Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxi. evf., 27«. sz. Áru 60 fillér 196«. nov. 23, Közel 2500 kilométer Háromezer köbméter homok az utak mellett Teherautók, hóekék készenlétben Téli felkészülés a Közúti Igazgatóságnál Gépkocsivezetők, motorkerék­párosok és az országutak más „vándorai” jól ismerik a csú­szós út veszélyét, a hóakadályo­kat, amelyek igen megnehezítik, vagy teljesen lehetetlenné teszik a közlekedést. A forgalom fenn­akadása. a súlyos karambolok pedig jelentős károkat okozhat­nak. Ennek megelőzése céljából évenként rendszeresen megszer­vezik az országutak téli karban­tartását. az említett akadályok azonnali elhárítását. Ezt a fel­adatot a Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium megyei Köz­úti Igazgatósága végzi. Cs. Nagy Pál igazgatótól kértünk tájé­koztatást ezzel kapcsolatban. Megtudtuk, hogy Bács-Kiskun megyében közel 2500 kilométer hosszúságú úthálózat járhatósá­gáról gondoskodik az igazgató­ság. A munka természetesen egész évben folyik, de akad sze­zon jellegű feladat is. Legnagyobb szervezést, foko­zottabb készenlétet az utak téli karbantartása igényli. Ennek két legfontosabb része a csúszós utak felszámolása és a hó elta­karítása. Az igazgatóság mind­kettőre teljes mértékben telké­szült. E héten körülbelül 3 ezer köbméter homokot az utak mellé szállítják, de salak és mintegy 2 ezer mázsa ipari só is rendelkezésre áll. A megyében az igazgatóság­hoz tartozó 13 körzet megkapta a részletes téli forgalombiztosí­tási feladatokat. November 15-e óta a gépek — teherautók, hó­ekék — készenlétben állnak, ál­landó ügyeletet tartanak. Az eredményesség természetesen elsősorban a jó szervezéstől függ. s e tekintetben nincs hiány a Közúti Igazgatóságnál. A homok szállítására, a szó­rásra 33 tehergépkocsi van. A gépelosztás körzetenként megtörtént. Huszonhat nagy teljesítményű, üzembiztos hóeke áll készenlétben szük­ség esetére. Az egyre növekvő gépjármű- forgalom alaposan megviseli az utakat, s hiába lenne maximá­lis a téli felkészülés, ha a ta­vasztól őszig keletkezett hibá­kat nem javítanák ki. Annak ideién írtunk róla. hogy a bel­vizek miatt több út megrongá­lódott a megyében, néhol úgy­nevezett felfagyások keletkeztek. A Közúti Igazgatóság a tava­szi és a nyári karbantartás so­rán mintegy 40 millió forintot költött az utak rendbehozására, s tulajdonképpen ez is a téli felkészüléshez tartozik. Ezeket a feladatokat azonban nemcsak 1966-ban kellett megoldani, fo­lyamatos a munka, ha nem is mindig jelentkezik ilyen mér­tékben. Mert például a portala­nítást, kátyúk eltüntetését és az egyéb karbantartási, korszerűsí­tési feladatokat az éves ~ terv írja elő. Ebben az esztendőben 2,5 millió négyzetméter útfelü­letet portalanitottak az igaz­gatóság munkásai, ami — négyméteres átlagszélessé­get számítva — körülbelül 600 kilóméteres szakasznak felel meg. A karbantartási, felújítási munkák gyors és szakszerű el­végzése egyben a téli forgalom- biztosítás alapja is. Ha tehát a gépjárművek időveszteség nél­kül közlekedhetnek a télen me­gyénk útjain, az nemcsak a jó megszervezésnek, de az egész évi terv pontos végrehajtásá­nak is köszönhető. Az évnek ebben a hovatovább zordra forduló szakaszában is élénk kísérleti tevékenység zaj­aik a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ka­locsai fűszerpaprika-nemesítő osztályán. Az üvegház „éghaj­latának” védelmében a labora­tórium két fiatal dolgozója, Végh Eta és Kovács Klára, a