Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

^53® 'Vl ÁLTALÁNOS visszatetszést keltett az afrikai közvélemény­ben Ghánának az az eljárása, hogy egyszerűen fogságba hur­colta az Accrán átutazó guineai küldöttséget. Algéria, az EAK kormánya diplomáciai úton szó­lította fel a ghanai kormányt a küldöttség szabadon bocsátásá­ra. Az EAK-ban megállapítják, hogy az akció célja minden bi­zonnyal az Afrikai Egységszer­vezet csúcsértekezletének alá- aknázása volt. és így joggal gyanakodnak imperialista ma­nőverre, amelyet ha Accrában hajtottak is végre, külföldi ke­zek irányították. Guineában ne­vén nevezik, „az Egyesült Álla­mok accrai bábjai által elköve­tett útonállást”. Az értekezlet színhelyén, Addisz-Abebában elkeseredett és feszült a légkör — jelentette a MEN egyiptomi hírügynökség. Ocran tábornok, a ghanai küldöttség vezetője nyilatkozatában azzal próbálta magyarázni az incidenst, hogy a guineai kormány Nkrumah- ellenes ghanai ^ilampólgárokat vetett börtönbe. Az útonállást azonban nem mentheti a ma­gyarázkodás. A CSÚCSÉRTEKEZLET fö­lött másik baljós jel, hogy a Szomáliái Köztársaság javasla­tot szándékozik előterjeszteni Francia-Szomália kérdésében. Mint ismeretes, Etiópia és Szo­mália is igényt tart a jelenleg még francia uralom alatt álló területre. Mindez az AESZ egy­ségességét veszélyezteti a föld­teke fontos kérdéseiben. JOHNSON ŰTJÁVAL kap­csolatban a Reuter is megálla­pítja. hogy fogadtatása a dél­itelet-ázsiai országokban „ve­gyes”. Ami válójában úgy ér­tendő. hogy a bábkormányok fejei örülnek legfőbb támoga­tójuk őket erősíteni kívánó lá­togatásának, viszont a megláto­gatott országok lakói elsősorban a vietnami háborúért felelős ál­lamfőt . látják az amerikai el­nökben, s erre tüntetések soro­zatával figyelmeztették. John­son népszerűsége azonban nem­csak otthon és Délkelet-Ázsiá- ban szállt a mélypont alá. ha­nem Nyugat-Európában is. A Newsweek című amerikai heti­lap közölte Morton republiká­nus szenátor nyilatkozatát, amelyben elmondja, hogy Ang­liában. Franciaországban, Nyu- gat-Németországban, Belgium­ban. Hollandiában a közvéle­mény 85 százaléka úgy véli: Amerika népszerűbb volt Eisen­hower- és a Kennedy-kormány- zat alatt, mint most. Ügy, hogy a USIA, az amerikai tájékozta­tási hivatal Nyugat-Európában egyszerűen abbahagyta a köz­véleménykutatást. Egy közvéle­ménykutatási magántársaság szerint az említett öt országban azonban az utóbbi három ame­rikai elnök közül Johnsonnak jut a legkevesebb szavazat — mindössze 2 százalék. A szená­tor megállapítja, hogy Amerika vietnami „elfoglaltsága” nyu­gat-európai vezető szerepébeke­rült. TOVÁBB TART a bonni po­litikai válság. A helyzetet az jellemzi, hogy a szociáldemok­rata párt és a szabaddemokrata párt Erhard lemondását követe­li, s magánbeszélgetésekben ugyanezt, követeli a CDU—CSU számos képviselője is. Barzel, Erhard pártjának parlamenti vezére vasárnap egy választási gyűlésen úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti többség visszaál­lításának módozatairól tárgyal­nak Erharddal Willy Brandt, az SPD elnöke úgv nyilatkozott, Erhardról, mint aki fontosabb­nak tartja hivatalát az ország sorsánál. Kállai Gyula fogadta George Thomsont Vasárnap este néhány napos hivatalos látogatásra Budapest­re érkezett George Thomson angol külügyi óllamminiszter A Ferihegyi repülőtéren Szilá­gyi Béla külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn az ország­házban fogadta George Thom­son angol külügyi államminisz­tert. Péter János külügyminiszter hétfőn szintén fogadta George Thomsont. A Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—angol tárgyalások. A tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttséget Szilágyi Béla, külügyminiszter­helyettes. az angol küldöttséget George Thomson vezeti. (MTI) B — 52-esek a kambodzsai határ mentén bombáztak Algír ünnepel SAIGON (MTI) Amerikai B—52-es légierődök hétfőn a kambodzsai határ men­tén fekvő területeket bombáz­ták. Ezen a vidéken pénteken a szabadságharcosok súlyos csa­pásokat mértek az amerikai csa­patokra. Hétfőn reggel a szabadság- harcosok légelhárítása Saigontól 40 kilométerrel észak-nyugatra, az úgynevezett „vasháromszög- ben” lelőtt egy C—123 típusú amerikai szállítógépet. WASHINGTON Eisenhower tábornok, volt amerikai elnök hétfőn éles ki­RÓMA. (MTI) Hétfőn reggeltől kezdve az olasz szocialisták és szociálde­mokraták hivatalosan is egy rohanást intézett a Johmson- kormány szerinte „túlságosan lépcsőzetes”, nem elég kemény vietnami hadvezetése ellen. A U. S. News and World Re- portnak adott nyilatkozatában Eisenhower kijelentette: „A há­borút mindennek elébe kell he­lyezni. Sokkal fontosabbnak kell tekinteni, mint a Hold elérését, az otthoni jóléti programokat, vagy bármi mást.” Eisenhower magasztalta Westmoreland tá­bornokot és bírálta a kormányt, mert úgymond, az nem adja meg a tábornok által kér se­gítséget. sere, a kereszténydemokraták túlsúlyának elismerésére alapo­zódik.” A világtörténelemben kevés or­szág példázhatja olyan szemlélete­sen, mint Algéria, hogy mekkora áldozatokat kell vállalnia egy nép­nek a gyarmati sorból való kitö­résért. s hogy milyen nehézségeket kell leküzdenie egy újonnan füg­getlenné vált államnak a neokolo- nializmus, az új-gyarmatosítás sza­kadatlan támadásai közepette. Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1954. november 1-én robbant ki az első, vérbefojtott tüntetésekkel az algé­riai nép felkelése. A szabadságharc több mint hét esztendeig tartott: a francia IV. Köztársaság kormá­nyai hiába vezényeltek Algériába félmilliós expedíciós hadsereget, nem tudták leverni a forradalmat, előbb ezek a kormányok buktak bele sorra-rendre az algériai prob­léma megoldatlanságába, majd a IV. Köztársaság egész rendszere tűnt el a történelem süllyesztőjé­ben. De Gaulle tábornok V. Köz­társasága tudott csupán pontot ten­ni a véres, fájdalmas, kegyetlen algériai ügy végére. . . Algéria több, mint három eszten­deje független állam. Az önálló ál­lamiság első évei azonban szükség­szerűen felszínre hozták az új problémákat: kié legyen a hatalom, hogyan szervezzék meg a gazdasá­got, milyen úton induljon el a hi­vatalos nevében „népi és demokra­tikus” Algériai Köztársaság? Emlékeznünk kell arra, hogy a harc éveiben a nemzeti felszabadí­tó mozgalom soraiban nagy szám­ban voltak az algériai burzsoázia képviselői is, akik azt remélték, hogy a független Algéria majd a tőkés világ részeként az arab ka­pitalisták állama lehet. 1962-ben, a függetlenség kivívása után előbb a helyi burzsoázia és a szegénypa- raszfcság, a munkásság meg a fel­szabadító hadsereg képviselői kö­zött indult meg a hatalmi harc — az arab nagybirtokosok és polgári politikusok vereségével végződött ez a küzdelem. A gazdasági átala­kulás kezdeti szakaszában ezzel párhuzamosan megvalósították a gazdasági önigazgatási rendszert: a parasztok vették kezükbe a fran­cia telepesek elhagyott földjeit, a munkások az államosított gyára­kat. Hol a tapasztalat hiánya, hol pedig — s ez volt a gyakoribb — a termelőeszközöké akadályozta, hogy az önigazgatási rendszer tel­jes sikerrel járjon. Egymillió fran­cia úgy ment el Algériából, hogy kivonta a tökét az országból, te­szerelte a gyárak gépeit, elvitte még a tenyészállatokat is.. • Kevés volt a munkaalkalom, viszont mil­liós nagyságrendűvé nőtt a mun­kanélküliek szomorú hada. A há­ború évei alatt kialakult hadsereg leszerelése is nehézségekkel járt: nem lehetett szélnek ereszteni a katonákat, akik életük kockáztatá­sával harcoltak a nép szabadsá­gáért, más sorsot érdemeltek, mint­hogy a munkanélküli nincstelenek számát szaporítsák. Főként a belső gondok vezettek a tavaly júniusi fordulathoz, ami­kor Forradalmi Tanács vette át a hatalmat, s az ország élére Bume- dien ezredest állította. Azóta is mindegyre megerősítette hivatalos nyilatkozataiban mind a Forradal­mi Tanács, mind Bumedien, hogy Algériát a szocializmus felé kíván­ja vezetni, s csupán a vezetés hi­báit kívánja kiküszöbölni, a reali­tásokkal számot vető új gyakorlat­tal akarja megvalósítani. Kétségtelen, hogy ötnegyed év alatt Algéria számos eredményt mulathat fel, a zilált gazdasági helyzetben nem egy örvendetes je­lenség mutat arra. hogy az olyan értékes gazdasági erőforrásokkal, mint a mérhetetlen szaharai olaj- és földgázkincctsel rendelkező or­szág nemsokára biztosíthatja gaz­dasági egyensúlyát. De nem hall­gathatjuk el, hogy például éppen az önigazgatási rendszer körül vi­ták folynak az algériai közéletben. Ugyanakkor a belpolitikai helyzet sem mentes az időnként feszültsé­get okozó tényezőktől: a Forradal­mi Tanácsnak a baloldalon is, a jobboldalon is van ellenzéke. Az utóbbi időben a jobboldali erők ha­tását mutatta két miniszter lemon­dása és külföldre szökése. Algéria külpolitikájában viszont továbbra is a gyarmatosítás elleni harc és az antiimperializmus ele­mei mutatkoznak: az ország to­vábbra is igen szoros kapcsolatok kialakítására törekszik a Szovjet­unióval és a szocialista tábor or­szágaival. Algírban a függetlenségi mozgalom kezdetének tizenkettedik évfordulóján megemlékeznek arról is, hogy a szocialista országok min­denkor támogatták az algériai nép igazságos harcát, s hogy megad­ják segítségüket a független algé­riai államnak is. Pálfy József Egyesült az olasz szocialista és szociáldemokrata párt Sok ezer szocialista önálló mozgalmat hozott létre párthoz tartoznak már. Az egye­sülés ünnepélyes tömeggyűlésen történt meg a római sportcsar­nokban. A két párt nem kímélte az eszközöket, hogy nagyszabású ünepséget rendezzen: különvo- natok hozták a szocialista és szociáldemokrata csoportokat az ország legtávolabbi részeiből is, Szardíniából pedig egy bérelt hajón jöttek. Az egyesülés egyelőre csupán a csúcsra korlátozódik. A két párt még két évig különállóan megmarad. A központi bizott­ságban és a vezetőségben a tiszt­ségek mindenütt kettősek lesz­nek. Még az új párt jelvénye is a két eddigi jelvény összekap­csolásából jön létre, neve pedig még nincs is. Az igazi egyesü­lést valójában elhalasztották az első kongresszusig, amelyre csu­pán az 1968. évi általános vá­lasztások után kerül sor. Nennd szemmel láthatólag tudatában volt ennek, amikor beszédét az­zal kezdte, hogy az egyesülés azonnali érvényű, és dolgozni kell az új párt építésén, amely jelenleg különböző irányzatú pártok és csoportok együttese. Az egyesítő gyűlésen nem is; mertetté'k a szocialista központi bizottság hat tagjának tiltakozó levelét, amelyben kifejtették, miért nem hajlandók csatlakoz­ni az egyesült párthoz. A hat szocialista vezetővel együtt a párt sok ezer tagja vált ki, és az orezág 65 megyéjében egy önálló szocialista mozgalmat hozott létre. „Az egyesülés — írják a szocialista vezetők nyílt levelükben — az atlanti politi­kára, a kommunistaéllenességre, a baloldal egységének megtöré­Koszigfn fogadta Szipka Józsefet MOSZKVA, (MTI) Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnö­ke hétfőn délelőtt fogadta Szip­ka Józsefet, hazánk moszkvai nagykövetét. A találkozó, amely a magyar nagykövet kérésére jött létre, barátságos, szívélyes légkörben zajlott le. ““ral útonállá‘fiz Afrikai Egységszervezet az önkényes fogvalariásrói tárgyait Megnyílt A ghanai kormány szombaton este önkényesen letartóztatta Louis Lan&ana Beavogui quineai külügy­minisztert, és annak a delegáció­nak a többi 18 tagját, amely a Pan American légitársaság gépén úton volt Addisz-Abebába, hogy részt vegyen az Afrikai Egység­szervezet ülésén. ADDISZ-ABEBA. (MTI) A küldöttségvezetők héttőn délelőtt nem hivatalos ülést tar­tottak zárt. ajtók mögött. A megbeszélést Diallo Telli, az Af­rikai Egységszervezet főtitkára kezdeményezte, s némi huzavo­na után meghívták Ocrant, Gha­na képviselőjét is. Az előkészí­tő ülés — tudósítások szerint rendkívül feszült