Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
I960-, november 20., vasárnap S. oldal A melléküzem — Mi keli a jóízű savanyúsághoz? — Először is jó minőségű áru. Fehér és zöld hegyes paprika, uborka, káposzta. Ezek megteremnek a gazdaságban. Kell még aztán víz, ecet, tim- só, nátrium, kétféle bors: szagos és fekete, valamint a csemegeuborkához szacharin. Olyan részletességgel és szakértelemmel sorolja, melyikből, mibe, mennyi kell, hogy első pillanatban az a gyanúm, a savanyító szakma több évtizedes mesterével akadtam össze. Csodálkozom aztán, amikor megtudom, hogy Bohács István, a szalkszentmártoni Hunyadi Tsz savanyító üzemének a telepvezetője még jó másfél évvel ezelőtt is a közös gazdaság szántóföldi munkása volt. Hogyan sajátította el a tudnivalókat? — Ellestem, kérem — mondja ravaszul hunyorogva. — A Pest megyei Páty községből járt ide egy konzervmester betanítani az asszonyokat. Kissé fukaron bánt a tudományával, mindig csak a legszükségesebbeket közölte. De apránként azért így is összeállt a technológia. Egy évvel ezelőtt jártunk itt, a segédüzem igen kezdetleges körülmények között szerveződött- A nagy raktárépület egyik végében savanyító hordó árválkodott, az udvaron pedig a gusztusosán sárga ecetes paprikát vasvillával rakták a tehergépkocsira Most? Hordók még mindig szép számmal vannak az udvaron, de csak azért, mert a raktárt már kinőtték. Bent alig tudnak mozogni a hordóktól, s a „kiszerelő” asztal számára is nagy kínnal-keservvel tudtak csak helyet szorítani. Kiszerelésen értendő az áru üvegekbe rakása. Egy-, illetve ötliteres üvegekbe kerül a finom savanyúság. A hordókat az egyik dunántúli közös gazdaságtól vásárolták, „selejtáron”, — tehát igen olcsón- Az idei szezon augusztus második felében kezdődött, a kovászos uborka készítésével. Azóta folyamatosan tart, s lesz itt munka egészen februárig. Volt úgy, hogy naponta 25—30 asszony rakta a csemegét az üvegekbe, s minden nap egy-egy tehergépkocsi rakományt indítottak útnak — a nem mellékes főváros felé. A KÖZÉRT három kerület lakosságát látja el szalkszentmártoni savanyúsággal. És egy kis közgazdaság: A tervek szerint 2400 mázsa termést savanyítanak meg, s ebből másfélmillió forint bevételt várnak. (Egyébként ennél több lesz.) A melléküzemág haszna tehát — nem mellékes- Az alapanyagot a 60 hold fővetésű és a 40 hold gabona utáni vetésű területen termesztik meg. E száz holdon termett meg a „natúrban” átadott — illetve kis részben még ezután értékesítésre kerülő — fűszer- paprika, paradicsom, káposzta, zöldbab és zöldborsó is. Összesen 5470 mázsa mennyiségben. Az innen származó összes bevételük 660 ezer forint lesz. A savanyítás, a feldolgozás haszna nyilvánvaló- Termés sem vész kárba, hiszen a szabványon aluli paprikából például ugyanolyan ízletes csemege készül, mint a nagyobból Budapesten két elárusító standja van a szövetkezetnek. A címkés üvegekből jócskán kerül oda is. A címkéken már a vásárlási ár van feltüntetve. Eszerint az egyliteres ecetes fehérpaprika — 40 deka van az üvegben — 7,20, a cseresznyepaprika 11, az ecetes uborka 11,90 forintba kerül. Az ötliteres uborkát 33 forintért adjákTervek? — A mostani 1200 hektós hordóterünket tovább bővítjük — mondja Kun Bálint, a fiatal kertészagronómus. — Ügy gondoljuk, jó lenne szörpüzemet is létesíteni, ahol paradicsomsűrítményt, s más gyü- mölcsleveket áíltanánk elő. — Jövőre már termőrefordul a 40 hold feketeribizli ültetvényünk, s azonkívül van 50 hold kajszi- sünk, 40 hold cseresznyésünk és meggyesünk és 22 hold szilvásunk. Alapanyagból tehát nem lesz hiány, és ha ezt — hogy a témánál maradjunk — kellő leleményességgel fűszerezik, nem marad el a jól megérdemelt haszon sem. És a melléküzemági tevékenységben az sem mellékes, hogy állandó téli foglalkoztatást nyújt jó néhány tsz- gazdának, illetve családnak- H. D. Buday Dezső és Berkes Ferenc emlékezete A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága kegycle- tes ünnepséget rendezett szombat délelőtt Buday Dezsőnek, az Üjkollégium falán elhelyezett emléktáblája előtt. A Berkes Ferenc Kollégium irodalmi színpadának bevezető műsora után dr. Greiner József, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Bi> day Dezső, a neves jogakadémiai tanár, a kecskeméti direktórium elnöke tanulmányai során jutott el a forradalomig. A Tanácsköztársaság lelkes hívé és tevékeny munkása volt, aki életét áldozta eszmeiért. Ugyancsak szombaton, délután 3 órakor, a Berkes Ferenc SZÖVOSZ Kollégiumban rendeztek emlékünnepséget a technikum és kollégium névadója. Berkes Ferenc tiszteletére. Öt Buday Dezsővel együtt végezték ki a fehérterror legényei. A kollégiumi ünnepségen Szenáki Jánosné tanárnő mondott, beszédet. A műsorban közreműködött a kollégium énekkara és irodalmi színpada is. Ünnepélyesen megnyitották a téli politikai könyvheteket A tiszaké-cskei művelődési ház nagytermében mintegy négyszázan gyűltek össze tegnap este, hogy meghallgassák Méth Sándornak, a Kossuth Könyvkiadó igazgatójának ünnepi beszédét a téli poltikai könyvhetek megyei megnyitója alkalmából. Méth elvtárs beszédében vázolta a politikai könyvterjesztés jelentőségét. Megemlítette még azt is, hogy a téli politikai könyvhetek szervezésében a Kossuth Kiadó Bács-Kiskun megyei kirendeltsége évről évrg jobb eredményt ért el, ami annak tudható be, hogy a pártszervezetek mind nagyobb gohdot fordítanak a párt- i-rodalom terjesztésére. Az ünnepség műsorában sikerrel működött -közre a tisza- kécskei általános iskola öntevékeny művészeti csoportja énekkel és szavalatokkal. lenére, hogy a közös gazdaság ez irányú kialakításához nem szükséges állami dotáció, maguk a tszcs tagjai készítik azt elő önerőből. Ellentmondást jelent a paraszti egység formálásában a termelőszövetkezeti tag és az alkalmazott jövedelembeli különbsége, egyes vezetők kiugróan magas, és a tagság alacsonyabb keresete közti különbség és az egyes folgalkozási (művelési) ágakban jelentkező jövedelem-eltérés. Hasonlóképpen a gyors — most már egykét év óta enyhülő — elvándorlás a faluról és a mező- gazdasági . termelés gépesítésének, technikájának fejlesztése közti ellentmondás. A gazdasági -, irányítási rendszer re- * formja alapján e meglevő belső ellentmondások egy része évről évre törvényszerűen feloldódik. Lényegesebb tényező a munkás-paraszt szövetségen belül jelentkező ellentmondások köre. A két társadalmi osztály még egyen étien anyagi viszonyai a szövetség fejlesztését negatívan érintik. Nemcsak a kereseti viszonyokról van szó, hanem a szociális juttatások mértékében meglevő eltérésekről, a városi lakosság kulturáltabb, hlgiénikusabb élet- és lakáskörülményeiről, s a kulturális, műveltségbeli különbségekről. Az elmúlt húsz évben — nagy szavak nélkül — szinte felmérhetetlen javulásról ad számot a magyar munkás és paraszt életviszonya. Ennek ellenére a jelzett differencia még megvan, bár évről évre csökkenő tendenciával —, és még hosszú időn keresztül meglesz. Ennek ellenére az ingadozó szabadpiaci árak hatására a piacról élő munkásban olyan ellenérzés keletkezik, hogy „a paraszt igen jól él, lám csak mennyiért adja a csirkét, tojást stb.” E? a hamis politika abból ered. hogy a vásárló munkás a városok szabadpiacain egy egészen vékony paraszti réteggel találkozik rendszeresen és ez a réteg valóban jól él, de nem fejezi ki tömegméretekben az általános paraszti életviszonyokat! Gyakran torz képet rajzolt magának a munkás arról is, hogy a mezőgazdaságot milyen nagy arányokban segítjük a nemzeti jövedelemből. Ezért mondja: „meddig segítsük még a mezőgazdaságot?” Holott a mezőgazdaság is ad „valamit” a nemzeti jövedelemhez. Sajnos, a torz arányok miatt agitáclónk is segítette néha ezt a téves városi hansnüatót. A term«'** árrendezések kapcsán ezek a bonyolult közgazdasági kérdések is tisztázódnak, s a politikai munka feltételeit és eredményességét kedvezően befolyásolják. Az utóbbi néhány évben jogos társadalmi «érdessé nőtt a dolgozó osztályok és rétegek szolid és egyes személyek, csoportok nagy jövedelme közötti ellentét. 'Ide vehető az is, hogy míg a munkás-paraszt tömegek zöme becsületesen dolgozik, egyes gazdasági vezetők felelőtlenül herdálnak el nagy értékeket. Egy-egy nagy per jogos felháborodási hullámot indít el. S ilyenkor megkérdezik: „Miért nem ellenőriznek jobban? Miért csak utólag derül ki a baj, a hanyagság, a lopás? A szocialista munkaerkölcs nem egyformán érvényes?” Igen, a szocialista gondolkodásmód, magatartás, s a hanyag, kispolgári felelőtlenség egymás mellett éléséről szólnak; sürgetik ez utóbbi, tőlünk idegen vonás elleni harcot. Ily módon válik még inkább érzékelhetővé az állami, csoport és egyéni érdek harmóniájában keletkező gyakori zavar, egy-egy üzemben, • állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. A tudatbeliség ellentmondásáról van szó, amely a leggyakrabban nem is tételezi a Kongresszusi küldött A nők nevében 7 emptom Józsefnénak hívják. Ö is Bács-Kiskun megye kommunistáit fogja képviselni a pártkongresszuson. Jánoshalmán, abban az impozáns iskolában tanít, amely a maga barátságos épülettömbjével a község központjában is kiemelkedik. Épp egy csapatfoglalkozás előtti szünetben találkoztunk vele — az iskola nevelőszobájában. Szabadkozott, restelkedett egy kicsit, mikor megtudta, hogy fényképezni akarjuk. Aztán megadta magát, és vidám oldaláról fogva fel a váratlan szituációt, leült a tanulópadszerű fényes asztalhoz. Tessék. — Életpályája? VIegmosolyogja az adott helyzetben kissé fennköltnek ható kérdést. Csakugyan van ebben némi derűs „nagyítás”. Az életpálya ismertetése mindig valami nagy összegezést jelent. Évtizedeket egy ember háta- mögött. De aki még az élethivatás kezdeténél tart... — 1959-ben végeztem az egyetemet ... — kezdi a „feleletet”, s ezután a riporter mindjárt felfigyel. Kiderül, hogy másfél évig agronómus volt. Brigádvezető rosszindulatot. Sokszor irányítási munkánk fogyatékossága, legtöbbször azonban individuális felfogás felülkerekedése ez. Meglevő ellentmondásaink között talán a legnagyobb figyelmet, szubjektív vonatkozásainak tisztázására fordítandó erőfeszítésünket meglevő (csökkenő mértékű) társadalmi illúziók eloszlatása igényli. A szocializmustól várt nagyobb igények gyors kielégítése és a hazai realitások közötti feszültség feloldása politikai munkánkban még sokáig jelentős helyet kap. Persze anélkül, hogy az illúziók elhagyását kiábrándultság váltaná fel! Néhány társadalmi ellentmondást említettem csupán. így csokorba fogva lehet érzékelni, hogy a párt igen jól látra a szocialista építés kisebb és nagyobb — legtöbbször természetesnek vehető — ellentmondásait, s ezért képes objektív és szubjektív módon hatni a felismert ellentmondások rövi- debb, hosszabb távon történő feloldására. Nem lázgörbék ezek — ahogyan külső és belső „jóakaróink” emlegetik, hanem bonyolult, változó életviszonyainkkal járó, megoldandó feladatok. S. J. egy állami gazdaságban. — „Traktoros” — toldja meg, szeme sarkában pici nevetéssel, s mire időnk volna közbecsodálkozni. új fordulat jön. I960 végéig főagronómus a budapesti XV. kerületi tanácsnál. — Nehéz volt — jegyzi meg röviden, élénken. — Nőnek még mindig nehéz vezető munkakört ellátni. Az előítélet. Ott is volt valaki, aki kinyilatkoztatta: „Nővel nem dolgozom együtt.” — Inkább pedagógusnak álltam át — summázza a következményeket. Mi ez egy mai fiatalnak? Mi- . kor a magyar-történelem szakot is elvégezte. Férje agrármérnök. — Most ő is tanárképzőn tanul, Budapesten. Így is „alakul” ma egy peda- ógus család. Még azt is tudomásul kell enni, hogy ennek a törékenynek látszó, klott-munkaköpe- oyes, kihajtott gallérú asszonynak már 8 éves kislánya és 6 éves kisfia van. Mint anya is természetes közegben érzi magát az úttörőkkel való foglal-' kozásokon. Míg szinte félmondatokat váltva használjuk ki a rövid időt. máris keresik őt ifjú leányvezetők. Megbízza őket, kezdjék csak el a foglalkozást, ott lesz ő is hamarosan. 1957 Óta párttag. Járási, megyei pártértekezleti küldött az idén volt először. Nagy megtiszteltetés, hogy a kongresszuson is részt vesz. Mivel szolgált rá e felemelő Pártmegbízatásokra? ö ezt mondja. — Mint úttörő csapatvezető ió munkát végeztem. Ez volt az elvtársak ajánlása. Ez a párt- megbizatásom is az alapszervezetben. A járási pártértekezleten — ez sem külön „profil” — a nők helyzetéről beszélt. Most csak slágvortokban utal rá. Sok előítélet is közrehat még abban, hogy falusi nők nem vesznek részt olyan intenzíven társadalmi munkában, mint a városiak. Igen elfoglaltak. A férfiak kevés családban veszik ki részüket például a gyermeknevelés gondjaiból. Elsősorban a párttag férfiak kezdjenek el jobban foglalkozni a családdal. Ók legyenek rajta, hogy feleségüket a társadalmi ügyek iránt is érdeklődőkké tegyék. Sxólt a falusi, városi asz- szonyok gondjainak viszonylagosságáról. Ez a falu ellátásán jól érzékeltethető. Míg Pesten, más nagyvárosban „probléma”, hogy kevés a hámozott krumpli, addig vidéken az a gond esetleg, hogy a krumpli hiánycikk. Ha fent drága a pótmama szolgálat, — lent jó volna ha létezne. Városban kevés a mirelit. — faluban nincs is ... De még az a helyzet — zárja céltudatosan az interjút —. hogy különösen falun, ha két egyforma képességű ember között kell dönteni, melyik legyen a vezető egy férfi — egy nő alternatívában, biztosan a férfit választják meg. Jó képviselője lesz a nőknek a pártkongresszuson. —th —n Keresett a gyümölcs'a Szikrai Állami Gazdaság bor- basi faiskolájából eddig 450 ezer gyümölcsfacsemetét hoztak forgalomba. A kisfák többségét a . kertek faállományának pótlására, gyarapítására vásárolták meg. összesen 90 féle gyümölcsfát hoztak forgalomba, s ebből legtöbb alma és kajszibarack. Az utóbbiból a korai érésű „bársonypir” és egyéb új hibridek kerülnek nagyüzemi termesztésre. Még mintegy százezer kisfát hoznak majd forgalombaj
