Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-16 / 270. szám
Széles körű összefogás szükséges a társadalmi tulajdon védelmére Beszélgetés a megyei főügyésszel Már dolgozik az új danu'onüzem Lentről felhallatszik a Rákóczi út élénk forgalmának moraja. Jólesőn érzékelhető Kecskemét ,-pulzusának” lüktetése. Ismerve a megyét, nem nehéz elképzelni: Szűkebb pátriánk távolabbi részein is hasonló ütemű az élet vérkeringése. A barátságos emeleti helyiségben azonban azt is megtudja az ember, hogy társadalmi életünk artériájában milyen mértékűek a „vérkeringési zavarok”. Itt dolgozik ugyanis dr. Szabó Sándor- a megyei főügyészség vezetője. aü E zavarokról beszélgetünk: azokra a bűnökre vonatkozóan teszünk fel kérdéseket, illetve kapunk választ, melyeket a társadalmi tulajdon ellen követnek el. — A legfőbb ügyész parlamenti felszólalásából és újságcikkekből, tv-elíadá- sokból is tudjuk: Hazánkban a társadalmi tulajdont károsítok száma az utóbbi években növekedett. E sajnálatos jelenség megyénkben is tapasztalható? — Igen. Annak ellenére, hogy szocializmust építő rendszerünkben a társadalmi, gazdasági viszonyok megváltozása folytán a bűncselekmények számának csökkenése a törvény- szerű. E törvényszerűség mellett azonban- átmenetileg, ellentétes tendencia is érvényesül. Sajnos, a legutóbbi négy esztendőben nőtt azoknak a Remélem nem Illetnek a „plety- kálkodó” vádjával a Kalocsai Sütőipari Vállalat vezetői, ha elmesélem az olvasónak a következőket: Az elmúlt télen az üzemben jártam és feltűnt, hogy az udvar egyik sarkában szépen fejlett sütőtökök mosolyognak. Amikor megkérdeztem, milyen szerepet szánnak az itt szokatlan „nyersárunak”, szabadkozva — majd hogy nem röstelkedve — vallották be, hogy ők bizony sülttököt is szoktak árusítani a téli hónapokban piaci standjukon, bár ez nem tartozik a cég profiljába. Nagyszerű ötlet! — örvendeztem a vállalatainknál elég ritkán tapasztalható öntevékenységnek —, amely lám a kalocsaiakat hozzájuttatja az ízletes csemegéhez. Mert a sütőtök valóban ízletes csemege és ráadásul vitaminokban, egyéb hasznos anyagokban igen gazdag. Sajnos, forró gőzének, lágy húsának zamata már csak távoli emlék számomra, de úgy gondolom, hogy — a szerencsés kalocsaiakon kívül — igen sok más polgártársam számára is. Gyerekkoromban nagyapám csinált „ünnepeket” a családban hetente egy-két alkalommal azzal, hogy megsütött néhány szeletet a kertjében termelt ikrás tökökből. Később még rábukkantam néha az Illatos téli csemegére a gesztenyés nénik sütőrostélyán. De évek óta sehol sem látom. Eltűnt, nincs. Ügy látszik a magánszektor nyersanyagforrásai kiapadtak, állami cég pedig rangján alulinak tartja, hogy ilyesmivel foglalkozzon. Még a ka» bűnöknek a száma, amelyeket a társadalmi tulajdon ellen követtek el. Közöttük a jelentős ügyek száma is szaporodott. Az utóbbiak közé tartozik például a Lajosmizsei Építőipari KTSZ vezetőinek, Kisjuhász Jánosné- nak és társainak a bűnügye, amelynek a tárgyalása most folyik. — A szóban levő bűncselekmények egyforma arányban növekedtek a mezőgazdasági és az ipari üzemekben? — Nem. A mezőgazdasági üzemekben nagyobb mértékű a növekedésük, mint az ipariakban. Hogy úgy mondjam, ennek speciális okai vannak. A megye összlakosságának a 36 százaléka zárt településeken kívül, a nehezen ellenőrizhető tanyavilágban él. S itt különösen, de általában is elmaradt a közösségi tudat fejlődése a mező- gazdaság szocialista átszervezésével