légkörben, s a tanácsadók kizárásával — a guineai AESZ-delegáció Ghá­nában történt önkényes fogva- tartásáról tárgyal. Nem hivatalos forrásból szár­mazó, de egybehangzó jelenté­sek közlik, hogy az AESZ több tagállama java­solta vegyesbizottság kikül­dését Ghánába. Az EAK. Szomália, és néhány más ország azt szorgalmazta, hogy a küldöttség kizárólag a guineai miniszternek és társai­nak azonnali szabadon bocsátá­sát követelje az AESZ nevében. A ghanai küldöttség azonban értésre adta, hogy be sem en­gedi az országba a delegációt, ha az egyszersmind Guineát is nem keresi fel. Ennek az állás­pontnak Is akadtak pártolói, így például Szudán. Guineai véle­mény nem hangozhatott el, mert a Ghánában letartóztatott kül­döttség helye üresen maradt. Végül közölték, hogy az AESZ- küldöttség mindkét országba el­látogat. Az AESZ székhelyén további küldöttségek tettek közzé nyi­latkozatot a súlyos incidens ügyében. Ousmane Ba, Mali külügyminisztere, hétfőn Ad­az AESZ minisztei disz-Abebába érkezve, kijelen­tette: a guineaiak letartóztatása sérti az Afrikai Egységszerve­zetet és kísérlet a miniszteri ta­nács munkájának akadályozá­sára. Charles Ganao. a Brazza­ville-! Kongó külügyminisztere, nyilatkozatában bűnrészességgel vádolta az Egyesült Államokat: „Az imperialisták és az új gyar­matosítók mindent megtesznek az AESZ szabotálásáért —mon­dotta. — Afrika álljon ellen an­nak a kísérletnek, hogy valami­féle Dél-Amerikává tegyék, szegüljön szembe Johnson im­perialista terveivel”. A MEN-hírügynöikség, amely az EAK delegációjához áll közel, tudósításában kieme­li: az incidens voltaképpeni célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a konferencia létfontossági napirendi pont­jairól. Ugyancsak hétfőn, az Afrikai Egységszervezet 11 nemzet képviselőiéből álló felszabadítá- si bizottsága határozati javasla­tot hagyott jóvá, amely felhív­ja Francia-Szomálipart népét, hogy a Franciaország által jö­vőre ígért népszavazáson a füg­getlenséget válassza. Hétfőn délután Addisz-Abe­bában megnyílt az Afrikai Egy­ségszervezet miniszteri tanácsa. CONAKRY. A „Forradalom Hangja”, a guineai rádióállomás, hétfőn is­mertette a külügyminisztérium közleményét: — a Guineai Köz­társaságban egyetlen ghanai ál­lampolgárt sem tartanak vissza törvénytelenül. Mindazok a ghanaiak, akik az ország terü­letén tartózkodnak, szabad aka­ratukból teszik ezt. de ha kí­vánják. bármikor el is távoz­hatnak. Azokat az accrai közléseket, hogy Guinea ghanai diákokat és diplomatákat fogva tart. a Conakry-j külügymimsztérium 7 tanácsa [ „hazug állításoknak” minősí­tette. Később a guineai rádió arról adott hírt, hogy a kora délelőt­ti óráktól kezdve tömegfelvonu­lás volt a fővárosban. Körülbe­lül 50 000 ember menetelt az Egyesült Államok nagykövetsé­gének épülete elé. A hírek ol­vasását negyedórára fel is füg­gesztették. s a rádióban jól le­hetett hallani a harsogó jel­szavakat: „Le a jenkikkel!”, „Jenkik, takarodjatok Afriká­ból!”, „Éljen Nkrumah!”. „Le az accrai pojácákkal!” „ÉÍjen a forradalom!” „Ghana népe győz­ni fog!”. Időközben Accrában Ankrah tábornok, a hadsereg vezetője, „meglátogatta” a tranzit-utazás közben letartóztatott 19 guineai személyiséget. Tadesze etiópiai igazságügyminiszter, aki vasár­nap este érkezett Accrába, hét­főn az elnöki palotában tárgyalt Ankrahhal. A megbeszélésről nem adtak ki jelentést. A Dán KP és a CSKP küldöttségeinek tanácskozása PRÁGA. (MTI) Drahomir Kóklernek, a CSKP elnökségi tagjának és titkárá­nak vezetésével október 22—29. között a Dán KP meghívására Dániában járt csehszlovák párt­küldöttség látogatásáról közle­ményt adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, hogy elsősorban az USA viet­nami agressziója miatt szükség van az összes békeszerető és imperialistaellenes erők közös fellépésére. Különösen szükség van erre a nemzetközi kommu- Pista roozaaUnop belül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents