolják. Mégis, az új utak építésére való törekvés mellett, fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy a meglevő utak karban­tartása, felújítása nem ha­nyagolható el. A gazdálkodási költségvetési tervjavaslatok mellett fontos szerepe van a községfejlesztési költségvetések éves és ötéves tervezésének is. Az 1967. évi tervjavaslat a tanács által már elfogadott harmadik ötéves tervre épül. Töretlen előreha­ladást mutatnak az összesített számadatok. A kommunális célkitűzések mellett emelkedik a szociális, kulturális előirány­zatok összege és javul az elő­készítés munkája is. A kiadások között kiemelke­dő helyet kapott az építési tel­kek, házhelyek biztosítása, amely rendkívül fontos lakás- építési gondjaink megoldásá­ban. A községfejlesztési feladatok állóeszköz-fejlesztési tervjavas­latával kapcsolatban dr. Brun- csák András, a tervosztály ve­zetője tett előterjesztést. Hang­súlyozta, hogy a tervjavaslat olyan feladatokat tartalmaz, amelyeket az új gazdasági irá­nyítás rendszerére való áttérés időszakában kell megoldani, s ezért az egyes irányító és gaz­dasági vezető szervekre kettős feladat is hárul. Egyrészt a tervben rögzített feladatok meg­oldása, másrészt, hogy a meg­oldás módozataiban már fi­gyelembe kell venni az új gaz­daságirányítással kapcsolatban fokozatosan megvalósuló új helyzetet, lehetőségeket. Így például, 1967-ben a vál­lalati terveket az eddig felülről diktált kötelező tervmutató­rendszerrel szemben a vállala­tok maguk alakítják ki, s kötelező tervmutatóként csak az éves összbéralap lesz megszabva. Nem köti a vállalatokat a to­vábbiakban az átlagkereset sem. Újszerűén jelentkezik bizonyos mértékben már a vállalatok ál­tal termelendő cikkek körének meghatározása és a termelés­hez szükséges anyagok biztosí­tása is. Jövőre a megyei tanács irá­nyítása alatt működő vállalatok részére az Országos Tervhiva­tal már csupán 13 cikk terme­lését írta elő kötelezően, az egyéb termékek körét a válla­latoknak közvetlenül a rende­lőkkel kell kialakítaniuk. Csök­ken ugyanakkor a gazdálkodás alá vont anyagok köre. A vál­lalatok részére az eddigi 160— 180 anyagféleséggel szemben 1967-ben már központilag csu­pán 31 féle anyag kiutalása történik. 1966-tól kezdve új vonás, hogy a vállalatok a központi költségvetési juttatás mellett maguk is képeznek beruházási alapot, melyet saját elhatáro­zásuk alapján használnak fel műszaki fejlesztésre, s általá­ban a vállalatok, üzemek fej­lesztésére — mondotta a továb­biakban az előadó. — Az így létrejött beruházási alap a Bács me­gyei tanácsi vállalatoknál jövőre 39,6 millió forintot tesz ki. A terv előirányzata szerint megyei szinten a termelésnö­vekedés mintegy 121 millió £o- s az abszolút létszámemel- hatszáz fő. A tervezett többtermelés 56 százaléka a létszámnövekedésből, 44 százalé­ka pedig a termelékenység nö­vekedéséből valósul meg. A munkás és alkalmazotti arány helyesebb alakulását kívánja elősegíteni az előirányzat azzal, hogy az 557 fős munkásnöve­kedés mellett az előírt alkal­mazotti létszámnövekedés csu­pán 43 személy. A továbbiakban dr. Brun- csák András többek között ki­emelte, hogy a tervjavaslato­kat az azok végrehajtására hi­vatott vállalatok alakították ki az irányító szakosztályokkal közösen, s megvalósításuk biz­tosítékát az idei eléggé szoro­san kialakított tervek negyed- évenkénti túlteljesítése, illetve az év végére várható teljesítés nyújtja. Összegezésül elmondot­ta, hogy a tervjavaslat .tartal­ma összhangban van a megyei tanács harmadik ötéves tervé­ben jóváhagyott célkitűzéseivel, a lakosság igényeivel. Megva­lósítása a párt-, a tanácsszervek, a különböző gazdasági egysé­gek és a dolgozók összehangolt, tervszerű munkájával lehetsé­ges, sőt, egyes területeken a terv még túl is teljesíthető, ezért a végrehajtó bizottság nevében kérte a tervjavaslat elfogadását. A két tervjavaslat feletti vi­tában Benei Sándor, a pénz­ügyi, Nagy Sándor a művelő­dési, dr. Lestár Béla pedig az egészségügyi állandó bizottság nevében fejtette ki elismerő véleményét a költségvetési ter­vezet gondos, a lakosság érde­keit, igényét messzemenően fi­gyelembe vevő kimunkálásáért. Benei Sándor — négy évi visz- szapillantúst téve — többek között külön méltatta, hogyan javult évről évre a költségve­tés tervezése és végrehajtása, s teremtődtek meg a tanácsi ve­zetésben is az új gazdasági (Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents