Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

WW. november T9., szombat 3. oldal Felfelé az úton Jogos bizakodás Meglehetősen rég jar- tank már a mélykúti Béke Ter­melőszövetkezetben. Legutóbbi riportunk óta változás történt a vezetőségben, s ez is indokolja a jelenlegi fokozott érdeklődést, gondjaik és eredményeik felől. — Tagadhatatlanul sok nehéz­séggel kellett és kell megbir­kóznunk — mondja Dudás An­tal elnök. — De a változó kö­rülményekhez való rugalmas al­kalmazkodás, s a gazdálkodás jövedelmezőségére irányuló tö­rekvéseink már eddig is számos jó eredményt hoztak. Az év elején fellépett vírusos megbetegedés például igen két­ségessé tette a sertéstervünk teljesítését. Ezért határoztunk úgy, hogy a húsbaromfi-neve- lésre „állunk át”. Ez az intéz­kedés nemcsak a pénzügyi egyensúly helyreállítását szol­gálta, hanem egyúttal többlet- bevételt is eredményezett. A meglevő férőhelyekhez szükség­megoldásként átalakítás révén teremtettünk újakat. Az ólakat melegágyi ablakkeretek felhasz­nálásával téliesítettük. Ilyen előzmények után a tervezett 25 ezerrel szemben előreláthatólag 90 ezer baromfi átadása válik lehetővé. Az adottságok további jó kihasználásával — átalakítás, bővítés útján — szeretnénk a csibenevelő kapacitását „feltor­nászni” évi 130 ezerre. Nem csupán termelni, de elő­nyösen értékesíteni is — ez a törekvésük a gazdaságirányítás reformjának szellemében fogant Ezzel kapcsolatban máris olyan példákat mutathatnak fel, mint a 44 vagon tisztított és fémzá­rolt gabona vetőmagból szárma­zó 400 ezer forint többletjöve­delem, vagy a hasonlóképp magtermesztési célokat szolgáló napraforgó, amelyből 70—80 ezer forintot tett ki a tiszta ho­zam. Idén sokat javult ebben a közös gazdaságban a munkafe­gyelem, fokozódott a közös va­gyon megbecsülése, a takaré­kosságra való törekvés. — Pillangós szénából a tava­lyinak kétszerese a betakarított mennyiség. A kukoricaszárnak éveken át nem tulajdonítottak a hasznához mért jelentőséget. Idén viszont október végéig a 6zártermés négyötödét vágták ki, illetve takarították be adap­terrel, majd tartósították répa- szelettel és melasszal elegyítve a gazdáink. A sokféle elemi csapás elle­nére is 220 mázsa — a tavalyi átlagnál 70 mázsával magasabb — holdankénti átlagtermést ér­tek el cukorrépából ebben az évben. A másfélszáz hold ken­derből jégverés miatt 64 holdat ki kellett szántani. A megma­radt vetésterület egy-egy hold­ja mégis 45 mázsával fizetett, tíz mázsával tetézve a terveket. S a csaknem 800 ezer forint be­vétel a csökkent területről — az ipari növény termésének ki­váló minőségét is bizonyítja. — A szakszerűséggel párosult munkakedv az anya­giakra is rányomja bélyegét — folytatja az elnök. — Míg az elmúlt évben 5 millió forintot fizettünk ki a tagok és alkal­mazottak jövedelme fejében, az idei tényszám jóval magasabb lesz. A szövetkezet vezetőségi tagjait egyébként rendszeresen írásban tájékoztatjuk a közös pénzügyi helyzetéről. Így állan­dóan figyelemmel kísérhetik a pénzgazdálkodás menetét, s ide­jében segíthetnek a bajokon. Az egy évvel ezelőtti nagy összegű üzemviteli hitelt sikerült kigaz­dálkodnunk, s ma 3 millió fo­rint plusz van az egyszámlán. Végezetül tegyünk még egy összehasonlítást a rendszeresen dolgozó gazdák évi jövedelmé- hek alakulásáról. Harmadéve a keresetátlag még havi ezer fo­rintot tett ki, de tavaly már évi 15 ezerre rúgott. Idén a tervek ehhez képest további 3 ezer fo­rint javulást irányoznak, elő. A mélykúti Béke Tsz gaz­dái jogos bizakodással tekinte­nek az egész év munkája felett „ítéletet mondó” zárszámadás elé. Jóba Tibor Évente 2,7 milliárd forint értékű felvásárlás A biztonságos értékesítés lehetőségei A tanácsi irányítás alatt álló ségével. A 21 százalékos fejlő­mezőgazdaság bruttó termelési értéke az elmúlt ötéves terv át­lagához viszonyítva 21 százalék­kal, külön a növénytermelés 27,2 százalékkal, az állattenyésztés pedig 6,9 százalékkal emelkedik — állapítja meg a harmadik öt­éves terv célkitűzéseiről a nem­rég lezajlott megyei pártérte­kezlet beszámolója. A termelés fejlődéséből eredő terméktöbblet nagy hányada a központi áru­alapba kerül a felvásárlás segít­Szállításra készen A megye hasonló jellegű üze­mei között a második helyet foglalja el a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kalocsai takarmánykeverője. Csaknem 600 mázsa baromfi-, sertés- és marhatáp készül itt napjában — a tartás különféle szakaszai­ban való felhasználásra —. összesen 18 féle ásványi és vi­tamin premixből, s a tápanya­gok megannyi fajtájából. Ku­korica, árpa, számos olajnö­vény magja húsliszt — hogy csak néhányat említsünk — szolgál feldolgozva és keverve az állatállománynak igen hasz­nos tápanyagul. Az üzem dol­gozói a jövő hó első harmadá­ra ígérik 1380 vagonos idei tervük teljesítését. Ennek ér­dekében szorgoskodnak Bogács Vince, Berta Péter és Mesándi János raktári munkások is, akik képünkön a kész tápot gördítik a csúszdához, hogy né­hány percen belül útnak indul­jon a közös gazdaságok vala­melyikébe. (Pásztor Zoltán felvétele.) dés 1,2 milliárd forint értéket jelent, melyből közel 800 millió, vagyis a kétharmadrész a felvá­sárlásban jelentkezik. A harma­dik ötéves terv időszakában ugyanis a felvásárlás éves átlag­ban 2,7 milliárd forint körül ala­kul az előző tervidőszak 1,9 mil­liárdos átlagával szemben. Éven­ként átlagosan 7—9 százalék kö­zött növekszik. Előzetes számítá­sok szerint az idén a harmadik ötéves terv első évében is elér­hetjük ezt a fejlődést. Fontos a minőség A megyei pártértekezlet, va­lamint a megyei tanács plénu­mái részletesen elemezték a me­zőgazdasági termelés kívánatos fejlődési ütemének előfeltételeit, termelési oldalról. Utalások tör­téntek a jelentkező terméktöbb­let biz iságos értékesítésének megteremtésére is. Ebben az írásban elsősorban az utóbbiról szeretnék szólni. A következő években a meny- nyiségen kívül a minőség is elő­térbe kerül. A termelők számára is előnyösebb, gazdaságosabb olyan termékek előállítása, ame­lyek magasabb kvalitásúak. A jó minőségi mezőgazdasági termék­nek — legyen az bármilyen gyü­mölcs, zöldségféle, vagy hízó ál­lat — mindig van vevője orszá­gon kívül is, belül is. Jelenleg is ösztönzők a felvásárlási árak az exportminőségre és ez a dif­ferenciálás a jövőben fokozot­tabb lehet. Az áru természetes minőségét javítani, jó tulajdonságait ki­domborítani lehet bizonyos ke­zeléssel. Ilyenek a válogatás, csomagolás, sorolás stb. Fontos tehát, hogy a közös gazdaságok vezetői, a különböző termelési ágazatok szakvezetői sajátítsák el, elevenítsék fel áruismeretei­ket. Forintokban kifejezhető előnyt jelent a szabványok meg­ismerése, az értékesítési szerző­désekben rejlő előnyösebb át­adási lehetőségek kutatása. Ezeknek a tennivalóknak súlyt kell kapniuk a mezőgazdasági szakemberek képzésében is, mert jelenleg még nem kezelik fon­tosságának megfelelően. Csak üdvözölhetjük a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának kezdeményezését, mert szerve­zett továbbképzésen