Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJA hozamot — és olcsón — érjenek el a növénytermesztésben. S a jó talajmunkának (1962- ben a szántóföldnek már a 70 százalékán végeztek mélyítő szántást), az idejében elvégzett vetésnek, alapos növényápolásnak köszönhetően évről-évre nőttek a terméseredményeik. Búzából például tavaly 20,49^ az idén 25,16 mázsát takarítottak be egy-egy holdról, s a kukorica, a cukorrépa, valamint az olajlen is kimagasló átlaggal fizetett. A szakszerű irányítás, a korszerű technológiai eljárások alkalmazása mellett nagy szerepet játszott a terméseredmények elérésében az is, hogy bátran alkalmazták az anyagi ösztönzés különböző módszereit. Az idén például csaknem negyedmillió forint prémiumot adtak a jól dolgozó szövetkezeti gazdáknak. Ebben az évben egyébként serkentően hatott a munkákra a közelgő pártkongresszus tiszteletére szervezett munkaverseny: általában a termelési és a pénzügyi tervek 20 százalékos túlteljesítését vállalták a tsz-gazdák, s e tervüket sikerült túlteljesíteniök. Hangoztatta Báli elvtárs, hogy a tsz pártalapszervezete sokat erősödött az elmúlt években, s nevelő munkájának, valamint a gazdasági eredményeknek köszönhetően a szövetkezeti gazdák többségét ma már a szocialista tudat hatja át. További feladatuknak az állattenyésztés fellendítését tekintik, amiben egyébként — különösen a baromfitenyésztésben és a szarvasmarha-hizlalásban — eddig is szép eredményeket értek el. Úgyszintén tervezik komplexbrigádok létrehozását. Kovács Imre, a Bajai Finomposztó Vállalat igazgatója — Az elmúlt négy év a társadalmi és gazdasági élet minden területén megteremtette az alapját a további fejlődésnek — mondotta felszólalása bevezető részében Kovács Imre, majd részletesen szólott arról, hogyan fejlődött nagyvállalattá a beszámolási időszakban a Bajai Finomposztógyár., — Azzal egyidejűleg, hogy a termelés egynegyedével nőtt, jelentős lépést tettünk a gyártmányfejlesztés érdekében. Kollektívánk kidolgozta a műszál- takaró-gyártást, újfajta posztót kísérletezett ki hazai alapanyagokból, s megkezdtük a divat- szövetek gyártását. Az elmúlt években két részletben bővítettük a fonodát, s új gépekkel gyarapodott a gyár minden üzemrésze. Eredményeink közé nemcsak az tartozik, hogy minden negyedévben cikkcsoportonként is teljesítjük terveinket, hanem az is, hogy a feladatokhoz felnőttek a gyár káderei. _ A megyei pártbizottság beszámolója feladatként jelöli meg Baja ipari fejlődésének előtérbe helyezését. Ehhez a mi vállalatunk is vállalja a hozzájárulást. Terveinkben szövődé, fonoda é pítése, s a kikészítő és erőmű rekonstrukciója szerepel, munkásgárdánk pedig két—két és fél ezerre nő. Célunk megvalósulását a Könnyűipari Minisztérium állásfoglalása is lehetővé teszi, mely szerint a bajai gyárat kell az ország kártoltipari bázisává fejleszteni. Mi ezekre a feladatokra felkészültünk, s kérjük, nogy az ehhez szükséges támogatást, segítséget az iparfejlesztést koordináló megyei szervek is adják meg nekünk. A soronkövetkező legfontosabb tennivalókról szólva Kovács Imre elmondotta, hogy elsősorban a munkaerkölcs javítására kell nagy figyelmet fordítani, s ahogyan a beszámoló utalt rá, a fegyelem tudatos vállalása érdekében kell nevelő munkát kifejteni. A gazdaságirányítás reformjáról az alábbiakat mondotta: — Az irányelvek alapján mi már sokat foglalkoztunk e kérdéssel, s a felkészülés során a termelés irányításának megszervezését, az eszközgazdálkodás jobb módszerének kidolgozását, a gyártmányfejlesztést tartjuk a legsürgetőbb feladatnak. Tapasztalataink szerint azonban egynémely helyen a felkészülésben túlzottan előtérbe kerülnek a megszerzendő jogok. Mi azt kérjük, hogy jogot csak felelősséggel együtt lehessen kapni! Ezt az elvet érvényesítjük vállalatunkon belül is. Terhe Sándor, a Klskunmajsai Általános Iskola igazgatója — A beszámoló negyedik fejezete foglalkozik a marxista— leninista világnézet elsajátításának fontosságával. Mivel a mi munkánk egyik leglényegesebb része a fiatalság világnézetének helyes alakítása, talán túlzás nélkül állíthatom, hogy a pedagógusoknál a marxista meggyőződés hiánya nagyobb baj, mint a más munkaterületen dolgozó embereknél. Bár a pedagógusok marxista képzésében nagy lépést tettünk előre, van még tennivalónk. Javaslom tehát, hogy a szakszervezet rendezésében