Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-18 / 272. szám

I960, november 18. péntek 5. oldal Móricz Virág és Turián György az első olvasópróbán. A Boszorkány szerelmesei .. mm A Kecskeméti Katona Jó- zsef Színházban Turián ’György főrendező vezetésével 4 Tr.iír javában folynak a decem- % bér 2-i bemutató. Móricz Zsig- mond Boszorkány című törté­nelmi színművének próbái. Mó­ricz Virág írónőt, aki részt vett az első olvasópróbán, a darab létrejöttéről kérdeztük meg. — A huszas évek legelején kell kezdenem. Az első világhá­ború és a fehérterror után a gazdasági és erkölcsi züllés út­jára lódult ország kiúttalansá­gában apám a történelemhez fordult segítségért. A történe­lem kellett ahhoz, hogy egy tör­ténelmi katasztrófa romjain az újjáéledés szükségessége kellő súlyú bizonyítást nyerjen, még­hozzá úgy, hogy az újjáéledés ne ismétlődést, hanem új életet jelentsen. Olyan nagy egyéniség után kutatott Móricz Zsigmond a magyar múltban, aki cáfolha­tatlan koronatanúja lehet en­nek a bizonyító eljárásnak. Elő­ször Dózsa Györgyre gondolt, de a levert forradalom időközelsé­ge, a cenzúra és apám meghur­coltatásai miatt szó sem lehetett róla. Aztán. Mátyás király éle­tét tanulmányozta, de a törté­nelmi kútfők döbbenetes ké­telyt támasztottak benne: Sehol nem talált biztos adatot rá, hogy Mátyás tudott volna ma­gyarul. Végül is Bethlen Gáborhoz jutott el: a mélyről induló és kizárólag önerejéből magasra- tört egyéniséghez, a gondos, ki­tartó építőhöz, aki egyszerre mindent szemmel tartó, figyel­mes gazdája és nagyvonalú, ra­vasz diplomata-fejedelme is az országának. Es ami nem kevésbé fontos, szenvedélyektől, indula­toktól kínzott és fűtött; ember. De hiszen összefoglalta már mindezt az irodalomtörténet. HP — Azt kérdeznénk meg inkább, amit legközelebb­ről Móricz Virág tudhat. Mit adott Móricz Zsigmond szemé­lyes sorsából az Erdély-trilógiá- hoz? — Ez monográfiatéma lehet­ne. Két példát csupán: Bethlen Gábor feladata — felvirágoztat­ni az égbetörő terveiben és romlottságában egyaránt zseniá­lis Báthori Gábor nyomán el- üszkösödött Erdélyt — szinte emberfeletti. Bizonyos vagyok benne, hogv ebben apámnak az a hihetetlen erőfeszítése is benne van. amit a Nyugat szer­kesztése követelt tőle. A hu­szas évek végén vette át a ha­ladó időszakából eszméletlen­ségbe zuhant, gazdátlan folyó­iratot. Világos a párhuzam? Es ami a Bethlen Gábor tör­ténetének egyéni szálaiból lett színmű, a Boszorkány konflik­tusát élővé teszi apám első házasságának tragédiája. Talán az okozta, hogy írói nagysága egyre inkább kiszakította abból a féltő gonddal őrzött, puha fé­szekcsaládból, amire annak ide­jén vágyott, és amit felesége teremtett meg számára. Máso­dik felesége a vibráló szépsé­gű de csak felszínén ragyogó színésznő, Simonyi Mária az ellenkező végletet, a heves, de gyökértelen szenvedélyt jelen­tette számára. Pontosan úgy, ahogy Bethlen Gábornak Bá­thori Anna, a boszorkány, csak nagy, forró pillanata lehetett a féltve szerető, de hideg és puritán feleséggel, Károlyi Zsu­zsannával, nap-egyéniségének árnyékával szemben. Egyik sem volt méltó élettársa, gij — Hogyan íródott színmű az Erdélyből? — A regénytrilógia 34-ben jelenhetett csak meg, egy kö­tetben, erősen húzva. A kornak nem volt szüksége remekre. A részvétlenség — két-három ezer példányban is csak öt év alatt ha elfogytak a könyvei — el­keserítette Móric zott „Lássuk uram isten, mire megyünk ket­ten!”: Boszorkány címen vígjá­tékot írt. Az Erdély mellékter­méke volt. Többször átdolgozta, kínlódott vele. hiába. Nem tud­ta mesterségesen magáévá tenni az évtized igénytelenségből fa­kadó, mohó vígjáték-keresletét. Bajor Gizi dicsérte, mégsem merte eljátszani a neki szánt főszerepet. Pécsett adták elő. Sikertelenül. HIP — Kecskeméten vajon ^ számíthatunk sikerre? — Azt a darabot nem lenne érdemes műsorra tűzni. De a Boszorkány újjászületett. Turi­án Györgyé a kezdeményezés érdeme. „Szerelmes lettem a Boszorkány-ba”. Ezekkel a sza­vakkal keresett föl tavasszal. Beszélt, beszélt és magával ra­gadott. Kibányásztuk a színmű értékeit a vígjátéksablon alól. Átdolgozásom nem a vígjáték­hoz, a regényhez nyúlt vissza: Egy szava, talán egy kötőszava sincs, ami nincs benne az Erdély­ben is. Móricz Zsigmond eredeti szándékát vettük elő, nem a nagy szándékból szerencsétlenül kicsúszott vígjátékot. És mit mond Turián György: — Történelmi színmű — hir­dették az évadeleji műsorközlő plakátok. Mégis azt mondom, ne történeti darab játszódjon a színpadunkon. Mai dráma ez. Az egyéniség és hozzá nem illő kapcsolatainak zúzó összeütkö­zése. Korunk bonyolultsága le­fojtja, befelé növeszti szenvedé­lyeinket. De élő, valóságos gyöt­relmeket okoznak. A XVTI. századi hősökből misztikusab- ban, naivabbul. nyersebbül, de egyértelműbben robban elő bel­ső világuk. Akkor fog sikerülni előadásunk, ha a nézők számára önvizsgálatuk ösztönzője, önis­meretük lépcsője lesz. A darab alkalmas erre. * Ili A részletekről, a szerep- lókról szándékosan nem ej­tettünk szót. Lepjen meg ezzel bennünket a bemutató. „Szerelmes lettem a Boszor­kány-ba” — Turián György sza­vait az egész szereplőgárda jel­szavává tette. Szeretnénk mi js velük érezni. Sz. J. róság előtt vallott, az nem felel meg a valóságnak. Bowers .mélységes szégyent érzett. A börtönben jól bántak vele, sokkal jobban, mint hitte volna. Ráadásul úgy számított, hogy minél lojálisabb magatar­tást tanúsít, annál nagyobb re­ménye van rá, hogy még a tíz év letelte előtt szabadul, s haza­térhet az Egyesült Államokba. Hogy odahaza mi lesz vele az­után, az nem érdekelte. Pedig bizonyos volt benne, hogy ne­hézségek várnak rá. A CIA el­bocsátja, hiszen megszegte a parancsot, meg kellett volna öl­nie magát. Ö pedig vette ma­gának a bátorságot, hogy élet­ben maradjon és mindent el­mondjon a világ nyilvánossága előtt. De Amerikának meg kell tudnia az igazságot. Rowers a börtönben leült, hogy levelet írjon a legnagyobb amerikai napilap szerkesztősé­gének. Megírta, hogy az apja és felesége nyilatkozatai nem fe­lelnek meg a valóságnak. Leve­lét így fejezte be: „Apám he­lyesen értett engem akkor, ami­kor azt mondta, hogy ha mind­ennek vége lesz. hazautazom. Valóban szándékomban van ha­zautazni és imádkozom, hogy ne kelljen börtönben töltenem tíz évet.” Nem egészen két esztendő múltán Rowerst hívatta a bör­tön parancsnoka. — Készüljön, kérem, ön hol­nap reggel repülőgépen elindul hazájába. Berlinig repül, s ott egy átkelőhelynél kicseréljük egy másik fogollyal. Rowers megszédült. A börtön parancsnoka széket tolt alája. — Nem örül? — kérdezte tő­le, miután a váratlanul szaba­duló fogoly felhajtott egy po­hár vizet és valamennyire ma­gához tért. — De igen. Határtalanul — mondotta Rowers, minden meg­győződés nélkül. A börtönpa­rancsnok széttárta a karját. — 'Az, hogy mi vár magára Amerikában, nem ránk tarto­zik. Mindenesetre sok szeren­csét. Kezet nyújtott a fogolynak, ami természetesen még soha nem fordult elő. A cserére Berlinben másnap valóban sor került. Rowers nem ismerte azt a másik férfit, akit Nyugat-Berlin felől hoztak s aki ugyanabban a pillanatban lépte át a határt Kelet felé, amikor őt átengedték Nyugatra. Később tudta csak meg, hogy a szovjet felderítő szolgálat ma­gasrangú tisztje. Már a máso­dik világháború idején is sok bravúrt vitt véghez, a Gestapo hírszerző szolgálatához bejutva. Amikor Amerikában elfogták, már csaknem ötven esztendős volt. Még a nevét sem tudták meg tőle. A börtönben festett, és naponta órákon át vidám da­lokat énekelt. Pedig harminc évi börtön várt rá. Rowerst, a szabad embert egy gépkocsiba ültették, amely­ben rajta kívül és a sofőrön kí­vül még hárman helyezkedtek el. Az a férfi, aki elől ült a sofőr mellett, s aki — a többi­ekhez hasonlóan nem mutatko­zott be — minden bizonnyal a parancsnokuk volt. mert a töb­biek az ő félszavait, mozdulata­it lesték, egyetlen mondatot kö­zölt csak. A pártoktatási év kezdetén A pártoktatási év szer­vezeti előkészítése a kiskunha­lasi pártalapszervezetekben már július—augusztusban megkezdő­dött. A tennivalókat vezetőségi üléseken és taggyűléseken vi­tatták meg. Az előkészítés ered­ményessége feltételezte, hogy a Kiskunhalasi Városi Párt Vég­rehajtó Bizottsága május 20-i ülésének határozata által meg­jelölt feladatok mellett figye­lembe vegyük az előző évek jó és rossz tapasztalatait is. A végrehajtó bizottság az el­múlt évek tapasztalatait ele­mezve megállapította; pártpro­pagandánk eredményesen fejlő­dött. Évről évre nő a pártokta­tásban résztvevők száma, örven­detes a munkások és parasztok, s ezen belül a párttagság szám­arányának növekedése. Tavaly a pártoktatás különböző formáin 2422-en vettek részt. Az előzetes felmérés azt mutatja, hogy a létszám az idén 15—20 százalékkal lesz maga­sabb. Mint az ideológiai kérdé­sek iránt egyre1 növekvő érdek­lődés igazolja, a pártoktatási rendszer javítására tett korábbi intézkedések helyesek voltaic, a létrehozott új oktatási formák — Gazdaságpolitikai tanfolya­mok, A szocializmus építésének kérdései tanfolyamok — nagyon népszerűek lettek, vonzóerejük egyre nő. Az alapszervezetekben folyó .lókészítő munkát a fokozódó felelősségérzet, a terület sajátos igényeinek és lehetőségeinek alapos számbavétele jellemezte. Tovább növekedett a propagan­damunka tekintélye. Nem utol­sósorban azért, mert évről évre jobb a propagandisták elméleti felkészültsége, s az oktató mód­szerek tökéletesebbek. JÓI mutatja a jelenlegi helyzetet, hogy pártiskolai vég­zettséggel rendelkezik az idei évad propagandistáinak 87 száza­léka. Középiskolai, főiskolai és egyetemi végzettségű 96 száza­lékuk. Haladás a korábbiakhoz képest a gazdasági vezetők nö­vekvő érdeklődése a pártoktatás iránt. Elsősorban azok a formák népszerűek, ahol az elmélet és a gazdasági élet gyakorlati ösz- szefüggései szerepelnek a tema­tikában. \ Nem tévesztettük szem elől azt sem, hogy a pártoktatásnak elsősorban a párttagság ideoló­giai továbbképzését kell szol­gálnia. Az oktatás azonban nem­csak a tanulás lehetőségét je­lenti, hanem a szervezeti sza­bályzat állította kötelessége is minden párttagnak. Az idén párttagságunk 68 százaléka vesz részt a pártoktatás különböző — Most egy szállodába me­gyünk, ahol kipihenheti magát és jóllakhat, de a szobát nem hagyhatja el... XII. Rowers akkor járt először Longley-ben, a CIA központjá­ban. A Washington melletti ka­tonai repülőtérről, ahonnan a Berlinből érkező repülőgép lan­dolt, gépkocsival egyenesen oda vitték. Leültették egy várószo­bában, kísérői eltűntek. Tíz perc múlva nyílt az aj­tó. Egy hatvan év körüli férfi jelent meg. Nem nyújtott kezet, nem mutatkozott, be. — Jöjjön — mondta Rowers- nek. — Az én feladatom, hogy közöljem magával, miként dön­töttünk a sorsáról... A hatalmas dolgozószoba ab­lakából az alant folyó Patomac- ra lehetett látni. A férfi — Rowers elnevezte önmagában Mr. X-nek — helyet mutatott a pilótának egy kényelmes karos­székben, de maga nem ült le, hanem fel-alá sétálva adta elő mondanivalóját. (Folytatása következik.) formáin, 20 százaléka pedig ál­lami oktatásban tanul. A pártoktatás és általá­ban a pártpropaganda csak úgy lehet hatékony és céltudatos, ha időszerű, s ha az elméletet köz­vetlenül összekapcsolja a gya­korlattal. Különösen fontos ez a tömegoktatási formákon. Te­hát fokoznunk kell a politizáló jelleget, s vitakészséget, első­sorban a tananyagban feldol­gozásra kerülő helyi feladatok­kal kapcsolatban. Ennek érdekében a pártbi­zottság bátran épített az alap­szervezetek önállóságára, s amint a november elején indult tanfolyamok eddigi sikere mu­tatja, ez a helyes módszer. Bízhatunk benne, hogy a jól előkészített oktatási év zökkenő- mentesen is zajlik le. G. J. Ankét a jövő nemzedék egészségvédelméről Csütörtökön a Magyar Tudo­mányos Akadémián kétnapos ankét kezdődött a jövő nem­zedék egészségvédelmének egyik fontos területéről, az újszülöt­tek egészségi állapotát befolyá­soló terhesség alatti, illetőleg születés körüli tényezőkről (MTI) NOVEMBER IS, SZOMBAT 15.30: Malom a Pó partján Megrázó Rómeó és Júlia történet a XIX. századvégi olasz parasztmoz­galmak feszült légkörében. A film forgatókönyvét Fellini írta, rendez­te: Alberto Lattuada. 19.50: Szombaton este A műsorban a rajzfilmtől az ope­rettig, a miniatűr krimitől a beat­zenéig minden szerepel ami kelle­mes, könnyű szórakozást Ígérhet. NOVEMBER 20, VASÁRNAP 18.20: Ki ölte meg Kennedyt? A Warren-bizottság .hírhedt, 830 ol­dalas jelentésében található ellent­mondásokra mutat rá az egyórás film. A tv munkatársai egy sereg, Magyarországon még nem látott do­kumentumot vonultatnak fel bizo­nyító eljárásukhoz. Többek közt Bee Oswald hangosfilmre vett nyilatko­zatát és részleteket a Ruby-perből. 20.00: Stúdió-varieté Az intervíziós országok között kö­tött szerződés értelmében április óta minden hónapban sugároznak egy- egy országból varieté-műsort. Ezút­tal a legkiválóbb magyar artisták lépnek fel. 20.55: Arséne Lupin visszatér Visszatérésének az idősebb krimi­kedvelők bizonyára örülnek, a fia­talok pedig boldogan kötnek isme­retséget Maurice Leblanc sokszoros hősével, az elegáns, rokonszenves betörővel. NOVEMBER 22, KEDD 19.50: Egy kerékpáros halála — spanyol—-olasz film J. A. Bardem filmje 1955-ben a can- nes-i fesztiválon a „Nemzetközi Kri­tika” nagydíját nyerte el. A két­szeres gyilkosságba sodródó gazdag és szép fiatalasszony, Maria törté­nete a léha, cinikus nagypolgárság kíméletlen kritikája. NOVEMBER 23, SZERDA 18.15: A tv bemutatja A népszerű sorozat hazánk egyik legkorszerűbb tudományos intézetét a Diósgyőri Munkapszichológiai In­tézettel ismerteti meg nézőit. NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK 20.30: Isten hozta, idegen — amerika film Témája csupán könnyed szórako­zást ígér, de annál csábítóbb, hogy egyik főszereplője Bing Crosby, a sokak által kedvelt, sajátosan lágy­hangú, nagy énekes, akit filmen nagyon régein nem láthattunk ná­lunk. »

Next

/
Thumbnails
Contents