létrejött fejlettebb termelési viszonyoktól. A szövetkezeti parasztság bizonyos hányadát még a magántulajdonosi szemlélet jellemzi. Ennek a következménye az is, hogy az egyre javuló, paraszti életmód gyakran fokozza a haráesolás- ra. kapzsiságra való hajlamot. Jól példázza ezt az, hogy a társadalmi tulajdon ellen támadók nem ritkán a jobb jövedelműek közül kerülnek ki Ez egyébként nemcsak a mezőgazdasági üzemek vétkes dolgozóira vonatkozik. — Vannak a megyében elkövetett társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknek egyéb speciális okai is? — A megye bortermelő vidék, s ez is szerepet játszik abban, hogy miként az erőszakos, garázda cselekményeknél, a közvagyon elleni bűntetteknél is kriminogén tényező az alkoholos befolyásoltság. A közvetlen országhatár, s a külföldi turista- utazások bővülésének lehetősége is növeli sokaknál a hará- csolás hajlamát. Ügyszintén a felszabadulás után kitelepítettek és itteni rokonaik kapcsolata. , egymás kölcsönös meglátogatása is. Bizonyítják az utóbbit a csempészkedés, a deviza- és vámbűntettek. Mindezek a kitelepítettek esetében néha politikai bűncselekményekkel párosulnak. A társadalmi tulajdon elleni bűnök oka megyénkben az analfabétizmus is. amelynek locsai vállalat egyik vezetője Is élénken tiltakozott az ellen, hogy hírt adjak a sülttök-„gyártásról”. — Ezzel csúfolna bennünket mindenki! — mondta és bizonyára alapos oka volt az óvatosságra. Do vajon megmosolyogni való, hogy a megye egyik legjobb sütőipari vállalata, amely számos külföldi országba exportál tarhonyát és a Ropogós nevű süteipényével meghódította a hazai fogyasztókat, töksütéssel Is bajlódik? Igen, bajlódik, és ráadásul a forgalomba hozott mennyiség oly csekély a vállalat termeléséhez képest, hogy az eladásból származó haszon aligha kárpótolja a pékség dolgozóit. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyebek mellett ezzel is kedveskedni akarnak vásárlóiknak. Távol áll tőlem, hogy a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítsak a töksütésnek. Jól tudom, vannak ennél lényegesebb problémák. De úgy vélem, hogy a lényegesebb problémák mellett ez is közügynek számit egy kicsit. Mert sülttök nélkül ugyan eléldegélnénk ezután Is, de arra nagy szükségünk van, hogy a vállalatok valahogy úgy próbáljanak a fogyasztók kedvében járni, ahogy azt a kalocsai pékség teszi. Merem réméin’ bogy nincs messze az az Idő, ’tor elvárhatjuk, sőt meg- köv. .tétjük az Ipartól az ilyenféle figjelmességet. Es az lesz nevetséges majd, aki „rangon alulinak tartja a pogácsaszaggató, a húsvágó deszkagyártást, vagy éppen a töksütést. B. D. aránya nálunk felette van az országos átlagnak. — Az ipari üzemeknél, s vállalatoknál milyen főbb okok játszanak közre a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetésében? — Előbb talán beszéljünk a legfőbb érték, az ember testi épségének a veszélyeztetéséről, ami szintén társadalomellenes bűncselekmény. Az üzemi balesetekről van szó. A legtöbbnél kiderül, hogy a gazdaságvezetők a termelés mellett nem fordítanak kellő gondot a munkások. alkalmazottak életének, testi épségének a védelmére. S arra sem, hogy a társadalmi tulajdon megbecsülésére neveljék őket. A felügyeleti és ellenőrző szervek tagjainak a tevékenysége mindezzel kapcsolatban gyakran formális. Nem egyszer részben arra irányul, hogy az érdemi munkával való nagyobb törődés helyett elmélyítsék személyi kapcsolataikat. Ezért volt jellemző vonása egyes jelentős károkat okozó bűncselekmé- ; nyéknek, hogy ezeket hosszú időn át bűnszövetkezetben követek el. Előfordult az is. hogy a társadalmi tulajdon megkárosítóját vállalatának a vezetői védelmükbe vették, hangoztatván a munkakörében való nélkülözhetetlenségét. — Az okok eléggé bonyolultak. Főügyész elvtárs ! iribcn látja megszüntetésük, s ezzel együtt a társadalmi tulajdon elleni bűnök csökkenésének lehetőségét? — A szóban levő bűnök okainak megszüntetése széles körű társadalmi összefogással lehetséges. Mindenekelőtt növelni kell a közösségi, a szocialista tudatot, a társadalmi tulajdon tiszteletét. Ez nevelési feladat; a gazdaságvezetőké is, akik e kötelességük teljesítésénél semmiképpen sem nélkülözhetik a párt- és a tömegszervezetek segítségét. A munkahelyeken a dolgozók egymás iránti felelősségérzetének a felkeltésével és fokozásával olyan légkört kell teremteni, amelyben százszor is meggondolja magát az, aki a közvagyont meg akarja dézsmálni. A vezetők részéről az állandó ellenőrzés, illetve ezzel a feladattal feddhetetlen személyek megbízása is elengedhetetlen követelmény. — Mielőtt megköszönnénk Szabó elvtársnak a válaszokat, végezetül azzal a közhiedelemmel kapcsolatban kérünk tájékoztatást. miszerint az ügyészségek feladata csupán a bűncselekmények elkövetőinek a vád alá helyezése. — Széles körben válóban úgy tudják, hogy az ügyészségek, a megyei főügyészség is, csak vádat emelnek a bűnösök ellen. Korántsincs így. A bűnesetek megelőzése is a feladatkörükbe tartozik. E célból a megyei főügyészség például feltárta, s elemezte sok száz bűncselekmény okait, hogy megjelölhesse azokat a teendőket, amelyek végrehajtásával csökkenteni lehet a társadalmi tulajdon elleni bűnöket. A megyei pártbizottságon különböző szervek képviselőinek a részvételével úgynevezett koordinációs értekezleten történt e nagyszabású munka értékelése és az egyes szervek feladatainak a meghatározása. Jogpropaganda-előadásokat is tartanak ügyészeink, amelyeken ismertetik, magyarázzák a törvényeket. A törvényesség védelmét szolgálják, a bűncselekmények elkövetésétől óvnak az igazságosan hozott ítéletek is — fejezi be tájékoztatását a megyei főügyész. Tarján István Nemrégen avatták fel Nyergesújfalun a Magyar Viscosa Gyár új danulonüzemét. Az új üzemben — 259 millió forintos beruházással épült — évi 1000 tonna végtelen szálú danulont állítanak elő. S a minőségében máris világszínvonalon álló alapanyagból női fehérnemű, harisnya, hurkolt- és kötöttáru készül. A danulongyár felépítésével jejentős mennyiségű importot takarít meg a népgazdaság — ezt az anyagot eddig HA A BIZTOSÍTÁS lényegét akarnánk megfogalmazni, a következőket mondhatnánk: két fél megállapodik abban, hogy bizonyos meghatározott, de előre nem látható, véletlenszerű i esemény bekövetkezésekor a j biztosító ennyi és ennyi össze- j get fizet a biztosítottnak. Mind- I addig azonban, míg a véletlen- I szerű esemény nem következik be, a biztosított díjat fizet a biztosítónak a kockázatvállalásért. Sokszor bizony nem kis ösz- i szeg az, amit a biztosított kap a véletlen esemény bekövetkezésekor. A pénz csábítja az embereket és sajnos, akad példa arra is, hogy egyesek maguk sürgetik a >,véletlent”. Ez persze csalásnak, a biztosító félrevezetésének számít, s előbb utóbb kiderül. LAJOSMJZSÉN történt pél- ' dául a következő eset. B. I. I két anyakocának való süldőt j kért az Állatforgalmi Vállalattól azzal a megállapodással, hogy azokat felneveli, a szaporulatból pedig meghatározott számú malacot ad át a vállalatnak s akkor a kocák a tulajdonába kerülnek. Ehelyett azonban B. I. meghizlalta és eladta a sertéseket. Állatorvos ismerőse „igazolást” adott neki arról, hogy a süldők elpusztul- tak. Ennek alapján az Állami j Biztosító — mivel az állatok biztosítva voltak — 1400 forint összegű kártérítést fizetett ki. A csalásra azonban rájöttek és a csalót megbüntették. NEM KEVÉSBE volt raffi- nált a másik csalás elkövetője sem, akit egy alkalommal közlekedési baleset ért. Ekkor azonban még nem volt baleseti biztosítása, s természetesen nem kaphatott volna kártérítést sem. Ö azonban gondolt egy merészet és utólag kötött biztosítást. Ez május 2-án történt, de másnap már jelentkezett az Állami Biztosítónál, mondván, hogy balesetet szenszinte kizárólag külföldről szerezték be. Sőt, az új üzem már exportál is. Egyelőre 200 tonna habkönnyű anyagot küld külföldre. A teljesen automatizált üzemben 250 ember dolgozik, három műszakban. Egv évi telmélési értékük 142 millió 778 ezer forint. Ám ezzel még nem állt meg a fejlődés: a beruházás folytatásával jövőre már 1500, 1970-ig pedig 3000 tonnára emelik a termelést. vedett — ami meg is fejelt a valóságnak, csupán az időpontban voltak eltérések. NOS, a kői vénye után meg is kapta a 10 ezer forintos baleseti kártérítést. A biztosítóhoz másnap egy levél érkezett, ami leleplezte B. M. csalását, s bár az összeget azonnal visszafizette, ez nem mentette meg a büntetőeljárástól. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás miatt vonta felelősségre a bíróság. A biztosító félrevezetésével nemcsak egyes emberek próbálkoznak. Arra is találunk példát, hogy termelőszövetkezetek — illetve azok vezetői — akartak jogtalan kártérítéshez jutni. Az egyik tsz-tői például a nyár elején bejelentés érkezett az Állami Biztosítóhoz, hogy paprika- és paradicsomültetvényüket százszázalékos jégkár érte. A biztosító helyszínre kiszállt kárbecslőinek azonban — mint utólag kiderült — csak azokat a területeket mutatták meg, amelyekén valóban minden palántát elvert a jég. A sértetlen ültetvényeket elhallgatták. A csalás akkor derült kJ, amikor a tsz — a „teljes kár” ellenére — később paprikát és paradicsomot árusított a piacon. Természetesen a tsz-nek a csalással szerzett 248 ezer forintot vissza kellett fizetnie, s ezenkívül bíróság elé állították a felelősöket. EMLÍTHETNÉNK még a fentiekhez hasonló eseteket, de az elmondottakból is kitűni'-- maguk alatt vágják a fát, akik félre akarják vezetni az Állami Biztosítót. A becsületes, egyenes szándékú embereknek nincs panaszuk az ÁB gyors és pontos ügyintézésére. Azok pedig, akik jogtalanul, csaláss-] akarnak hasznot húzni az állam kasszájából, minden esetben rosszul számítanak. G. S. PEIOF1 NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő dr Weither Dániel. Kiadta a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelő; inadé: Mtzel István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 16-sr Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér L/a. Telefon: 17-09 Teriesztt a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj I hőnapra IS forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét Telefon: il-aí. index: 85 0*3, Sülttök és rang Az új üzem központi műszerfala. Itt figyelemmel kísérhető az egész műszaki folyamat. A berendezés szabályozza a gyártási hőfokot és regisztrálja az adatokat. Rosszul számítottak # a