évenként négy esetben megtartott konferenciák előre megtervezett programja mellett tűzzünk napirendre olyan politikai témát is, amely a megye sajátos fejlődését vagy feladatait tükrözi az adott időszakban. A falusi pedagógus sok emberrel érintkezik, s ha megfelelő tájékozottsággal rendelkezik, állás- foglalása egyértelmű, fontos segítséget adhat az emberek megfelelő tájékoztatásában. — A beszámoló foglalkozik a pályaválasztással' és a szakmunkásképzéssel. A munkára nevelés egyik leghatékonyabb tényezője az általános iskolában a gyakorlati foglalkozás. A termelő üzemekkel kialakított jó munkakapcsolatok és a műhely- gyakorlatok módot és lehetőséget adnak nevelőinknek arra, hogy a fizikai munkát mint fontos alkotó tevékenységet mutassák be a gyermekeknek és megszerettessék azt. De ebben jelentkezik gond is: a politechnikai műhelyek és felszereltségük. Tudjuk, hogy ezt máról holnapra nem lehet megoldani, ezért törekedni kellene járáson belüli központi műhely felállítására. E témakörbe tartozik a társadalmilag hasznos munka végzése is. Véleményem szerint az erre vonatkozó miniszteri rendelet kiigazítására lenne szükség. Ugyanis az nem gondolt az alacsonyabb típusú szocialista szektorok megsegítésére. Márpedig megyénk területén jelentős számban vannak termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek, s érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy közös területeik különböző terméseinek betakarításában milyen segítséget adjanak az iskolák. Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára Bevezetőül elmondotta, hogy az ifjúság nagy figyelemmel kísérte azt a hatalmas átalakító programot, amely a mezőgazdaságban és az iparfejlesztés terén a második ötéves terv időszakában megyénkben végbement. — Ifjúságunk ebben kétoldalú an is érdekelt volt: egyrészt a feladatok, a program végrehajtásában, másrészt az átalakulás időszakában szélesebb lehetőségek nyíltak a foglalkozás megválasztására, valamint az érvényesülés, a művelődés területén. Több ezren szereztek magasabb általános, vagy szakmai műveltséget, ^/agy mérnökök, agronómusok és más értelmiségiek lettek. A mező- gazdaságban korlátozottabbak voltak a lehetőségek, az elmúlt négy évben mégis több száz traktoros és gépkezelő részesült képzésben. Növekszik a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozó fiatalok száma, fokozatosan irányul figyelmük a mezőgazdasági szakmunkásképzés felé. — Ifjúmunkásaink közül nyolcezren vesznek részt a szak- szervezet és a KISZ által szervezett szocialista munkaversenyben. Háromszázötven ifjúsági brigádban több mint négy ezren vállalták, hogy a tervek teljesítésében, a minőség javításában, az exporttervek határidőre való teljesítésében, az önköltség, a selejt, a balesetek és a fegyelmezetlenségek csökkentésére indított mozgalmakba aktívan bekapcsolódnak. Vállalásaik teljesítése megyénk iparának tervszámaiban realizálódott. A megyében sok olyan közösség van, mint a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár fiataljaié, akik védnökségben vállalták, hogy a Borsodi Vegyikombinát részére készülő gyártmányok határidejét lerövidítik. Ennek eredményeként több gyártmányt egy évvel a határidő előtt elkészítettek. A mező- gazdaságban tízezer fiatal vesz részt a kongresszusi munkaversenyben. A több mint négyszáz munkacsapat közül csak egyetlent említek: a tompái Kossuth Tsz ifjúsági munkacsa- oatát, melynek tagjai 98 mázsa fűszerpaprikát termeltek holdanként. S ez országosan is kiváló eredmény. Ezután — többek között — a tanulóifjúság nyári és őszi mezőgazdasági munkákat segítő eredményes tevékenységéről szólt, majd így folytatta: — Kezdeményezésünkre eddig 438 KISZ-lakás épült a megyében, s jelenleg 184 építése van folyamatban. Komoly erőfeszítés ez, elsősorban az építtető fiatalok részéről, hiszen nagy anyagi megterhelést jelent, s az anyagbiztosítás és a kivitelezés sem kis probléma. Szóvá kell tenni ezzel kapcsolatban a magas telekárakat és az OTP hitelfolyósításához megkövetelt összeg magasságát, amely elsősorban az alacsony és közepes fizetésű fiataloktól vonja meg a lehetőségeket. Borsos elvtárs ezután bejelentette: — A lakásépítés terén öt év alatt újabb ötszáz lakás felépítését vállaljuk. Papp György, a bajai városi pártbizottság titkára A megyei pártbizottság beszámolóját időben megkaptuk, így módunk volt tanulmányozására — kezdte felszólalását Papp elvtárs. — A megyei pártbizottság a városi pártbizottság részére megfelelő iránymutatást adott, s a végrehajtásban kellő önállóságot biztosított részünkre. Ennek alapján pártbizottságunk rendszeresen vizsgálta, elemezte a város iparának helyzetét, a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket és megfelelő álláspontot alakított ki. A megyei pártbizottság által ösztönzött önállóság növekedése fokozott felelősséget jelentett számunkra, másrészt meg kell tanulni, különösen a jövőt illetően, az önállósággal megfelelően élni. — A megye ipari fejlődésének megfelelően Baján is jelentős volt az előrehaladás az elmúlt években. Ezt bizonyítja, hogy még 1960-ban 623 millió forint volt a teljes termelési érték az iparban, 1965-ben ez egymilliárd fölé emelkedett. A város ipari fejlődésének évi üteme meghaladta az országos és a megyei ütem átlagát. Üzemeink többségében úi gyártmányok honosodtak meg. Közülük kiemelkedő a Finomposztó Vállalat, ahol szintetikus takarók, kártolt divatcikkek gyártása, a Ganz Villamossági Művek Bajai Gyáregységében porszívó, laboratóriumi kemence, hegesztő és újabb villamossági készülékek gyártásának kialakítására került sor. Az új gyártmányok meghonosodása, a régiek fejlesztése a város iparában dolgozó műszaki gárda munkáját dicséri. Ha szerény mértékben is, de hozzájárultunk az exportfeladatok megoldásához, hiszen míg 1960-ban 40 millió, 1965-ben már 123 millió forintot képviselt az export értéke. Az ipar fejlődése szükségessé tette a megfelelő műszaki, közgazdász és szakmunkásképzést. Papp elvtárs megemlítette: A város vállalatai nagy erőfeszítést tettek ezzel kapcsolatban. Az ipari üzemekben foglalkoztatott mérnökök száma 18, a technikusoké száz fővel gyarapodott, a szakmunkások száma pedig 41 százalékkal emelkedett néhány év alatt. 1965. óta 2300 személy részére teremtettek új munkalehetőséget. — Jelenleg bizonyos számú női munkaerő-foglalkoztatottság igénye jelentkezik, aminek megoldását főleg a bölcsőde, napközi hiánya nehezíti — említette meg a továbbiakban a felszólaló. — Ez a helyzet szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogyan lehetne rövidebb műszakokkal, illetve a bedolgozói rendszer megteremtésével megoldást találni. Bizonyos kezdeményező lépéseket tettünk már. A Férfifehérneműgyár szervezésében Baján és a környező községekben mintegy 130 bedolgozó nő foglalkozik a fehérnemű- készítéssel, s 1967-re 170-re emelkedik ez a iétswim. Ügy véljük, hogy más üzemekben is van erre lehetőség. Felszólalása további részében Papp György elmondotta, hogy a város iparának fejlődésében, a munka színvonalának és hatékonyságának növelésében jelentős hatása volt és van a Központi Bizottság 1964. decemberi határozata végrehajtásának. Horváth Elekné, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet párttitkára — Kis gazdasági egység a mi szövetkezetünk, mégis fontos tényező Kiskunfélegyháza város életében, hiszen több mint ezer asszonynak és leánynak, zömmel bedolgozás formájában való foglalkoztatását oldja meg — mondotta többek között a felszólaló. — Növeli ennek jelentőségét, hogy a szövetkezetnél dolgozó nők mintegy 50 százaléka csökkent munkaképességű, akik jó része más üzembe, vállalatnál el sem tudna helyezkedni. A párthatározatokat tőlünk telhetőén igyekeztünk végrehajtani. Többek között a termelékenység emelésére hozott határozatot, miszerint a termelés növelését kétharmadrészben termelékenység növelésével és csak egyharmadrészben kell létszám- bővítéssel megvalósítani. Szövetkezetünk létszáma 1964-ben 1076 dolgozó volt, 1966-ban pedig 1058 dolgozó. Ezzel szemben termelési tervünk 1964-ben 11 millió, tavaly 12,5, az idén pedig 14,5 millió forint. Jelenthetem, hogy első háremnegyedévi tervünket 114,9 százalékra teljesítettük. A termelés növelését tehát teljesen létszámemelés nélkül hajtottuk végre. A megyei pátbizottság beszámolója foglalkozik az életszínvonal emelkedésével. A mi szövetkezetünkben is javult a második ötéves tervidőszak alatt a dolgozók keresete. Míg 1964-ben 5 milliót, 1965-ben 5,6 milliót, 1966-ban szeptember 30-ig 5 milliót fizettünk ki munkabérben. A kifizetett bér év végéig meghaladja majd a 6 millió forintot. Ezután a felszólaló a lakáskérdéssel foglalkozott. Megálla(Folytatás a 10. oldalonJ