lehetőséget adott ezeknek a témáknak is­mertetésére. A mezőgazdasági termelés vár­ható árukibocsátásához kell fel­fejlődniük az állami és szövet­kezeti felvásárló kereskedelem Csetneki és a mechanizmus Nem sokkal azután, hogy rádöbbentem: a beépített fürdőkádom észak-kelet felé lejt, an­nak ellenére, hogy a le­folyónyílás dél-nyugaton helyezkedik el, mélyre­ható eszmecserét foly­tattam egy középkorú szakemberrel. Tanulsá­gos vitánk kiinduló kér­dése ez volt: vajon mi­ért fordulhatnak elő ilyen „ordító” hibák a termelés frontján még manapság is? A sokat tapasztalt férfiú így okosított ki: nézze, uram! annak előtte nem szorí­totta az iparost a norma, így tudása legjavát lat­ba vetve, olyan apró fi­nomságokra is ügyelhe­tett, hogy teszem azt a kád lejtése megfelel-e a lefolyónyílás helyzeté­nek. Lám milyen egyszerű és én erre mégsem jöt­tem rá egyedül. Nincs naás tennivalónk, mint széles körben elterjesz­teni az órabéres rend­szert és munkánkban ugrásszerű javulás áll be — nyugtáztam ma­gamban a választ. Történt azonban né­hány hónappal később, hogy ismerősöm feldúlt ábrázattal és e szavak­kal állított meg az ut­cán: így nem lehet dol­gozni, fejlődni, ez fel­háborító, ez... Miután kicsit megnyugodott, el­mondta azt is, hogy másfél hete szerel nála három szakember egy mosdótálat és még csak négy lyukat fúrtak ed­dig a falba. — Nem kérdezted meg tőlük, mi akadályozta a munkát? — Dehogynem — vá­laszolt ismerősöm. — Azt válaszolták, hogy órabérben számolják el Őket és így anyagilag nem érdekeltek abban, hogy űí/orsohban szerel­jék a mosdótálat. Ez alaposan összeke­verte a fejemben a dol­gokat. Mert ugye, ha normában dolgozik a munkás, akkor nincs ideje a minőségre ügyel­ni. Ha meg fix fizetést kap, akkor négy lyukat fúr harmadmagával más­fél hét alatt. Kételyeim nem hagy­tak nyugodni és sorra véleményt kértem min­den olyan ismerősömtől, akinek a tapasztalata, hozzáértése garanciául szolgálhat az ilyen fo­gas gazdasági kérdés megoldásához is. Csak néhány ményt idézek a hallottak közül: — Még mindig túl so­kat alapítunk az öntu­datra. A zsebükön ke­resztül kellene megfogni az embereket. — Sajnos, mostanában mindig az anyagi ösz­tönzésről beszélünk és véle­tőlük elfelejtkezünk arról, hogy a dolgozók öntu­datán igen sok múlik. — Csak akkor érhe­tünk el jelentős javu­lást, ha fokozzuk az el­lenőrzést. — Sajnos, túlzásba vit­tük az ellenőrzést. Le­szoktattuk az embereket az önkontróllról. Azt hiszem felesleges bizonygatnom, az idézett vélemények nem segí­tettek hozzá, hogy ki­kristályosodjon bennem az igazság. Szinte félve írom le, hogy végül is a magánszektor egyik je­les képviselője, név sze­rint Csetneki Vince ci­pészmester segítségével sikerült kijutnom a vé­lemények útvesztőjéből. — Mondja Csetneki bácsi, magát mi ösztönzi arra, hogy határidőre és kifogástalan minőségben felszerelje a cipőm sar­kára a vasat? — tettem fel neki a már-már meg­oldhatatlannak tűnő kér­dést. — Mi ösztönöz? — sandított rám az öreg a szemüvege fölött — mint aki kétségbe vonja a be- számíthatóságomat. — Hát fizetne nekem a tisztelt úr, ha mondjuk nem a cipő sarkára, ha­nem a talpa közepére verném a vasat? — kér­dezett vissza. — Dehogy fizetnék. — És előlegbe idead­ná az árát? — Már hogy adnám. — Na látja. Nekem pedig kell a pénz és ezért igyekszem minél előbb felverni a vasat úgy, ahogy azt joggal el­várja a kuncsaft. — Csetneki bácsi, tud­ja, hogy feltalálta a leg­tökéletesebb bérezési el­vet, mondhatnám az új bérmechanizmust? — lelkendeztem. öt