determinált paprikatörzseknek a már elismert hazai nemes faj­tákkal — mint például az E—15, vagy a kalocsai 57—231 — való visszakeresztezését végzi. E fo­lyamat többszöri ismétlése ré­vén a céljuk egyebek közt a koraiság, továbbá a termés nagy­ságának növelése. Húsfeldolgozó melléküzem Kiskőrösön és Soltvadkerten Különböző készítménye* 300 sertésből Gyors ütemben fejlődik a kis- ! nem felerészben a közös ólakból. körösi járás 13 szakszövetkeze­tének az állattartása. Két évvel ezelőtt 2200 hízót értékesítettek, ám ennek csak egyötöde került ki a közös telepekről, a többit a gazdák hizlalták, a háztáji Nemcsak számbelileg, hanem minőségileg is nagy a „felfu­tás”- Viszonylag korszerű hiz­laldák épültek az elmúlt két év­ben, lehetővé vált a falkásítás, a tápok etetése, a munkarend ólakban. Az idén 5500-at adnak 1 pontos betartása — a szövetke­át az állatforgalminak, s csak­A közügyek gazdájaként A lakosságot érintő sokrétű munkaprogram a megyei tanács vb-ülésén Akinek alkalma nyílt kedden reggeltől a délutáni órákig a megyei tanács vb-ülésén részt venni, tapasztalhatta, mennyire szerteágazó, sokrétű feladat há­rul e testületre. Az egymást kö­vető nyolc napirend megtárgya­lása komoly figyelmet, s felelős­séget igényelt. Elsőként tájékoztató jelentést vitatott meg a vb a megyei ok­tatási tanács tevékenységéről, Madarász László vb-elnökhe- lyettes előterjesztésében, s el­fogadta az oktatási tanács jövő évi munkatervét. Ezután a ke­reskedelmi ellenőrzés tapaszta­latairól Valach István, az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség vezetője számolt be a végre­hajtó bizottságnak. A tartalmas jelentés nyomán élénk vita bon­takozott ki. A felszólalók hang­súlyozták: kívánatos, hogy az ÁKF további munkájában kap­jon az eddiginél is nagyobb szerepet a fogyasztói érdek- 'Védelem. A társadalmi ellenőrök erköl­csi megbecsülésére, aktivizálá­sára is nagyobb gondot kell for­dítani. A vállalatok vegyék job­ban figyelembe az ellenőrzéskor feltárt hiányosságokat. Szükség van — az új gazdasági mecha­nizmust is figyelembe véve — az ellenőrzés új módszereire, s tartalmi változásokra. Egyre inkább a hibák megelőzése, a mi­nőségi követelmények és a kereskedelmi morál érvé­nyesítése a feladat. A következő napirend során a tsz-ek állami felügyeletének ellátásáról, a tanácsi, mezőgaz­dasági osztályok igazgatási cso­portjainak ez irányú tevékeny­ségéről adott számot dr. Maár András osztályvezető. A jelen­tés és a vita egyértelműen le­szögezte: a tanácsi mezőgazda- sági osztályoknak és végrehajtó bizottságoknak a jövőben — az operatív gazdasági beavatkozás csökkentésével egyidejűleg — az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a tsz-ek törvényes és alapszabályszerű gazdálkodására, a hatósági ren­delkezések betartására, tehát a tanácsi felügyeleti jogkör kö­vetkezetes érvényesítésére. Segíteni kell a tsz-ek vál­lalatszerű gazdálkodásának kialakulását, s a különböző tsz-bizottságok munkájának hatékonyabbá té­telét. A végrehajtó bizottság ezután hasznos eszmecserét folytatott — illetékes országos szakértők jelenlétében — a másodvárosok és főfalvak helyzetéről, ponto­sabban a megye jövőbeni tele­pülésfejlesztési irányáról. Anél­kül, hogy e kérdésben véglege­sen lezárt állásfoglalás szüle­tett volna, a közös nézőpontok nagy vonalakban kialakultak. Ennek lényege; a településfejlesztés a jö­vőben is csak megyénk és a tájkörzetek sajátosságai­val, a termelési követelmé­nyekkel összhangban kép­zelhető el. A továbbiakban a harmadik ötéves terv magánlakásépítési tervének végrehajtásáról tár­gyalt a vb. Mint a felszólalók — köztük dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára — megállapították: egyik legfontosabb társadalmi gondunk enyhítéséről, megoldá­sáról van szó. Ezért csak az erők összefogásával és az önte­vékenység felkarolásával jutha­tunk előbbre. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani azonban a meglevő lakásállagok megőr­zésére is. A megyei tanács vb ezután a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat mun­káját vitatta meg, s határozati javaslatot fogadott el a megye vízrendezési problémáival, s a belvíz okozta károkkal kapcso­latban. Ezután a vb bejelentésekkel zárta tegnapi ülését zetek járási központja által ki­dolgozott technológia alapján. Mindezek eredményeképp jelen­leg 4,30 kiló abrakból „állítanak elő” égy kiló sertéshúst — a fel­használás a két év előttinél másfél kilóval kevesebb. A hizlalás egész évben folya­matos, mivel az utánpótlást — ha azt részükre az állatforgal­mi riem tudja biztosítani — a szabadpiacon is beszerzik. En­nek jegyében további növeke­dés várható a hizlalásban. Űj kezdeményezésként, az értékesí­tést illetően, már az idén is 250 sertést adtak át a földművesszö­vetkezetnek, a lakosság közvet­len ellátása végett. Jövőre pe­dig, úgy tervezik, húsfeldolgozót létesítenek, Kiskőrösön és Solt­vadkerten, ahol különböző ké­szítményeket árusítanak- Erre a célra mintegy 300 sertést hizlal­nak majd. Egymilliárdos szovjet-magyar árucsereforgalom A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttségei között a barátság és a kölcsönös egyetértés szelle­mében lefolytatott sikeres tár­gyalások eredményeként folyó év november 22-én Moszkvában aláírásra került a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti, az 1967. évi kölcsönös áruszállításokról szóló jegyző­könyv. A jegyzőkönyvet a Ma­gyar Népköztársaság kormánya megbízásából Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, a Szov­jetunió kormánya megbízásából N. Sz. Patolicsev külkereske­delmi miniszter írta alá. Az aláírt jegyzőkönyv alap­ján a kölcsönös áruszállítások volumene meghaladja az egy- milliárd. rubelt és 1966-hoz vi­szonyítva több mint 16 száza­lékkal növekszik. Hasonlóan a korábbi évek­hez, a Szovjetunió 1967-ben is nagy mennyiségű gépet és be­rendezést, ezen belül szerszám­gépeket, emelő- és szállítóbe­rendezéseket. komplett élelmi­szeripari és vegyipari berende­zéseket, híradástechnikai be­rendezéseket, műszereket, Die­sel-vonatokat, városi és város- közi autóbuszokat, hajókat és hajóberendezéseket, valamint konfekciót és kötöttárut, szöve­teket, bőrcipőt, gyógyszereket, friss gyümölcsöt és gyümöles- konzervet, zöldséget és zöldség­konzervet, s más árukat kap a Magyar Népköztársaságtól, ame­lyek elő fogják segíteni a Szov­jetunió népgazdasági szükség­leteinek jobb kielégítését és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkek választé­kának bővítését. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióból nagy mennyisé­gű teher- és személygépkocsit, traktort, gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet, út­építő berendezést, valamint kő­olajat és kőolajtermékeket, kö­szönt, hengerelt árut, fűrész­árut, műtrágyát, gyapotot és más, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára szüksé­ges árut fog kapni.

Next

/
Thumbnails
Contents