Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-18 / 272. szám
életmentők Szerdán délután egy félórára ünnepélyes esemény színhelyéül szolgált dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnökének dolgozószobája. Két dunaújvárosi férfi: László Dezső és Kazi Lajos, az Országos Szakipari Vállalat Dunaújvárosi Kirandeltségének dolgozói Életmentő Emlékérem kormánykitüntetésben és a vele járó ezer forint rendkívüli jutalomban részesültek. — Engedjék meg, elvtársak, ■*- szólt a kitüntetések átnyúj- tása után Varga elvtárs —, hogy Autóközlekedési Vállalat igazgatója —, mert a parton legalább negyvenen voltak és az elvtársakon kívül nem mozdult senki. — De Sohajda elvtárs, hiszen mi szocialista brigádhoz tartozunk, ez csak természetes volt __— így László Dezső. S miután az ünnepélyes alkalom részvevői a kerekasztal köré telepedve folytatták a beszélgetést, hamarosan kirajzolódott, hogyan is menekült meg az örvényhalál torkából a számára emlékezetes augusztus 11-i vasárnapon a Sohajda-család. — A dunaegyházi duzzasztó kőgát közelében indultunk el csónakkal, hármasban: a 17 éves fiam, a feleségem és jómagam. Alig 10 méterre távolodtunk el a parttól, örvénybe kerültünk Engem körülbelül 20 méter távolságra kidobott a csónak. Fiam és a feleségem a duzzasztógát okozta vízesésbe sodródott, ott felborult a csónak és mint a játékszert úgy forgatta a víz. Magam hiába vagyok jó úszó, hasztalanul próbálkoztam feléjük indulni, lehetetlenné tette az örvény. Valósággal üvöltöttem segítségért. Aztán felbukkant a fiam és eltűnt a fe leségem. Nem lehet azt szavakkal visszaadni... — sorolja szörnyű élményét Sohajda József. Kazi és László elvtársak pedig felváltva folytatják tovább. A kevés híján tragikus kiezúttal is megköszönjem a szocialista emberhez méltó, példa- adó magatartást, amellyel Sohajda elvtársat és családját a Duna hullámaiból kimentették. — Csak a kötelességünket teljesítettük, amit mindenki megtett volna a helyünkben — hárította a köszönetét szinte egyszerre a két ünneplőruhás, meg- illetődött férfi. — Azt azért nem mondanám — kapcsolódott a beszélgetésbe az ugyancsak jelenlevő megmenetelű csónakázás színhelyét csak motorcsónakkal lehetett .megközelíteni. Habozás nélkül azzal rohantak menteni... — A legnehezebb Sohajda elvtársnő csónakba emelése volt, mert aléltan vetődött fel szegény ismét... A parton aztán Sohajda elvtárssal és fiával együtt megkezdtük az élesztge- tést. Mikor végre észrevettük, hogy él, nyomban autó robogott vele Soltra ... — Nagyon hálás vagyok anretlen elvtársnak, aki az első szóra kocsiba ült és valósággal repítette az orvoshoz a feleségemet — szólt ismét Sohajda József. A halálveszedelembe jutott emberekért folytatott drámai küzdelem sok apró részlete szóba került még az életmentők kitüntetése alkalmával. S talán még ennél is több elismerő, méltató szó a derék életmentőknek. Kitüntetésükhöz ezúton gratulálunk, szeretettel köszöntjük mi is az Országos Szakipari Vállalat Dunaújvárosi Kirendeltségének dolgozóit, a szocialista brigádba tartozó László Dezső és Kazi Lajos elvtársakat. P. 1. Szolidaritás A negyedik osztályos Éviké immár hetek óta boldog kißzü- lődés lázában élt. A múlt héten új pantallójával büszkélkedett a nagymamának, tegnapelőtt pedig, amikor bundabéléses cipőt kapott, így kiáltott jel lelkesen: — Most már mindenem van, utazhatok Parádsasvárra! Évi szülei ugyanis gyermek- üdültetésre szóló beutalót kaptak a Szakszervezettől. A kislány már a napokat számlál- gáttá, mennyit kell még aludni az utazásig. S tegnap ezzel állított haza az édesanya: — Emlékszel kislányom, tnit meséltem neked az olaszországi árvízről? Hogy milyen szörnyű lehet ott az emberek és sok kisgyerek helyzete?... Mit szólnál hozzá, ha vendégségbe hívnánk Iezeket a gyerekeket? Például \úgy, hogy te nem utaznál el i Párádra, hanem helyetted egy árvízkárosult olasz kislány menne el? Évi feszülten figyelte anyu minden szavát, majd pillanatnyi gondolkozás után kijelentette: — Anyucikám, de jó lenne, ha igazi vendégségbe hozzánk is eljönne egy olasz gyerek! — Jól van kicsim — simogatta meg lánya haját az édesanya. — Most már megmondom... Tudod, arról Van szó, hogy írt a szakszervezet: November 23- tól olasz kispajtásokat fogad vendégül a parádsasvári. gyereküdülő. Boldog vagyok, hogy te is örülsz ennek! —y —n Lehet 25 méterrel kevesebb? Ami egy iparvágány építéséhez még hozzátartozik A Szövetkezetek Bács-Kiskun ! mázott. Ennek ellenére a MÁV megyei Értékesítő Központja j műszaki szakértői megállapítot- 1963-ban a Közlekedés- és Posmentett: Sohajda József, a 9. sz. nak az előttem még ma is Ismetaügyi Minisztériumtól engedélyt kapott anra, hogy Baján egy iparvágányt építtesen az' ottani telephelyéhez. A MÉK illetékesei a munkálatokhoz kivitelezési kapacitást nem tudtak nyújtani, ezért úgy határoztak, hogy a vágányfektetést házilag valósítják meg. Ezért 1963. novemberében megállapodást kötöttek Cserny Kálmán okleveles mérnökkel a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat 6. számú bajai építésvezetőjével, hogy másodállásban havi 1500 forintért „elvégzi a munkák műszaki levezetését. Ezenkívül feladata volt még a munkások előteremtése is. Mint már az ilyen házilagos kivitelezések java részénél előfordul, ebben az esetben is súlyos visszaélések történtek, munka közben. Neffyvenezer forinttal több A MÁV által küldött tervdokumentáció alapján Cserny Kálmán összeállította az iparvágány elkészítésének költség- vetését, amelyet 482 419 forint értékben a Magyar ■ Nemzeti Bank elfogadott. A mérnök a fizikai és adminisztratív munká- erőt saját vállalata munkásaiból, illetve a MÁV bajai 17-es pályafenntartási szakasz munkásaiból toborozta. Az anyag- mozgatásra Puch Bálint magánfuvarost kérte fel, aki korábban ugyancsak a Bács megyei Építőipari Vállalatnál dolgozott. Amikor az iparvágány elkészült, Cserny Kálmán 451 876 forintos végszámlát terjesztett elő, tehát kevesebb értékűt, mint amennyit a költségvetés tartalNAPTÁRLAPOZGATÁS közben, a november 30-i András, majd a december 13-i Luca-naphoz érve. sokakban felrémlik valami a két dátumhoz fűződő babonás tszokásokról. Ezek és a „jeles” Babonák évadja napfordulót —; mindenféle sorsforduló, elmúlt ívíviui< ___ és várható esemény kin apokhoz fűződő hagyó- indulópontjának tekintet- mányok makacsabban őr- ték a kor emberei, ződtek meg, mint az időponthoz nem kötött babonák sora. Az, hogy a babonás napok zömmel a téli időszakra esnek, elsősorban az ókori időszámítás következménye. A természet körforgásának évezredekig tartó megfigyelése nyomán — ide értve a Hold alakváltozásainak ismétlődését, a Nap és a Hold viszonylatainak megújulását — las- san-lassan kibontakozott az évbeosztás első jelentős időpontja, a téli napforduló. ^ Hz egyben az év legrövidebb napja. Ez a napforduló az ókori naptár szerint december 25-e volt. A mai naptárszárnliást és évbeosztást megelőző- időkben, ==i teh&t a téli Később, a keresztény naptár számítás néhány nappal eltért a téli napfordulóból kiinduló évkezdettől. A hozzá fűződő ősi szokások, képzetek és ünnepi szertartások azonban annyira be- idegződtek, hogy ha némi módosulással is, de átplántálódtak az ú) szá- mitású évkezdet köré. Plinius feljegyzéseiből tudjuk, hogy a máig fennmaradt András-napi és Luca-napi ólomöntés és az év végére időzített szerelmi varázslás a görög és a római nők körében sem volt ismeretlen. Sőt, akkor az ólomnak — az öntés során felvett alakzatainak —, többi között azért tulajdonítottak fokozott jelentőséget, mert még minden fém titokzatos eredetűnek számított, mágikus erejűnek vélték. A téli „jeles” napokhoz kapcsolódó babonás tevékenységek sokaságát az évszakkal járó kényszerű tétlenség és a hosszúra nyúló sötétség is magyarázza. A munkával le nem kötött képzelet elrugaszkodik, s a titokzatos sötétségből hív elő olyan jeleket, amelyeket „a sorsot kormányzó jó és rossz szellemek.” szándékaival azonosítja. Így lesz a téli éjszakai bagoly huhogásából valaki elhaltjának jelzése, süvítő szélből „gonosz szellem” stb. Az itt-ott még ma is dívó „kongózás”, a Luca és karácsony közötti esték nagyszabású zajverése, az ostorral, ko- lomppal vert messze- hangzó lármázás, most már inkább csak szórakozás számba megy. Eredeti célzata azonban az, hogy az „ártó szándékú szellemeket” az újabb év beköszöntése előtt mesz- szire zavarják. A ház négy sarkát is azért kenték meg valaha büdösgyökérrel és fokhagymával, hogyha a zaj nem, akkor a bűz űzze el a gonoszt a ház tájáról. De nemcsak védekező jellegű, szerelmes társat kíváncsiskodó, szerencsét megidéző szokások évadja a tél kezdete, hanem a következő év termés- kilátásait is ilyenkor akarták kitudakolni. A Luca-napi búzacsírázta- tás ezt célozta. Ha ugyanis december 13-án csíráztatott búza az edényben a napfordulóig ki- zöldült, bizakodva néztek a jövő elé. Ma már inkább csak a régi öregek „tudják” a téli napok „titokzatosságait”. Az új nemzedék pedig, jó ha tudja, hogy miből származtak ezek a képzetek, hiszen minden ősi szokás egy-egy letűnt kor gondolkodás- módját, ismereteinek színvonalát tükrözi viszsza. Nyerges Ágnes ták, hogy Cserny Kálmán több mint negyvenezer forinttal magasabb összegű számlát készített el, mint amennyibe a munka került. Néhányat ezek közül: a salakágyazat előkészítésénél 24 ezer forinttal, az átmeneti sín fektefésénél kétezer forinttal, a vágányfektetésríél pedig 21 ezer forinttal „véletlenül” többet számolt. Igaz, e jelentős ösz- szegből Cserny nem részesedett, de lényegében államunkat károsította, hogy a MÉK-et illetéktelen nyereséghez juttatta. Jól fogott a fuvaros ceruzája A kivitelezési munkálatoknál előfordult csalásokon kívül még máS egyéb is terhelte Cserny Kálmán és fuvarosa, Puch Bálint lelkiismeretét. A magánfuvaros természetesen a mérnök hozzájárulásával és tudtával átátlépte a szigorú normaelőírásokat. Az elszállított és mozgatott anyagok fuvarozásakor ugyanis kétkilométeres távolságot tüntetett fel a menetleveleken még akkor is, ha a szállítás csupán 20—30 méterre történt. Ezt természetszerűen követte, hogy olyan fuvarokat is elszámolt, amelyet sohasem szállított el. Puch általában két koqsival dolgozott, amelyeken két hajtó és egy rakodómunkás tevékenykedett. A menetlevelek állandóan hat munkás foglalkoztatásáról „tanúskodtak”, vagyis hárommal többről a ténylegesnél. Cserny Kálmán anélkül, hogy ezeken a menetleveleken valami kivetni valót talált volna, igazolta Puch Bálint mesterkedéseit, nem csoda hát, hogy ha a fuvaros közel negyvenezer forint jogtalan fuvardíjat zsebelt be. Nem létező munkások bére Nemcsak a fuvarozásnál, hanem a bérkifizetéseknél is kiderültek a turpisságok. A munkások összesített teljesítményjegyzékén 295 vágányfolyóméter sín lefektetése szerepelt. Az iparvágány átadásakor azonban kiderült, hogy a vágány teljes hossza csupán 272 méter, vagyis 23 méterrel rövidebb, mint amelyért a munkabért kifizették. Ez a 23 méter hosszú „sínfektetés” majdnem 8 ezer forint anyagi kárt okozott a népgazdaságnak. No de menjünk tovább. A munkabérek kifizetésekor a bérjegyzéken olyan munkások nevei is szerepeltek, akik egyáltalán nem vettek részt a munkában, sőt, nem is léteztek. A munkában ténylegesen részt vevő fizikai dolgozóknak a 13 538 forintos munkabérből mindössze 8579 forintot fizettek ki. A hiányzó 4959 forint nőtlen., ó' azonban sem a főmérnök, S2m pedig Fülek} István főpályamester nem tudott elfogadható magyarázatot adni. Pedig ez a pénz Füleki, vagy Cserny ke én tűnhetett el, hiszen Füleki két teljesítménylapot vezetett, amelyek végösszege között pontosan 4959 forint volt a különbség. Az elmondottakból kitűnik, hogy Cserny Kálmán mérnök, Puch Bálint fuvaros és Füleki István főpályamester az iparvágány megépítésénél a helytelen elszámolások, valami: a nem létező nevekre történi .ér számfejtések, fuvarvissz ések következetében közel ötvenezer forint anyagi kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A bűn- cselekmény elkövetőit leleplezték, s nyilvánvalóan felelősségre vonják őket, ám ebben a bűncselekmény-sorozatban — anélkül, hogy az elkövetőket mentegetnénk — nemcsak Cserny, Puch és Füleki volt a bűnös. A Szövetkezetek B'cs- Kiskun megyei Értékesítő Központjának illetékesei, sk'knttk kötelességük lett volna e munkálatokat, elszámolásokat e’en őrizni —, s; ezt nyilván “'mulasztották — hasonlóan felelősek. Gémes '• • A Bajai Járási ' ' Cserny Kálmán, Purli BálI-f lekl István ellen a társ"*"' dönt károsító csalás büntet: " dított eljárást. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Mrnkáspárt Bács-Kiskun mesve! B: . t . és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadta a Bács megyei Bapkiadő Vállalat Felelő: leadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Város) Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-18 25-16 Szerkatztő bizottság Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon 17.-os. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetés díj 1 nőnapra 1? forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét Telefon. U-&S Index: 25 065,