azonban szemmel láthatóan nem igen ha­totta meg mindez. Va­lami olyasmit dörmö- gött, hogy mechanizmus­nak lehet, hogy mecha­nizmus, de hogy újnak nem új, amit mondott, arra mérget vehetek. , B:D. átvételi, feldolgozó és tárolási le­hetőségeinek. Válható fejlesztés A harmadik ötéves tervidő­szak alatt jelentős fejlesztő.: történik egyes üzemekben. A Kecskeméti Konzervgyár kapa­citását háromezer, a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat 1075, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatét pe­dig 112 vagonnal növelik. Az Állami Pincegazdaság a terv­időszakban további jelentős fel­dolgozó és tárolótérbővítést hajt végre, mellyel együtt az 1970-re várható 1,2—1,4 millió hektoli­ter áru átvétele és tárolása meg­oldhatónak látszik. Némely szakmában az eddig tervbe vett bővítésen túl mutat­koznak igények. Figyelmet kíván például a fő gabonatermelési körzetekben a korszerű tárház létesítésének igénye, a több mint kétszeresére növekvő gyümölcs­áru előkészítési, tárolási, hűtési feltételeinek megjavítása és bi­zonyos melléktermékek feldolgo­zási lehetőségeinek kiszélesítése. A biztonságos áruértékesítést szolgálja az is, hogy szélesedni fog a mezőgazdasági üzemeknek az állami feldolgozó vállalatok, a felvásárló kereskedelem szá­mára történő áruelőkészítő, ipari félkésztermék előállító te­vékenysége, illetve bizonyos élelmiszeripari termékek saját előállításának, forgalmazásának engedélyezése. Ez összefügg a termelőszövetkezetek mellék­üzemágainak fejlesztésével. Ez a tevékenység azonban fe­lelősséget is jelent. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni a megelőző, alapos, körültekintő és előrelátó számítások elkészítésének fon­tosságát, a személyi, anyagi és műszaki feltételek megteremté­sét. SodoldaJűbh kapcsolatod A termeltető és felvásárló vállalatok saját árucikkeik biz­tosítására az eddiginél sokolda­lúbb, és az üzemek adottságait jobban figyelembe vevő szerző­déses kapcsolatot építenek ki. A központi készletgyűjtés fő formája a szerződéses felvásár­lás marad, de tartalmában és minőségében megváltozik a ter­meltetés és a szerződtetés. A magasabb szintű szaktanácsadás, célravezetőbb tapasztalatcserék, új fajták elterjesztése, speciális gépek, felszerelések beszerzése, illetve előnyös juttatása — mindez szerepel a kapcsolat ki- szélesítésében a vállalatok ré­széről. A gazdaságirányítás reformjá­nak előkészítése időszakában a felsoroltak fokozatosan valósul­nak meg. Az idei, valamint a jövő évi termeltetési, szerződés- kötési és felvásárlási tevékeny­ségnél máris tapasztalható vál­tozás. Például a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat ré­széről az idei kombájntiszta gabona helyszíni átvétele több termelőszövetkezetben munka­erő, szállítóeszköz megtakarí­tást, minőségi romlás elkerülé­sét jelentette. A konzervipar a borsófejtőgépein túlmenően be­vezette a paradicsomszedő fél­automata gépet, a MÉK előmoz­dította egy korszerűbb import burgonyaszedő és osztályozó gép­sor beszerzését, az Állatforgalmi központi takarmányjuttatással köti össze szerződéskötéseit. A türelmetlenség az ilyen fon­tos, az egész népgazdaságot érin­tő kérdésekben nem jó tanács­adó. Illetékes központi szervek figyelembe véve a termelők és fogyasztók sokoldalú vélemé­nyét, foglalkoznak az említett reformintézkedésekkel és azok kellő időpontban nyilvánosságra kerülnek. Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztály- vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents